Jegyzőkönyv - A szavazások eredménye - 2016. június 23., Csütörtök

Choisissez la langue de votre document :

Index

Jegyzőkönyv

Szavazások

Név szerinti szavazás

Elfogadott szövegek

Szó szerinti jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv - A szavazások eredménye

854k

53k

2016. június 23., Csütörtök - Brüsszel

Rövidítések és jelek magyarázata

1. A pénzmosásra, adókikerülésre és adókijátszásra vonatkozó uniós jog alkalmazásával kapcsolatos állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottságba történő kinevezések

2. Az EU és Libanon közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv ***

3. Az EU és Libanon közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (2004-es bővítés) ***

4. Az EU és Libanon közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (Bulgária és Románia csatlakozása) ***

5. Az EU és Monaco közötti megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv a pénzügyi elszámolási információk automatikus cseréjéről *

6. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele (Belgium kérelme: EGF/2015/012 BE/Hainaut Machinery)

7. A kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv ***I

8. A közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv ***I

9. A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása *

10. A bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi vonatkozásait érintő ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása *

11. Mészárlások Kelet-Kongóban

12. Az európai oktatási és képzési együttműködés (ET2020) keretstratégiájának nyomon követése

Jelentés: Zdzisław Krasnodębski (A8-0176/2016)


Tárgy	Mód. sz.	Szerző	NSz stb.		Szavazat		NSz/ESz – észrevételek
2.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
7.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
45.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
51.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		479, 68, 39
55.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		513, 51, 19
56.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		513, 44, 22
			2/NSz		+		473, 84, 25
			3/NSz		+		466, 86, 26
57.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		519, 52, 13
58.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		534, 24, 25
			2/NSz		+		475, 94, 13
59.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		518, 53, 15
			2/NSz		+		484, 81, 15
60.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		501, 59, 24
61.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		481, 89, 11
63.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
67.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		524, 52, 8
			2/NSz		+		489, 78, 12
69.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		485, 77, 22
70.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
71.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		467, 90, 27
			2/NSz		+		427, 124, 26
72.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		432, 94, 53
73.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		472, 96, 14
74.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		502, 55, 23
76.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		499, 81, 3
			2/NSz		+		529, 42, 4
E.preb.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
szavazás: állásfoglalás (a szöveg egésze)				NSz		+		409, 108, 65


Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek
ENF:	51., 55., 56., 57., 58., 59., 60., 61., 67., 69., 71., 72., 73., 74. és 76. bek.
ECR:	56.és 58. bek.


Külön szavazásra irányuló kérelmek
ECR:	69., 72. és 73. bek.


Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek
ECR:
2.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „európai és nemzeti szinten egyaránt”
2.rész	a fenti szövegrész
7.bek.
1.rész	„üdvözli az informális testületek vezető szerepének megerősítését az „Oktatás és képzés 2020” keretében, valamint a magas szintű csoportot, a főigazgatók csoportját és a munkacsoportokat összekötő visszajelzési hurkokat;”
2.rész	„elismeri a civil társadalmi szervezetek szerepét a helyi, regionális és nemzeti érdekelt feleknek az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésről nyújtott tájékoztatásban, és szorgalmazza, hogy e szervezetek részesüljenek pénzügyi támogatásban az Erasmus+ (KA3) programból és az Európai Szociális Alapból;”
45.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a bolognai folyamat jelentős eredményekkel járt, és úgy véli, hogy”
2.rész	a fenti szövegrész
56.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „hogy megtalálják a megfelelő megközelítést a menekültek és migránsok oktatási és képzési rendszerekbe történő gyors, teljes körű és tartós integrációjához” és „menekültek és”
2.rész	„hogy megtalálják a megfelelő megközelítést a menekültek és migránsok oktatási és képzési rendszerekbe történő gyors, teljes körű és tartós integrációjához”
3.rész	„menekültek és”
58.bek.
1.rész	„rámutat, hogy a tagállami oktatási minisztériumoknak és a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának együtt kell működniük annak érdekében, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsanak a kiváló minőségű oktatáshoz, különösen azáltal, hogy eljutnak a leghátrányosabb helyzetű és legkülönfélébb háttérrel rendelkező emberekhez”
2.rész	„beleértve az újonnan érkezett migránsokat is, és integrálva őket a pozitív tanulási környezetbe;”
59.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a menekültek és menedékkérők”
2.rész	a fenti szövegrész
67.bek.
1.rész	„felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a migránsok, menekültek és menedékkérők képzettségének megértését és megállapítását javító mechanizmusok kidolgozására és bevezetésére;”
2.rész	„mivel sokan a formális végzettségüket igazoló okiratok nélkül érkeznek az EU-ba”
70.bek.
1.rész	„hangsúlyozza a nem formális és az informális tanulás, valamint a sport- és önkéntes tevékenységekben való részvétel fontos szerepét az állampolgári, a szociális és az interkulturális kompetenciák ösztönzésében;”
2.rész	„hangsúlyozza, hogy egyes országok jelentős előrelépést tettek a megfelelő jogi keret kialakítása terén, míg mások nehézségekkel küzdenek az átfogó érvényesítési stratégiák létrehozása terén; hangsúlyozza ezért, hogy átfogó stratégiákat kell kialakítani az érvényesítés lehetővé tételéhez;”
71.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a menekültek és menedékkérők”
2.rész	a fenti szövegrész
76.bek.
1.rész	„hangsúlyozza az oktatás és képzés döntő fontosságú szerepét a nők érvényesülésének biztosítása szempontjából az élet minden területén; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti szakadékot fel kell számolni, és el kell ismerni különösen a fiatal nők szükségleteit, a nemi szempontokat beépítve az Oktatás és képzés 2020 összefüggésrendszerébe;”
2.rész	„hangsúlyozza, hogy mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az EU alapvető értékeinek egyike, ezért ezt az elvet minden oktatási intézménynek magáénak kell tennie és érvényre kell juttatnia hallgatói körében, megerősítendő a toleranciát, a megkülönböztetésmentességet, az aktív polgári szerepvállalást, a társadalmi kohéziót és a kultúrák közötti párbeszédet;”
ENF:
E.preb.
1.rész	„mivel az oktatás és képzés fontos szerepet játszik a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésében, és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés kiterjesztése új lehetőségeket nyithat meg az alacsony szakmai képzettségű, az állás nélküli, a sajátos szükségletekkel rendelkező személyek, az idős emberek előtt;”
2.rész	„és a migránsok”
63.bek.
1.rész	„támogatja tájékoztató központok felállítását és iránymutatások kidolgozását a tanárok számára, megfelelő időben segítséget nyújtva számukra az osztályukba járó, sokszínű háttérrel rendelkező tanulókkal szembeni”
2.rész	„pozitív és a kultúrák közötti párbeszédet”
3.rész	„valamint útmutatást nyújtva nekik arra az esetre, ha olyan diákokkal kerülnének kapcsolatba, akiknél fennáll a radikalizálódás veszélye”

13. Eredményjelentés a megújuló energiáról

Jelentés: Paloma López Bermejo (A8-0196/2016)


Tárgy	Mód. sz.	Szerző	NSz stb.		Szavazat		NSz/ESz – észrevételek
2.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
3.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		475, 97, 7
			2		+
7.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
9.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
12.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
20.bek. után	1	több mint 76 képviselő	NSz		+		311, 259, 10
21.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/NSz		+		302, 270, 7
23.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		454, 84, 40
24.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/NSz		+		297, 276, 6
			3		+
			4		+
28.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3/NSz		+		305, 273, 3
			4/NSz		+		305, 261, 7
30.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
33.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/NSz		-		184, 277, 117
34.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
35.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
39.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		+		330, 251, 0
			3		+
41.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
45.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
54.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		-		279, 300, 0
55.bek.	2	több mint 76 képviselő	NSz		-		280, 280, 12
	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
56.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/NSz		+		307, 262, 4
			3		+
56.bek. után	3	több mint 76 képviselő	ESz		+		332, 235, 3
58.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
62.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
69.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
70.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
76.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
78.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
79.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		381, 194, 2
86.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
			4		+
88.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
D.preb.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
F.preb.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		+		329, 237, 2
			3		+
M.preb.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		+		304, 258, 2
			3		+
O.preb.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		-		217, 339, 10
szavazás: állásfoglalás (a szöveg egésze)				NSz		+		444, 103, 23


Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek
ECR:	3.bek. (1. rész), 23. bek., 24. bek. (2. rész), 28. bek. (3. rész) és 56. bek. (2. rész)
PPE:	21.bek. (2. rész), 28. bek. (4. rész), 33. bek. (2. rész) és 79. bek.
GUE/NGL:	1.és 2. mód.


Külön szavazásra irányuló kérelmek
Verts/ALE:	7., 12., 45., 70. és 76. bek.
ECR:	21., 30., 34., 35., 41. és 76. bek., M. preb.
ENF:	21.és 70. bek.
EFDD:	62.és 88. bek.
GUE/NGL:	12.bek.


Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek
Verts/ALE:
9.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „lehetővé téve az érett megújulóenergia-technológiák támogatásának fokozatos megszüntetését”
2.rész	a fenti szövegrész
88.bek.
1.rész	„ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő a fenntartható erdőgazdálkodást és ezáltal az erdei biomassza mint az Európai Unió egyik fő megújuló nyersanyaga fontosságát az energiacélok elérésében;”
2.rész	„felhívja a figyelmet az erdei biomassza iránti kereslet növekedésére, ami azt jelenti, hogy még jobban meg kell erősíteni és elő kell mozdítani a fenntartható erdőgazdálkodást, összhangban az EU erdészeti stratégiájával, mivel ez kulcsfontosságú a biológiai sokféleség és az erdők ökoszisztéma-funkciója szempontjából, ideértve többek között a légköri szén-dioxid megkötését; felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van az EU-ban termő és a harmadik országokból importált erőforrások kiegyensúlyozott kiaknázásra, szem előtt tartva a faanyag nagyon hosszú regenerálódási periódusát;”
ECR:
39.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „(aktív energiafogyasztók, például háztartások – a tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ide számítva –, intézmények és kisvállalkozások, amelyek részt vesznek a megújuló energia termelésében, akár önállóan, akár kollektív módon, szövetkezetek, más szociális vállalkozások vagy csoportosulások útján)” és „a projekt engedélyének intézésével megbízottak”
2.rész	„(aktív energiafogyasztók, például háztartások – a tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ide számítva –, intézmények és kisvállalkozások, amelyek részt vesznek a megújuló energia termelésében, akár önállóan, akár kollektív módon, szövetkezetek, más szociális vállalkozások vagy csoportosulások útján)”
3.rész	„a projekt engedélyének intézésével megbízottak”
56.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „és nem szabad őket további adókkal és díjakkal büntetni” és „aggodalmának ad hangot amiatt, hogy néhány tagállam elkezdte akadályozni az saját felhasználású energiatermeléshez és -fogyasztáshoz való jog gyakorlását;”
2.rész	„és nem szabad őket további adókkal és díjakkal büntetni”
3.rész	„aggodalmának ad hangot amiatt, hogy néhány tagállam elkezdte akadályozni az saját felhasználású energiatermeléshez és -fogyasztáshoz való jog gyakorlását;”
62.bek.
1.rész	„megjegyzi, hogy a biomassza a ma fűtési célra leggyakrabban alkalmazott megújuló energiaforrás, a fűtésre felhasznált összes megújulón belül ez az energiafajta mintegy 90 %-ot képvisel; Közép- és Kelet-Európában kulcsszerepet játszik az energiabiztonság javításában;”
2.rész	„fenntartható”
69.bek.
1.rész	„megállapítja, hogy – részben a közlekedésre vonatkozó, bioüzemanyagokon alapuló megújulóenergia-stratégia tekintetében jelentkező kihívások miatt – jelentős az elmaradás azon cél tekintetében, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások aránya a közlekedési ágazatban elérje a 10 %-ot; emlékeztet arra, hogy a közlekedés az egyetlen olyan ágazat az EU-ban, amelyben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 1990 óta emelkedett; rámutat arra, hogy a megújuló energia kulcsfontosságú a fenntartható mobilitás megvalósításához; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a közlekedési ágazaton belüli fenntartható intézkedések megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket, ideértve a kereslet csökkentését, a fenntarthatóbb módok irányába történő modális váltást, a hatékonyság növelését és a közlekedési ágazat villamosítását; „felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a megújuló villamos energiával hajtott elektromos járművek használatának előmozdítására irányuló keretrendszert, és javítsa a jogalkotási keretet”
2.rész	„hogy az perspektívát nyújtson az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából magas hatékonyságú bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a közvetett földhasználat-változást a 2020 utáni időszakban;”
78.bek.
1.rész	„kiemeli, hogy modális váltásra van szükség a közlekedési ágazatban a mobilitás szabályozásának és politikáinak – többek között az intermodalitásnak, a fenntartható logisztikai rendszereknek, a mobilitásmenedzsmentnek és a fenntartható városrendezési politikáknak – a figyelembe vétele révén, melyek a közlekedésben a teljes energiafogyasztást átváltják megújuló energiaforrásokra és/vagy minimalizálják a teljes energiafogyasztást, ösztönzik a tevékenyebb utazási modelleket, az intelligens városokra irányuló megoldások kidolgozását és bevezetését, valamint a városi ökomobilitás és az ehhez igazodó várostervezés támogatását; felhívja a tagállamokat és az Uniót, hogy mozdítsák elő az utasok és a rakomány vonatkozásában a közúti és a légi közlekedésről a vasúti és a tengeri közlekedésre való modális váltást;”
2.rész	„felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a trolikamionos technológiákban rejlő lehetőségeket;”
PPE:
D.preb.
1.rész	„mivel a COP 21 keretében létrejött párizsi megállapodással összhangban ki kell igazítani a megújulóenergia-irányelvet, hogy megfeleljen annak a kitűzött célnak, hogy az iparosodás előtti szintekhez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5°Celsius-fokot;”
2.rész	„mivel a 100%-ig megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaság csak az energiafogyasztás csökkentése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások előmozdítása révén valósítható meg;”
2.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság megújuló energiáról szóló 2015. évi eredményjelentésének a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó becslései szerint milyen sok országnak (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Málta és Spanyolország) lehet szüksége arra, hogy erősítse politikáit és eszközeit 2020-as célkitűzései elérésének biztosítása érdekében, miközben Magyarország és Lengyelország nem is biztosak abban, hogy elérik ezt a célt” és „egyes tagállamok – köztük Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Románia és Svédország – már idő előtt teljesítették,”
2.rész	„aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság megújuló energiáról szóló 2015. évi eredményjelentésének a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó becslései szerint milyen sok országnak (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Málta és Spanyolország) lehet szüksége arra, hogy erősítse politikáit és eszközeit 2020-as célkitűzései elérésének biztosítása érdekében, miközben Magyarország és Lengyelország nem is biztosak abban, hogy elérik ezt a célt”
3.rész	„egyes tagállamok – köztük Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Románia és Svédország – már idő előtt teljesítették,”
21.bek.
1.rész	„hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseket a 2015 decemberében Párizsban 195 ország által elfogadott 1,5°C-os éghajlat-változási célkitűzéssel összhangban kell meghatározni; megállapítja, hogy az Európai Tanács javaslata a megújuló energia legalább 27%-os arányát tűzi ki célul 2030-ra; emlékeztet a Parlament arra irányuló felhívására, hogy tűzzenek ki kötelező célkitűzéseket, melyek alapján az elfogyasztott energia legalább 30%-ának megújuló forrásból kell származnia, amit nemzeti célok révén kell megvalósítani, biztosítandó a beruházók biztonságát és a jogbiztonságot; a COP21 keretében született közelmúltbeli megállapodás fényében úgy véli, hogy lényegesen ambiciózusabb hozzáállás lenne kívánatos; kitart amellett, hogy az ezzel kapcsolatos világos és ambiciózus célok eszközként szolgálnak a kiszámíthatóság javításához és az EU világszintű vezető pozíciójának biztosításához;”
2.rész	„felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő nagyra törőbb, 2030-ig tartó éghajlat- és energiapolitikai csomagot, amely a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós célt legalább 30 %-ra emeli, mely célt egyedi nemzeti célok révén kell elérni;”
33.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a meglévő alapokra feltételrendszert alkalmazva lehet megvalósítani – Horizont 2020, strukturális és kohéziós alapok, Európai Stratégiai Beruházási Alap –, valamint”
2.rész	a fenti szövegrész
54.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a társadalmi és a környezeti költségeket internalizáló”
2.rész	a fenti szövegrész
55.bek.
1.rész	„kiemeli, hogy egyes fogyasztók fogyasztási mintái merevek, és ezekre negatívan hathatnak a fokozottan áralapú hatékonysági mechanizmusok;”
2.rész	„ezzel összefüggésben hangsúlyozza a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra összpontosító tagállami energiahatékonysági politikák jelentőségét;”
ENF:
34.bek.
1.rész	„úgy véli, hogy a helyi önkormányzatoknak, a közösségeknek, a háztartásoknak és az egyéneknek kell alkotniuk az energetikai átállás gerincét, és aktív támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy a többi energiapiaci szereplővel egyenrangú energiatermelővé és -szolgáltatóvá válhassanak;”
2.rész	„ezzel összefüggésben kéri a „termelő-fogyasztó” uniós szintű közös, átfogó fogalommeghatározásának kidolgozását;”
EFDD:
(58)bekezdés (új, egyesített változat)
1.rész	„üdvözli a Bizottság hőtechnikai stratégiáról szóló közleményét, de hangsúlyozza a megújuló energiaforrások hűtés és fűtés terén történő felhasználása területén történő előrehaladás hiányát, különösen az épületek esetében; rámutat a megújuló energiaforrások hűtés és fűtés terén történő felhasználása területén való folyamatos előrehaladás nagy lehetőségeire; megjegyzi, hogy az EU végső energiafogyasztásának felét a hűtési és fűtési ágazat adja, amely ezért kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós célok megvalósításában; elismeri a megújuló energia hűtési és a fűtési ágazaton belüli növelésének előnyeit; hangsúlyozza, hogy a hőenergia-infrastruktúra és -tárolás nagyobb rugalmassága elősegíti a változó megújuló energiaforrások integrálását az energia hő formájában történő tárolása révén, ami kiváló megtérülést biztosít a beruházások tekintetében, és lehetővé teszi a minőségi helyi foglalkoztatás erősítését; felhívja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos jogalkotási csomagban számolja fel a szabályozási hiányosságokat;”
2.rész	„ismételten rámutat arra, hogy a fűtési és hűtési ágazaton belüli erőfeszítések jelentős lehetőségeket hordoznak magukban az energiabiztonság fokozása tekintetében (tekintettel arra, hogy az Európai Unióba behozott gáz 61 %-át épületekben használják fel, elsősorban fűtés céljára), például távfűtési/távhűtési hálózatok kialakítása révén, amelyek hatékony eszközként szolgálnak a fenntartható hőenergia nagy léptékben történő városi integrálásához, mivel egyszerre többféle forrásból származó hőenergiát biztosíthatnak, és nem függenek eredendően egyetlen forrástól;”
GUE/NGL:
O.preb.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „közép-kelet- és”
2.rész	a fenti szövegrész
45.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „– köztük a vízenergia –”
2.rész	a fenti szövegrész
ECR, PPE:
F.preb.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „stabil, megfizethető” és „különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra”
2.rész	„stabil, megfizethető”
3.rész	„különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra”
3.bek.
1.rész	„sajnálja, hogy a Bizottság megújuló energiáról szóló eredményjelentése nem terjeszt elő országspecifikus ajánlásokat, amelyek segítenének a tagállamoknak kiigazítani politikáikat 2020-as célkitűzéseik megvalósítása érdekében;”
2.rész	„hangsúlyozza, hogy miközben a tőkéhez való hozzáférés kulcsfontosságú, a tőkeköltségek jelentős mértékben eltávolodtak egymástól a 28 tagú Unión belül, ami miatt választóvonal alakult ki észak/nyugat, illetve dél/kelet között; megjegyzi, hogy az uniós országok közötti versenyképességi szakadékot tovább mélyítheti az, hogy számos különféle politika létezik a megújuló energiával kapcsolatos kockázatok tudatosítására irányulóan; hangsúlyozza, hogy uniós pénzügyi mechanizmusra van szükség, amelynek célja a megújuló energiával kapcsolatos projektek kockázatból adódó magas tőkeköltségeinek csökkentése;”
24.bek.
1.rész	„kiemeli, hogy a 2020-ra elfogadott célkitűzéseket kell minimális kiindulási alapnak venni a megújuló energiákról szóló irányelv 2020 utáni felülvizsgálatakor, hogy a tagállamok 2020 után ne mehessenek a 2020-as nemzeti céljuk alá; hangsúlyozza, hogy az EU megújuló energiára vonatkozó 2030-as célkitűzését kollektíven kell megvalósítani; „rámutat arra, hogy a tagállamoknak 2020 után is időben fejleszteniük nemzeti terveiket”
2.rész	„a Bizottságnak pedig fokozott felügyeleti kapacitásokkal kell rendelkeznie”
3.rész	„amihez a hatékony és időszerű nyomon követéshez szükséges megfelelő eszközökre lesz szüksége, valamint azon lehetőségre, hogy kontraproduktív intézkedések esetén közbeléphessen”
4.rész	„úgy véli, hogy ez a nyomon követés csak akkor válik lehetségessé, ha a Bizottság nemzeti referenciaértékeket határoz meg a tagállamok számára, amelyekhez mérni lehet a megújuló energia alkalmazása terén elért előrehaladásukat;”
28.bek.
1.rész	a szöveg egésze, az alábbi szövegrész kivételével: „ugyanakkor lehetővé téve az energiapolitikák teljes demokratikus ellenőrzését és felügyeletét”, „jelenlegi sikeres rendszerének intenzív replikálását” és „nemzeti célok”
2.rész	„ugyanakkor lehetővé téve az energiapolitikák teljes demokratikus ellenőrzését és felügyeletét”
3.rész	„jelenlegi sikeres rendszerének intenzív replikálását”
4.rész	„nemzeti célok”
PPE, GUE/NGL:
M.preb.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a nagyobb mértékű energetikai demokráciára az energiapiacokon azáltal, hogy képessé teszik” és „a többi érdekelt féllel egyenrangú”
2.rész	„a nagyobb mértékű energetikai demokráciára az energiapiacokon azáltal, hogy képessé teszik”
3.rész	„a többi érdekelt féllel egyenrangú”
Verts/ALE, PPE, EFDD:
86.bek.
1.rész	„hangsúlyozza, hogy a bioüzemanyag-előállítás nem akadályozhatja az élelmiszer-termelést, és nem veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot;”
2.rész	„úgy véli azonban, hogy az olyan növények esetében, mint a búza, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó, a nagyobb európai termelést előmozdító kiegyensúlyozott politikák a közvetett földhasználat-változást figyelembe véve rendelkezhetnének a bioüzemanyag előállításáról is, biztos jövedelemforrást biztosítva az európai gazdálkodók számára, beruházásokat és munkahelyeket vonzva a vidéki területekre, segítve Európában a magas fehérjetartalmú (GMSz-mentes) takarmányok hiányán, csökkentve Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagok importjától; úgy véli, hogy amennyiben túlkínálat van a piacon ezekből a mezőgazdasági termékekből, a bioüzemanyagok és a bioetanol előállítása ideiglenes felhasználási lehetőséget jelentene, amely fenntartható beszerzési árakat biztosítana, megóvná a gazdálkodók bevételeit a válságok idején és piaci stabilitási mechanizmusként működne; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az élelmiszer-termelésre nem használt, művelés alatt nem álló mezőgazdasági termőterületek bevonását a bioenergia-termelésbe a megújuló energiákkal kapcsolatos nemzeti és európai célkitűzéseknek való megfelelés céljából;” az alábbi szövegrészek kivételével: „az olyan növények esetében, mint a búza, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó” és „és a bioetanol”
3.rész	„az olyan növények esetében, mint a búza, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó”
4.rész	„és a bioetanol”

Egyéb

Az (58) és (59) bekezdést az alábbiak szerint összevonták:

„üdvözli a Bizottság hőtechnikai stratégiáról szóló közleményét, de hangsúlyozza a megújuló energiaforrások hűtés és fűtés terén történő felhasználása területén történő előrehaladás hiányát, különösen az épületek esetében; rámutat a megújuló energiaforrások hűtés és fűtés terén történő felhasználása területén való folyamatos előrehaladás nagy lehetőségeire; megjegyzi, hogy az EU végső energiafogyasztásának felét a hűtési és fűtési ágazat adja, amely ezért kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós célok megvalósításában; elismeri a megújuló energia hűtési és a fűtési ágazaton belüli növelésének előnyeit; hangsúlyozza, hogy a hőenergia-infrastruktúra és -tárolás nagyobb rugalmassága elősegíti a változó megújuló energiaforrások integrálását az energia hő formájában történő tárolása révén, ami kiváló megtérülést biztosít a beruházások tekintetében, és lehetővé teszi a minőségi helyi foglalkoztatás erősítését; felhívja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos jogalkotási csomagban számolja fel a szabályozási hiányosságokat; ismételten rámutat arra, hogy a fűtési és hűtési ágazaton belüli erőfeszítések jelentős lehetőségeket hordoznak magukban az energiabiztonság fokozása tekintetében (tekintettel arra, hogy az Európai Unióba behozott gáz 61 %-át épületekben használják fel, elsősorban fűtés céljára), például távfűtési/távhűtési hálózatok kialakítása révén, amelyek hatékony eszközként szolgálnak a fenntartható hőenergia nagy léptékben történő városi integrálásához, mivel egyszerre többféle forrásból származó hőenergiát biztosíthatnak, és nem függenek eredendően egyetlen forrástól;”

14. Végrehajtási jelentés az energiahatékonysági irányelvről (2012/27/EU)

Jelentés: Markus Pieper (A8-0199/2016)


Tárgy	Mód. sz.	Szerző	NSz stb.		Szavazat		NSz/ESz – észrevételek
2.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
7.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
8.bek.	1	PPE	NSz		-		209, 337, 16
	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		316, 241, 4
			2/NSz		+		277, 244, 8
11.bek.	2	PPE	NSz		-		206, 343, 15
	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/NSz		+		462, 92, 9
			2/NSz		+		293, 247, 8
13.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
			4		+
14.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1/ESz		+		306, 254, 4
			2		+
23.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		462, 73, 23
24.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		319, 234, 8
25.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		426, 83, 41
26.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		-		243, 299, 5
			3		+
29.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül/ESz		-		193, 313, 36
30.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
31.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		-		253, 281, 6
33.bek. előtt, alcím	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
33.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		+		281, 249, 5
			3		+
			4		+
34.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
36.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
37.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
38.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
39.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
43.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
			4		+
45.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
47.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
50.bek.	bek.	eredeti szöveg	kül.		+
52.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
55.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		+		307, 191, 7
56.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
			3		+
			4		+
58.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
59.bek. után	3	GUE/NGL	ESz		-		246, 261, 6
62.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2/ESz		+		306, 219, 4
63.bek.	bek.	eredeti szöveg	NSz		+		294, 226, 4
66.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
70.bek.	bek.	eredeti szöveg	rész.
			1		+
			2		+
F.preb.	bek.	eredeti szöveg	kül/ESz		+		273, 224, 29
szavazás: állásfoglalás (a szöveg egésze)				NSz		+		253, 193, 46


Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek
Verts/ALE:	1.és 2. mód.
S&D:	8., 11., 23. és 63. bek.
ENF:	8.bek. (2. rész), 11. bek. (2. rész), 24. és 25. bek.
PPE:	8.bek. és 11. bek. (2. rész)


Külön szavazásra irányuló kérelmek
Verts/ALE:	29.bek., alcím a 33. és a 34. bek. előtt
S&D:	29.bek.
ENF:	F.preb., 23. és 30. bek.
PPE:	63.bek.
EFDD:	37.és 38. bek.
GUE/NGL:	29., 39., 50. és 58. bek.


Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek
Verts/ALE:
55.bek.
1.rész	„kéri ésszerű és szükségtelen bürokráciát nem eredményező megtakarítási és hatékonysági számítások biztosítását;”
2.rész	„véleménye szerint az energiahatékonysági irányelv ezzel összefüggésben jogalkotási keretként is szolgálhat; megítélése szerint a konkrét intézkedéseket és hatékonysági kritériumokat a meglévő irányelvekben (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben) vagy egy összesített címkézési kötelezettségben (energiahatékonysági jelölés, környezettudatos tervezés, körforgásos gazdaság, CE) is össze lehetne foglalni;”
58.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „mint például a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak, a kkv-k és az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások”
2.rész	a fenti szövegrész
ENF:
2.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „és a fosszilis energiahordozók lehető leggyorsabb elhagyásának megkezdése szempontjából”
2.rész	a fenti szövegrész
8.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „kötelező erejű, átfogó célkitűzés” és „kötelező”
2.rész	a fenti szövegrész
38.bek.
1.rész	„várakozással tekint a jövőbeli korszerűsítési alapra, amelynek célja az energiarendszerek korszerűsítése és az energiahatékonyság javítása lesz az alacsonyabb jövedelmű uniós tagállamokban”
2.rész	„és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy megfelelő irányítási struktúrát, amely tartalmazza a kedvezményezett tagállamok, az EBB és más intézmények szerepével kapcsolatos részletes szabályokat”
52.bek.
1.rész	„hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság az EU alapvető céljainak a része, és hogy ezért arra kell ösztönözni az európai országokat, hogy akadályozzák meg a pazarlást”
2.rész	„az iparban, a közlekedésben és az építőiparban, miután ezen ágazatok részesednek a legnagyobb mértékben a fogyasztásból”
PPE:
14.bek.
1.rész	„megjegyzi, hogy a 7. cikk (2) bekezdése szerinti fokozatos bevezetés és a korai intézkedések már nem érvényesek;”
2.rész	„emlékeztet arra, hogy a 7. cikk várhatóan az irányelv által kitűzött 20 %-os célkitűzés több mint felét teljesíti;”
62.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „nagyra törő célokat kell kitűznie az energiamegtakarítás tekintetében, és”
2.rész	a fenti szövegrész
GUE/NGL:
7.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „megjegyzi ugyanakkor, hogy az energiahatékonysági irányelv bármilyen értékelése az irányelv közelmúltbeli hatálybalépése és átültetési határideje miatt pillanatnyilag csak részleges képet ad;”
2.rész	a fenti szövegrész
13.bek.
1.rész	„hangsúlyozza, hogy az irányelv által biztosított rugalmasság némely esetben számos tagállam számára lehetővé tette az energiahatékonysági intézkedések bevezetését, és úgy véli, hogy ez az alternatív intézkedésekre vonatkozó rugalmasság döntő jelentőséggel bír a tagállamok számára ahhoz, hogy a jövőben megvalósítsák az energiahatékonysági programjaikat és projektjeiket;”
2.rész	„követeli, hogy szüntessék meg a jelenlegi irányelvben, különösen annak 7. cikkében található joghézagokat, amelyek az irányelv nem megfelelő végrehajtását okozzák, ugyanakkor pedig biztosítsák, hogy a tagállamok rugalmasan válogathassanak az intézkedések között; megjegyzi, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálata által a 7. cikk végrehajtásáról készített tanulmány, amely a tagállamok által jelentett adatokon alapul, arra a következtetésre jut, hogy az olyan intézkedések, mint a tagállamok számára a célkitűzés fokozatos bevezetésének, a korai intézkedések figyelembevételének vagy a közlekedés és az kibocsátáskereskedelmi rendszer célkitűzésük kiszámításából való mentesítésének lehetővé tétele, szinte minden esetben az általános éves energiamegtakarítási célkitűzés megfeleződéséhez vezetett (0,75 %); megjegyzi, hogy a szerzők hangsúlyozták, hogy az elemzés csak annyiban lehet megbízható, amennyiben a szolgáltatott adatok azok; ragaszkodik ahhoz, hogy a 7. cikk (9) bekezdése szerinti alternatív intézkedéseket jobban és könnyen számszerűsíthető módon határozzák meg;” kivéve: „ugyanakkor pedig biztosítsák, hogy a tagállamok rugalmasan válogathassanak az intézkedések között” és „megjegyzi, hogy a szerzők hangsúlyozták, hogy az elemzés csak annyiban lehet megbízható, amennyiben a szolgáltatott adatok azok”
3.rész	„ugyanakkor pedig biztosítsák, hogy a tagállamok rugalmasan válogathassanak az intézkedések között”
4.rész	„megjegyzi, hogy a szerzők hangsúlyozták, hogy az elemzés csak annyiban lehet megbízható, amennyiben a szolgáltatott adatok azok;”
66.bek.
1.rész	„kéri, hogy a megtakarítási kötelezettségek, az épület- és felújítási tervek (4., 5., 6. és 7. cikk) tekintetében javítsák az összhangot, a tagállamok folytassanak eszmecserét és osszák meg bevált gyakorlataikat a meglévő és új eszközök (adóenyhítések, támogatási programok, szerződésminták, szociális lakhatási beruházások) gyorsabb alkalmazása érdekében; úgy véli, hogy az 5. cikk hatályát ki kellene terjeszteni oly módon, hogy – amennyiben lehetséges – minden köztestületre érvényes legyen; kéri a Bizottságot, hogy az átláthatóság és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében készítsen iránymutatásokat a jövőbeli nemzeti tervekkel kapcsolatban;”
2.rész	„felhívja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra innovatív, piaci alapú támogatási rendszerek bevezetését;”
70.bek.
1.rész	„úgy véli, hogy a középületek példamutató szerepének a központi kormányzati szinten túlmenően a közigazgatás minden szintjére történő hozzájárul majd az épületek költséghatékonysági potenciáljának teljes kiaknázásához, mivel ez az ágazat bizonyult a legnagyobb potenciális lehetőségeket kínáló ágazatnak nemcsak az energiamegtakarítás terén, hanem sokkal szélesebb körű előnyök, például a kényelem és a jólét fokozása tekintetében is; úgy véli e tekintetben, hogy a tagállamok számára elő kell írni a felújításra vonatkozó 3 %-os célkitűzés elérésével kapcsolatos erőfeszítéseknek a különböző közigazgatási szintek közötti megosztására irányuló belső mechanizmus létrehozását”
2.rész	„valamint az (1) és (2) bekezdésekben foglalt megközelítés alternatívájaként fenn kell tartani a más intézkedések melletti döntést lehetővé tevő rugalmasságot, számszerűsítve azok hatásait;”
ENF, PPE:
11.bek.
1.rész	„sajnálattal veszi tudomásul az Európai Tanács által 2014-ben elfogadott, az energiahatékonyság 2030-ra legalább 27 %-kal való javítását kitűző, kevéssé ambiciózus célkitűzést, amit főként egy korábbi hatásvizsgálatban megállapított, valószerűtlenül magas diszkontrátával indokolnak; emlékeztet arra, hogy ez a diszkontráta túlságosan magas (17,5 %); felkéri a Bizottságot, hogy az energiahatékonyság sokrétű előnyeit figyelembe véve térjen át az átfogó költség-haszon elemzésre és egy társadalmi diszkontrátára, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a párizsi éghajlatváltozási megállapodás fényében vizsgálják felül a 2030-ig elérendő 27 %-os energiahatékonysági célkitűzést annak érdekében, hogy megvalósítsák azt a célt, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2°C alatt tartsák, valamint hogy a Parlament által elfogadott energiahatékonysági céllal összhangban tegyenek erőfeszítéseket e növekedés 1,5 °C-ra korlátozására;”
2.rész	„kéri a Bizottságot, hogy 2030-ra vonatkozóan állapítson meg egy kötelező erejű, 40 %-os energiahatékonysági célkitűzést, amely a költséghatékony energiahatékonysági potenciál szintjét tükrözi;”
S&D, GUE/NGL:
26.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a kapcsolt energiatermelés” és „megjegyzi, hogy e projektek legjobb ösztönzője a lakossági kereslet és a piac;”
2.rész	„a kapcsolt energiatermelés”
3.rész	„megjegyzi, hogy e projektek legjobb ösztönzője a lakossági kereslet és a piac;”
Verts/ALE, S&D:
31.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „kéri, hogy az irányelv az energiahatékonysági megfontolásokra összpontosítson;”
2.rész	a fenti szövegrész
Verts/ALE, S&D, ENF, EFDD, GUE/NGL:
33.bek.
1.rész	„megjegyzi, hogy az energetikai jelentéstételi kötelezettség a keretrendszer részeként elengedhetetlen a meglévő energiahatékonysági jogszabályok végrehajtása terén elért haladás értékeléséhez; fájlalja ugyanakkor, hogy – többek között a tagállamok általi túlszabályozás révén – túlzott mértékű energetikai jelentéstételi kötelezettséggel terhelik a vállalkozásokat, az energiatermelőket, a fogyasztókat és a közigazgatást benyújtására kötelezik, ami korlátozza a növekedési és innovációs potenciált; hangsúlyozza, hogy a jelentéstételi kötelezettségeket a lehetőségekhez mérten egyszerűsíteni kell az adminisztratív terhek és a költségek csökkentése érdekében; kifogásolja, hogy a jelentéstételi kötelezettség alapján szerzett adatok sok esetben nem hasonlíthatók össze uniós szinten az eltérő bontások, módszertanok és szabványok miatt; kéri a Bizottságot, hogy többek között digitális megoldások révén csökkentse a jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó adminisztratív terheket, és az adatok kiértékelésének megkönnyítése céljából dolgozzon ki több iránymutatást az adatok összehasonlíthatóságára vonatkozóan; kéri, hogy az energia iránti keresletre vonatkozó előrejelzéseket hozzák összhangba a kulcsfontosságú ágazatok költséghatékony megtakarítási potenciáljával, továbbá úgy véli, hogy a bürokrácia csökkentése felgyorsítja majd az energiahatékonysági intézkedések végrehajtását; „megjegyzi, hogy az „energiahatékonyság az első helyen” elv megköveteli az energetikai tervezés és jelentéstétel felülvizsgálatát, valamint a szakpolitikai koherencia javítását abból a célból, hogy biztosítsák azok egymást kölcsönösen erősítő hatását”, az alábbi szövegrész kivételével: „fájlalja ugyanakkor, hogy – többek között a tagállamok általi túlszabályozás révén – túlzott mértékű energetikai jelentéstételi kötelezettséggel terhelik a vállalkozásokat, az energiatermelőket, a fogyasztókat és a közigazgatást benyújtására kötelezik, ami korlátozza a növekedési és innovációs potenciált;”
2.rész	„fájlalja ugyanakkor, hogy – többek között a tagállamok általi túlszabályozás révén – túlzott mértékű energetikai jelentéstételi kötelezettséggel terhelik a vállalkozásokat, az energiatermelőket, a fogyasztókat és a közigazgatást benyújtására kötelezik, ami korlátozza a növekedési és innovációs potenciált;”
3.rész	„elismerve, hogy az energiamegtakarítás Európa első és legbiztonságosabb energiaforrása;”
4.rész	„megjegyzi, hogy az energiahatékonyság a legjobb „energiaforrásokkal” kapcsolatos befektetés lehet, mivel javítja az energia megfizethetőségét, visszaszorítja a további és költséges kínálati oldali infrastruktúra szükségességét, és fellép az éghajlatváltozással szemben;”
ENF, GUE/NGL:
36.bek.
1.rész	„rámutat, hogy az energiamegtakarítási beruházásoknak nem mindegyik kockázata kezelhető a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében, tekintettel arra, hogy e rendszer az EU általi teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 450%-ára terjed ki; rámutat, hogy az energiahatékonysági irányelv kölcsönösen összekapcsolódik az energiával kapcsolatos egyéb uniós jogszabályokkal, és bizonyos hatással van a szénlábnyomra és a kibocsátáskereskedelmi rendszerre (a tanúsítványok árára) ; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje e kölcsönös kapcsolatokat, és biztosítsa e különböző jogszabályok egymást kiegészítő jellegét;”
2.rész	„megjegyzi, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek alacsony ára az energiamegtakarítási beruházási kedv ellen ható számos tényező egyike;”
Verts/ALE, EFDD:
43.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „és ezek egyrészt fokozzák az energiaszegénységet, másrészt ha ezeket a számlán rögzített elemekként tüntetik fel, akkor a fogyasztó számára nehéz úgy érzékelni, hogy előnyei származnak az energiamegtakarításból” és „hangsúlyozza, hogy az EU-ban kialakult magas energiaárak következményeképpen eltérés alakult ki az uniós tagállamok és a világ nagy részén működő legfőbb versenytársak energiaárai között, ami gátolja az energiaigényes európai iparágak versenyképességét”
2.rész	„és ezek egyrészt fokozzák az energiaszegénységet, másrészt ha ezeket a számlán rögzített elemekként tüntetik fel, akkor a fogyasztó számára nehéz úgy érzékelni, hogy előnyei származnak az energiamegtakarításból”
3.rész	„hangsúlyozza, hogy az EU-ban kialakult magas energiaárak következményeképpen eltérés alakult ki az uniós tagállamok és a világ nagy részén működő legfőbb versenytársak energiaárai között, ami gátolja az energiaigényes európai iparágak versenyképességét”
4.rész	„ami gátolja az energiaigényes európai iparágak versenyképességét”
Verts/ALE, EFDD, ENF:
45.bek.
1.rész	A teljes szöveg, kivéve: „a megtakarítási kötelezettségeknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a fenntartható megújítható energiaforrások kifejlesztésével” és „szénmentesített”
2.rész	„a megtakarítási kötelezettségeknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a fenntartható megújítható energiaforrások kifejlesztésével”
3.rész	„szénmentesített”
ENF, GUE/NGL:
47.bek.
1.rész	„felhívja a Bizottságot, hogy tartsa meg a „jobb szabályozás” elvét, vizsgálja meg, hogy miként lehetne jobban összehangolni az energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó uniós jogszabályokat a jogszabályozási hatékonyság javítása érdekében, valamint tegyen javaslatot a jelenlegi szabályozás javítására;” és „csak annyiban”
2.rész	„felhívja” és „a Bizottságot, hogy erősítse meg az energiahatékonysági kezdeményezések, köztük az összes fő externália átfogó, hosszú távú értékelésére szolgáló módszertanokat; kéri, hogy az energiahatékonysági törekvések különböző szintjeinek teljes költségeivel és előnyeivel kapcsolatos modellezés és értékelés szociális szemszögből történjen”
3.rész	„és hogy az energiahatékonyságot tekintsék önálló energiaforrásnak;”
56.bek.
1.rész	„úgy véli, hogy az uniós éghajlatvédelmi és hatékonysági céloknak kölcsönösen erősíteniük kell egymást, és hogy a kötelező energiahatékonysági követelmények elengedhetetlenek a tagállamok maximális fokú törekvéseinek és erőfeszítéseinek eléréséhez”, az alábbi szövegrész kivételével: „kötelező” „kötelező”
2.rész	„kötelező”
3.rész	„ugyanakkor kellő rugalmasságot is biztosítani kell a tagállamok számára az intézkedések nemzeti szintű testre szabásához;” kivéve: „ugyanakkor”
4.rész	„ugyanakkor”

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat