A teljes szöveg, kivéve: „vizsgálja meg az Iránnal folytatott békés célú nukleáris együttműködés lehetőségét összhangban a JCPOA-ban tett kötelezettségvállalással, és”
2.rész
a fenti szövegrész
ALDE
A.preb.
1.rész
„mivel az iráni nukleáris megállapodást”
2.rész
„és az iráni belpolitikai fejleményeket követően”
3.rész
„most lehetőség nyílik az országban a reformokra és az Európai Unióval ápolt kapcsolatok javítására;”
1.bek.
1.rész
„meggyőződése, hogy az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) – közismert nevén: az iráni nukleáris megállapodás – a multilaterális diplomácia és különösen az európai diplomácia jelentős eredménye,”
2.rész
„amelynek nemcsak az EU-iráni kapcsolatok számottevő javulását kell lehetővé tennie, hanem a stabilitás előmozdítását is az egész régióban;”
3.rész
„véleménye szerint az összes fél felelős annak szigorú és maradéktalan végrehajtásáért; üdvözli a Közös Bizottság létrejöttét, amelyben Irán és az E3/EU+3 (Kína, Franciaország, Németország, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői, valamint az alelnök/főképviselő) vesznek részt; teljes mértékben támogatja az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét a JCPOA égisze alatt létrehozott Közös Bizottság koordinátori szerepében és meggyőződése, hogy a JCPOA szigorú és teljes végrehajtása továbbra is rendkívül fontos;”
4.bek.
1.rész
„üdvözli a nyitottságot az Iránnal való kapcsolatokban; rámutat, hogy az EU–Irán kapcsolatokat a nukleáris megállapodás/JCPOA végrehajtásával együtt kell fejleszteni; emlékeztet arra, hogy a megállapodás feltételei szerint amennyiben Irán nem hajtja végre a megállapodást, sor kerülhet a szankciók újbóli bevezetésére; ösztönzi az Unió, az uniós tagállamok és Irán közötti megújult kapcsolatokat, amelyben mindkét fél szorosan együttműködik bilaterális és multilaterális kérdések megoldásában, a régió fokozott stabilitásának biztosítása és a nukleáris megállapodás hatékony végrehajtása érdekében;”
2.rész
„véleménye szerint az EU–Irán kapcsolatokat többszintű párbeszéddé kell fejleszteni, amely kiterjed a politikai, diplomáciai, gazdasági, tudományos, technikai és emberek közötti kapcsolatokra, amely a civil társadalmi szereplőkre, a nem kormányzati szervekre és az emberi jogok védelmezőire egyaránt kiterjed; támogatja az EU és Irán közötti kapcsolatok mindkét fél kölcsönös előnyét szolgáló, valamint a közös érdekek és különbségek realisztikus felmérésén alapuló megnyitását az együttműködés fokozatos bővítésének ösztönzése céljából, a bizalomépítés légkörében, mindenekelőtt Irán és az EU népeinek érdekeit szem előtt tartva; e tekintetben támogatja az Európai Unió az iránti elkötelezettségét, hogy megújítja az együttműködést Iránnal, az alábbi négy elvet követő párbeszéd alapján: a párbeszéd hatálya átfogó jellegű; együttműködő azokon a területeken, ahol az EU-nak és Iránnak közösek az érdekei; kritikus, nyílt és őszinte azokon a területeken, ahol az EU nem ért egyet Iránnal, de törekednek a közös nevező megtalálására; és általában konstruktív és gyakorlatias a hangneme;”
7.bek.
1.rész
„hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kölcsönös bizalom helyreállítását célzó stratégia részeként az EU és Irán közötti kapcsolatok parlamenti dimenziója is kiépüljön;”
2.rész
„e tekintetben megismétli, hogy támogatja a Parlament és a madzslisz között megvitatott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló parlamentközi párbeszédre irányuló javaslatot, az iráni radikalizálódás közös kihívásainak felismeréseként, az egész Közel-Keleten és magán az Európai Unión belül;”
3.rész
„üdvözli az EU és Irán közötti megújított politikai párbeszédet, amely az emberi jogokra is kiterjed; bátorítja egy olyan emberi jogi párbeszéd kialakítását a jövőben, amelyben az igazságszolgáltatás, a biztonsági erők és a civil társadalom képviselői egyaránt részt vesznek;”
4.rész
„elismeri, hogy ugyan mindkét oldalon érezhető a gyanakvás és a bizalmatlanság, de amiatt, hogy több tagállam hosszú múltra visszatekintő iráni kapcsolatokkal rendelkezik, illetve Irán jó viszonyt kíván ápolni az Európai Unióval, jó esély van a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolat kiépítéséhez; elismeri Irán saját belső politikáinak összetettségét és ismételten hangsúlyozza, hogy az EU nem kívánja befolyásolni Irán – vagy bármely más ország – belpolitikai döntéseit, ehelyett a nemzetközi normák és elvek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló együttműködésre törekszik; úgy véli, hogy a kapcsolatok teljes körű normalizálására csak a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) folyamatos végrehajtásával párhuzamosan, rendszeres és tartós párbeszéd révén kerülhet sor, és az elsődleges prioritásnak az EU és Irán közötti kapcsolatok kiszélesítését kell tekinteni azokon a területeken, ahol erre közös akarat nyilvánul meg; úgy véli azonban, hogy a végső célt az EU és Irán közötti partnerség kialakítása jelenti;”
10.bek.
1.rész
„tudomásul veszi Irán azon kifejezett célkitűzését, hogy évente 8%-os növekedést érjen el; úgy véli, hogy az uniós beruházások kulcsfontosságúak e cél elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió nem áll az Iránnal folytatott engedélyezett üzleti tevékenységek útjában, és nem akadályozza meg, hogy nemzetközi cégek vagy pénzintézetek együttműködjenek Iránnal mindaddig, amíg betartják a vonatkozó jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Irán kiaknázhassa gazdasági potenciálját, a nemzetközi beruházásoknak kedvező, átlátható gazdasági környezetet kell teremtenie és minden szinten korrupcióellenes intézkedéseket kell hoznia, különös tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) arra vonatkozó ajánlásainak teljesítésére, hogy szüntessék be a terrorszervezetek finanszírozását;”
2.rész
„felhívja az EU-t, hogy maradéktalanul támogassa Irán e téren kifejtett erőfeszítéseit, különösen az EU és Irán közötti kétoldalú beruházási megállapodás kialakítására irányuló erőfeszítések támogatásán keresztül;”
12.bek.
1.rész
„megállapítja, hogy Irán a Közel-Kelet második legnagyobb gazdasága, és becsült névleges GDP-je 397 milliárd USD volt 2015-ben; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Unió Iránnal folytatott kereskedelme jelenleg kb. nyolcmilliárd USD értéken áll, de ez a következő két év folyamán a várakozások szerint megnégyszereződik; emlékeztet arra, hogy régebben az Európai Unió volt Irán fő kereskedelmi partnere és úgy véli, hogy törekedni kell e pozíció visszaszerzésére; támogatja az EU Iránnal ápolt kereskedelmi kapcsolatainak bővítését, és felszólítja az EU-t az Iránnal folytatott kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági együttműködés kiépítésére, az iráni emberek jobb életkörülményei és foglalkoztatásának javítása, valamint a fokozott regionális fejlődés érdekében;”
2.rész
„úgy véli, hogy az Iránnal folytatott kereskedelem és a beruházások kibővítése hosszabb távon a szélesebb régió békéjének és biztonságának előmozdításához is hozzájárulhat, ha az Európai Unió megtalálja a regionális beruházási rendszerek lehetőségeit, például az energia és a közlekedés összekapcsolhatóságának területén;”
14.bek.
1.rész
„megjegyzi, hogy Irán a világ legnagyobb gazdasága a WTO-n kívül; támogatja Irán WTO-tagságra irányuló törekvéseit; megjegyzi, hogy az Iránnal való kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásra vonatkozó jelenlegi uniós meghatalmazás elavult; felhívja a Bizottságot, hogy Irán WTO-szabályokhoz való szorosabb közelítése és az európai beruházások védelme érdekében vizsgálja meg a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok megerősítését szolgáló lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy egy formális tárgyalási keret lehetővé tenné az EU számára, hogy a legnagyobb integrált piacként és gazdasági blokként teljesen kihasználja helyzetét, és fórumot hozzon létre az eszmecseréhez és a párbeszédhez; felszólítja az EU-t, hogy mérje fel az Irán Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását célzó tárgyalások újraindításának lehetőségeit, hiszen a WTO-tagság tovább liberalizálná az iráni gazdaságot, ösztönözné a növekedést, beépítené az országot a globális szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerbe és mechanizmust biztosítana az Iránnal együtt bevezetésre kerülő, szükséges gazdasági reformok támogatására, valamint az Irán által vállalt nemzetközi kötelezettségek betartatására; kéri a Bizottságot, hogy használja ki ezeket a tárgyalásokat a kulcsfontosságú munkaügyi jogok reformjának előmozdítására, az alapvető ILO-egyezmények alapján;”
2.rész
„aggodalmának ad hangot az Irán csatlakozásával foglalkozó WTO munkacsoport elnöke kinevezésének késedelmei miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy vesse be minden befolyását ennek az akadálynak a haladéktalan megszüntetése érdekében, és indítsa el Irán WTO-hoz való csatlakozásának folyamatát; véleménye szerint a csatlakozási folyamat lezárásaként törölni kell Iránt a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) nyilvános nyilatkozata szerinti listáról;”
21.bek.
1.rész
„üdvözli, hogy az iráni kormány mindenképpen szeretné ösztönözni a külföldi befektetéseket, mert közvetlen külföldi befektetésekre van szükség az összes fontos gazdasági ágazatban; megállapítja, hogy valószínűleg több mint egytrillió USD befektetésre lesz szükség az infrastruktúra területén a következő tíz év folyamán,”
2.rész
„ami lehetőségeket kínál az európai vállalatok számára, ideértve az energia, a gépjárműgyártás és a repülőgépgyártás ágazatát; üdvözli, hogy az a 180 kereskedelmi delegáció, amely látogatást tett Teheránban a JCPOA aláírása óta, közöttük 15 uniós tagállam küldöttsége is, az Iránnal ápolt gazdasági kapcsolatok iránti növekvő érdeklődést jelzi; felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy tárják fel az exporthitel-garanciáknak a kereskedelem, a projektfinanszírozás és az iráni beruházások fellendítése céljára való felhasználásának lehetőségeit; támogatja az iráni kormány, valamint az Airbus és a Boeing között létrejött megállapodások aláírását, amely egy további bizalomépítő intézkedés a JCPOA elfogadását követően;”
22.bek.
1.rész
”megjegyzi, hogy Irán rendelkezik a világ második legnagyobb gázkészletével és a világ negyedik legnagyobb olajkészletével; véleménye szerint az energiaügyi együttműködés jelentős szerepet játszhat az EU energiaellátási forrásainak diverzifikálásában, csökkentve a tagállamok egyetlen beszállítótól való energiafüggőségét, hozzájárulva ezáltal az EU energiabiztonságához;”
2.rész
„úgy véli, hogy a gazdasági szankciók feloldása jelentős kiadásokat szabadíthat fel az olaj- és a gázipar területén és más gazdasági ágazatokban, ahol ki lehetne aknázni a beruházások és az új technológiához való hozzáférés előnyeit; felszólítja az uniós vállalatokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat az iráni energiaágazatban; különösen felszólít arra, hogy az EU támogassa az LNG-technológia fejlesztését Iránban; úgy véli, hogy az Iránban megvalósuló beruházásoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásaival;”
30.bek.
1.rész
„elismeri, hogy Irak fiatal, művelt és technológiailag fejlett – a becslések szerint több mint 60 %-ban 30 év alatti – lakossága, valamint társadalmának pezsgése különleges lehetőséget biztosíthat az Unióban élő emberekkel való kapcsolatok előmozdításában, a viszonosság és a kölcsönös tisztelet elvei alapján; véleménye szerint az ifjúsági csereprogramok a legsikeresebb tevékenységek között szerepelnek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a társadalmakat és a kultúrákat; ezért üdvözli, hogy egyre több iráni diák tanul az Erasmus Mundus program keretében európai egyetemeken, a tévhitek és a sztereotípiák elleni küzdelem jegyében; kéri, hogy a diákok és kutatók közötti csereprogramok növelése révén fokozzák az együttműködést az oktatás, a kutatás és az innováció területén, többek között az egyetemek közötti együttműködés, a környezet, a megújuló energiák, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok, valamint a jó kormányzás területén;”
2.rész
„felszólítja a Bizottságot, hogy bővítse az Erasmus Mundus iráni hallgatóit célzó költségvetését; üdvözli azokat a munkaértekezleteket, amelyekre a közelmúltban került sor a Teheráni Egyetemen azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtsanak arról, hogy az iráni egyetemek számára milyen előnyökkel járhat a Horizont 2020 keretprogramban való részvétel; felszólítja az iráni kormányt, hogy nevezzen ki nemzeti koordinátort a Horizont 2020 keretprogramhoz, hogy technikai segítséget és tanácsadást nyújtson az iráni egyetemeknek a Horizont 2020 projektekre való pályázáshoz; kéri a Bizottságot annak tanulmányozására, hogy hogyan lehetne jobban elősegíteni az iráni egyetemi oktatók és kutatók számára, hogy európai egyetemeken folytathassanak tanulmányokat és képzést; egy olyan európai uniós program létrehozására szólít fel, amely közelebb hozza egymáshoz a kutatókat és a diákokat Iránból, az ÖET-országokból és Európából, az európai regionális integrációból leszűrt tapasztalatok tanulmányozása és a tanulságok levonása céljából;”
33.bek.
1.rész
„véleménye szerint a nukleáris megállapodás megnyitja a lehetőséget a régió biztonsági válságának megoldására irányuló együttműködés előtt; úgy véli, hogy Iránnak stabilizációs szerepet kell vagy kellene betöltenie a régióban;”
2.rész
„úgy véli, hogy az Iránnal fenntartott kapcsolatok normalizálása az egész régió javát szolgálhatja; úgy véli, hogy regionális kulcsszerepe arra kellene ösztönöznie Iránt, hogy stabilizációs szerepet töltsön be a régióban; hangsúlyozza, hogy az EU-iráni kapcsolatok az európai szomszédságpolitika (ENP) 2015. november 18-án előterjesztett felülvizsgálatának részét képezik, amely azt irányozza elő, hogy a kibővített együttműködési keretbe bevonják az EU szomszédságában található partnerállamokkal szomszédos harmadik országokat; ezért ösztönzi, hogy az Unió, a déli szomszédság partnerállamai és az olyan regionális kulcsszereplők, mint Irán közötti együttműködés felajánlása érdekében határozzanak meg a regionális kihívásokkal, például a biztonsággal, az energiával vagy a menekültek kezelésével kapcsolatos tematikus kereteket;”
37.bek.
1.rész
„üdvözli, hogy Irán kész támogatni az iraki stabilitás megteremtésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket, arra ösztönzi, hogy vállaljon tényleges szerepet a szektás erőszak megszüntetésében, és további erőfeszítésekre szólít fel, hogy az országban működő összes milícia az iraki kormány fennhatósága alá kerüljön, az összes érdek egyesítése érdekében;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az EU-nak és Iránnak közös ellenségekkel kell szembenéznie az ISIS/Dáis, az Al-Kaida, az Al-Nuszra és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által megnevezett hasonló terrorista szervezetek formájában, amelyeket az iszlám szélsőséges perverzitása ösztönöz;”
3.rész
„üdvözli, hogy Irán hozzájárult az ISIS/Dáis elleni küzdelemhez, és ezen belül már korán támogatta az Erbilben működő kurd regionális kormányt és elismeri döntő jelentőségű iraki hozzájárulását, ami megállította az ISIS/Dáis előrenyomulását és visszafoglalt területeket a dzsihadista terroristáktól;”
4.rész
„aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy rendszeresen kapunk információkat az Al-Kaida-vezetőket elengedéséről; tudomásul veszi az Irán és Ausztrália közötti megállapodást, amelynek értelmében megosztják az ISIS/Dáis elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési információkat;”
39.bek.
1.rész
„úgy véli, hogy Irán forradalmi öröksége és iszlám köztársaságának alkotmánya, valamint az Irán és az EU politikai-intézményi rendszere közötti jelentős különbségek nem képezheti akadályát a nyitottságnak, valamint a demokráciával, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott őszinte és egyenes párbeszédnek és a közös nevező megtalálásának; felszólítja az Iszlám Köztársaságot, hogy bővítse ki a politikai pluralizmus terét; hangsúlyozva, hogy a madzslisz a reformok és Európa pártján áll, meggyőződése, hogy a 2016. februári parlamenti és szakértői gyűlési választások az iráni nép akaratát tükrözik, és lehetőséget kínálnak az Európai Unióval és annak tagállamaival való további együttműködésre, amelyeknek konstruktív kapcsolat kialakításához kell vezetniük, valamint lehetőséget kell teremteniük a belső gazdasági, politikai és szociális reformokhoz;”
2.rész
„felszólítja Iránt, hogy tegye lehetővé a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és tisztességes választásokat;”
44.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az EKSZ-t és a Bizottságot”
2.rész
a fenti szövegrész
GUE/NGL:
34.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a Hezbollah katonai szárnyát is beleértve”
2.rész
a fenti szövegrész
13. A korrupció elleni küzdelem és a CRIM állásfoglalásának nyomon követése
A teljes szöveg, kivéve: „nem csak az úgynevezett nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények (olyan bűncselekmények, amelyek elkövetésére az ilyen szervezeteket létrehozták), hanem a bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmények (bűnszövetkezethez való tartozás) elleni fellépésre; szükségesnek tartja a bűnszervezetben való részvétel büntethetőségének meghatározását a ténylegesen elkövetett bűncselekményektől függetlenül; a szakpolitikai ciklus prioritásai közé be kell venni”
2.rész
A fenti szövegrész ""
18.bek., a. pont
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és a „korrupció””
2.rész
a fenti szövegrész
71.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve „migránsok”
2.rész
a fenti szövegrész
ECR, GUE/NGL:
27.bek., b. pont
1.rész
„a befagyasztott és elkobzott vagyon kezelése”
2.rész
„és szociális célú, valamint arra történő újrafelhasználása, hogy a zsarolás és védelmi pénz szedésének áldozatul esett személyek és vállalkozók családjainak kártérítést nyújtsanak;”
Verts/ALE, GUE/NGL:
73.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Európába tartó menekültáramlat által gerjesztett”
2.rész
a fenti szövegrész
14. Emberi jogok és migráció a harmadik országokban
A teljes szöveg, kivéve: „különösen a saját határaikon belül”
2.rész
a fenti szövegrész
9.bek.
1.rész
„kéri az államokat, hogy ismerjék el a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeiket a menedékjoggal és a migrációval kapcsolatban, és fogadják el a fenti kötelezettségek eredményes teljesítéséhez szükséges nemzeti jogszabályokat, ideértve a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának lehetővé tételét;”
2.rész
„kéri, hogy e jogszabályok vegyék figyelembe a migránsokat ért üldöztetés és megkülönböztetés fokát és jellegét;”
24.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a legális migrációs utak hiánya”
2.rész
a fenti szövegrész
29.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „szexuális és reproduktív"
2.rész
a fenti szövegrész
32.bek.
1.rész
„felhívja a figyelmet arra, hogy a fogadó ország nyelvének elsajátítása jelentősen javíthatja a migránsok életminőségét, valamint gazdasági és kulturális függetlenségét, továbbá elősegíti hozzáférésüket a befogadó társadalomban őket illető jogokra vonatkozó információkhoz; úgy véli, hogy a nyelvoktatást a fogadó ország hatóságainak kell garantálniuk;”
2.rész
„azt javasolja, hogy a migránsokat vonják be az összes szociális és politikai döntéshozatali folyamatba;”
35.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „olyan szerződést kell adni, amelynek nyelvét érti, és”
2.rész
a fenti szövegrész
57.bek.
1.rész
„kéri az államokat, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos valamennyi nemzetközi szerződést és egyezményt ratifikálják, és alkalmazzák a migránsok jogaival kapcsolatos normákat, amelyek számos jogi eszközben megtalálhatók, ideértve az emberi jogokkal kapcsolatos főbb nemzetközi eszközöket, valamint a migrációra vonatkozó kérdéseket kezelő más eszközöket, például az ENSZ 1951. évi menekültügyi egyezményét és annak jegyzőkönyveit, továbbá a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt;”
2.rész
„úgy véli ezzel összefüggésben, hogy árt az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikáinak és az ezen jogok oszthatatlansága iránt hangoztatott elkötelezettségének az, hogy az Unió tagállamai nem ratifikálták a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt;”
6.2. bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a migránsok és menekültek jogait különálló elemként az érintett harmadik országokkal folytatott párbeszédek napirendjére tűznék,”
2.rész
a fenti szövegrész
68 bek.
1.rész
„elismeri a politikai párbeszéd keretében a civil társadalom által tett hozzájárulást;”
2.rész
„hangsúlyozza az Unió valamennyi külpolitikája keretében a civil társadalommal való konzultáció fontosságát, külön figyelmet szentelve a migrációval kapcsolatos minden politikában és folyamatban a teljes részvételnek, az átláthatóságnak és az információ megfelelő terjesztésének; emlékeztet arra, hogy döntéshozatali szinten fokozni kell a nőszervezetek részvételét a konfliktusok rendezésében, továbbá hogy a menekült nőknek, a lakóhelyük elhagyására kényszerített nőknek és a migráns nőknek megfelelő módon részt kell venniük az őket érintő döntésekben;”
3.rész
„felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy erősítsék meg a harmadik országokban lévő nemzeti emberi jogi intézmények kapacitásait annak érdekében, hogy fokozhassák erőfeszítéseiket a migránsok jogainak védelme terén, és felléphessenek a migránsokkal szembeni embertelen és megalázó bánásmódok és gyűlöletbeszédek ellen, ahogy a 32 ombudsman és nemzeti emberi jogi intézmény által elfogadott Belgrádi Nyilatkozatban áll;”
76.bek.
1.rész
„üdvözli a migrációnak a fenntartható fejlesztési célokba, különösen a globális fejlesztési politika keretét 2030-ig meghatározó 10. fenntartható fejlesztési célba való integrálását; emlékeztet arra, hogy az államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemzetközi szinten együttműködnek „a biztonságos, rendezett és szabályos migráció biztosítása érdekében az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával, a migránsokkal, a menekültekkel és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel való humánus bánásmód mellett, függetlenül a migrációs státuszuktól”; rámutat arra, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás nem csak humanitárius kérdés, hanem fejlesztési kihívást is jelent, ezért javítani kell a humanitárius és fejlesztési szereplők közötti koordinációt;”
2.rész
„úgy véli, hogy a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása lehetőséget kínál arra, hogy erősítse a jogokon alapuló megközelítést a menekültügyi és migrációs politikák terén, és a migrációval kapcsolatos iránymutatásokat beépítse a fejlesztési stratégiákba; felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy fogadjon el mérhető mutatókat a migrációra vonatkozó fenntartható fejlesztési célokról, valamint gyűjtsön és tegyen közzé lebontott adatokat a migránsok tisztességes munkához, az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférésére vonatkozóan, különösen a fejlődő célországokban annak érdekében, hogy javítsák a migráció kezelését;”
ALDE:
75.bek.
1.rész
„kéri, hogy engedjék el az elszegényedett országok adósságait, hogy segítsék őket az emberi jogok tiszteletben tartását garantáló állami politikák kidolgozásában;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy a fenntartható adósságrendezési megoldásokat, többek között a felelősségteljes hitelnyújtásra és hitelfelvételre vonatkozó normákat elő kell segíteni az államadósság-átütemezési folyamatok többoldalú jogi kerete révén az adósságterhek enyhítése és a nem fenntartható adósságok elkerülése érdekében az emberi jogok védelméhez szükséges feltételek megteremtése céljából;”
81.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásoknak a migrációt kiváltó társadalmi, gazdasági és politikai válságok megoldására kell összpontosítaniuk a támogatást,”
2.rész
„ami hozzájárulna az Európai Unió határai felé tartó migrációs hullámok megfékezéséhez;”
GUE/NGL:
H.preb.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a külföldiek be- és kilépésének felügyeletéhez és ellenőrzéséhez hatékony mechanizmusokkal kell rendelkezni, továbbá”
2.rész
a fenti szövegrész
AD.preb.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „migránsoktól, akiknek készen kell állniuk a befogadó társadalomba való beilleszkedésre anélkül, hogy lemondanának eredeti kulturális identitásukról, de” és „is”
2.rész
a fenti szövegrész
41.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az USA-val és más nemzetközi partnerekkel együtt”
2.rész
a fenti szövegrész
88.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és támogatja az Unió külső határigazgatásának megerősítését;”
2.rész
a fenti szövegrész
Verts/ALE, GUE/NGL:
89.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a migránscsempészet összefügg az emberkereskedelemmel, és súlyosan sérti az emberi jogokat;” kivéve: „migránscsempészet összefügg” és „és”
2.rész
„migránscsempészet összefügg” és „és”
3.rész
„emlékeztet arra, hogy az embercsempészet elleni konkrét harc egyik eszköze az olyan küldetések végrehajtása, mint az Európai Uniónak a Földközi-tenger déli-középső részén folytatott katonai művelete;”
15. Vállalati felelősség harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért
„üdvözli a magánszektor felelős ellátásilánc-kezelésre irányuló, nem kötelező kezdeményezéseit, amelyeket a Bizottság szolgálatai vezettek be,”
2.rész
„azonban hangsúlyozza, hogy a magánszektor nem kötelező kezdeményezései önmagukban nem elegendők; szorgalmazza a kötelező és végrehajtható szabályok, valamint az azokhoz kapcsolódó szankciók és független nyomon követési mechanizmusok sürgős bevezetését;”
31.bek.
1.rész
„felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be jogalkotási javaslatot a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére vonatkozóan,”
2.rész
„mivel az európai vállalatok által előállított technológiákat világszerte még mindig emberi jogi jogsértéseket okoznak;”
16. A cseppfolyósított földgázra és a gáz tárolására vonatkozó uniós stratégia
A teljes szöveg, kivéve: „a dekarbonizációhoz és a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságához”
2.rész
a fenti szövegrész
18.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a stratégiának magában kell foglalnia az LNG használatát mint a gázelosztási és -továbbítási infrastruktúra fejlesztésének alternatíváját azokon a területeken, ahol az jelenleg nem költséghatékony; ”
2.rész
„megjegyzi, hogy a kisméretű LNG-létesítmények optimális infrastruktúrát jelenthetnek a földgázfelhasználás növelése számára azon térségekben, ahol a földgáz-infrastruktúrával kapcsolatos beruházások nem kifizetődők, beleértve a gáz hő előállítását célzó felhasználásának növelését és ekképpen az ún. nem ipari kibocsátások korlátozását;”
29.bek.
1.rész
„megállapítja, hogy az optimális uniós és regionális szintű helyzet elérése során alapvető elvként a költséghatékony és környezeti szempontból fenntartható megoldásokat kell követni,”
2.rész
„továbbá felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat a kritikus infrastruktúra fejlesztésére fordítsák annak érdekében, hogy magánbefektetőket vonzzanak az LNG-infrastruktúra és a rendszerösszekötők számára;”
57.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy az LNG-vel kapcsolatos tervezés, a létesítmények kiépítése és a gáz használata, valamint a hazai készletek és források kitermelése tekintetében a lehető legszigorúbb környezetvédelmi normákat kell érvényesíteni és tiszteletben kell tartani a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos nemzetközi munkaügyi normákat; hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet az importált cseppfolyósított földgáz környezeti, éghajlati és társadalmi hatásaira; ismételten emlékeztet arra, hogy be kell vonni a helyi közösségeket, és hogy a fogyasztás és – építés esetén – az új infrastruktúra tervezése tekintetében a valóságot tükröző értékelésekre kell támaszkodni; hangsúlyozza, hogy a cseppfolyósított földgázra való átállás lehetőséget kínál a tengeri szénszállítástól való függőség megszüntetésére;”
2.rész
„felhívja az Uniót, hogy biztosítson pénzügyi támogatást az ilyen célú európai projektek számára;”
59.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „szén-dioxid”
2.rész
a fenti szövegrész
60.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „felhívja e tekintetben a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az alternatív tüzelőanyagokról szóló 2014/94/EU irányelv maradéktalan végrehajtását, többek között LNG-töltőállomások létesítését a TEN-T folyosók mentén, illetve a tengeri és a belvízi kikötőkben, felváltva a szennyezőbb üzemanyagokat; hangsúlyozza, hogy”
2.rész
a fenti szövegrész
61.bek.
1.rész
„felszólít tengeri útvonalak kifejlesztésére, például az Azori-szigetek érintésével, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva kulcsfontosságú töltőállomás lehetne a transzatlanti LNG-útvonalakhoz; kéri az Európai Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre forrásokat az e célt szolgáló projektek támogatására;”
2.rész
„kéri az Európai Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre forrásokat az e célt szolgáló projektek támogatására;”
68 bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „nemcsak hozzájárulhat az éghajlatpolitikai célkitűzések eléréséhez, hanem”
2.rész
a fenti kifejezés
S&D:
27.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „előtérbe helyeznie”
2.rész
a fenti szövegrész
39.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „hangsúlyozza, hogy ez nem róhat további terheket az ágazatra;”
2.rész
a fenti szövegrész
40.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „folyamatosan”
2.rész
a fenti szövegrész
EFDD:
25.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „úgy véli, hogy ez a fajta önkéntességen alapuló regionális együttműködés igen hatékony, és üdvözli, hogy a Bizottság támogató szerepet játszik e mechanizmusokban;”
2.rész
a fenti szövegrész
ENF:
3.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az energiabiztonság a nemzeti energiapolitikák jobb összehangolása, egységes energiapiaccal rendelkező, tényleges energiaunió létrehozása, közös energiapolitika, valamint” „ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az energiapolitika további integrációjának a tagállamok érdekeit kell szolgálnia az uniós célkitűzésekkel, a nemzetközi kötelezettségekkel és a meghatározott célkitűzésekkel összhangban, és nem lehet ellentétes a tagállamok és állampolgárainak érdekeivel; támogatja a közös uniós álláspont kialakítására irányuló erőfeszítéseket a multilaterális energiaügyi intézmények és keretek tekintetében;”
2.rész
a fenti szövegrész
10.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy az uniós földgázrendszert diverzifikáltabbá és rugalmasabbá kell tenni,”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az uniós földgázrendszert diverzifikáltabbá és rugalmasabbá kell tenni, ezzel hozzájárulva az energiaunió kulcsfontosságú célkitűzéséhez, azaz a biztonságos, kiszámítható és versenyalapú földgázellátáshoz; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiát, amely hosszú távon az Unió gáztól való függőségének csökkentésére törekszik, tekintettel azon kötelezettségvállalására, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 80–95%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását”
3.rész
„és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság „elsődleges elvnek” tekintése és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése jelentősen csökkentené az Unió importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét;”
30.bek.
1.rész
„aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2015-ben az Oroszországból importált földgáz mennyisége 7%-kal meghaladta a 2014. évi mennyiséget, és hogy a 2015-ben az Unióba harmadik országokból importált földgáz 41%-a Oroszországból származott;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az LNG és a földgáz tárolása a hatékonyság növekedése és a megújuló energia fokozott alkalmazása mellett létfontosságú szerepet játszik az orosz földgáztól való függőség csökkentésében;” kivéve: „létfontosságú” és „az orosz földgáztól való függőség csökkentésében;”
3.rész
a fenti szövegrész
32.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „– ami ellentétes az európai érdekekkel –”
2.rész
a fenti szövegrész
46.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „támogatja a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és” és „az energiadiplomáciában egy szabályokon alapuló, átlátható és jól működő globális gázpiac előmozdítása érdekében;”
2.rész
a fenti szövegrész
Verts/ALE, ENF:
24.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy Ukrajna tárolási kapacitásának bővebb használata csak akkor válik lehetővé, ha Ukrajnában garantálható a megfelelő, stabil kereskedelmi és jogi keret és az ellátási infrastruktúra épsége, feltéve, hogy megfelelő szintű gázösszeköttetések állnak rendelkezésre, hogy az energia szabadon, fizikai akadályok nélkül áramolhasson a határokon át; hangsúlyozza továbbá, hogy mivel Ukrajna gázfüggő ipari ágazata rövid időn belül újra fog éledni”
2.rész
„további gázkészleteket kell majd importálni;”
3.rész
„úgy ítéli meg, hogy”
4.rész
„az Uniónak támogatnia kell Ukrajnát az orosz földgáztól való függőségről való átállásban;”
5.rész
„az LNG-re”
Verts/ALE
66.bek.
1.rész
„kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözze az LNG vasúti szállítását, mivel ez elősegíti egyrészről a közúti közlekedés tehermentesítését, másrészről pedig hozzájárul egy fenntartható és csekély károsanyag-kibocsátással járó energiahordozó/tüzelőanyag környezetbarát és biztonságos szállításához;”
2.rész
„fenntartható és csekély károsanyag-kibocsátással járó” kivéve: „fenntartható és”
3.rész
a fenti szövegrész
17. A halászati ellenőrzések egységessé tételének mikéntje Európában