szavazás: Az AFET bizottság állásfoglalása (a szöveg egésze)
NSz
+
534, 71, 73
Külön szavazásra irányuló kérelmek
több mint 76 képviselő
I.preb.
Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek
több mint 76 képviselő
J.preb.
1.rész
„mivel az őslakos nők akadályokkal” és „szembesülnek a szexuális és reproduktív egészség és jogok terén”, kivéve „és jogok”
2.rész
„és jogok”
3.rész
„– például a szexuális és reproduktív egészségügyi tanácsadás hiányával, a létesítményekhez és a felszerelésekhez való hozzáférés hiányával,”
4.rész
„az abortuszt még nemi erőszak esetén is tiltó jogszabályokkal –”
5.rész
„ami a gyermekágyi halandóság, a tinédzserkori terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek magas arányához vezet;”
S.preb.
1.rész
„mivel a piac fokozódó liberalizációja és deregulációja eredményeként közvetlen külföldi beruházásokra került sor az őslakos népek területein előzetes beleegyezésük vagy a velük való érdemi konzultáció nélkül, ami az őslakos nők emberi jogainak megsértését eredményezte;”
2.rész
„mivel a fejlődés nem mérhető növekedési mutatók alapján, hanem elsősorban a szegénység és az egyenlőtlenség csökkenését kell figyelembe venni;”
48.bek.
1.rész
„felhívja az Uniót, hogy tegyen eleget az emberi jogokhoz kötődő területen kívüli kötelezettségeinek,”
2.rész
„és úgy határoz, hogy jogszabályjavaslatokat kér a Bizottságtól, illetve együttműködik az Európai Tanáccsal az őslakos népek és helyi közösségek jogai területen kívüli megsértésének megelőzésére és szankcionálására irányuló jogszabályok kidolgozásában;”
3.rész
„felhívja az EU-t, hogy határozzon meg egyértelmű magatartási szabályokat és szabályozási kereteket a hatáskörébe eső vállalatok és befektetők területen kívüli tevékenységeire vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezek a vállalatok és befektetők tiszteletben tartsák az őslakos népek és helyi közösségek jogait, valamint megfelelően elszámoltathatók és szankcionálhatók legyenek, ha a tevékenységeik e jogok megsértését eredményezik; ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vegyen fontolóra egy, a vállalatok kellő gondosságra irányuló kötelezettségével kapcsolatos hatékony mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az importált áruk ne legyenek köthetők földszerzéshez és az őslakos népek jogainak súlyos megsértéséhez; sürgeti az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki operatív eszközöket az uniós küldöttségek személyzete számára nyújtott útmutatás biztosítására;”
52.bek.
1.rész
„kiemeli az éghajlatváltozás őslakos nőkre gyakorolt közvetlen hatását, amelynek következtében fel kell hagyniuk hagyományos gyakorlataikkal, vagy lakóhelyük elhagyására kényszerülnek az erőszak, a bántalmazás és a kizsákmányolás elszenvedésének ebből fakadó kockázatával együtt; felhívja az összes államot, köztük az Uniót és tagállamait is, hogy a nemekkel kapcsolatos tényezők figyelembe vételével vonják be az őslakos népeket és a vidéki közösségeket az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésére irányuló stratégiákba, valamint az alkalmazkodásra és a hatások mérséklésére irányuló hatékony éghajlati stratégiák kidolgozásába; kéri az éghajlati okokból történő kényszerű migráció kérdésének komolyan vételét;”
2.rész
„kész vitát folytatni a »klímamigrációra« vonatkozó rendelkezések megállapításáról; szorgalmazza egy szakértői fórum létrehozását a kérdés nemzetközi szintű megvitatása érdekében, továbbá szorgalmazza, hogy a klímamigráció kérdésével nemzetközi fórumon foglalkozzanak;”
3.rész
„megerősített nemzetközi együttműködést szorgalmaz az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakítása érdekében;”
57.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a kétoldalú beruházási megállapodások negatív hatást gyakorolhatnak az őslakos népek jogaira, és korlátozhatják a döntéshozatalban való részvételüket;”
2.rész
„emlékeztet a kormányok közérdekű szabályozáshoz való jogára; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi beruházási megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi emberi jogi szabályokat, köztük az őslakos népekkel kapcsolatos rendelkezéseket, és nagyobb átláthatóságot szorgalmaz ebben a tekintetben, elsősorban megfelelő konzultációs eljárások és mechanizmusok őslakos népekkel folytatott együttműködés keretében történő létrehozásával; felhívja a beruházásokat finanszírozó fejlesztésfinanszírozási intézményeket, hogy erősítsék meg emberi jogi biztosítékaikat annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országok földjének és erőforrásainak kiaknázása ne vezessen az emberi jogok megsértéséhez vagy visszaélésekhez, különös tekintettel az őslakos népekre;”
66.bek.
1.rész
„felhívja az összes államot, hogy az őslakos nők és lányok számára biztosítsanak hozzáférést a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz és jogokhoz, különösen a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz és jogokhoz;”
2.rész
„felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy mozdítsák elő a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket az EU fejlesztési együttműködési programjaiban;”
80.bek.
1.rész
„emlékeztet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkére és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvére;”
2.rész
„aggodalommal állapítja meg, hogy az EU energiaügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi és beruházási politikája a földszerzés mozgatórugójának bizonyult a harmadik országokban, és a nagyarányú földvásárlások negatív hatást gyakorolnak az őslakos népek földhöz jutására;”
3.rész
„sajnálatosnak tartja, hogy a megújulóenergia-irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata során mindeddig nem vezettek be olyan szociális és fenntarthatósági kritériumokat, amelyek figyelembe veszik a nagyarányú földszerzés kockázatát; emlékeztet arra, hogy az irányelvnek összhangban kell lennie a birtokjogra vonatkozó nemzetközi normákkal;”
„elismeri, hogy az éghajlatváltozás súlyosbítja a veszélyeztetett területeken a migrációhoz vezető körülményeket, és emlékeztet arra, hogy a jövőben a migráció fokozódni fog, ha az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival nem foglalkoznak megfelelő módon;”
2.rész
„ezért fontosnak tartja az ENSZ keretében a »klímamenekült« egyetemesen elfogadott meghatározásának kidolgozását azzal a céllal, hogy nemzetközi jogi keretet teremtsenek az éghajlatváltozás hatásai miatt lakóhelyet változtató emberek számára, illetve a klímamenekültek védelmére vonatkozó közös megközelítés elfogadása érdekében; felszólítja az Uniót, hogy aktívan közreműködjön a »klímamenekült« fogalmáról folyó vitában, beleértve annak esetleges nemzetközi szintű jogi meghatározását is;”