A teljes szöveg, kivéve: „a legkülső régión kívüli”
2.rész
a fenti szövegrész
Verts/ALE:
148.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Amennyiben az értékelés negatív,”
2.rész
a fenti szövegrész
226/rev. mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „elsősorban”
2.rész
a fenti szövegrész
231.mód.
1.rész
„Az (EU) […/..] európai parlamenti és tanácsi rendelettel51 létrehozott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) célja, hogy az ingyenes kiosztás helyett fokozatosan olyan alternatívát kínáljon, amely a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelését szolgálja az Unió versenyképességének aláásása nélkül. Amennyiben az ágazatok és alágazatok az említett intézkedések hatálya alá tartoznak, nem ajánlott ingyenes kiosztásban részesíteni őket. Annak érdekében azonban, hogy a gyártók, az importőrök és a kereskedők alkalmazkodni tudjanak az új rendszerhez, fokozatosan kell kivezetni az ingyenes kibocsátási egységeket. Az ingyenes kiosztás csökkentését a CBAM-ágazatok tekintetében az ingyenes kiosztásra vonatkozó tényező alkalmazásával kell végrehajtani, míg a CBAM-ot fokozatosan kell bevezetni. Ennek a százaléknak (CBAM-tényező) 100%-nak kell lennie a [CBAM-rendelet] hatálybalépése és 2027 közötti átmeneti időszakban, és az (EU) .../.../EK rendelet [CBAM-rendelet] 36. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti működési szakasz alkalmazásától kell függenie, és 2028-tól 2030-ig minden évben 10 százalékponttal kell csökkenteni, majd ezt követően minden évben 17,5 százalékponttal kell csökkenteni, hogy 2034-re elérje a 0%-ot, és ezáltal megszűnjön az ingyenes kiosztás.
2.rész
„Az uniós export versenyképességének védelme érdekében az ingyenes kibocsátási egységek átmeneti fokozatos megszüntetése nem alkalmazandó a belföldi termelés azon hányadára, amelyet kibocsátáskereskedelmi rendszerrel vagy ahhoz hasonló szabályozással nem rendelkező harmadik országokba történő kivitelre szánnak.”
3.rész
„Az (EU).../... rendeletben [CBAM-rendelet] előírt átmeneti időszak végéig a Bizottságnak értékelnie kell a CBAM-tényező behozatalra gyakorolt lehetséges hatását, és be kell mutatnia minden olyan megfelelő és a WTO-nak megfelelő jogszabályt és intézkedést, amely kiegyenlíti a szén-dioxid-kibocsátási költségeket a harmadik országok különböző árképzési rendszereivel. Az ingyenes kiosztásra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló, releváns jogi aktusokat ennek megfelelően ki kell igazítani a CBAM hatálya alá tartozó ágazatok és alágazatok tekintetében. A CBAM-ágazatok számára e számítás alapján már nem biztosított ingyenes kiosztást (CBAM-kereslet) árverésre kell bocsátani, és a bevételek az Innovációs Alapot illetik meg a karbonszegény technológiákkal, a szén-dioxid-leválasztással és -hasznosítással (CCU), a szén-dioxid-leválasztással és geológiai tárolással (CLT), a megújuló energiával és az energiatárolással kapcsolatos innováció oly módon történő támogatása érdekében, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Különös figyelmet kell fordítani a CBAM-ágazatok projektjeire. A nem CBAM-ágazatok számára rendelkezésre álló ingyenes kiosztás arányának tiszteletben tartása érdekében az ingyenes kiosztásból levonandó és árverésre bocsátandó végösszeget azon hányad alapján kell kiszámítani, amelyet a CBAM-kereslet képvisel az ingyenes kiosztásban részesülő valamennyi ágazat ingyenes kiosztás iránti igénye tekintetében.”
235.mód.
1.rész
„A Bizottság 2029 végéig az (EU) .../... rendeletben [CBAM-rendelet, a 30. cikk (2a) bekezdése] meghatározott részletes hatásvizsgálatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a CBAM hatékonyságára vonatkozóan a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésében az uniós piacon.”
2.rész
„Amennyiben a hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a CBAM nem nyújt elegendő védelmet a kibocsátásáthelyezéssel szemben, a CBAM-tényezőt ideiglenesen ki kell igazítani mindaddig, amíg az általa felváltott ingyenes kiosztási rendszerrel egyenértékű kibocsátásáthelyezési védelmet biztosító intézkedéseket nem fogadnak el.”
3.rész
„A Bizottság, adott esetben, a hatásvizsgálatot kísérő intézkedésként jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.”
237.mód.
1.rész
„Az Innovációs Alap az I. és a III. mellékletben felsorolt ágazatokra terjed ki, ideértve a környezetvédelmi szempontból biztonságos, az éghajlatváltozás mérsékléséhez jelentősen hozzájáruló szén-dioxid-leválasztást és -hasznosítást (CCU), valamint az I. mellékletben felsorolt ágazatokban előállított, karbonintenzív termékeket helyettesítő termékeket és eljárásokat, és célja még, hogy ösztönözze a” és „környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására” és „irányuló projektek” és „ létrehozását és végrehajtását”
2.rész
„szállítására”
3.rész
„és geológiai tárolására (CCS, beleértve a BECCS-t, DACCS-t)”
4.rész
„szén-dioxid” és „és az innovatív megújulóenergia-technológiák és energiatárolási technológiák” „Az Innovációs Alap támogatja a tengerhasznosítási és légi közlekedési ágazat dekarbonizációját, beleértve a légi közlekedés által kifejtett teljes éghajlati hatással foglalkozó projekteket is, valamint a légi, a vasúti és a közúti közlekedésben az alacsony és nulla kibocsátású üzemanyagok és technológiák előállítását szolgáló, áttörést jelentő, innovatív technológiákat és infrastruktúrát is, miközben szinergiákra törekszik a Horizont Európával, különösen az európai partnerségekkel és adott esetben más uniós programokkal. Különös figyelmet kell fordítani a [CBAM-rendelet] hatálya alá tartozó ágazatokban, különösen az exportágazatban megvalósuló projektekre, amelyek célja a karbonszegény és karbonsemleges technológiák, a CCU, a CLT,” „innovációjának”
5.rész
„a CO2-szállítás”
6.rész:
„valamint a megújuló energia és az energiatárolás”, „oly módon történő támogatása, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Az Innovációs Alap támogatja innovatív technológiák alkalmazását és fejlesztését is, amelyek jelentős csökkentési potenciállal rendelkeznek, és hozzájárulnak a gazdaság dekarbonizációjához, valamint az energia- és erőforrás-megtakarításokhoz.”
240.mód.
1.rész
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az Innovációs Alap működésével – többek között a kiválasztási eljárással és kritériumokkal, a kkv-k részvételével –, valamint a támogatható ágazatokkal és a különböző típusú támogatásokra vonatkozó technológiai követelményekkel kapcsolatos szabályok tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan. A méltányos és igazságos átmenet biztosítása érdekében a kiválasztási kritériumoknak figyelembe kell venniük a környezeti és társadalmi biztosítékokat, mint a fenntartható fejlődés fokozatos integrálásának eszközét az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljai és a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérése érdekében.”
2.rész
„A karboncsökkentési célú szerződéseken (CCD) keresztül nyújtott támogatás esetén ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok technológiasemleges, árban versenyképes pályáztatást tesznek lehetővé.”
260.mód.
1.rész
„Tekintettel arra, hogy a fenntartható gazdaságra való átállást össze kell kapcsolni Európa versenyképességének fenntartásával és a munkahelyteremtéssel, az európai zöld megállapodás sikeréhez elengedhetetlen, hogy az egységes piacot ne terheljék túl az új szabályozási környezethez való alkalmazkodással járó vállalati többletköltségek.”
2.rész
„A Bizottságnak ezért szabályozási moratóriumot kell alkalmaznia, és ágazatonkénti elemzést kell készítenie a magasabb energia- és nyersanyagárak, az új jogszabályok és az ukrajnai háború halmozott hatásáról.”
3.rész
„Ezt az elemzést arra kell felhasználni, hogy azonnal enyhítsék a vállalkozásokra nehezedő terheket azáltal, hogy késleltetik az olyan aktusokat, amelyek szükségtelenül növelnék a már amúgy is nyomás alatt álló vállalkozások költségeit. Az „egy be, egy ki” elv proaktív végrehajtását minden jogalkotási aktus előkészítő szakaszába be kell építeni.”
262.mód.
1.rész
„A hidrogénbehozatalra használt hajók, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára használt hajók 2030. december 31-ig 100%-nak megfelelő ingyenes kiosztásban részesülnek. A Bizottság 2029. január 1-jéig megvizsgálja, hogy a hidrogénbehozatalra használt hajók, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára használt hajók számára biztosított ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetését 2030 utánra kell-e halasztani.”
2.rész
„Az értékelésnek az elérhető legjobb technológia megközelítésén, valamint az ellátás biztonságának, valamint a hidrogén- és gázbeszerzés megfizethetőségének értékelésén kell alapulnia.”
288.mód.
1.rész
„[Az ezen irányelv hatálybalépését követő év]-tól/-től semmilyen kibocsátási egységet nem lehet a minimális árnál alacsonyabb áron értékesíteni. A tagállamok nem engedélyezhetik a kibocsátási egységek leadását vagy árverés útján történő értékesítését az adott kibocsátási egység birtokosa számára, amennyiben a szén-dioxidra vonatkozó minimális árat nem tartják be. A minimális ár az ezen irányelv hatálybalépését követő évben 60 EUR/tonna szén-dioxid-egyenérték”
2.rész
„amelyet minden évben a 9. cikk harmadik bekezdésében említett lineáris csökkentési tényezővel kell növelni.”
ID:
103.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2 %”
2.rész
a fenti szövegrész
114.mód.
1.rész
a szöveg egésze, kivéve a következők törlését: „és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével”
2.rész
a következők törlése: „és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével”
The Left
45.mód.
1.rész
„További ösztönzőket kell biztosítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony technikák alkalmazásával történő csökkentésére. E célból az ingyenes kiosztás részarányának meghatározására bonus/malus-rendszert kell bevezetni.”
2.rész
„Azon létesítmények esetében, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátása meghaladja a vonatkozó referenciaértékeket, 2026-tól megfelelően kidolgozott klímasemlegességi terv végrehajtásától kell függővé tenni az ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét.”
3.rész
„Ezzel szemben azokat a létesítményeket, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem éri el a vonatkozó referenciaértékeket, kiegészítő ingyenes kiosztás formájában ösztönözni kell.”
55.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a dekarbonizációs technológiák, például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) és a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU)”
2.rész
a fenti szövegrész
PPE:
251.mód.
1.rész
a teljes szöveg, kivéve az 1a. bekezdést.
2.rész
1a bekezdés
ECR:
2.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „1,5 °C-ra”
2.rész
a fenti szövegrész
15.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és ártalmatlanítás” (kétszer fordul elő a szövegben)
2.rész
a fenti szövegrész
16.mód.
1.rész
„Az EU ETS-nek a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülnie az indokolatlan mentességeket és a torzító intézkedéseket. Hosszú távon valamennyi ágazatnak szerepet kell játszania az Unión belüli klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához való hozzájárulásban, és valamennyi szén-dioxid-kibocsátást a megfelelő uniós szakpolitikai eszközök hatálya alá kell vonni. A településihulladék-égető létesítmények bevonása az EU ETS-be hozzájárulna a körkörös gazdasághoz azáltal, hogy ösztönözné a termékek újrafeldolgozását, újrafelhasználását és javítását, ugyanakkor hozzájárulna a gazdaság egészére kiterjedő dekarbonizációhoz. Mivel az újrafeldolgozási és regenerációs tevékenységek már az EU ETS hatálya alá tartoznak, a településihulladék-égető létesítmények bevonása megerősítené a hulladékhierarchiával összhangban lévő fenntartható hulladékgazdálkodás ösztönzőit. Kiegészítené a hulladékokról szóló uniós jogszabályok egyéb elemeit. Ezenkívül a hulladékégetésnek az EU ETS-be történő integrálása egyenlő versenyfeltételeket teremtene azon régiók között, amelyek a rendelet hatálya alá vonták a települési hulladék égetését, csökkentve a régiók közötti adóverseny kockázatát.”
2.rész
„Annak elkerülése érdekében azonban, hogy a településihulladék-égető létesítményekből származó hulladékot metánkibocsátást okozó uniós hulladéklerakókba irányítsák, vagy hogy a hulladékot harmadik országokba exportálják, ami veszélyeztetheti a környezetet, a településihulladék-égető létesítményeknek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá történő, 2028. január 1-jétől hatályos bevonását 2025. december 31-ig elvégzendő hatásvizsgálatnak kell megelőznie, amelyet adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie az ilyen hulladékátirányítás és -export megakadályozása céljából.”
38.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „1,5 ºC-ra”
2.rész
a fenti szövegrész
40.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „előzetes terveket kell elfogadniuk arra vonatkozóan, hogy miként kívánják felhasználni az EU ETS-ből származó bevételeket saját éghajlat- és energiapolitikai céljaiknak megfelelően” és „2 %”
2.rész
„előzetes terveket kell elfogadniuk arra vonatkozóan, hogy miként kívánják felhasználni az EU ETS-ből származó bevételeket saját éghajlat- és energiapolitikai céljaiknak megfelelően”
3.rész
„2 %”
48.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „8”
2.rész
a fenti szövegrész
53.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére bocsátott kibocsátási egységek legalább 12%-át ezért az energiahatékonyság elsődlegességének elvével összhangban a fenntartható megújuló energiaforrások Unión belüli továbbfejlesztésére és elterjesztésére kell fordítani.”
2.rész
a fenti szövegrész
90.mód.
1.rész
„A 3b–3f. cikk az I. mellékletben szereplő légi közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiutalt egységekre vonatkozik. A 3g–3geb. cikk az 5000 vagy annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajók által végzett, az I. mellékletben szereplő tengeri közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott egységekre vonatkozik.”
2.rész
„2027. január 1-jétől a 3g–3geb. cikk a 400 bruttó tonnatartalmú vagy annál nagyobb hajók által végzett, az I. mellékletben szereplő tengeri közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott kibocsátási egységekre vonatkozik. Az említett időpontig a Bizottság értékeli a valamennyi hajóra vonatkozó egyenlő versenyfeltételeket, valamint az 5000 vagy annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajók több, e küszöbérték alatti bruttó tonnatartalmú hajóval való esetleges helyettesítéséből eredő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt esetleges nem kívánt kedvezőtlen hatások elkerülését. A Bizottság adott esetben ezen irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot csatol az értékeléshez.”
3.rész
„A Bizottság 2024. december 31-ig – az (EU) 2021/1119 rendelet 3. cikkében említett, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület támogatásával – értékeli a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőkbe érkező, azokon belüli vagy onnan induló hajókból származó, a CO2-n, a CH4-en és az N2O-n kívüli üvegházhatásúgáz-kibocsátások és a globális felmelegedési potenciállal rendelkező részecskék globális éghajlatra gyakorolt hatását, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, amely az említett kibocsátások és részecskék kezelésének kérdésével foglalkozik.”
103.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2%-át” és „Ezen túlmenően ... [e módosító irányelv hatálybalépését követő év] és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 0,5%-át a 10a. cikk (8) bekezdése alapján létrehozott Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére bocsátják.”
2.rész
„2%-át”
3.rész
„Ezen túlmenően ... [e módosító irányelv hatálybalépését követő év] és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 0,5%-át a 10a. cikk (8) bekezdése alapján létrehozott Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére bocsátják.”
116.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „amelyek biztosítják, hogy a termék előállításához szükséges ingyenes kiosztás független legyen az alapanyagtól vagy a termelési folyamat típusától – amennyiben e termelési folyamatok azonos célt szolgálnak –, figyelembe vegye az anyagok körforgásos felhasználási potenciálját, vagy megakadályozza, hogy a referenciaértékben szereplő, hagyományos létesítményekhez hasonló vagy azonos jellemzőkkel rendelkező termékeket előállító, részben vagy teljesen dekarbonizált folyamatokkal működő létesítményeket kizárják a referenciaértékelési rendszerből, vagy hogy megakadályozzák az azokban való részvételüket.”
2.rész
a fenti szövegrész
130.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „különösen a 10. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésével [átcsoportosítás a Modernizációs Alap kiegészítésére] összhangban az Éghajlatváltozási Beruházási Alapba átcsoportosított mennyiséggel megegyező mennyiségű kibocsátási egység”
2.rész
a fenti szövegrész
131.módosítás
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap végrehajtása során a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból támogatott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatban nyújtott pénzeszközök védelmét abban az esetben, ha a tagállamokban nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.”
2.rész
a fenti szövegrész
135.mód.
1.rész
„A Modernizációs Alapból csak azoknak a tagállamoknak nyújtható támogatás, amelyek jogilag kötelező erejű célokat fogadtak el a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése érdekében, valamint intézkedéseket fogadtak el az összes fosszilis tüzelőanyagnak az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célokkal összhangban történő fokozatos kivezetésére.”, kivéve: „jogilag kötelező erejű célokat fogadtak el a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése érdekében, valamint”
2.rész
a fenti szövegrész
3.rész
„Ezenkívül a Modernizációs Alapból nem nyújtható támogatás olyan kedvezményezett tagállam által javasolt beruházások támogatására, amelyek tekintetében az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkében előírt eljárás folyamatban van, vagy amelyek tekintetében a Tanács az említett cikk értelmében végrehajtási határozatot fogadott el a megfelelő intézkedésekről.”
151.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az e bekezdés első albekezdésében említett”, „és ártalmatlanítás”
2.rész
a fenti szövegrész
154.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „beleértve az ártalmatlanítást és a hulladékégetést”
2.rész
a fenti szövegrész
162.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében említett, a 2030–2050-es időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátási költségvetésnek”
2.rész
a fenti szövegrész
247.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az e cikkben meghatározottak szerint a létesítmények leghatékonyabb 10%-ába tartozó létesítmények”
2.rész
a fenti szövegrész
323.mód.
1.rész
„A 2021-től 2030-ig tartó időszakra létre kell hozni egy alapot (a továbbiakban: Modernizációs Alap), amely a kedvezményezett tagállamok által javasolt olyan beruházásokat támogatja – beleértve a kisebb beruházási projektek finanszírozását is –, amelyek célja az energetikai rendszerek korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése. A Modernizációs Alapot a kibocsátási egységek árverésre bocsátása révén kell finanszírozni, a 10. cikkben foglaltak szerint, az ott meghatározott kedvezményezett tagállamok javára. A Modernizációs Alapból azok a tagállamok kapnak támogatást, amelyek az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban legkésőbb 2050-ig a közös klímasemlegességi célkitűzéssel összeegyeztethető éghajlat-politikát fogadtak el.”
2.rész
„Ezenkívül a Modernizációs Alapból nem nyújtható támogatás olyan kedvezményezett tagállam által javasolt beruházások támogatására, amelyek tekintetében az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkében előírt eljárás folyamatban van, vagy amelyek tekintetében a Tanács az említett cikk értelmében végrehajtási határozatot fogadott el a megfelelő intézkedésekről.”
The Left, ECR:
17.mód.
1.rész
„Figyelembe kell venni minden olyan üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási (CCU) folyamatok során választottak le és adtak át hasznosításra, és amely kémiailag tartósan nem kötött a termékben, és így nem kerülhet be a légkörbe rendeltetésszerű használat és ártalmatlanítás mellett. „Ha folyamat valamennyi szakasza, különösen a hulladékégető létesítményekből származó kibocsátás, nem tartozik szén-dioxid-árazás hatálya alá, a légkörbe juttatás helyére vonatkozó számítások a kibocsátások alulbecslését eredményeznék.”, kivéve: „és ártalmatlanítás” és „különösen a hulladékégető létesítményekből származó kibocsátás”
2.rész
„és ártalmatlanítás”
3.rész
„különösen a hulladékégető létesítményekből származó kibocsátás”
4.rész
„Annak érdekében, hogy a szén-dioxid-leválasztást olyan módon lehessen szabályozni, amely csökkenti a nettó kibocsátást, biztosítja az összes kibocsátás elszámolását és a kettős elszámolás elkerülését, miközben gazdasági ösztönzőket teremt, a Bizottságnak egyrészt fel kell mérnie, hogyan kell elszámolni az üvegházhatású gázok azon kibocsátását, amelyeket a termék életciklus-értékelése alapján úgy tekintenek, hogy leválasztották és felhasználták, hogy kémiailag kötöttek legyenek egy termékben, például ha ezeket egy termék előállításához használják fel, vagy ha az ilyen arányos csökkentés hozzájárul az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott innovatív nemzeti politikákhoz az ágazatok közötti együttműködés biztosítása és ösztönzése érdekében, másrészt adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie egy átlátható, összehasonlítható és megbízható módszertan kidolgozására.”
52.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap nem támogathat atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket.”
2.rész
a fenti szövegrész
103mr1. mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2 %”
2.rész
„2%”
115.mód.
1.rész
„A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) 8. cikkének (4) bekezdése [a cikk hivatkozását aktualizálni kell a felülvizsgált irányelvvel] szerinti energetikai audit elvégzésére vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó létesítmények esetében az ingyenes kiosztás csak akkor ítélhető oda teljes mértékben, ha az auditjelentés vagy a tanúsított energiagazdálkodási rendszer ajánlásait végrehajtották, amennyiben az érintett beruházások energiamegtérülési ideje nem haladja meg a nyolc évet és e beruházások költségei arányosak. Ellenkező esetben az ingyenes kiosztás mennyiségét e bekezdés kilencedik és tizedik albekezdésének megfelelően csökkenteni kell. Az ingyenes kiosztás mennyisége nem csökkenthető, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy olyan egyéb intézkedéseket hajtott végre, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az érintett létesítmény auditjelentésében ajánlottakkal egyenértékű csökkentését eredményezik. Az ezen albekezdésben említett intézkedéseket ennek megfelelően ki kell igazítani.”
2.rész
„Az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a 10a. és 10b. cikk alapján 2025. július 1-jéig ingyenes kiosztásra jogosult ágazatokban vagy alágazatokban működő üzemeltetők az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi létesítményükre vonatkozóan dekarbonizációs tervet dolgoznak ki. A terv összhangban áll az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított klímasemlegességi célkitűzéssel és az említett rendelet 10. cikke szerint elkészített vonatkozó ágazati ütemtervekkel, és meghatározza a következőket: ... Amennyiben sem a harmadik, sem a negyedik albekezdésben foglalt követelmények nem teljesülnek, a kilencedik albekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott százalékos arányokat meg kell duplázni.”
3.rész
„Azon létesítmények számára, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a vonatkozó termék-referenciaértékek tekintetében nem éri el az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei leghatékonyabb 10%-ának átlagát, a vonatkozó referenciaérték 10%-ának megfelelő kiegészítő ingyenes kiosztást kell biztosítani, feltéve, hogy a tizenkettedik albekezdéssel összhangban rendelkezésre állnak a kibocsátási egységek. A tizenegyedik albekezdésben említett kiegészítő ingyenes kiosztás céljából minden olyan kibocsátási egységet fel kell használni, amelyet az ingyenes kiosztás kilencedik és tizedik albekezdés szerinti csökkentése miatt nem osztottak ki.”
Renew, PPE, ECR:
52.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap nem támogathat atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket.”
2.rész
a fenti szövegrész
104.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek és technológiák kivételével”
2.rész
a fenti szövegrész
122.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap nem támogathat atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket.”
2.rész
a fenti szövegrész
136.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „nukleáris energiával kapcsolatos tevékenységek vagy”
2.rész
a fenti szövegrész
ID, PPE:
100.mód.
1.rész
a teljes szöveg, kivéve az 1a. bekezdést.
2.rész
1a bekezdés
S&D, Verts/ALE:
244.mód.
1.rész
„[Az e módosítás hatálybalépését követő évben] az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 70 millió kibocsátási egységgel csökkenteni kell. 2026-ban az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 50 millió kibocsátási egységgel csökkenteni kell.”, kivéve: „70 millió kibocsátási egységgel” „2026-ban az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 50 millió kibocsátási egységgel”
2.rész
„70 millió kibocsátási egységgel” „2026-ban az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 50 millió kibocsátási egységgel”
3.rész
„[Az e módosítás hatálybalépését követő évben]”
4.rész
„az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget [a 3g. cikkben meghatározott, az EU ETS tengeri közlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási körnek megfelelő számú kibocsátási egység] kibocsátási egységgel meg kell növelni a tengeri közlekedés tekintetében.”
5.rész
„2024-től kezdődően a lineáris tényező 2025 végéig 4,4 %. 2026-től kezdődően a lineáris tényező 4,5 %. A Bizottság [a módosítás hatálybalépésének időpontja beillesztendő]-tól/-től számított három hónapon belül közzéteszi az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget.”
255/rev. módosítás
1.rész
a teljes szöveg, kivéve az a), b), c), d) és e) pontot
2.rész
a)pont
3.rész
b)pont
4.rész
c)pont
5.rész
d)pont
6.rész:
e)pont
Egyéb
A 300., 301. és 377. módosítást visszavonták.
5. Szociális Klímaalap ***I
Jelentés: David Casa, Esther de Lange (A9-0157/2022)
Tárgy
Mód. sz.
Szerző
NSz stb.
Szavazat
NSz/ESz – észrevételek
A Bizottság javaslatának elutasítására irányuló javaslat
A Bizottság javaslatának elutasítására irányuló javaslat
160., 161., 162., 163., 164., 166,167. és 168,170. mód.
The Left:
14.(1. és 2. rész), 15. (1. és 2. rész), 28., 125. (1. és 2. rész), 99., 100., 101., 102., 158., 159., 169. mód.
Külön szavazásra irányuló kérelmek
S&D:
41., 128. , 146. mód.
Részenkénti szavazásra irányuló kérelmek
ECR:
55.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a belső égésű motorral hajtott gépjárművek fokozatos kivezetése”
2.rész
a fenti szövegrész
63.mód.
1.rész
„a mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozására irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása, többek között intézkedéseket és beruházásokat”
2.rész
„irányítva a magánmobilitásról a közösségi, megosztott és aktív mobilitásra való modális váltás területére, a 6. cikkel összhangban.”
130.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „tiszteletben tartják az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket, köztük a jogállamiságot” és „különösen a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére”
2.rész
„tiszteletben tartják az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket, köztük a jogállamiságot”
3.rész
„különösen a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére”
142.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az elért kibocsátáscsökkentésről és”
2.rész
a fenti szövegrész
S&D:
40.mód.
1.rész
„Az Alap pénzügyi keretösszegét annak a becsült összegnek az értékelése alapján határozzák meg, amely az első időszakban a kereskedelmi célú közúti fuvarozáshoz, a kereskedelmi épületekhez és a IVa. fejezet [ETS-irányelv] hatálya alá tartozó egyéb üzemanyagokhoz kapcsolódó várható bevételek 25%-ának az uniós költségvetéshez való hozzárendelése révén keletkezik. Ezt az összeget ki kell egészíteni a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (3) bekezdésével összhangban árverésre bocsátott 150 millió kibocsátási egységből származó bevételekkel. 35 EUR/tonna szén-dioxid-árat feltételezve a hároméves időszak alatt további 5,25 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Ez a pénzügyi keretösszeggel együtt 16,39 milliárd eurót tenne ki ebben az időszakban. A következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások fényében, valamint annak fényében, hogy a 2003/87/EK irányelv [XX.] cikkével összhangban 2029. január 1-jéig a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonnák a magánépületek és a közúti magánközlekedés ágazatait, bizottsági javaslatra lenne szükség a Szociális Klímaalap 2028–2032 második időszakra vonatkozó összegének megállapításához. Következésképpen az Alap elérheti a 72 milliárd eurót a [hatálybalépés időpontja]–2032 közötti teljes időszakban. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat41 értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk.”
2.rész
A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a terveik összköltségének egy jelentős hányadát, amely az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás esetében legalább 60%-nak, a célzott strukturális intézkedések és beruházások esetében pedig legalább 50%-nak felel meg. Ettől eltérve lehetővé kell tenni, hogy a célzott strukturális intézkedések és beruházások nemzeti társfinanszírozási aránya 40%-ra korlátozódjon azon tagállamok esetében, amelyek jogosultak a Modernizációs Alapból történő kiegészítésre. E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell elsőként felhasználniuk. Az Alap finanszírozása nem történhet más uniós programok és szakpolitikák kárára.”, kivéve: „ideiglenes”
3.rész
a fenti szövegrész
57.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai”
2.rész
a fenti szövegrész
99.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „30d. cikkének (3) bekezdésével”
2.rész
a fenti szövegrész
101.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „4b. cikkében előírt”
2.rész
a fenti szövegrész
102.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a IVa fejezet”
2.rész
a fenti szövegrész
137.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „ideiglenes”
2.rész
a fenti szövegrész
The Left
14.mód.
1.rész
„Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét saját forrásként kell felhasználni az uniós költségvetés általános bevételként történő finanszírozására, összhangban az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervet meghatározó, jogilag kötelező erejű, 2020. december 16-i intézményközi megállapodással1a, ily módon biztosítva az eszközt az uniós költségvetés számára a bevonásból eredő társadalmi hatások kezeléséhez való hozzájáruláshoz, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le Az intézményközi megállapodás értelmében az új saját források számára létrehozott kosár bevezetése 2023. január 1-jéig várható. A zöld saját források eszközt biztosítanak arra, hogy az uniós költségvetést hozzá lehessen igazítani az Unió szakpolitikai prioritásaihoz, ezáltal uniós hozzáadott értéket teremtenek, és azokat az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos célkitűzésekhez”, „kell felhasználni”
2.rész
„a NextGenerationEU nyomán keletkezett adósság visszafizetéséhez, valamint az uniós költségvetésnek a beruházási és garanciaeszközként való működésével kapcsolatos rezilienciájához való hozzájárulás érdekében”
15.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisvállalkozások”
2.rész
a fenti szövegrész
125.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „többek között szén-dioxid-árazás révén való”
2.rész
a fenti szövegrész
S&D, The Left:
28.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatást az egyes tervek 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára kell korlátozni, és azt a 2028–2032 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság által a strukturális beruházások és intézkedések végrehajtásának előrehaladása és hatása fényében végzett, a közvetlen jövedelemtámogatás hatékonyságáról, hozzáadott értékéről, folyamatos relevanciájáról és szükséges mértékéről szóló országonkénti értékelésnek megfelelően kell megállapítani annak érdekében, hogy az ilyen támogatást 2032 végéig fokozatosan meg lehessen szüntetni.”
2.rész
„Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatást az egyes tervek 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára kell korlátozni, és azt a 2028–2032 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság által a strukturális beruházások és intézkedések végrehajtásának előrehaladása és hatása fényében végzett, a közvetlen jövedelemtámogatás hatékonyságáról, hozzáadott értékéről, folyamatos relevanciájáról és szükséges mértékéről szóló országonkénti értékelésnek megfelelően kell megállapítani annak érdekében, hogy az ilyen támogatást 2032 végéig fokozatosan meg lehessen szüntetni.”, kivéve: „az egyes tervek 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára kell korlátozni, és azt”
3.rész
„az egyes tervek 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára kell korlátozni, és azt”
ECR, S&D:
83.mód.
1.rész
„A tagállamok figyelembe vehetik azon intézkedések költségeit, amelyek a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése miatt ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak – beleértve átmeneti intézkedésként a villamos energiát terhelő adók és díjak csökkentését is – a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és a közlekedési szolgáltatások energia- vagy közlekedési szegénység által érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek. Ez az említett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott támogatás átmeneti jellegű és idővel csökken, azon, hosszú távú hatásokkal járó strukturális intézkedések vagy beruházások végrehajtásának függvényében, amelyek célja a kedvezményezettek energia- és közlekedési szegénységből való tényleges kiemelése.”
2.rész
„Az említett támogatás a 2024–2027 közötti időszakban az egyes tervek becsült összköltségének legfeljebb 40%-át teheti ki, a 2028–2032 közötti időszakra pedig annak mértékét a Bizottság által a 24.cikk (3) bekezdésével összhangban végzett értékelés alapján kell meghatározni, a támogatás 2032 végéig történő fokozatos kivezetését megcélozva.”
Egyéb
Mohammed Chahim visszavonta támogatását a 170. módosítástól.
6. A légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata ***I
A teljes szöveg, kivéve: „és kiterjeszti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatályát ezekre a kibocsátásokra. Az ezen irányelv hatályát a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokra kiterjesztő jogalkotási javaslat elfogadásáig a légi közlekedési tevékenységekből származó kibocsátások szén-dioxid-kibocsátási tényezőjét 2027. december 31-től 1,8-cal, 2028. december 31-től 1,9-cel, 2029. december 31-től pedig 2,0-vel meg kell szorozni a légi közlekedés szén-dioxidtól eltérő kibocsátásainak figyelembevétele érdekében. A szorzó nem haladhatja meg a 2,0-t.”
2.rész
„és kiterjeszti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatályát ezekre a kibocsátásokra.”
3.rész
„Az ezen irányelv hatályát a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokra kiterjesztő jogalkotási javaslat elfogadásáig a légi közlekedési tevékenységekből származó kibocsátások szén-dioxid-kibocsátási tényezőjét 2027. december 31-től 1,8-cal, 2028. december 31-től 1,9-cel, 2029. december 31-től pedig 2,0-vel meg kell szorozni a légi közlekedés szén-dioxidtól eltérő kibocsátásainak figyelembevétele érdekében. A szorzó nem haladhatja meg a 2,0-t.”
15.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „– nevezetesen az 1000 kilométeresnél rövidebb járatok –”
2.rész
a fenti szövegrész
36.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „E kibocsátási egységek 70%-át kifejezetten a szintetikus légijármű-üzemanyagok használatának növelésére kell kiosztani, elsőbbséget biztosítva a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagoknak.”
2.rész
a fenti szövegrész
44.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve az alábbi szavak törlése: „felhasználásáról a tagállamok határoznak” és az alábbi szavak kivételével: „75%-ot”, „kell fordítani” és „a 3ea. cikk (2) bekezdésében említett induló légi járatokból származó bevételek 15%-át”, „kell fordítani”, és „a fennmaradó bevételeket”, „kell felhasználni”
2.rész
alábbi szövegrészek törlése: „felhasználásáról a tagállamok határoznak”
3.rész
„75%-ot”, „kell fordítani”
4.rész
„kell fordítani” és „a 3ea. cikk (2) bekezdésében említett induló légi járatokból származó bevételek 15%-át”, „kell fordítani”
5.rész
„a fennmaradó bevételeket”, „kell felhasználni”
50.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „felhatalmazáson alapuló” és „valamint a légi közlekedésből származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátások hatásait”
2.rész
„felhatalmazáson alapuló”
3.rész
„valamint a légi közlekedésből származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátások hatásait”
51.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „az EU ETS hatályának a légi közlekedésből származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokra való kiterjesztésével történő” és a következők nélkül: „Ezen irányelv hatályának a második albekezdésben említett, a légijármű-üzemeltetőktől származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokra történő kiterjesztéséig a légi közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokra vonatkozó CO2-kibocsátási tényezőt 2027. december 31-től 1,8-cal, 2028. december 31-től 1,9-cel, 2029. december 31-től pedig 2,0-val meg kell szorozni a légi közlekedésből származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátások figyelembevétele érdekében.”
2.rész
„az EU ETS hatályának a légi közlekedésből származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokra való kiterjesztésével történő”
3.rész
„Ezen irányelv hatályának a második albekezdésben említett, a légijármű-üzemeltetőktől származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokra történő kiterjesztéséig a légi közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokra vonatkozó CO2-kibocsátási tényezőt 2027. december 31-től 1,8-cal, 2028. december 31-től 1,9-cel, 2029. december 31-től pedig 2,0-val meg kell szorozni a légi közlekedésből származó, szén-dioxidtól eltérő kibocsátások figyelembevétele érdekében.”
The Left:
37.mód.
1.rész
Az (5a) bekezdésben említett kibocsátási egységek teljes mennyiségét a különbözeti szerződéssel megegyező módon kell kiosztani, amely fedezi a fosszilis kerozin és a fenntartható légijármű-üzemanyagok közötti fennmaradó árkülönbséget a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatának növelése érdekében, megkülönböztetésmentesen előnyben részesítve a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek a [...] rendelet [ReFuelEU rendelet]* 7., 8. és 9. cikke szerint bejelentetteknek megfelelően. Minden légijármű-üzemeltető kérelmezheti az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatokra vonatkozó kibocsátási egységek kiosztását a 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig tartó időszakban, az (5a) bekezdésben említett tüzelőanyagok fokozott használata alapján. A kibocsátási egységek mennyiségének arányosnak kell lennie az ezen üzemanyagoknak ezen irányelv és az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti kezelése alapján megtakarított teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátással. A Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáig biztosítja, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogént használó, nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagokból származó kibocsátások nulla kibocsátásnak számítsanak az ilyeneket használó légijármű-üzemeltetők számára. A Bizottság évente közzéteszi a kerozin és a fenntartható légijármű-üzemanyagok közötti költségkülönbözetre vonatkozó információkat. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából a légi közlekedési kibocsátási egységeknek a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatának növelését célzó kiosztására vonatkozó részletes szabályok tekintetében azáltal, hogy fedezi a kerozin helyett ezen üzemanyagok használatával megtakarított tonnánkénti szén-dioxid-kibocsátás árkülönbségét. 2028. december 31-től a Bizottság évente értékeli e bekezdés alkalmazását, és annak eredményeit időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
2.rész
„Ezen értékelés alapján és hatásvizsgálat elvégzése után a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be a maximált számú és időben korlátozott kibocsátási egység 2034. december 31-ig történő kiosztására vonatkozóan a 3c. cikk (5a) bekezdésében említett fenntartható légijármű-üzemanyagok használatát növelő légijármű-üzemeltetők számára.”
Verts/ALE:
95.mód.
1.rész
„9a. A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: (4a) A Bizottság 2025. január 1. előtt: a)naprakész elemzést tesz közzé a légi közlekedés nem szén-dioxiddal kapcsolatos éghajlati hatásairól, figyelembe véve a legújabb tudományos eredményeket, és adott esetben úgy határoz, hogy jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a szén-dioxidtól eltérő kibocsátások kezelésére és intenzitásának csökkentésére;”
2.rész
b)adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő ezen irányelv alapján a kibocsátásáthelyezés kezelésére irányuló szén-dioxid-kiigazítási intézkedésről;”
ECR, The Left:
20.mód.
1.rész
„Az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelvnek hozzá kell járulnia a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésének ösztönzéséhez. A fosszilis tüzelőanyagok használatáról a fenntartható légijármű-üzemanyagok, különösen a szintetikus légijármű-üzemanyagok használatára való áttérés szerepet játszana ebben a szén-dioxid-mentesítésben. Figyelembe véve ugyanakkor a légijármű-üzemeltetők közötti nagyfokú versenyt, a fenntartható légijármű-üzemanyagok fejlődőben lévő uniós piacát, valamint a fosszilis kerozin és a fenntartható légijármű-üzemanyagok közötti jelentős árkülönbséget, ezt az átállást az elsőként lépők ösztönzésével kell támogatni. Ezért a 2024. január 1. és 2029. december 31. közötti időszakban a kibocsátási egységeket a különbözeti szerződéssel megegyező módon kell kiosztani, amely a fosszilis kerozin és a fenntartható légijármű-üzemanyagok közötti fennmaradó árkülönbséget fedezi az egyes légijármű-üzemeltetők számára, a felhasznált és a(z) xxxx/xxxx rendelet [ReFuelEU-rendelet]1a szerint bejelentett fenntartható légijármű-üzemanyagok mennyiségével arányosan, az elsőként lépők ösztönzése és a fenntartható légijármű-üzemanyagok uniós piaca létrehozásának támogatása érdekében. 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig 20 millió kibocsátási egységet kell fenntartani, és további 20 millió kibocsátási egységet fenn kell tartani, ha az EGT-ből a harmadik országokba induló járatok ugyanebben az időszakban az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartoznak. Ezeket a kibocsátási egységeket a rendelkezésre álló összes kibocsátási egységből kell elkülöníteni, és kizárólag az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó járatokra szabad felhasználni, megkülönböztetéstől mentesen. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e kibocsátási egységek 70%-át kifejezetten a szintetikus légijármű-üzemanyagok használatának növelésére osszák ki, elsőbbséget biztosítva a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagoknak. A Bizottságnak megfelelő módon el kell számolnia a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátással, és a szintetikus légijármű-üzemanyagokat nulla kibocsátásúként kell beszámítania az azokat használó légijármű-üzemeltetők számára.”, kivéve: „70%-át”
2.rész
„70 %-át”
3.rész
„A Bizottság értékelést és hatásvizsgálatot követően határozhat úgy, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő a kibocsátási egységek meghatározott és időben korlátozott, legkésőbb 2034. december 31-ig érvényes mennyiségének kiosztására.”
Egyéb
A 81. módosítást az eljárási szabályzat 40. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadhatatlannak nyilvánították.
Juan Fernando López Aguilar szintén támogatta a 89. és a 92. sz. módosítást.
7. A nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) alapján tett értesítések ***I
A teljes szöveg, kivéve: „előkészíti továbbá”, „a 2030 utáni időszakra vonatkozó uniós ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló célok meghatározását.”
2.rész
a fenti szövegrész
26.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „csak”, „Amennyiben az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, valamint közlekedésben használt, biomasszából előállított üzemanyagok részaránya meghaladja az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikkében meghatározott maximális arányt, ezen üzemanyagok és energiahordozók e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők kibocsátásmentesnek.” és „2024. januárjáig a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az (EU) 2018/1999 rendeletben rögzített, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának meghatározására és a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó szabályok e cikknek megfelelő módosítása céljából.”
2.rész
„csak”
3.rész
„Amennyiben az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, valamint közlekedésben használt, biomasszából előállított üzemanyagok részaránya meghaladja az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikkében meghatározott maximális arányt, ezen üzemanyagok és energiahordozók e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők kibocsátásmentesnek.”
4.rész
„2024. januárjáig a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az (EU) 2018/1999 rendeletben rögzített, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának meghatározására és a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó szabályok e cikknek megfelelő módosítása céljából.”
27.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2030” ((2) bekezdés, b) pont és (3) bekezdés, harmadik franciabekezdés), „A tagállamok lineáris pályáinak vagy a 2019-től 2020-ig terjedő időszak öttizenketted részénél vagy 2020-ban, a kettő közül az adott tagállam számára kevesebb kibocsátási egységet eredményező időpontban kell indulniuk;”, a (2) bekezdés c) pontjának és a (3) bekezdés utolsó franciabekezdésének törlése
2.rész
„2030” ((2) bekezdés, b) pont és (3) bekezdés, harmadik franciabekezdés)
3.rész
„A tagállamok lineáris pályáinak vagy a 2019-től 2020-ig terjedő időszak öttizenketted részénél vagy 2020-ban, a kettő közül az adott tagállam számára kevesebb kibocsátási egységet eredményező időpontban kell indulniuk;”
4.rész
a (2) bekezdés c) pontjának törlése
5.rész
a (3) bekezdés utolsó franciabekezdésének törlése
29.módosítás
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „A Bizottság 2023 júliusáig adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben egy vagy több uniós szintű célértéket határoz meg az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a CO2-től eltérő kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére vonatkozóan. „A célértéket vagy célértékeket össze kell hangolni az e rendelet 1. cikkében meghatározott célérték és az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzés teljesítéséhez szükséges becsült kibocsátáscsökkentésekkel, és azokat az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos tanácsadó testülettel folytatott szoros konzultációt követően kell javasolni.”, „ Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés szerint jogalkotási javaslatot terjeszt elő, és úgy ítéli meg, hogy a CO2-től eltérő kibocsátás csökkentése várhatóan nem éri el az említett bekezdésben említett célértéket vagy célértékeket, a Bizottság további mérséklési intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tesz, a tagállamok pedig megteszik a megfelelő intézkedéseket.” és „amelyek e célból ágazati célokat vagy ágazatspecifikus intézkedéseket, vagy mindkettőt tartalmazhatnak.”
2.rész
„A Bizottság 2023 júliusáig adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben egy vagy több uniós szintű célértéket határoz meg az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a CO2-től eltérő kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére vonatkozóan. A célértéket vagy célértékeket össze kell hangolni az e rendelet 1. cikkében meghatározott célérték és az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzés teljesítéséhez szükséges becsült kibocsátáscsökkentésekkel, és azokat az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos tanácsadó testülettel folytatott szoros konzultációt követően kell javasolni.”
3.rész
„Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés szerint jogalkotási javaslatot terjeszt elő, és úgy ítéli meg, hogy a CO2-től eltérő kibocsátás csökkentése várhatóan nem éri el az említett bekezdésben említett célértéket vagy célértékeket, a Bizottság további mérséklési intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tesz, a tagállamok pedig megteszik a megfelelő intézkedéseket.”
4.rész
„amelyek e célból ágazati célokat vagy ágazatspecifikus intézkedéseket, vagy mindkettőt tartalmazhatnak.”
30.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve az alábbi szó törlése: „5” és a (2) bekezdés törlése
2.rész
„5”
3.rész
a (2) bekezdés törlése
32.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2024”, „10” és „2025”
2.rész
"2024"
3.rész
"10"
4.rész
"2025"
37.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: (1) bekezdés, -a) pont; (1) bekezdés -aa) pont; (1) bekezdés, ba) pont, (1) bekezdés bb) pont és az alábbi szavak: „Ha egy tagállam két vagy több egymást követő évben túllépi éves kibocsátási jogosultságait, felülvizsgálja nemzeti energia- és klímatervét és nemzeti hosszú távú stratégiáját az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében. A tagállam hat hónapon belül elvégzi a felülvizsgálatot.” , a következő szavak: „A Bizottság ajánlásokat ad ki, amelyekben meghatározza, hogyan kell felülvizsgálni a tagállam nemzeti energia- és klímatervét vagy nemzeti hosszú távú stratégiáját, vagy mindkettőt. A tagállamok egy nyilatkozat kíséretében értesítik a Bizottságot a felülvizsgált tervekről, meghatározva, miként fogják a javasolt módosítások orvosolni a nemzeti éves kibocsátásjogosultsági egységeknek való meg nem felelést, illetve adott mennyiben adnak választ a Bizottság ajánlásaira. Amennyiben a nemzeti energia- és klímaterv vagy a hosszú távú stratégia lényegét tekintve változatlan marad, a tagállam indokolással ellátott magyarázatot tesz közzé.”, a következő szavak: „ad ki” és „módosítja” a (3) bekezdésben, „Amennyiben az érintett tagállam nem foglalkozik egy-egy ajánlással vagy annak jelentős részével, az adott tagállamnak indokolást kell adnia a Bizottságnak.”, a (3a) bekezdés és a (3b) bekezdés
2.rész
(1)bekezdés, -a) pont
3.rész
(1)bekezdés, -aa) pont
4.rész
(1)bekezdés, ba) pont
5.rész
(1)bekezdés, bb) pont
6.rész:
„Ha egy tagállam két vagy több egymást követő évben túllépi éves kibocsátási jogosultságait, felülvizsgálja nemzeti energia- és klímatervét és nemzeti hosszú távú stratégiáját az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében. A tagállam hat hónapon belül elvégzi a felülvizsgálatot.” "
7.rész
„A Bizottság ajánlásokat ad ki, amelyekben meghatározza, hogyan kell felülvizsgálni a tagállam nemzeti energia- és klímatervét vagy nemzeti hosszú távú stratégiáját, vagy mindkettőt. A tagállamok egy nyilatkozat kíséretében értesítik a Bizottságot a felülvizsgált tervekről, meghatározva, miként fogják a javasolt módosítások orvosolni a nemzeti éves kibocsátásjogosultsági egységeknek való meg nem felelést, illetve adott mennyiben adnak választ a Bizottság ajánlásaira. Amennyiben a nemzeti energia- és klímaterv vagy a hosszú távú stratégia lényegét tekintve változatlan marad, a tagállam indokolással ellátott magyarázatot tesz közzé.”
8.rész
„ad ki” és „módosítja”
9.rész
„Amennyiben az érintett tagállam nem foglalkozik egy-egy ajánlással vagy annak jelentős részével, az adott tagállamnak indokolást kell adnia a Bizottságnak.”
10.rész
(3a)bekezdés
11.rész
(3b)bekezdés
ECR:
27MR1 mód. (4. cikk, 2. bek., b) pont)
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2030-ban” és „A tagállamok lineáris pályáinak vagy a 2019-től 2020-ig terjedő időszak öttizenketted részénél vagy 2020-ban, a kettő közül az adott tagállam számára kevesebb kibocsátási egységet eredményező időpontban kell indulniuk;”
2.rész
„2030-ban”
3.rész
„A tagállamok lineáris pályáinak vagy a 2019-től 2020-ig terjedő időszak öttizenketted részénél vagy 2020-ban, a kettő közül az adott tagállam számára kevesebb kibocsátási egységet eredményező időpontban kell indulniuk;”
Egyéb
A 61. módosítást elfogadhatatlannak nyilvánítják.
Az 53. módosítást visszavonták.
9. Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) ***I
A teljes szöveg, kivéve: „tovább erősítsék az európai erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodásban és”
2.rész
a fenti szövegrész
ECR:
8.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. és 18. cikkének értelmében vett minimális biztosítékokat, ugyanakkor vegyék figyelembe”
2.rész
a fenti szövegrész
13.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „csökkentési célkitűzést és kötelező erejű kísérő intézkedéseket kell, hogy elfogadjon, hogy gyorsan”
2.rész
a fenti szövegrész
20.mód.
1.rész
„A talaj szervesszén-tartalma és a száradék faanyagokban tárolt szén, amelyből ennek következtében sok a talaj széntárolóját táplálja, különösen lényeges számos jelentéstételi kategóriában, mind az éghajlat-politikai fellépés, mind a biológiai sokféleség védelme szempontjából. Empirikus bizonyítékok léteznek arra vonatkozóan, hogy a száradék faanyagok durva fatörmelék formájában szénelnyelőként működnek, hasonlóan a faipari termékekhez. Továbbá hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdei talajból szárazföldi szénelnyelő jöjjön létre, ami megakadályozza a karbonálást, és mindkét említett mechanizmust megfelelő módon figyelembe kell venni a jelentéstétel során. A kutatások továbbá igazolják az európai erdők esetében azokat a globális mintázatokat, amelyek a jelentések szerint az erdei talajok függőleges irányú szervesszén-tartalmára vonatkozóan alkalmazhatók”
2.rész
„eszerint megközelítőleg 55–65% tárolódik a talaj felső 30 cm-es rétegében, míg a maradék 40% mélyebben, egészen 1 m mélységig tárolódik, különösen a szerves talajok esetében.”
3.rész
„A rendeletet ebben a tekintetben módosítani kell.”
23.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „A prioritásnak a fosszilis kibocsátások megállításának kell lennie. "
2.rész
a fenti szövegrész
25.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „prioritásnak”
2.rész
a fenti szövegrész
28.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „és részesítsék előnyben az ökoszisztéma alapú megközelítéseket és a biológiai sokféleséget támogató gyakorlatokat, például a természetközeli erdőgazdálkodási gyakorlatokat, a természetközeli erdősítést, az erdők szénkészleteinek helyreállítását, az agrárerdészeti lefedettség kiterjesztését, a talaj szén-dioxid-megkötését és a vizes élőhelyek helyreállítását”
2.rész
a fenti szövegrész
30.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „nemzeti energia- és klímaterveik és hosszú távú stratégiáik felülvizsgálatával”, „érdekében”
2.rész
a fenti szövegrész
34.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „el kell kerülni a természeti és mezőgazdasági területek beépített területté történő átalakítását. Ezért”
2.rész
a fenti szövegrész
40.mód.
1.rész
„Európában a nemzeti erdőnyilvántartások (NFI-k) készítik az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését. Az erdőnyilvántartások felügyeleti rendszere országonként eltérő, mivel minden országnak saját erdőnyilvántartási rendszere van, saját módszertannal.”
2.rész
„A Bizottságnak és a tagállamoknak össze kell hangolniuk mutatóikat, fogalommeghatározásaikat és a különböző nyilvántartási rendszereket, és az egész Unióban egységes erdészeti felügyeleti rendszert kell létrehozniuk.”
41.módosítás
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2026-tól kezdve a 3. szintű módszertan alkalmazásával”
2.rész
a fenti szövegrész
43.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „e rendelet alkalmazási körét, hogy az magában foglalja”, „származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést” és „és konkrét célértékeket vezet be az ilyen kibocsátásokra és elnyelésekre”
2.rész
„e rendelet alkalmazási körét, hogy az magában foglalja”, „származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést”
3.rész
„és konkrét célértékeket vezet be az ilyen kibocsátásokra és elnyelésekre”
53.mód.
1.rész
„Az érintett uniós intézmények és a tagállamok uniós, valamint nemzeti szinten megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2031-től kezdődően tovább fokozzák az üvegházhatású gázok nettó eltávolítását a LULUCF-ágazatban, hogy hozzájáruljanak a Párizsi Megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához, és biztosítsák a természetes szénelnyelők hosszú távú, fenntartható és kiszámítható hozzájárulását az Unió legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzéséhez, valamint az azt követő időszakban a negatív kibocsátás eléréséhez, az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint.”
2.rész
„A Bizottság 2025. január 1-jéig – figyelembe véve az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület szakvéleményét és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós üvegházhatásúgáz-költségvetést, valamint a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján 2024. június 30-ig benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-változási tervek alapján – elfogadja az e rendelet módosítására irányuló javaslatot”
3.rész
„hogy meghatározza a földhasználat, a földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás területén az üvegházhatású gázok nettó eltávolítására vonatkozó uniós és tagállami célkitűzéseket legalább 2035, 2040, 2045 és 2050 tekintetében”
55.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet és”, „az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 17. és 18. cikkének értelmében vett minimális biztosítékokat, ugyanakkor figyelembe veszik”, „A Bizottság iránymutatásokat ad ki az e bekezdésben meghatározott célkitűzés elérését szolgáló közös szabályok és módszerek meghatározásához.” és „A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, amelyekben megállapítja a biológiai sokféleség nyomon követésének a földterület-nyomonkövető rendszerbe történő beépítésére vonatkozó minimumkritériumokat.”
2.rész
„a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet és”
3.rész
„az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 17. és 18. cikkének értelmében vett minimális biztosítékokat, ugyanakkor figyelembe veszik”, kivéve: „17. és”
4.rész
„17. és”
5.rész
„A Bizottság iránymutatásokat ad ki az e bekezdésben meghatározott célkitűzés elérését szolgáló közös szabályok és módszerek meghatározásához.”
6.rész
„A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, amelyekben megállapítja a biológiai sokféleség nyomon követésének a földterület-nyomonkövető rendszerbe történő beépítésére vonatkozó minimumkritériumokat.”
57.mód.
1.rész
az (1) bekezdés, kivéve: „adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke értelmében milyen módosításokat kell végrehajtaniuk KAP stratégiai terveikben ahhoz, hogy” és „elsőbbséget élvez az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdítása az erdőkben, a mezőgazdasági földterületeken és az agrárerdészeti rendszerekben. Az ajánlások”
2.rész
„adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke értelmében milyen módosításokat kell végrehajtaniuk KAP stratégiai terveikben ahhoz, hogy”
3.rész
„elsőbbséget élvez az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdítása az erdőkben, a mezőgazdasági földterületeken és az agrárerdészeti rendszerekben. Az ajánlások”
4.rész
a (2) bekezdés, kivéve: „elsőbbséget kell biztosítani az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdításának az erdőkben és a mezőgazdasági földterületeken” és „objektív, tudományosan megalapozott és átlátható közös kritériumok alapján kell kiválasztani, és az olyan gyakorlatokat kell jutalmazni, amelyek éghajlati és környezeti előnyei tudományosan bizonyítottak, és amelyek”
5.rész
„elsőbbséget kell biztosítani az ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdításának az erdőkben és a mezőgazdasági földterületeken”
6.rész:
„objektív, tudományosan megalapozott és átlátható közös kritériumok alapján kell kiválasztani, és az olyan gyakorlatokat kell jutalmazni, amelyek éghajlati és környezeti előnyei tudományosan bizonyítottak, és amelyek”
7.rész
(3)kezezdés
8.rész
(4)bekezdés
9.rész
az (5) bekezdés, kivéve: „majd azt követően kétévente” és „nemzeti és regionális szinten egyaránt”, „beleértve a nemek közötti egyenlőséget és a munkakörülményeket is”
10.rész
„majd azt követően kétévente”
11.rész
„nemzeti és regionális szinten egyaránt”, „beleértve a nemek közötti egyenlőséget és a munkakörülményeket is”
60.módosítás
1.rész
„Legkésőbb egy évvel [e módosító rendelet hatálybalépése] után, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely a mért adatok alapján meghatározza az Unió elsődleges és őshonos erdőinek fő kategóriáiban található szénkészlet újrakalibrált értékét a gazdálkodás alatt álló erdőterületek kategóriájában.”
2.rész
„A Bizottság felhasználja az érintett elsődleges és őshonos erdőtípusokra vonatkozó véglegesített vagy jelenleg folyamatban lévő kutatási projektek által biztosított adatkészleteket, és más uniós eszközöket használ az adathiánnyal érintett erdőtípusok projektjeinek finanszírozására Adott esetben e célból a Horizont Európa keretprogramhoz tartozó uniós küldetések keretében az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az azokhoz való alkalmazkodásra vonatkozó külön felhívás hozható létre.”
63.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve a következők törlése: „szén-dioxid-tároló”, „köztük”
2.rész
a fenti szövegrész
65.mód.
1.rész
„Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam két egymást követő évben nem teljesítette a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott, rá vonatkozó éves célértéket, ajánlásokat fogalmaz meg az adott tagállam számára, amelyekben megfelelő kiegészítő intézkedéseket határoz meg a LULUCF-ágazatban a helyzet orvoslása érdekében. A Bizottság ezeket az ajánlásokat nyilvánosan elérhetővé teszi. A Bizottság emellett további technikai támogatást is nyújthat a tagállamnak.”, kivéve: „ajánlásokat fogalmaz meg az adott tagállam számára, amelyekben megfelelő kiegészítő intézkedéseket határoz meg a LULUCF-ágazatban a helyzet orvoslása érdekében A Bizottság ezeket az ajánlásokat nyilvánosan elérhetővé teszi. A Bizottság emellett”, „nyújthat”
2.rész
„ajánlásokat fogalmaz meg az adott tagállam számára, amelyekben megfelelő kiegészítő intézkedéseket határoz meg a LULUCF-ágazatban a helyzet orvoslása érdekében A Bizottság ezeket az ajánlásokat nyilvánosan elérhetővé teszi. A Bizottság emellett”, „nyújthat”
3.rész
Ha az első albekezdéssel összhangban ajánlások kiadására kerül sor, az érintett tagállam a Bizottság által elfogadott ajánlások figyelembevételével, azok kézhezvételét követő hat hónapon belül módosítja az (EU) 2018/1999 rendelet 3. és 15. cikkében említett nemzeti energia- és klímatervét és hosszú távú stratégiáját, és megfelelő kiegészítő intézkedéseket fogad el. Ezeket az intézkedéseket megfelelően meg kell indokolni és alá kell támasztani”
4.rész
„Ha az érintett tagállam nem foglalkozik a Bizottság ajánlásaival, a Bizottság a Szerződésekkel összhangban megvizsgálja a szükséges intézkedések meghozatalának lehetőségét.”
71.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve:„természetes bolygatásra vonatkozó”, „a -a) vagy adott esetben a -aa) pontban meghatározott feltétel, továbbá”, „-a) a tagállam elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a pozitív eredmény közvetlenül kapcsolódik a természetes bolygatás VI. melléklet szerint számított hatásához;a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat”, „és elutasíthatja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, ha a tagállamtól kapott információk ellenőrzését követően úgy ítéli meg, hogy azok nem kellően megalapozottak vagy aránytalanok; vagy”, „-aa) a tagállam”, „az (5a) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott módszertannak megfelelően”, „elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a pozitív eredmény közvetlenül összefügg az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásával, és hogy ezek nem voltak előre jelezhetők vagy – különösen az érintett terület éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét biztosító megfelelő alkalmazkodási intézkedések végrehajtása révén – megelőzhetők”, „a Bizottság elutasíthatja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, ha a tagállamtól kapott információk ellenőrzését követően úgy ítéli meg, hogy azok nem kellően megalapozottak vagy aránytalanok; és”, „ba) a tagállam megfelel a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek”, „a 12. cikk szerinti minden egyéb rugalmassági mechanizmus kihasználását követően” és „(5a) A Bizottság [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a (3) bekezdés -aa) pontjában említett, az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásainak értékelésére szolgáló módszertant.”
2.rész
„természetes bolygatásra vonatkozó”
3.rész
„a -a) vagy adott esetben a -aa) pontban meghatározott feltétel, továbbá”
4.rész
„-a) a tagállam elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a pozitív eredmény közvetlenül kapcsolódik a természetes bolygatás VI. melléklet szerint számított hatásához; a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat”
5.rész
„és elutasíthatja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, ha a tagállamtól kapott információk ellenőrzését követően úgy ítéli meg, hogy azok nem kellően megalapozottak vagy aránytalanok; vagy”
6.rész:
„-aa) a tagállam”, „elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a pozitív eredmény közvetlenül összefügg az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásával, és hogy ezek nem voltak előre jelezhetők vagy – különösen az érintett terület éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét biztosító megfelelő alkalmazkodási intézkedések végrehajtása révén – megelőzhetők”
7.rész
„az (5a) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott módszertannak megfelelően”, a Bizottság elutasíthatja a tagállam által benyújtott bizonyítékokat, ha a tagállamtól kapott információk ellenőrzését követően úgy ítéli meg, hogy azok nem kellően megalapozottak vagy aránytalanok; és”
8.rész
„ba) a tagállam megfelel a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek”
9.rész
„a 12. cikk szerinti minden egyéb rugalmassági mechanizmus kihasználását követően”
10.rész
„(5a) A Bizottság [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a (3) bekezdés -aa) pontjában említett, az éghajlatváltozás okozta ökoszisztéma-zavarok hatásainak értékelésére szolgáló módszertant.”
72.mód.
1.rész
A teljes szöveg, a következő törlés kivételével: „figyelembe véve a 12. és 13b. cikk szerinti alkalmazott rugalmassági mechanizmusokat” és a következők kivételével: „Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamok nem felelnek meg ennek a rendeletnek, a Szerződésekkel összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket.”
2.rész
a következő törlése: „figyelembe véve a 12. és 13b. cikk szerinti alkalmazott rugalmassági mechanizmusokat”
3.rész
„Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamok nem felelnek meg ennek a rendeletnek, a Szerződésekkel összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket.”
74.mód.
1.rész
„1. Az e rendeletben meghatározott elszámolási szabályokat alkalmazva a tagállamok a 2021‒2025-ös időszak tekintetében 2027. március 15-ig, a 2026‒2030-as időszak tekintetében pedig 2032. március 15-ig megfelelési jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely jelentés a 2021‒2025-ös időszak vonatkozásában a 2. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában, a 2026‒2030-as időszak vonatkozásában pedig a 2. cikk (2) bekezdésének a)–j) pontjában meghatározott területelszámolási kategóriák mindegyikét illetően tartalmazza az összkibocsátások és összelnyelések egyenlegét. A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza: a)a más uniós környezetvédelmi célkitűzésekkel és stratégiákkal – például a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programban, valamint az uniós biodiverzitási és biogazdasági stratégiákban meghatározottakkal – való lehetséges kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések; aa)a tagállamok által a 4. cikk (4a) bekezdésének való megfelelés érdekében hozott intézkedések; b) az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák, beleértve a földterületek természetes bolygatással és éghajlattal szembeni sebezhetőségét csökkentő szakpolitikákat és intézkedéseket; c) az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák; A jelentés adott esetben tartalmazza a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékkal és a vonatkozó összegekkel vagy az ilyen rugalmassági mechanizmusok és a kapcsolódó összegek felhasználásával kapcsolatos részleteket is. A jelentéseket könnyen hozzáférhető formában elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A megfelelési jelentésnek éves adatállományokon kell alapulnia, beleértve a talajmegfigyelési rendszerekből – például a LUCAS-felmérésből – származó információkat is,”
2.rész
„legalább 30 cm mélységű minták felhasználásával kell készülnie, és tartalmaznia kell a talaj szénmegkötő potenciálját befolyásoló valamennyi releváns paramétert”
77.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „2025-ben, 2027-ben és 2032-ben”, „beleértve a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok e rendelet céljainak elérésére gyakorolt hatásainak értékelését is” és „A természet helyreállítására vonatkozó uniós keretszabályozásról szóló jogalkotási aktus hatálybalépését követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendeletnek, különösen a 4. cikkben meghatározott kötelezettségvállalásoknak és célértékeknek az említett jogalkotási aktus célkitűzéseivel való összhangját. A jelentést adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatok kísérhetik.”
2.rész
„2025-ben, 2027-ben és 2032-ben”
3.rész
„beleértve a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok e rendelet céljainak elérésére gyakorolt hatásainak értékelését is”
4.rész
„A természet helyreállítására vonatkozó uniós keretszabályozásról szóló jogalkotási aktus hatálybalépését követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendeletnek, különösen a 4. cikkben meghatározott kötelezettségvállalásoknak és célértékeknek az említett jogalkotási aktus célkitűzéseivel való összhangját. A jelentést adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatok kísérhetik.”
82.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „A tagállamok által a védett területekre vonatkozó célértékek elérése érdekében kijelölt védett területek” és „a talaj szénkészletének nyomon követésére szolgáló rendszer, amely többek között éves földhasználati és földfelszín-borítottsági statisztikai felmérés (LUCAS) adatait használja”
2.rész
„A tagállamok által a védett területekre vonatkozó célértékek elérése érdekében kijelölt védett területek”
3.rész
„a talaj szénkészletének nyomon követésére szolgáló rendszer, amely többek között éves földhasználati és földfelszín-borítottsági statisztikai felmérés (LUCAS) adatait használja”
97.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „amelyek 2030-ig legalább további 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő elnyelés elérését eredményezik uniós szinten” és „felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni”
2.rész
„amelyek 2030-ig legalább további 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő elnyelés elérését eredményezik uniós szinten”
3.rész
„felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni”
PPE:
101.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Ezeket számos különböző mérőszám tükrözi, például az 1990 óta történt előrehaladás és csúcsok, valamint az, hogy az előző évhez képest milyen gyakori a kibocsátások és elnyelések nettó szintjének javulása vagy csökkenése, az ingadozások mértéke és gyakorisága a nemzeti tendenciához képest, a tendenciák anomáliái, a LULUCF ágazat szakpolitikáinak az éghajlatváltozás létező hatásaiból eredő csökkent végrehajtási kapacitásainak példái, valamint a tendencia változását eredményező természetes bolygatás két vagy több egymást követő évben, a LULUCF ágazatban a szakpolitikák végrehajtására való képesség a GDP százalékos arányában és a LULUCF ágazathoz közvetlenül kapcsolódó foglalkoztatottak százalékos aránya, valamint egyéb biofizikai tényezők, például az erdőterületek százalékos aránya, a biomasszában a hektáronkénti szén-dioxid-koncentráció, a biomassza növekedése, a szárazság és a víz rendelkezésre állása.”
2.rész
a fenti szövegrész
ECR, PPE:
17.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „legalább”, „valamint egy legalább 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést eredményező további célértéket, amelyet uniós és tagállami szintű kiegészítő intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kell elérni, amelyek támogatják a karbongazdálkodásra vonatkozó, uniós szintű szabályokon alapuló, de a mezőgazdasági üzemek szintjén önkéntesen alkalmazandó intézkedéseket, úgy, hogy a nettó elnyelés ne ellensúlyozza” „az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célkitűzéseknek megfelelően” és „szükséges kibocsátáscsökkentést”
2.rész
„legalább”
3.rész
„legalább”, „valamint egy legalább 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést eredményező további célértéket, amelyet uniós és tagállami szintű kiegészítő intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kell elérni, amelyek támogatják a karbongazdálkodásra vonatkozó, uniós szintű szabályokon alapuló, de a mezőgazdasági üzemek szintjén önkéntesen alkalmazandó intézkedéseket, úgy, hogy a nettó elnyelés ne ellensúlyozza”, és „szükséges kibocsátáscsökkentést”
4.rész
„az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célkitűzéseknek megfelelően”
24.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Így különösen a szántóföldek, a gyepterületek és a vizes élőhelyek jelenleg az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói az Unióban, de potenciálisan az üvegházhatást okozó gázok nettó elnyelésének forrásává válhatnak, különösen az agrárerdészet és a biogazdálkodás elterjesztése, valamint a vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítása révén.” és „Ezért különösen fontos az egyes ágazatokat olyan teljesítési pályához kötni, amely 2050-re ténylegesen képes elérni a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.”
2.rész
„Így különösen a szántóföldek, a gyepterületek és a vizes élőhelyek jelenleg az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátói az Unióban, de potenciálisan az üvegházhatást okozó gázok nettó elnyelésének forrásává válhatnak, különösen az agrárerdészet és a biogazdálkodás elterjesztése, valamint a vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítása révén.”
3.rész
„Ezért különösen fontos az egyes ágazatokat olyan teljesítési pályához kötni, amely 2050-re ténylegesen képes elérni a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.”
54.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „szántóterületekről, gyepterületekről és vizes élőhelyekről” és „valamint a mezőgazdaságból származó, az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén elért eredményekről,”, „többek között azokat a nemzeti célértékeket és”, „és ágazati részcélokat” és „A jelentést követően a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, ha ezt indokoltnak tartja annak biztosításához, hogy valamennyi ágazat hozzájáruljon az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes éghajlat-politikai célkitűzésekhez.”
2.rész
„szántóterületekről, gyepterületekről és vizes élőhelyekről”
3.rész
„valamint a mezőgazdaságból származó, az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén elért eredményekről,”
4.rész
„többek között azokat a nemzeti célértékeket és”
5.rész
„és ágazati részcélokat”
6.rész
„A jelentést követően a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, ha ezt indokoltnak tartja annak biztosításához, hogy valamennyi ágazat hozzájáruljon az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes éghajlat-politikai célkitűzésekhez.”
ID, ECR, PPE:
50MR1. mód.
1.rész
„A nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés 2030-ra vonatkozó uniós célértéke a LULUCF-ágazatban – az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tagállami célértékek összegeként – legalább 310 millió tonna CO2-egyenérték, amely a 2016., 2017.es 2018. évi üvegházhatásúgáz-jegyzék adatainak átlagán alapul.”, kivéve: „legalább”
2.rész
„legalább”
3.rész
„Ezt a célértéket további, a karbongazdálkodást támogató uniós és tagállami szintű intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kell megerősíteni”
4.rész
„amelyek 2030-ig legalább további 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő elnyelés elérését eredményezik uniós szinten”
51.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „e rendelet kiegészítése érdekében a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló”, „legalább”, „valamint a (2) bekezdésben említett, további legalább 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő”, „felhatalmazáson alapuló” (második előfordulás), „felhatalmazáson alapuló” (harmadik előfordulás), a következők törlése: „Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”
2.rész
„e rendelet kiegészítése érdekében a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló”
3.rész
„legalább”
4.rész
„valamint a (2) bekezdésben említett, további legalább 50 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő”
5.rész
„felhatalmazáson alapuló” (második előfordulás)
6.rész:
„felhatalmazáson alapuló” (harmadik előfordulás)
7.rész
a következők törlése: „Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”
Egyéb
A 100. módosítást elfogadhatatlannak nyilvánítják.
Mohammed Chahim visszavonta támogatását a 96. módosítástól.
10. A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások ***I
„Fajlagos kibocsátási referencia-célérték = uniós járműállomány-célérték2030, ahol teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2030 a 6.1.3. ponttal összhangban meghatározott érték”
2.rész
„α a2030,L, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege legfeljebb TM0, és a2030,H, amennyiben egy adott gyártó új könnyű haszongépjárműveinek átlagos vizsgálati tömege több mint TM0;”
Renew:
80.módosítás
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „annak érdekében, hogy az 2030-ra elérje a 100%-ot”
2.rész
a fenti szövegrész
PPE:
43.mód.
1.rész
„A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni. A Bizottság 2023. december 31-ig jelentést nyújt be, amelyben részletesen meghatározza a szükséges célzott finanszírozást a méltányos átállás biztosítása érdekében a gépjárműiparban, azzal a céllal, hogy mérsékelje a negatív foglalkoztatási és egyéb gazdasági hatásokat valamennyi érintett tagállamban, különösen az átállás által leginkább érintett régiókban és közösségekben. A jelentést adott esetben egy olyan uniós finanszírozási eszköz létrehozására irányuló jogalkotási javaslat kíséri, amelynek célja e szükségletek kezelése, és különösen a helyi és regionális szintű szerkezetátalakítás kezelését célzó megelőző és válaszintézkedések koordinálása és finanszírozása, valamint a gépjárműiparban dolgozó munkavállalók képzésének, átképzésének és továbbképzésének finanszírozása, beleértve a gépjárműgyártókat, azok alkatrész-beszállítóit, továbbá a kiegészítő karbantartási és javítási szolgáltatásokat, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.”
2.rész
„A finanszírozási eszköz célzott finanszírozási eszköz formáját öltheti, vagy a Szociális Klímaalap vagy a felülvizsgált Igazságos Átmenet Alap részét képezheti. A többletkibocsátási díjakból származó bevételeket erre a célra kell előirányozni.”
ID:
18.mód.
1.rész
A teljes szöveg, kivéve: „Ezen túlmenően uniós szinten külön finanszírozási forrásra lenne szükség a gépjárműipari átálláshoz, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatások kezelése érdekében.”
2.rész
a fenti szövegrész
PPE, ID:
27.mód.
1.rész
„A technológiai és társadalmi innováció támogatása fontos eleme a kibocsátásmentes mobilitásra való gyorsabb átállás ösztönzésének. A mobilitási ökoszisztémán belüli innovációra már most is jelentős finanszírozás áll rendelkezésre különböző uniós finanszírozási eszközökön keresztül, különösen a Horizont Európa, az InvestEU, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Innovációs Alap, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. Noha az ambiciózus éves CO2-kibocsátáscsökkentési célok várhatóan ösztönzik az innovációt a gépjárműipari ellátási láncban, e rendelet elsődleges célja a CO2-kibocsátás valós, hatékony és ellenőrizhető csökkentése.”
2.rész
Ezért a gyártóra vonatkozó csökkentési célértékekben csak a kipufogógázban mért CO2-kibocsátást kell figyelembe venni.”
11. Az EU kül-, biztonság- és védelmi politikája Ukrajna orosz megszállását követően
Jelentés: David McAllister, Nathalie Loiseau (A9-0164/2022)
Tárgy
Mód. sz.
Szerző
NSz stb.
Szavazat
NSz/ESz – észrevételek
Cím
+
szóban módosítva
1.bek., d) pont
7
ID
-
21
ECR
ESz
-
134, 443, 15
1.bek., d) pont után
8
ID
-
1.bek., f) pont
22
ECR
-
bek.
eredeti szöveg
NSz
+
417, 121, 49
1.bek., g) pont
15
S&D
-
1.bek., h) pont
23
ECR
-
1.bek., i) pont
24
ECR
-
1.bek., 1. pont
25
ECR
+
1.bek., 1. pont után
1
Verts/ALE
+
1.bek., o) pont
bek.
eredeti szöveg
NSz
+
511, 64, 15
1.bek., p) pont
2
Verts/ALE
+
9
ID
-
1.bek., u) pont
36
PPE, Renew
+
bek.
eredeti szöveg
NSz
↓
1.bek., w) pont
26
ECR
-
1.bek., ac) pont
3
Verts/ALE
ESz
-
204, 329, 58
1.bek., ai) pont
27
ECR
-
1.bek., aj) pont
4
Verts/ALE
-
1.bek., am) pont
11
S&D
+
bek.
eredeti szöveg
rész.
1
↓
2/NSz
↓
1.bek., ap) pont után
28
ECR
-
1.bek., as) pont
5
Verts/ALE
-
37
PPE, Renew
+
1.bek., at) pont
38
PPE, Renew
+
1.bek., av) pont
39
PPE, Renew
NSz
+
452, 121, 22
1.bek., ay) pont
bek.
eredeti szöveg
NSz
+
508, 56, 19
1.bek., aw) pont
6 T
Verts/ALE
-
bek.
eredeti szöveg
rész.
1
+
2
+
1.bek., ba) pont
29
ECR
ESz
+
314, 260, 6
1.bek., bd) pont
30
ECR
+
1.bek., be) pont után
31
ECR
+
3.bev. hiv. után
32
PPE, Renew
+
12.bev. hiv. után
33
PPE, Renew
+
A.preb.
16
ECR
+
D.preb.
17
ECR
+
F.preb.
18
ECR
+
H.preb.
12
S&D
-
I.preb.
13
S&D
-
J.preb.
14
S&D
ESz
+
330, 229, 33
19
ECR
↓
K.preb.
10
S&D
ESz
-
208, 353, 36
34
PPE, Renew
+
AR.preb.
35
PPE, Renew
+
O.preb.
20
ECR
+
Állásfoglalásra irányuló indítvány (a szöveg egésze)
„javítsák az európai védelmi ipar finanszírozási lehetőségeit”
2.rész
„azáltal, hogy törlik a katonai felszereléseket az Európai Beruházási Bank által nem végezhető tevékenységek jegyzékéből;”
ID:
1.bek., am) pont
1.rész
„az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatával értékeljék alaposan Oroszország Ukrajna elleni háborújának a keleti partnerségen belüli együttműködésre gyakorolt hatását; dolgozzanak ki továbbá arra vonatkozó javaslatokat, hogy”, „miként erősíthetők meg még jobban a kapcsolatok a keleti partnerországokkal egy olyan környezetben, amelyet a nyílt katonai agresszió és más konkrét biztonsági fenyegetések, célzott dezinformációs kampányok, valamint az Oroszországgal való konfrontáció gazdasági és társadalmi következményei jellemeznek;”
2.rész
„Moldova és Grúzia európai törekvéseit is beleértve”
12. Biztonság a keleti partnerség területén és a közös biztonság- és védelempolitika szerepe