B9-0039/2020 sz. határozatra irányuló javaslat (Elnökök Értekezlete)
határozatra irányuló javaslat
+
2. A tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló, az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáféréssel kapcsolatos jegyzőkönyv ***
A szöveg egésze, az alábbi szövegrész kivételével: „és össze kell fognia valamennyi ágazatot annak érdekében, hogy ugyanazon cél felé terelje azokat”
2.rész
a fenti szövegrész
9.bek.
1.rész
„úgy véli, hogy a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó, jogilag kötelező uniós kötelezettségvállalás hatékony eszköz lesz az átmenethez szükséges társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai erők mozgósítására;”
2.rész
„nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az átmenet valamennyi tagállam közös erőfeszítése, és hogy minden tagállamnak hozzá kell járulnia a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő megvalósításához az EU-ban; felhívja a Bizottságot, hogy 2020 márciusáig terjesszen elő egy európai éghajlat-politikai jogszabályra vonatkozó javaslatot;”
14.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a nettó kibocsátást minden gazdasági ágazatban nullához közeli szintre kell csökkenteni annak érdekében, hogy közösen hozzájáruljanak a klímasemlegesség eléréséhez;” Az alábbi szövegrész kivételével: „minden gazdasági ágazatban nullához közeli szintre”
2.rész
„minden gazdasági ágazatban nullához közeli szintre”
3.rész
„felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő hatásvizsgálatokon alapuló javaslatokat az éghajlatváltozás és az energia területére vonatkozó uniós jogalkotási intézkedések 2021 júniusáig történő felülvizsgálata céljából a nagyratörőbb közép- és hosszú távú éghajlat-politikai törekvések megvalósítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az egyéb meglévő uniós jogszabályokban – például a környezettudatos tervezésről szóló irányelvben, a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályokban, a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedésekben és az F-gázokról szóló rendeletben – rejlő további lehetőségeket is az éghajlat-politikai fellépéshez való hozzájárulás tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a természetalapú megoldások segíthetik a tagállamokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzéseik elérésében, de újfent hangsúlyozza, hogy ezeknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás forrásnál történő csökkentését kell kiegészíteniük;”
23.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú egy jól működő, teljes mértékben integrált, fogyasztóközpontú és versenyképes európai energiapiac biztosítása; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló összeköttetések fontos szerepet játszanak a teljes mértékben integrált energiapiac kialakításában; üdvözli azt a bejelentést, hogy a Bizottság 2020 közepéig intézkedéseket fog javasolni az intelligens integrációra vonatkozóan, és hangsúlyozza, hogy az uniós energiapiac további integrációja fontos szerepet fog játszani az energiaellátás biztonságának fokozásában”
2.rész
„és a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság megvalósításában; kiemeli, hogy a tagállamok közötti regionális együttműködés megerősítése és fokozása érdekében az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének megfelelő finanszírozására van szükség;”
33.bek.
1.rész
„a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus cselekvési tervet szorgalmaz, amelyeknek az uniós termelés és fogyasztás teljes környezeti és erőforrás-lábnyomának csökkentésére kell irányulniuk, ugyanakkor erőteljes ösztönzőket kell biztosítaniuk az innováció, a fenntartható vállalkozások és piacok, valamint az éghajlatsemleges és nem toxikus körforgásos termékek számára, elsődleges prioritásnak tekintve az erőforrás-hatékonyságot, a zéró környezetszennyezést és a hulladékkeletkezés megelőzését; kiemeli az éghajlat-politika és a körforgásos gazdaság közötti erős szinergiákat, különösen az energia- és szén-dioxid-intenzív iparágakban;”, az alábbi szó kivételével: „éghajlatsemleges és”
2.rész
„éghajlatsemleges és”
3.rész
„egy uniós szintű, az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó cél meghatározását szorgalmazza;”
36.bek.
1.rész
„sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a műanyagszennyezés elleni uniós intézkedéseket, különösen a tengeri környezetben, és felszólít az egyszer használatos műanyagtermékek szélesebb körű korlátozására és helyettesítésére; támogatja a túlcsomagolás kezelésére és annak biztosítására irányuló jogszabályok kidolgozását, hogy legkésőbb 2030-ig – az élelmiszer-biztonság garantálása mellett – ne lehessen engedélyezni az uniós piacon egyetlen olyan csomagolást sem, amely nem újrahasználható vagy gazdaságilag életképes módon nem újrafeldolgozható; intézkedéseket szorgalmaz a betétdíjas rendszerek határokon átnyúló összehangolása céljából;” Az alábbi szövegrész kivételével: „és felszólít az egyszer használatos műanyagtermékek szélesebb körű korlátozására és helyettesítésére;”
2.rész
„és felszólít az egyszer használatos műanyagtermékek szélesebb körű korlátozására és helyettesítésére;”
3.rész
„sürgeti a Bizottságot, hogy átfogó módon lépjen fel a mikroműanyagokkal szemben, többek között a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok átfogó kivezetésének elfogadása, valamint a műanyagok nem szándékos, például textiltermékekből, gumiabroncsokból és műanyag granulátumokból történő kibocsátása elleni új intézkedések, köztük szabályozási intézkedések révén; megjegyzi, hogy a Bizottság szabályozási keretet kíván kidolgozni a biológiailag lebomló és bioalapú műanyagokra vonatkozóan; hangsúlyozza a teljesen körforgásos műanyaggazdaság fontosságát;”
45.bek.
1.rész
A szöveg egésze az alábbi szövegrész kivételével: „és hogy minden vonatkozó uniós alapot (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, InvestEU stb.) és az Európai Beruházási Bank (EBB) közlekedési hitelezését ehhez kell igazítani;”
2.rész
a fenti szövegrész
53.bek.
1.rész
„kiemeli, hogy a fenntartható mezőgazdaság és mezőgazdasági termelők fontos szerepet játszanak majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos kihívások leküzdésében; hangsúlyozza az éghajlat-politikához való hozzájárulás, a körforgásos gazdaság, a biológiai sokféleség fokozása, valamint a megújuló nyersanyagok fenntartható használatának előmozdítása terén az európai mezőgazdaság és az abban rejlő potenciál fontosságát;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők számára biztosítani kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket, például a fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszerekre való átállásba való beruházást; hangsúlyozza, hogy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiának a mezőgazdaságból származó, üvegházhatású gázok kibocsátásának és a talajromlás ambiciózus csökkentésére kell törekednie;”
60.bek.
1.rész
A szöveg egésze az alábbi szövegrész kivételével: „az élelmiszerek címkézésének” és „illetve a környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos címkézés”
2.rész
a fenti szövegrész
61.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az agroökológia”
2.rész
a fenti szövegrész
80.bek.
1.rész
A szöveg egésze az alábbi szövegrész kivételével: „és további beruházások fedezéséhez, amelyek jóval meghaladják a Bizottság által megállapított 260 milliárd eurós konzervatív összeget”
2.rész
a fenti szövegrész
Renew:
11.mód.
1.rész
Az alábbi szövegrész beillesztése: „párhuzamos rendszerek létrehozása”
2.rész
Az alábbi szövegrész beillesztése: „nyomatékosan hangsúlyozza, hogy semmilyen árazási rendszernek nem szabad felváltania vagy gyengítenie a személygépkocsikra és teherautókra vonatkozó meglévő vagy jövőbeli CO2-szabványokat, és nem róhat további terheket közvetlenül a fogyasztókra;”
99.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „– különösen az európai zöld megállapodás keretében benyújtottakat –”
2.rész
a fenti szövegrész
PPE:
1.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „legkésőbb”
2.rész
a fenti szövegrész
24.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „gyors” és „2020-ig”
2.rész
„gyors”
3.rész
„2020-ig”
49.bek.
1.rész
„várakozással tekint a belső égésű motorral felszerelt járművekre vonatkozó szigorúbb légszennyezőanyag-kibocsátási előírásokra (Euro 7), valamint a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó felülvizsgált szén-dioxid-kibocsátási előírásokra irányuló, küszöbön álló bizottsági javaslatok elé”
2.rész
„amelyek 2025-től a kibocsátásmentes mobilitás felé vezető utat biztosítják;”
3.rész
„felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki életciklus-értékelési módszereket; Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című bizottsági közleményhez csatolt részletes elemzés eredményére, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi új autónak 2040-től nulla kibocsátásúnak kell lennie a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó forgatókönyvek keretében, és e fejlődés támogatása érdekében koherens szakpolitikai keretet és átállási rendszereket szorgalmaz;”
4.rész
„megjegyzi, hogy felül kell vizsgálni a hatályos szabályokat annak érdekében, hogy az élen járó országok nemzeti szinten szigorúbb intézkedéseket alkalmazhassanak, amennyiben a tagállamok így döntenek;”
56.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „vegyi” és „kötelező”
2.rész
„vegyi”
3.rész
„kötelező”
65.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „ambiciózus és végrehajtható jogi intézkedéseket”, „vegyi”, és „és a felszín”
2.rész
„ambiciózus és végrehajtható jogi intézkedéseket”, és „kötelező”
3.rész
„és a felszín”
72.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „és a halállományok biomasszájának a maximális fenntartható hozamokon túli helyreállítását”
2.rész
a fenti szövegrész
73.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „legalább 30%”
2.rész
a fenti szövegrész
75.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a talaj”
2.rész
a fenti szövegrész
83.bek.
1.rész
„kiemeli, hogy foglalkozni kell a fenntartható pénzügyi termékek iránti magas kereslet és alacsony kínálat okozta jelenlegi piaci egyensúlyhiánnyal; ismételten hangsúlyozza a fenntartható finanszírozás szerepét és”
2.rész
„alapvető fontosságúnak tartja, hogy a főbb nemzetközi pénzügyi intézmények gyorsan elfogadják és fejlesszék a fenntartható finanszírozást annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós pénzügyi rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos teljes átláthatóságot, és megvalósítsák a globális gazdaság sikeres dekarbonizációját;” kitart amellett, hogy a fenntartható finanszírozási stratégia sikereire kell építeni, és hangsúlyozza, hogy gyorsan végre kell hajtani a fenntartható finanszírozásról szóló uniós cselekvési tervet, beleértve a pénzügyi termékek ökocímkéjét,”
3.rész
„beleértve a pénzügyi termékek ökocímkéjét, a zöldkötvény-standardot”
4.rész
„és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontoknak a bankok prudenciális keretébe történő beépítését,”
5.rész
„és üdvözli a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform létrehozását;”
GUE/NGL:
3.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „a hosszú távú fenntartható növekedés”, „és versenyképes” és ,ahol a gazdasági növekedés független az EU globális ÜHG-kibocsátásától, erőforrás-felhasználásától és a hulladékképződéstől;”
2.rész
a fenti szövegrész
6.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „a hosszú távú fenntartható növekedés”
2.rész
a fenti szövegrész
10.bek.
1.rész
A teljes szöveg kivéve: „hatástanulmány alapján
2.rész
a fenti szövegrész
15.bek.
1.rész
„úgy véli, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó új és ambiciózusabb célkitűzések megkövetelik, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) megfeleljen a célnak;”
2.rész
„felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja felül a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelvet, megvizsgálva többek között a lineáris csökkentési tényezőt, az ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó szabályokat és a szén-dioxid-minimálár esetleges bevezetésének szükségességét;”
30.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy az ipari és a kkv-stratégiáknak egyértelmű ütemterveket kell meghatározniuk az innovációra és a forradalmi technológiák alkalmazására irányuló átfogó ösztönzők biztosítására, áttörést jelentő technológiák alkalmazására és új, fenntartható üzleti modellekre, valamint az összes szükségtelen szabályozási teher megszüntetésére; felszólít az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az erőforrások biztosítása terén élen járó szereplők uniós támogatására egy olyan technológiailag semleges megközelítés révén, amely összhangban van a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos eredményekkel és az EU hosszú távú éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseivel;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -tárolás fontos szerepet játszik a nehézipar klímasemlegessé tételében, mivel ebben az ágazatban nem állnak rendelkezésre közvetlen kibocsátáscsökkentési lehetőségek;”
91.bek.
1.rész
A teljes szöveg kivéve: „hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter jelenlegi működését nem szabad felhígítani;”
2.rész
a fenti szövegrész
ECR:
41.mód.
1.rész
„ragaszkodik a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának mielőbbi, legkésőbb 2020-ig való kivezetéséhez az Unióban és az egyes tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az EU jövőbeli energiarendszerének főleg megújuló energiaforrásokon kell alapulnia a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivezetésével, figyelembe véve a tagállamok közötti különbségeket, kezdve a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának 2020-ig történő fokozatos megszüntetésével;”
2.rész
„a földgázt átmeneti energiaforrásnak tekinti; hangsúlyozza, hogy az EU éghajlati és fenntarthatósági céljainak elérése érdekében minden ágazatnak fokozatosan növelnie kell a tiszta és megújuló energia felhasználását;”
50.mód.
1.rész
„úgy véli, hogy az európai zöld megállapodásról szóló közleményben az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak felülvizsgálatával kapcsolatban javasolt kétlépcsős megközelítés vegyes jelzés a Párizsi Megállapodás többi részes felének arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan viszonyul a 2030-ra vonatkozó törekvéseihez;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az 50 % és 55 % közötti dekarbonizáció nehézségeinek túlhangsúlyozása nem jelent vezető szerepet a globális színtéren, hanem további teret enged az alacsony ambíciójú, nemzetileg meghatározott hozzájárulások mentegetésének;”
Verts/ALE:
31.mód.
1.rész
„ellenzi az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer közúti közlekedésre és épületekre történő kiterjesztésére irányuló kísérleteket”
2.rész
„mivel ezek az ágazatok már rendelkeznek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szabványokkal, és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonásuk túlzott, nehézkes szabályozáshoz és a fogyasztókra nehezedő súlyos pénzügyi terhekhez vezethet;”
ID, PPE, GUE/NGL:
16.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „ha az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések szintjei világszerte továbbra is eltérőek lennének;”, „tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy egy ilyen mechanizmus alternatívát jelenthetne az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében jelenleg alkalmazott kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel szemben;” és „valamint biztosítania kell a szén-dioxid-kibocsátás hatékony árazását az EU-ban, ugyanakkor elő kell mozdítania a szén-dioxid-árazást a világ más részein;”
2.rész
„ha az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések szintjei világszerte továbbra is eltérőek lennének;”
3.rész
„tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy egy ilyen mechanizmus alternatívát jelenthetne az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében jelenleg alkalmazott kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel szemben;”
4.rész
„valamint biztosítania kell a szén-dioxid-kibocsátás hatékony árazását az EU-ban, ugyanakkor elő kell mozdítania a szén-dioxid-árazást a világ más részein;”
22.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy az EU éghajlati és fenntarthatósági céljainak elérése érdekében minden ágazatnak növelnie kell a megújuló energia használatát és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis tüzelőanyagokat; a transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát szorgalmazza a közös érdekű projektek következő listájának elfogadása előtt annak érdekében, hogy a jogi keretet összhangba kerüljön az intelligens hálózatok kiépítésének prioritásával, valamint megelőzve a magas szén-dioxid-kibocsátással járó kényszerű befektetéseket; hangsúlyozza, hogy az uniós energiaklaszterekkel kapcsolatban stratégiai megközelítést kell követni, kihasználva a fenntartható energiaforrásokba történő, leghatékonyabb beruházások előnyeit; üdvözli ezért a tengeri szélenergia-stratégiára vonatkozó bejelentést; úgy véli, hogy az uniós politikáknak kifejezetten az innováció ösztönzésére, valamint a fenntartható energiatárolás és a zöld hidrogén fokozottabb alkalmazására kell irányulniuk;” A teljes szöveg, kivéve: „és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis tüzelőanyagokat” és „üdvözli ezért a tengeri szélenergia-stratégiára vonatkozó bejelentést;”
2.rész
„és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis tüzelőanyagokat”
3.rész
„üdvözli ezért a tengeri szélenergia-stratégiára vonatkozó bejelentést;”
4.rész
„hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az olyan energiaforrások használata, mint például a földgáz, csak átmeneti jellegű legyen, tekintettel arra a célkitűzésre, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség;” kivéve: „csak”
5.rész
„csak”
ID, Renew, GUE/NGL:
27.bek.
1.rész
„általánosságban támogatja a piaci alapú intézkedésekre irányuló elképzelést mint az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének egyik eszközét;”
2.rész
„ugyanakkor fenntartásainak ad hangot az épületekből származó kibocsátásoknak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe való esetleges beépítésével kapcsolatban, mivel az a közfellépésre háruló felelősség csökkenéséhez, és magasabb energiaszámlákhoz vezethetne a bérlők és a lakástulajdonosok számára; úgy véli, hogy minden ilyen intézkedés további elemzést igényelne;”
PPE, GUE/NGL:
43.bek.
1.rész
„megismétli, hogy az egységes európai égbolt képes jelentős költségek nélkül csökkenteni a légi közlekedésből származó kibocsátásokat,”
2.rész
„de önmagában nem fogja jelentős mértékben és az EU hosszú távú célkitűzésének megfelelően csökkenteni a légi közlekedésből származó kibocsátásokat;”
3.rész
„felszólít a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésének egyértelmű, technológiai megoldásokon, infrastruktúrán, a fenntartható alternatív üzemanyagokra és a hatékony működésre vonatkozó követelményeken, valamint a modális váltás ösztönzőin alapuló szabályozási ütemtervének kidolgozására;”
82.bek.
1.rész
„üdvözli az EBB által 2019. november 14-én elfogadott új energetikai hitelezési politikát és új éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági stratégiát mint fontos hozzájárulást az európai zöld megállapodás megvalósításához; üdvözli a tényt, hogy az EBB átalakul az EU új klímabankjává, amely 2025-ig műveleteinek 50 %-át az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra fordítja, 2021-ig véget vet a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek támogatásának, 2020-ig pedig valamennyi finanszírozási tevékenysége igazodik a Párizsi Megállapodás elveihez és céljaihoz; ösztönzi az EBB-t, hogy játsszon aktív szerepet a méltányos átállást támogató – például a kutatásra, az innovációra és a digitalizációra, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésére, valamint a szociális beruházásokra és készségekre vonatkozó – projektek támogatásában;”
2.rész
„üdvözli az Európai Központi Bank (EKB) újonnan kinevezett elnökének közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyek szerint az intézménynek mind monetáris, mind bankfelügyeleti szerepében hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben működjön együtt az EKB-val az EGD-közleményben ígért koherens fellépés biztosítása érdekében;”
3.rész
„az EKB számára a Szerződésekben meghatározott megbízatás sérelme nélkül;”
90.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás céljaira szükséges finanszírozás jelentős részének a tagállamok költségvetéséből kell származnia;”
2.rész
„aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy fenntartható költségvetési politika és a tagállamok hiteles pénzügyi helyzete nélkül a zöld megállapodás jövőbeni finanszírozási modellje veszélybe kerülhet;”
3.rész
„ezért az európai zöld megállapodásban kitűzött célok elérése érdekében felszólít egy, a fenntartható állami beruházásokat lehetővé tevő keret kialakítására,”
4.rész
„ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bármilyen finanszírozási modellt is választanak, az nem veszélyeztetheti az államháztartás fenntarthatóságát az EU-ban; hangsúlyozza azonban, hogy az európai zöld megállapodás keretében a fenntartható beruházásoknak valóban kiegészítő jellegűeknek kell lenniük, és nem vezethetnek a piaci finanszírozás kiszorításához;”
5.rész
„rámutat e tekintetben a magán- és állami beruházások azon lehetőségeire, amely a mostani alacsony kamatkörnyezet kiaknázásában rejlik;”
ID, GUE/NGL:
46.bek.
1.rész
„üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a tengeri ágazatot is bevonja a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az EU-nak mind nemzetközi, mind uniós szinten védenie kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló magas szintű törekvéseket a tengeri ágazatban, miközben az új uniós intézkedések nem áshatják alá az uniós lobogó alatt közlekedő hajók nemzetközi versenyképességét; úgy véli, hogy az iparra vonatkozó kettős szabályozás elkerülése érdekében az uniós és nemzetközi intézkedéseknek együtt kell járniuk, és hogy a globális szintű fellépés vagy annak hiánya nem korlátozhatja az EU-t abban, hogy ambiciózusabb intézkedéseket hajtson végre az Unión belül;”
3.rész
„hangsúlyozza továbbá, hogy a nehéz fűtőolaj használatától eltávolodó intézkedésekre, valamint sürgős beruházásokra van szükség a hajózási ágazat szén-dioxid-mentesítését célzó új technológiákra irányuló kutatás és a kibocsátásmentes és zöld hajók fejlesztése terén;”
47.bek.
1.rész
„támogatja”
2.rész
„a légi közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentésére javasolt intézkedéseket”
3.rész
„és a kibocsátáskereskedelmi rendszernek az EU éghajlat-politikai törekvéseivel összhangban történő megerősítését, valamint”
4.rész
„a légitársaságok részére az EU-n belüli járatok tekintetében térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek kivezetését;”
5.rész
„felszólítja ugyanakkor”
6.rész:
„a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) megerősítése”
7.rész
„és annak támogatása érdekében, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hosszú távú célt fogadjon el az ágazaton belüli kibocsátások csökkentése érdekében, megőrizve ugyanakkor az EU jogalkotási autonómiáját az ETS-irányelv végrehajtása során; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament és a Tanács mint társjogalkotók jelentik az egyetlen intézményt, amely dönthet az ETS-irányelv bármely leendő módosításának kérdésében; hangsúlyozza, hogy az ETS-irányelv bármilyen módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az összhangban van az EU ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló és a teljes gazdaságára kiterjedő kötelezettségvállalással;”
Renew, GUE/NGL, Verts/ALE:
51.bek.
1.rész
„tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló terveit, hogy az európai kibocsátáskereskedelmet a közúti közlekedésből származó kibocsátásokra is kiterjessze;”
2.rész
„elutasítja ezen ágazatok közvetlen felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe;” kivéve: „közvetlen”
3.rész
„közvetlen”
ID, PPE:
57.bek.
1.rész
„aggodalommal jegyzi meg, hogy a mezőgazdaság, a halászat és az élelmiszer-termelés továbbra is a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség csökkenésének legfőbb okozója;”
2.rész
„úgy véli, hogy a beporzók, köztük a méhek eltűnése az élelmezésbiztonság szempontjából különös aggodalomra ad okot, mivel a beporzóktól függő növények fontos szerepet játszanak étrendünkben;”
3.rész
„felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) méhekre vonatkozó 2013. évi iránymutatásának mielőbbi teljes körű elfogadását,”
4.rész
„és sürgeti a tagállamokat, hogy ennek megfelelően igazítsák ki peszticidértékeléseiket;”
A képviselők 1/20-a PPE, GUE/NGL
89.bek.
1.rész
„úgy véli, hogy az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások tervezett felülvizsgálatának tükröznie kell az európai zöld megállapodás politikai célkitűzéseit, és arra kell irányulnia, hogy megerősítse és egyszerűsítse a fenntartható megoldásokba történő beruházásokat, biztosítsa a szén és a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának gyors kivezetését az Unióban, valamint az ÜHG-kibocsátás csökkentésével és a környezetvédelmi célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő iránymutatásokat nyújtson a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, amelyek fontos szerepet fognak játszani az európai zöld megállapodás hatékony és innovatív végrehajtásában; úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak lehetővé kell tennie a széntermelés fokozatos kivezetése miatt bekövetkező szerkezeti változások nemzeti támogatását, a Méltányos Átállást Támogató Alaphoz hasonló feltételek mellett;”
2.rész
„de gyors”
3.rész
„és a fosszilis tüzelőanyagok”
4.rész
„hangsúlyozza, hogy egy ilyen felülvizsgálat nem gyengítheti az EU szigorú versenyszabályait;”
6. A kilépésről rendelkező megállapodásban szereplő állampolgári jogokkal kapcsolatos végrehajtási és ellenőrzési rendelkezések
A teljes szöveg, kivéve: „szorgalmazza egy hatékony és független panasztételi mechanizmus létrehozását, amelyet az emberi jogi jogsértések által érintett polgárok csoportjai és érdekelt felek vehetnek igénybe;”
2.rész
a fenti szövegrész
34.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „ismételten felhívja az EU tagállamait és az Európa Tanács azon tagjait, amelyek ezt még nem tették meg, hogy a lehető leghamarabb ratifikálják és hajtsák végre az Isztambuli Egyezményt;”
2.rész
a fenti szövegrész
ID:
3.bek.
1.rész
„fenntartja, hogy a nemzetközileg elismert alapvető szabadságokat a demokrácia sarokköveiként tiszteletben tartó valamennyi államnak élen kell járnia az emberi jogokon és a jogállamiságon alapuló demokratikus kormányzási gyakorlatok egész világra kiterjedő terjesztésében, valamint az emberi jogok védelmét szolgáló nemzetközi jogi eszközök megszilárdításában; kiemeli a demokratikus kormányzást és az emberi jogok lényegi értékeit gyengítő, ily módon pedig a demokratikus államok konstruktív törekvéseit meghiúsító káros hatásokban rejlő kihívásokat;”
2.rész
„mély aggodalmát fejezi ki az önkényuralmi rendszerek és a populista nacionalista pártok, illetve kormányok közötti kapcsolatok miatt; úgy véli, hogy e kapcsolatok gyengítik az alapvető értékek előmozdítása érdekében tett uniós erőfeszítések hitelességét;”
7.bek.
1.rész
„súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy világszerte nő az emberi jogok mellett síkra szálló személyek, különösen az újságírók, a tudósok, az ügyvédek, a politikusok és a civil társadalmi aktivisták – többek között a nőjogi aktivisták, a környezetvédők és a föld, valamint a vallási kisebbségek védelméért kiálló aktivisták – ellen elkövetett gyilkosságok, fizikai és rágalmazó támadások száma, valamint e személyek esetében a halálbüntetés, az üldöztetés, a bebörtönzés, a zaklatás és a megfélemlítés alkalmazása, főként azokban az országokban, amelyeket magas szintű korrupció, valamint a jogállamiság és a bírói felügyelet nem megfelelő tiszteletben tartása jellemez; különösen aggasztónak tartja a külföldi területeken elkövetett egyre vakmerőbb, egyes esetekben a diplomáciai kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos jogszabályokat és szokásokat sértő támadásokat; követeli, hogy a döntéshozatal legmagasabb szintjén szolgáltassanak igazságot és biztosítsák az elszámoltathatóságot ezen támadások tekintetében; megjegyzi, hogy az emberijog-védők – különösképpen a nők – sajátos kockázatokkal szembesülnek, és megfelelő védelemre szorulnak;”
2.rész
„elítéli, hogy egyes kormányok a civil társadalom vagy a társadalmi mozgalmak tevékenységét korlátozó, többek között a nem kormányzati szervezetek bezárását vagy vagyonuk befagyasztását előíró jogszabályokat fogadtak el;”
3.rész
„mélységesen aggasztja, hogy elnyomó jellegű kiberbiztonsági és terrorizmusellenes jogszabályokat használnak fel az emberijog-védőkkel szembeni szigorú fellépés érdekében;”
56.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „ki kell alakítani a migráció legális csatornáit és” és „lehetőség szerint, többek között a visszaküldés tilalmának elvével összhangban;”
2.rész
„ki kell alakítani a migráció legális csatornáit és”
3.rész
„lehetőség szerint, többek között a visszaküldés tilalmának elvével összhangban;”
57.bek.
1.rész
„felszólít a menekültügyi válság külső dimenziójának kezelésére, többek között azáltal, hogy az érintett harmadik országokkal való együttműködés és partnerségek kiépítése révén fenntartható megoldásokat találnak a konfliktusokra; úgy véli, hogy a nemzetközi menekültügyi és emberi jogi jogszabályok betartása nélkülözhetetlen eleme a harmadik országokkal folytatott együttműködésnek;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy a migrációról és a menekültekről szóló globális megállapodásokkal összhangban valódi lépéseket kell tenni a menekültek önellátásának fokozása, a harmadik országbeli megoldásokhoz való hozzáférés kiterjesztése, az emberi jogi feltételek a migrációkezelés terén történő javítása – különös tekintettel a származási vagy tranzitországokra – valamint a méltóságteljes, biztonságos visszatérés érdekében;”
3.rész
„felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben biztosítsák az átláthatóságot a harmadik országokkal folytatott együttműködési politikák és a migrációs együttműködésre szánt források harmadik országoknak való elosztása tekintetében; fontosnak tartja, hogy a fejlesztési és együttműködési forrásokat ne térítsék el célkitűzéseiktől, és azokból ne részesülhessenek az emberi jogok megsértéséért felelős személyek; felhívja az EU-t, hogy támogassa az UNHCR a hontalanság 2024-ig, az EU-n belül és kívül történő felszámolására irányuló kezdeményezését;”
58.bek.
1.rész
„elfogadhatatlannak tartja a menekültek és migránsok halálát és az általuk elszenvedett emberi jogi visszaéléseket a Földközi-tengeren;”
2.rész
„elítéli továbbá az ezen embereket segítő nem kormányzati szervezetek elleni támadásokat; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy növeljék a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára nyújtott humanitárius segítségnyújtást; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák a menekülteket fogadó közösségeket; ragaszkodik ahhoz, hogy a migrációról és a menekültekről szóló globális megállapodások végrehajtása járjon együtt az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének a stratégiai fejlesztési célokban meghatározottak szerinti végrehajtásával, valamint a fejlődő országokba irányuló beruházások növelésével;”
Renew:
30.bek.
1.rész
„felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy fordítsanak különös figyelmet az emberi jogok helyzetére az illegálisan megszállt területeken; megismétli, hogy egy terület vagy annak egy részének illegális megszállása a nemzetközi jog folyamatos megsértésének minősül; hangsúlyozza, hogy a megszálló hatalom a nemzetközi humanitárius jog értelmében felelősséggel tartozik a polgári lakosság felé;”
2.rész
„sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy másik állam területét elfoglaló ország képviselői ismét elfoglalhatják helyüket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében;”
ECR, PPE:
8.bek.
1.rész
„hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség, valamint a nőket és lányokat megillető jogok világszintű előmozdításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az elért eredmények ellenére továbbra is tetten érhető a nőkkel és a lányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és erőszak; hangsúlyozza, hogy a legtöbb társadalom továbbra is azért küzd, hogy biztosítsa a törvény előtti egyenlőséget, továbbá az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a tisztességes munkához, az egyenlő bérekhez, valamint a politikai és gazdasági képviselethez való egyenlő hozzáférést a nők és lányok számára; aggodalmát fejezi ki a nők jogai, elleni széles körű, jelenlegi támadások”
2.rész
„valamint a szexuális és reprodukciós egészség és jogok;”
3.rész
„továbbá azon jogszabályok miatt, amelyekkel e jogokat a világ számos pontján korlátok közé szorítják; kiemeli, hogy a női nemi szervek megcsonkítása és a gyermekházasság a legelterjedtebb emberi jogi jogsértések közé tartoznak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hitüket vagy meggyőződésüket kifejező nők kettős üldöztetésnek lehetnek kitéve; örömmel fogadja a nők és a lányok elleni erőszak felszámolására irányuló EU–ENSZ „Reflektorfény kezdeményezést”, és felszólít a kezdeményezés megerősítésére;”
35.bek.
1.rész
„megerősíti, hogy az egészségügyhöz való hozzáférés emberi jog, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok az alapvető emberi jogokon alapulnak és az emberi méltóság alapvető elemei; rámutat, hogy a létfontosságú termékekhez és szociális szolgáltatásokhoz (például a vízhez, a táplálkozáshoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a megfelelő higiénés körülményekhez) való elégtelen hozzáférés, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez való hozzáférés nehézségei az emberi jogok elfogadhatatlan megsértését jelentik; elítéli a nők szexuális és reproduktív jogainak megsértését, beleértve a vonatkozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megtagadását; hangsúlyozza, hogy minden nő számára garantálni kell a megfelelő és megfizethető egészségügyi ellátást, ideértve a mentális egészségügyi ellátást, így a pszichológiai támogatást, valamint a szexuális és reproduktív jogok és az oktatás egyetemes tiszteletben tartását és az azokhoz való hozzáférést, továbbá hogy lehetővé kell tenni számukra, hogy szabadon és felelősségteljesen dönthessenek egészségükről, beleértve a szexuális és reproduktív egészséget is; megjegyzi, hogy ezek a szolgáltatások fontosak a nők életének megmentése, valamint a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkentése szempontjából; elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők és lányok szexuális és reproduktív egészsége és jogai továbbra is csatározások tárgyát képezik, többek között multilaterális keretek között is;” Kivéve: „hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok”, „a szexuális és reproduktív egészség”, „a nők szexuális és reproduktív jogainak megsértését, beleértve”, „a szexuális és reproduktív jogok”, „beleértve a szexuális és reproduktív egészséget is;” És „a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat is;”
2.rész
Az alábbi szövegrészek: „hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok”, „a nők szexuális és reproduktív jogainak megsértését, beleértve”, „a szexuális és reproduktív jogok”, „beleértve a szexuális és reproduktív egészséget is;”
3.rész
Az alábbi szövegrészek: „a szexuális és reproduktív jogok”, „beleértve a szexuális és reproduktív egészséget is;”
4.rész
„hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusok áldozatául esett nőknek és lányoknak joguk van a szükséges orvosi ellátáshoz; hangsúlyozza a nők szerepét a konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, a békefenntartásban, a humanitárius segítségnyújtásban és a konfliktust követő újjáépítési műveletekben, valamint az emberi jogok és a demokratikus reformok előmozdításában;”
F.preb.
1.rész
„mivel még ebben az évtizedben is világszerte tetten érhetők az egyértelműen a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira irányuló korlátozások és támadások;”
2.rész
„mivel a szexuális és reprodukciós egészség és jogok”
3.rész
„az alapvető emberi jogokon alapulnak, és az emberi méltóság lényegi vonásai;”
4.rész
„mivel az egyik legelterjedtebb emberi jogi jogsértés a világon a nők és lányok elleni erőszak, amely a társadalom valamennyi rétegét érinti, és a nemek közötti egyenlőség megvalósulása előtt álló egyik fő akadály; mivel a nemi esélyegyenlőség átfogó és kötelező erejű uniós stratégiájának – pontosan úgy, ahogy azt a Parlament szorgalmazta – biztosítania kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényre juttatását valamennyi uniós szakpolitikában, és fel kell erősítenie a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III., jövőbeli uniós cselekvési terv hatását;”
8. Éves jelentés a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról
„sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a transzatlanti partnerség nagyszámú kihívással és zavarral néz szembe, mégis továbbra is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján biztosítani lehessen a biztonságot és a jólétet;”
2.rész
„sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az USA fokozatosan kivonul a multilaterális, szabályokon alapuló világrendből;”
46.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: üdvözli a Bizottság elnökének arra irányuló döntését, hogy öt éven belül létrehozásra kerül egy valódi és működőképes európai védelmi unió”, és „érdekében;”
2.rész
a fenti szövegrész
56.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „úgy véli, hogy az EU-nak folytatnia kell az iráni nukleáris megállapodás fenntartására irányuló erőfeszítéseit;” és „az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA)”
2.rész
a fenti szövegrész
70.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az Európai Unió stratégiai autonómiájának”
2.rész
a fenti szövegrész
Renew:
17.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „anélkül, hogy párhuzamosan lépnének fel;”
2.rész
a fenti szövegrész
9. Éves jelentés a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról
A teljes szöveg, kivéve: „a dzsihádista tevékenységek terjedésének és a migránsválságnak a mérséklésében, valamint”
2.rész
a fenti szövegrész
ECR:
21.bek.
1.rész
„úgy véli, hogy az európai stratégiai autonómia azon nyugszik, hogy az Unió az érdekei és értékei védelme céljából képes megerősíteni mérlegelési szabadságát, megbízható katonai erőkből álló, önálló műveleti kapacitását, a haderői számára szükséges felszerelések előállítását lehetővé tevő ipari kapacitását és a döntések meghozatalát lehetővé tevő politikai kapacitását abban az esetben, ha a körülmények ezt kívánják, valamint tükrözi az európai biztonságért való nagyobb mértékű felelősségvállalás célját az Unió érdekeinek és értékeinek védelme érdekében, lehetőség szerint a partnerekkel közösen, szükség esetén pedig egyedül is; hangsúlyozza, hogy az energiabiztonság a stratégiai autonómia megvalósításának fontos eleme;”
2.rész
„határozott meggyőződése, hogy az európai stratégiai autonómiának magában kell foglalnia annak képességét, hogy az EU a peremterületein katonai erőket vessen be;”
ID:
16.bek.
1.rész
„kiemeli, hogy az EU és a NATO közötti stratégiai partnerség alapvető fontosságú az EU és szomszédai előtt álló biztonsági kihívások kezelésében;”
2.rész
„hangsúlyozza, hogy az EU stratégiai autonómiája nem kérdőjelezi meg a NATO-t, és nem ássa alá Európa jelenlegi biztonsági architektúráját; handsúlyozza, hogy egy erősebb Európa erősítené a NATO-t, és lehetővé tenné számunkra, hogy több globális kihívást vállaljunk együtt a NATO-val;”
37.bek.
1.rész
„ismét felhívja a figyelmet a Nyugat-Balkán stratégiai fontosságára az EU biztonsága és stabilitása szempontjából; hangsúlyozza, hogy javítani kell a régióban az uniós szerepvállalást, integrációt és koordinációt, többek között az EU KBVP-misszióinak megbízása révén is;”
2.rész
„ismét megerősíti, hogy az EU nyugat-balkáni politikájának célja annak elérése, hogy a régió országai összhangba kerüljenek az uniós vívmányokkal, valamint ezen országok segítése a csatlakozáshoz vezető úton, Európa egészének érdekében erősítve a béke és a stabilitás kezelését;”
111.bek.
1.rész
A szöveg egésze, kivéve: „üdvözli a Védelmi és Űripari Főigazgatóság létrehozásának bejelentését az Európai Bizottságban, amely a belső piacért felelős biztos alá fog tartozni;”
2.rész
a fenti szövegrész
Renew:
75.bek.
1.rész
„felhívja a Tanácsot, hogy az Európai Védelmi Alapról szóló új rendelet 5. cikkével kapcsolatban a Parlament álláspontját fogadja el; hangsúlyozza, hogy az EVA-t haladéktalanul véglegesíteni kell; emlékeztet, hogy ezt az eszközt véglegesen még nem hagyták jóvá, csak egy részleges politikai megállapodás született 2019 áprilisában; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az Európai Parlament álláspontját az alap összegéről, a harmadik országok számára történő megnyitásáról, valamint a kutatás eredményeinek védelme érdekében a biztonsághoz és a védelemhez kapcsolódó megfelelő szellemi tulajdonjogi politika létrehozásáról;”
2.rész
„felkéri a Bizottságot, hogy a harmadik országok részvételét a védelmi eszközök piacának kölcsönös megnyitásához kösse;”
3.rész
„e tekintetben emlékeztet a védelmi célú kutatás rendkívül érzékeny és stratégiai jellegére, mind az ipari versenyképesség, mind az EU stratégiai autonómiája tekintetében; felhív az EDIDP, a kísérleti projekt és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés végrehajtásából levont kezdeti tanulságok figyelembevételére, különös tekintettel a támogatható szervezetekkel kapcsolatos eltérések vonatkozásában; felszólítja a tagállamokat, hogy a védelmi ipar végső ügyfeleiként mindig teljes körűen vegyenek részt a döntéshozatali eljárásban annak biztosítása érdekében, hogy a programok eleget tegyenek a KBVP és a tagállamok stratégiai szükségleteinek; úgy véli, hogy az Európai Védelmi Alap sikere azon múlik, hogy képes lesz-e integrálni a részt vevő államok védelmi sajátosságait, bevethető védelmi eszközöket támogatni és garantálni a megfelelő költségvetési forrásokat, elkerülve ugyanakkor az ipari készségek közötti átfedéseket, a nemzeti védelmi beruházások csökkenését és az együttműködés túl bonyolulttá válását, amelynek egyébként a közös uniós fegyverzet és katonai felszerelések szabványosításán és interoperabilitásán kell alapulnia; úgy véli, hogy teljes mértékben összhangban áll a stratégiai autonómiára irányuló európai törekvéssel, és nem ellentétes az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel az európai védelmi ipar oly módon történő fejlesztése, hogy szabályozzák a harmadik felek által ellenőrzött szervezetek hozzáférését az alap által finanszírozott projektekhez;”
GUE/NGL:
2.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és katonai”
2.rész
a fenti szövegrész
ECR, ID:
12.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „kéri az Európai Tanácsot, hogy a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén a Tanácsban a minősített többségi szavazást tegye politikai prioritássá, amennyiben azt az EUSZ lehetővé teszi;” és „felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a válságok és konfliktusok hatékony integrált megközelítését, amely a lehető legjobb és legkiegyensúlyozottabb módon ötvözi a polgári és a katonai eszközöket; úgy véli, hogy a döntéshozatal gyorsaságától is függ az Unió képessége arra, hogy megfelelően reagáljon a kibontakozó válságokra és konfliktusokra;”
2.rész
„kéri az Európai Tanácsot, hogy a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén a Tanácsban a minősített többségi szavazást tegye politikai prioritássá, amennyiben azt az EUSZ lehetővé teszi;”
3.rész
„felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a válságok és konfliktusok hatékony integrált megközelítését, amely a lehető legjobb és legkiegyensúlyozottabb módon ötvözi a polgári és a katonai eszközöket; úgy véli, hogy a döntéshozatal gyorsaságától is függ az Unió képessége arra, hogy megfelelően reagáljon a kibontakozó válságokra és konfliktusokra;”
10. Az Európai Parlament álláspontja az Európa jövőjéről szóló konferenciáról
„Javasolja, hogy a konferencia plenáris ülése tegye lehetővé a különböző résztvevők közötti nyílt vitafórumot, amelynek eredményei nincsenek előre meghatározva, és amelynek hatóköre sem korlátozódik előre meghatározott szakpolitikai területekre vagy integrációs módszerekre; javasolja, hogy legfeljebb előre meghatározott, de nem kizárólagos politikai prioritásokat azonosítsanak,”
2.rész
„például a következőket: európai értékek, alapvető jogok és szabadságok, az EU demokratikus és intézményi vonatkozásai, környezeti kihívások és az éghajlati válság, társadalmi igazságosság és egyenlőség, gazdasági és foglalkoztatási kérdések, beleértve az adózást, digitális átalakulás, biztonság és az EU világban betöltött szerepe; hangsúlyozza, hogy ez egy olyan, a teljesség igénye nélkül összeállított lista az érintett politikákról, amely iránymutatásként szolgálhat a konferencia számára; javasolja, hogy különleges Eurobarométer felmérések felhasználásával támasszák alá a napirendek összeállítását és a konferenciafolyamat keretében folytatott vitákat;”
ECR:
14.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az uniós szintű szociális partnerek, két-két taggal;”
2.rész
a fenti szövegrész
ID:
9.bek.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a konferencia plenáris ülése, polgári agorák, ifjúsági agorák, irányítóbizottság és ügyvezető koordinációs bizottság;”
2.rész
a fenti szövegrész
18.bek.
1.rész
„hangsúlyozza, hogy támogatást kell nyújtani előkészítő ülések, valamint jól működő és tapasztalt civil társadalmi szervezetek és más szakértők bevonása révén;”
2.rész
„elismeri a nem kormányzati szervezetek, egyetemek, kutatóközpontok és agytrösztök szakértelmének fontosságát Európa-szerte, és felkéri őket, hogy támogassák a konferenciafolyamatot a különböző szinteken, és támogassák a különböző testületeket;”
Verts/ALE:
24.mód.
1.rész
Az alábbi szövegrész törlése: „a Bizottság képviselői (három felelős biztos);”
2.rész
Az alábbi szövegrész beillesztése: „a nemzeti és a regionális parlamentekek képviselői és a polgári fórumok képviselői”
Egyéb
A 68 a. módosítást törölték.
Dragoş Pîslaru (Renew képviselőcsoport) szintén aláírta az B9-0036/2020 sz. állásfoglalási indítványt.