„felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokban tapasztalható korrupció szintjének mérésére és a tagállamok korrupció elleni politikáinak értékelésére a stockholmi programban meghatározott követelmények alapján dolgozzon ki egy szigorú indikátorrendszert és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat; aggodalmát fejezi ki a tagállamokból származó adatok megbízhatóságát és minőségét illetően; ezért felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt szorosan a tagállamokkal az átfogó, pontos és megbízható adatok garantálása érdekében, szem előtt tartva az egységes ellenőrzési rendszer maradéktalan végrehajtásának célját;”
2.rész
„felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy korrupciós indexet a tagállamok kategóriákba sorolása érdekében;”
31.bek.
1.rész
„sürgeti a Bizottságot, hogy összhangban a vonatkozó jogalappal, tartsa fenn a kifizetések megszakítására és felfüggesztésére vonatkozó szigorú politikáját; ”
2.rész
„üdvözli, hogy a Bizottság új határozatot fogadott el a korai előrejelző rendszerről; várakozással tekint egy átfogó korai felismerési és kizárási rendszer létrehozására vonatkozó bizottsági javaslat elé; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa jobban a tagállamokat és a helyi hatóságokat politikájának végrehajtásáról,”
3.rész
„szem előtt tartva, hogy politikai megfontolások nem aknázhatják alá ezt a folyamatot;”
48.bek.
1.rész
„megjegyzi, hogy a szabálytalanságok meghatározása, besorolása, felderítése és jelentése továbbra is eltérő a tagállamokon belül és azok között, főleg a szabálytalanságok eltérő meghatározása miatt; véleménye szerint további összehangolásra van szükség, és e tekintetben üdvözli a Bizottság 2015. július 8-i felhatalmazáson alapuló rendeletét a szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételről, amely kiegészíti a közös rendelkezésekről szóló rendeletet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki koherens stratégiákat a szabálytalanságok kezelésére és a csalás elleni küzdelemre a kohéziós politikában; kiemeli a csalárd szabálytalanságok elkerülésére a Bizottság által hozott megelőző és kiigazító intézkedéseket,”
2.rész
„beleértve 193 kifizetés megszakítását a kohéziós politika terén;”
PPE:
29.bek.
1.rész
„hangsúlyozza az információhoz való hozzáférés és a lobbizás átláthatóságának, valamint annak fontosságát, hogy uniós finanszírozással támogassák az e területen dolgozó független szervezeteket;”
2.rész
„többek között nyújtsanak pénzügyi támogatást a határokon átnyúló oknyomozó újságírás számára;”
6. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az Európai Parlament munkájában
„felkéri az illetékes szervezeti egységeket, hogy folytassák a munka és a magánélet közötti egyensúlyt előmozdító konkrét intézkedésekkel kapcsolatos munkát;”
2.rész
„sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EP tisztviselői körében a nők továbbra is az asszisztensi (AST) besorolási csoportban vannak többségben; éves elemzést kér a nemek közötti egyenlőség Parlamenten belüli aktuális állásáról, nemek szerint lebontott adatok alapján, a személyzet és politikai szervek minden szintjén, ideértve a parlamenti asszisztenseket is, kéri továbbá, hogy ezt a jelentést hozzák nyilvánosságra;”
PPE:
5.bek.
1.rész
„kéri a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat folyamatos fejlesztését, a bizottságok és parlamentközi küldöttségek képviseletében is, valamint annak teljes körű részvételét a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos aktuális helyzet rendszeres nyomon követésében valamennyi szakpolitikai területen; megjegyzi, hogy az EP-képviselők nagyobb arányú részvételére van szükség a hálózatban”
2.rész
„és kéri, hogy a hálózatba vegyenek fel póttag képviselőket a részvétel növelése érdekében, úgy ahogyan ez a bizottságokkal és küldöttségekkel történik;”
10.bek.
1.rész
„megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű csoport feladata egy cselekvési terv elfogadása az egyenlőségnek és a sokféleségnek a Parlamenten belüli előmozdítására, valamint e terv végrehajtásának biztosítása; kéri a magas szintű csoportot, hogy az illetékes szolgálatok segítségét igénybe véve nyújtson be egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogó ütemtervet”
2.rész
„amely jelzi, hogy hogyan növekedjen a nők képviselete a közép- és felsővezetői pozíciókban 2020-ig 40%-ra;”
3.rész
„felkéri a Személyzeti Főigazgatóságot és a képviselőcsoportokat annak megfontolására, hogy a megüresedett osztályvezetői tisztségek betöltésére egy nőt és egy férfit egyaránt javasoljanak;”
13.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „felkéri a képviselőcsoportokat annak megfontolására, hogy összehangolt módon minden bizottságba az alulképviselt nemből jelöljenek EP-képviselőket;”
2.rész
a fenti szövegrész
16.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés – a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nők jogainak érvényesítését elősegítő tervezés, programozás és költségvetés-tervezés formájában – egyike a politikai döntéshozók által a nemek közötti aránytalanságok kezelésére használt eszközöknek;”
2.rész
„sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés során kiderült, hogy a nemi dimenzió még korántsem jelenik meg az összes politikában, minden szinten és a szakpolitika kidolgozásának valamennyi szakaszában;”
3.rész
„megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy különösen elengedhetetlen a házon belüli kapacitásépítés a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatban annak érdekében, hogy ezekben az ügyekben növekedjen az Európai Parlament ellenőrző szerepe;”
4.rész
„megjegyzi, hogy a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések következményei rendkívül különböző hatással bírnak a nőkre és a férfiakra nézve, és hangsúlyozza, hogy a parlamenti képviselőknek a költségvetés kialakítása során figyelembe kellene venniük ezeket az eltérő hatásokat; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a kormányzatok nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettsége tekintetében előmozdítja az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot;”
29.bek.
1.rész
„üdvözli az e területen sok parlamenti bizottság által elfogadott konkrét kezdeményezéseket, sajnálja, hogy a bizottságok túlnyomó többsége nem fogadott el, illetve nem is vitatott meg a munkájára vonatkozóan a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet; hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy az illetékes szervek minden bizottsággal és küldöttséggel együttműködjenek a bevált gyakorlatok cseréje érdekében, többek között a nemek egyenlőségének elvét érvényesítő hálózat révén,”
2.rész
„hogy a nemi egyenlőségi cselekvési terv minden egyes bizottság és küldöttség általi elfogadására egyértelmű eljárást hozzanak létre, amelynek be kell épülnie a Parlament eljárási szabályzatába; javasolja, hogy minden bizottság kétévente tartson meghallgatást a nemek közötti egyenlőségnek a saját szakpolitikai területén való érvényesítéséről úgy, hogy az a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló jelentés szövegezésének idejére essen;”
33.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „testületet”
2.rész
a fenti szövegrész
34.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „például egy nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó intézményközi magas szintű munkacsoport létrehozására”
2.rész
a fenti szövegrész
E.preb.
1.rész
„mivel a nemek közötti egyenlőséget célzó stratégiai szerepvállalásról szóló, a 2016–2019-es időszakra vonatkozó dokumentumban a Bizottság vállalta, hogy folytatja a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére irányuló tevékenységeit, ideértve a nyomon követési és értékelési munkát is;”
2.rész
„mivel a Bizottság egy szolgálati munkadokumentumra fokozta le a 2015 utáni stratégiai szerepvállalását a nemek közötti egyenlőségért;”
L.preb.
1.rész
„mivel a parlamenti bizottságok többsége általában jelentőséget tulajdonít a nemek egyenlősége érvényesítésének (pl. jogalkotási munkájuk során, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal ápolt munkakapcsolataik révén, illetve az egyenlőséggel kapcsolatos cselekvési tervek kidolgozásakor)”
2.rész
„míg egyes bizottságok részéről kevés, vagy semmilyen érdeklődés sem mutatkozik az ügy iránt;”
P.preb.
1.rész
„mivel a többéves pénzügyi keretet (MFF) együttes nyilatkozat kíséri a három intézmény részéről, amelyek megállapodtak abban, hogy „a 2014–2020-as időszak során alkalmazandó éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő olyan elemeket fognak tartalmazni, amelyek vonatkozásában figyelembe veszik, hogy az Unió átfogó pénzügyi kerete milyen módon járul hozzá a nemek közötti fokozottabb egyenlőséghez (, és hogyan biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését)”;”
2.rész
„mivel ennek ellenére erősíteni kell a nemek egyenlőségének érvényesítése és a nők érvényesülése támogatásának folytatására irányuló jelenlegi kötelezettségvállalást, minthogy a meglévő szakpolitikákat csak szerény mértékben hajtották végre és a nemi kérdéssel kapcsolatos ügyekre nem különítettek el elég költségvetési forrást;”
T.preb.
1.rész
„mivel valamennyi belső és külső uniós politikát úgy kell kialakítani, hogy a fiúk és a lányok, valamint a férfiak és a nők javát szolgálja;”
2.rész
„valamint az összes többi nemi identitású személy;”
Z.preb.
1.rész
„mivel politikai és adminisztratív szinten a legfontosabb döntéshozói álláshelyeken, köztük a Parlament képviselőcsoportjaiban továbbra is alacsony a nők képviseleti aránya;”
2.rész
„mivel jellemző módon a nők inkább az erőforrás-elkülönítéshez és a gazdasági döntéshozatalhoz kevésbé közel álló bizottságok élén állnak; mivel a meghozandó döntések minőségének javítása érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a döntéshozói szereppel járó beosztások férfiak és nők általi betöltése egyenlő arányban történjen; mivel a férfiaknak el kell kötelezniük magukat a nemek egyenlőségének minden területen és minden szinten történő előmozdítására, és a férfi képviselőket bátorítani kell, hogy munkájuk során foglalkozzanak a nemek egyenlőségének általános érvényesítésével;”
ECR, PPE:
14.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „ismételten felhívja az illetékes bizottságot, hogy foglalja bele a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló módosítások gyakorlatát az eljárási szabályzatba, figyelembe véve azt a különleges szerepet, amelyet Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságához tölt be a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének horizontális elvében;” és „hogy a jelentésekbe a nemi dimenziót valóban belefoglalják” valamint „ismételten hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség az illetékes bizottság és a vezető bizottságok titkárságai között a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló módosításokkal és a véleményekkel kapcsolatban a felelős bizottság véleményéhez való érdemi hozzájárulás optimális ütemezésének és tervezésének biztosítása érdekében;”
2.rész
„ismételten felhívja az illetékes bizottságot, hogy foglalja bele a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló módosítások gyakorlatát az eljárási szabályzatba, figyelembe véve azt a különleges szerepet, amelyet Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságához tölt be a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének horizontális elvében;”
3.rész
„hogy a jelentésekbe a nemi dimenziót valóban belefoglalják” és „ismételten hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség az illetékes bizottság és a vezető bizottságok titkárságai között a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló módosításokkal és a véleményekkel kapcsolatban a felelős bizottság véleményéhez való érdemi hozzájárulás optimális ütemezésének és tervezésének biztosítása érdekében;”
18.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „felszólítja a Bizottságot, hogy minden új jogalkotási és szakpolitikai javaslatra vonatkozóan végezzen nemi szempontú hatásvizsgálatot az új jogalkotási javaslatok alapvető jogokra gyakorolt hatására vonatkozó megerősített értékelése alapján és annak garantálása érdekében, hogy az EU a nők jogainak védelme terén minden kritikán felül álljon;” és „hangsúlyozza, hogy az ilyen elemzési és adatgyűjtési módszereknek érzékenynek kell lenniük az LGBTIQ személyek tapasztalataira is;”
2.rész
„felszólítja a Bizottságot, hogy minden új jogalkotási és szakpolitikai javaslatra vonatkozóan végezzen nemi szempontú hatásvizsgálatot az új jogalkotási javaslatok alapvető jogokra gyakorolt hatására vonatkozó megerősített értékelése alapján és annak garantálása érdekében, hogy az EU a nők jogainak védelme terén minden kritikán felül álljon;”
3.rész
„hangsúlyozza, hogy az ilyen elemzési és adatgyűjtési módszereknek érzékenynek kell lenniük az LGBTIQ személyek tapasztalataira is”
26.bek.
1.rész
„teljes körű támogatásának ad hangot a Parlament sajátos igényei függvényében személyre szabott, megfelelő forrásokkal bíró, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését célzó rendszeres képzések iránt, a szakpolitikai területen dolgozó valamennyi parlamenti titkársági alkalmazott számára, a közép- és felsővezetés, különösen az egységvezetők tekintetében részletesebb képzésről lévén szó; felhív arra, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos képzést tegyék elérhetővé a képviselők, a parlamenti asszisztensek és a képviselőcsoportok személyzete számára; kéri, hogy szervezzenek vezetőképzést a nők számára, és ajánljanak fel vezetői tapasztalatszerzési lehetőségeket a nőknek;”
2.rész
„ajánlja, hogy a képzések tartalmazzanak információkat a hátrányos megkülönböztetés többrétű és interszekcionális formáiról; rámutat arra, hogy biztosítani kell, hogy valamennyi szervezeti egysége tisztában legyen a nemek közötti egyenlőség érvényesítése terén fennálló kötelezettségeivel, a humán erőforrásokért, a biztonságért és a létesítményekért felelős egységeket is ideértve; javasolja konkrét, a nemek közötti egyenlőség hatékony érvényesítését szolgáló emberi erőforrásokra vonatkozó iránymutatások bevezetését a személyzet munkahelyi jóllétének javítása érdekében, ideértve az LGBTIQ személyeket is;”, kivéve: „a személyzet munkahelyi jóllétének javítása érdekében, ideértve az LGBTIQ személyeket is;”
3.rész
„a személyzet munkahelyi jóllétének javítása érdekében, ideértve az LGBTIQ személyeket is;”
7. A menekült és menedékkérő nők helyzete az EU-ban
„mivel a menedéket kérő nőknek és lányoknak különleges védelmi szükségleteik és a férfiakéitól eltérő problémáik vannak”
2.rész
„ami valamennyi menekültpolitikai intézkedésnek és eljárásnak – a menedékjogi kérelmek elbírálását is beleértve – a nemek közötti egyenlőség figyelembe vételével történő és egyedi végrehajtását teszi szükségessé;”
3.rész
„mivel az erőszak miatt benyújtott menedékjogi kérelmeket olyan módon kell kezelni, amely megvédi a nőket attól, hogy a menekültügyi folyamat lebonyolításának ideje alatt ismét áldozattá váljanak;”
6.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „biztosítson”
2.rész
a fenti szövegrész
7.bek.
1.rész
„mély aggodalmát fejezi ki a beszámolók miatt, amelyek szerint nők és gyermekek a túlélés érdekében szexuális szolgáltatásokat kénytelenek nyújtani, hogy az Unióba menedékkérelem céljából vállalt útért fizetni tudjanak az embercsempészeknek;”
2.rész
„ismételten hangsúlyozza, hogy az Európába vezető biztonságos és legális útvonalak e szomorú tény eredményes megelőzésének kulcsát jelentik;”
12.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a nők még a biztonságosnak tekintett országokban is nemi alapú üldöztetésnek lehetnek kitéve”
2.rész
„és hogy az LMBTI-személyeket is bántalmazhatják, így jogos igényük van a védelemre;”
3.rész
„felhív valamennyi tagállamot, hogy fogadjanak el olyan menekültügyi eljárásokat”
4.rész
„és dolgozzanak ki olyan képzési programokat, amelyek figyelembe veszik a többszörösen is kirekesztett nők – köztük az LMBTI-nők – szükségleteit;”
5.rész
„sürgeti az összes tagállamot, hogy lépjenek fel az LMBTI-nők magatartásával és tulajdonságaival kapcsolatos káros sztereotípiákkal szemben, valamint hogy menekültügyi kérelmeik tekintetében teljes körűen alkalmazzák az Alapjogi Chartát; hangsúlyozza, hogy minden tagállamban az LMBTI-szükségleteket figyelembe vevő fogadó létesítményekre is szükség van; kiemeli, hogy az LMBTI-személyekkel szembeni erőszak gyakori jelenség a fogadó létesítményekben;”
33.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy az okmányokkal nem rendelkező migráns nők és gyermekek számára teljes mértékben biztosítani kell alapvető jogaikat”
2.rész
„és ki kell alakítani a legális bevándorlás csatornáit;”
36.bek.
1.rész
„üdvözli, hogy az EASO új képzési modult dolgozott ki a nemekről, a nemi identitásról és a szexuális orientációról;”
2.rész
„kéri, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést teljes körűen építsék be az EASO munkájába, mégpedig a nemi kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó pontokon és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) folytatott hivatalos kapcsolattartáson keresztül;”
3.rész
„információkat kér a származási országból, amelyek magukban foglalják a nők jogi és tényleges helyzetét, beleértve a nem állami szereplők általi üldöztetést vagy annak veszélyét;”
39.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az Unióban vessenek véget a gyermekek bárminemű őrizetének, valamint, hogy”
2.rész
a fenti szövegrész
50.bek.
1.rész
„sürgeti a határokon felállított idegenrendészeti fogdákban történt bántalmazásokkal – közöttük szexuális visszaélésekkel és nemi alapú erőszakkal – kapcsolatos valamennyi állítás független kivizsgálását,”
2.rész
„valamint az újságírók és a megfelelő civil társadalmi szervezetek belépésének biztosítását e helyekre;”
61.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „különösen a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat illetően” és „hogy a fogadó országoknak garantálniuk kell”
2.rész
„különösen a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat illetően”
3.rész
„hogy a fogadó országoknak garantálniuk kell”
PPE:
P.preb.
1.rész
„mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) menekült nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakos cselekményekről és visszaélésekről – köztük nem alapú erőszakról – számolt be, amelyek az út során”, „történtek”
2.rész
„és többek között a túlzsúfolt, Unión belüli fogadóközpontokban”
R.preb.
1.rész
„mivel a menekültszállásokon igen gyakran nincsenek olyan helyiségek, amelyek alkalmasak arra, hogy az anyák gyermekeiket megfelelőképpen ellássák és gondozzák;”
2.rész
„mivel ráadásul a jogi támogatást nyújtó intézmények nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást és segítséget a családtagok felkutatásához;”
26.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a jogaikról, különösen”
2.rész
a fenti szövegrész
31.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a kitoloncolási eljárások felfüggesztése érdekében és/vagy”
2.rész
a fenti szövegrész
40.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „valamint hogy az gyermekek (minden 18 év alatti) esetében sohasem lehet indokolt;”
2.rész
a fenti szövegrész
54.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és léptessenek életbe a női menekültek és menedékkérők munkaerő-piaci részvételének megkönnyítését célzó intézkedéseket”
2.rész
a fenti szövegrész
57.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „minőségi”
2.rész
a fenti szövegrész
PPE, ECR:
C.preb.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és az LMBT-személyek”
2.rész
a fenti szövegrész
1.bek.
1.rész
„úgy véli, hogy a női menekültek biztonságának javítása érdekében biztonságos és legális útvonalakat kell biztosítani a konfliktusok és üldöztetés elől menekülők számára, és hogy a nemi szempontot figyelembe kell venni;”
2.rész
„hangsúlyozza különösen, hogy a jelenlegieknél több tagállamnak kell részt vennie az Unió áttelepítési programjában; úgy véli, hogy a szabályozatlan migrációval kapcsolatos jogszabályoknak és politikáknak nem szabad akadályozniuk az uniós menekültügyi eljárásokhoz valló hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a menedékjogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 18. cikke rögzíti;”, kivéve: „úgy véli, hogy a szabályozatlan migrációval kapcsolatos jogszabályoknak és politikáknak nem szabad akadályozniuk az uniós menekültügyi eljárásokhoz valló hozzáférést;”
3.rész
„úgy véli, hogy a szabályozatlan migrációval kapcsolatos jogszabályoknak és politikáknak nem szabad akadályozniuk az uniós menekültügyi eljárásokhoz valló hozzáférést;”
2.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a csempészhálózatokkal szembeni fellépésként sürgősen meg kell nyitni a menekültek legális és biztonságos útvonalait, továbbá fokozottan lehetővé kell tenni a nők, gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők számára, hogy életük kockáztatása nélkül folyamodhassanak menedékért; mélyen aggasztják az EU külső határain bekövetkező halálesetetek, visszafordítások és súlyos emberi jogi jogsértések;”, kivéve: „visszafordítások”
2.rész
„visszafordítások”
3.rész
„úgy véli, hogy a feladatokat, a költségeket és az előnyöket meg kell osztani a 28 tagállam között, a felelősséget nem szabad az érkezés szerinti első országra hárítani; sajnálja, hogy az uniós tagállamok között nincs szolidaritás;”
13.bek.
1.rész
„kiemeli, hogy a nemi alapon elkövetett erőszak és hátrányos megkülönböztetés formái – a teljeség igénye nélkül ezek közé tartozik az erőszakos közösülés és a szexuális erőszak, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság, a családon belüli erőszak, és az állam által gyakorolt nemi alapú megkülönböztetés – üldöztetésnek minősülnek”
2.rész
„és az EU-ban indokolttá kell tenniük menedékjogi kérelem benyújtását, aminek tükröződnie kell a nemi szempontú új iránymutatásokban;”
18.bek.
1.rész
„tudomásul veszi a Bizottságnak a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékéről szóló javaslatát;”
2.rész
„szorgalmazza a megfelelő lépések megtételét annak biztosítása érdekében, hogy a megközelítés megfeleljen a visszaküldés tilalmára vonatozó elvnek, és hogy a nők, gyermekek és kiszolgáltatott csoportok jogai ne sérüljenek; szorgalmazza a nemi alapon történő differenciálás alkalmazását; úgy véli, hogy a biztonságos származási országok semmilyen listája sem vezethet kedvezőtlenebb eljárásjogi bánásmódhoz az olyan nőkkel szemben, akik a nemi alapú erőszaktól vagy megkülönböztetéstől való félelem vagy az ilyen erőszak vagy megkülönböztetés elszenvedése miatt nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az olyan elhamarkodott döntéseket, amelyek nem tartják kellően szem előtt azt az akár halálos veszélyt, amely a nemi alapú erőszak áldozatává vált nőt fenyegeti, ha elutasítják kérelmét, és a hazájába való visszatérésre kényszerítik;”, kivéve: „úgy véli, hogy a biztonságos származási országok semmilyen listája sem vezethet kedvezőtlenebb eljárásjogi bánásmódhoz az olyan nőkkel szemben, akik a nemi alapú erőszaktól vagy megkülönböztetéstől való félelem vagy az ilyen erőszak vagy megkülönböztetés elszenvedése miatt nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet;”
3.rész
„úgy véli, hogy a biztonságos származási országok semmilyen listája sem vezethet kedvezőtlenebb eljárásjogi bánásmódhoz az olyan nőkkel szemben, akik a nemi alapú erőszaktól vagy megkülönböztetéstől való félelem vagy az ilyen erőszak vagy megkülönböztetés elszenvedése miatt nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet;”
29.bek.
1.rész
„sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szexuális és reproduktív egészséghez való jogok” „maradéktalan érvényesülését”, kivéve: „jogok”
2.rész
„jogok”
3.rész
„többek között a biztonságos abortuszhoz való jog”
4.rész
„és sürgősen különítsenek el további forrásokat az egészségügyi ellátásra”