KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a közép- és kelet-európai pusztító árvizekről, a halálesetekről és az EU felkészültségéről az éghajlatváltozás által súlyosbított ilyen katasztrófákkal szembeni fellépésre
18.9.2024 - (2024/2817(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B10‑0057/2024 (PPE)
B10‑0058/2024 (The Left)
B10‑0059/2024 (Renew)
B10‑0060/2024 (ECR)
B10‑0061/2024 (S&D)
B10‑0063/2024 (Verts/ALE)
Bartosz Arłukowicz, Andrey Novakov, András Tivadar Kulja, Siegfried Mureşan, Lídia Pereira, Peter Liese, Ioan‑Rareş Bogdan, Daniel Buda, Andrzej Buła, Dan‑Ştefan Motreanu, Virgil‑Daniel Popescu, Adina Vălean, Dolors Montserrat, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Gheorghe Falcă, Mircea‑Gheorghe Hava, Miriam Lexmann, Zoltán Tarr, Dóra Dávid, Gabriella Gerzsenyi, Andrzej Halicki, Krzysztof Hetman, Monika Hohlmeier, Adam Jarubas, Dariusz Joński, Kinga Kollár, Eszter Lakos, Magdalena Adamowicz, Krzysztof Brejza, Borys Budka, Kamila Gasiuk‑Pihowicz, Marcin Kierwiński, Łukasz Kohut, Ewa Kopacz, Janusz Lewandowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Jagna Marczułajtis‑Walczak, Mirosława Nykiel, Jacek Protas, Bartłomiej Sienkiewicz, Michał Szczerba, Michał Wawrykiewicz, Marta Wcisło, Daniel Caspary, Christine Schneider, Andrea Wechsler, Ralf Seekatz
a PPE képviselőcsoport nevében
Mohammed Chahim, Tiemo Wölken, Marcos Ros Sempere, Andreas Schieder, Krzysztof Śmiszek, Dan Nica, Klára Dobrev, Victor Negrescu, Maria Grapini, Mihai Tudose, Gabriela Firea, Adrian‑Dragoş Benea, Claudiu Manda, Gheorghe Cârciu, Ştefan Muşoiu, Vasile Dîncu, Csaba Molnár, Joanna Scheuring‑Wielgus, Robert Biedroń, Sakis Arnaoutoglou, Evelyn Regner, Hannes Heide, Elisabeth Grossmann, Günther Sidl
az S&D képviselőcsoport nevében
Waldemar Buda, Roberts Zīle, Pietro Fiocchi, Ivaylo Valchev, Ondřej Krutílek, Claudiu‑Richard Târziu, Veronika Vrecionová, Geadis Geadi, Georgiana Teodorescu, Gheorghe Piperea, Şerban‑Dimitrie Sturdza, Adrian‑George Axinia, Waldemar Tomaszewski, Alexandr Vondra, Daniel Obajtek, Małgorzata Gosiewska, Jacek Ozdoba, Patryk Jaki, Adam Bielan, Joachim Stanisław Brudziński, Michał Dworczyk, Jadwiga Wiśniewska, Kosma Złotowski, Marlena Maląg, Arkadiusz Mularczyk, Beata Szydło, Dominik Tarczyński, Mariusz Kamiński, Tobiasz Bocheński, Maciej Wąsik, Bogdan Rzońca, Anna Zalewska
az ECR képviselőcsoport nevében
Michal Wiezik, Martin Hojsík, Ľudovít Ódor, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Lucia Yar, Ľubica Karvašová, Marjan Šarec, Dan Barna, Sigrid Friis, Yvan Verougstraete, Grégory Allione, Benoit Cassart, Olivier Chastel, Hilde Vautmans, Vlad Vasile‑Voiculescu, Anna Stürgkh, Ilhan Kyuchyuk, Gerben‑Jan Gerbrandy, Michał Kobosko
a Renew képviselőcsoport nevében
Sara Matthieu
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jonas Sjöstedt, Younous Omarjee
a The Left képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a közép- és kelet-európai pusztító árvizekről, a halálesetekről és az EU felkészültségéről az éghajlatváltozás által súlyosbított ilyen katasztrófákkal szembeni fellépésre
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményére és különösen az annak keretében 2015-ben létrejött, 2016. november 4-én hatályba lépett Párizsi Megállapodásra,
– tekintettel a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,
– tekintettel a víz-keretirányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv 2019. évi Bizottság általi célravezetőségi vizsgálatára (SWD(2019)0439),
– tekintettel „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című, 2021. február 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0082),
– tekintettel az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a tagállamok alkalmazkodási stratégiáira és terveire vonatkozó, 2023. július 26-i bizottsági iránymutatásokra,
– tekintettel „Az aszály, a tűzvészek és más szélsőséges időjárási jelenségek következményei: az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítések fokozása” című, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a globális éghajlati vészhelyzet áldozatainak európai napjáról szóló, 2023. június 15-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) „Az európai éghajlati kockázatértékelés” című, 2024. március 11-i 1/2024. sz. jelentésére,
– tekintettel „Az éghajlati kockázatok kezelése – az emberek és a jólét védelme” című, 2024. március 12-i bizottsági közleményre (COM(2024)0091),
– tekintettel az EEA „Responding to climate change impacts on human health in Europe: focus on floods, droughts and water quality” (Válasz az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásaira Európában: fókuszban az árvizek, az aszályok és a vízminőség) című, 2024. május 15-i 3/2024. sz. jelentésére,
– tekintettel az éghajlati rezilienciáról szóló párbeszédről szóló, 2024 júliusában közzétett végleges jelentésre,
– tekintettel „Az uniós polgári védelmi mechanizmus értékelése – Az EU veszélyhelyzeti felkészültségének megerősítése” című, 2024. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2024)0212),
– tekintettel a Bizottságnak a közép- és kelet-európai pusztító árvizekről, a halálesetekről és az Uniónak az éghajlatváltozás által súlyosbított ilyen katasztrófákkal szembeni fellépésre való felkészültségéről szóló, 2024. szeptember 18-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Közép- és Kelet-Európát, különösen Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát heves esőzések és erős szelek sújtották, amelyek emberi áldozatokkal és jelentős károkkal járó árvizeket okoztak; mivel ezen országok területének jelentős részei érintettek, különösen a gyengébb infrastruktúrával rendelkező kevésbé fejlett régiók és a mezőgazdasági régiók;
B. mivel az egyes szélsőséges időjárási események nem tulajdoníthatók közvetlenül egy konkrét oknak; mivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és az európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) szerint egyértelmű, hogy az éghajlati válság gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez, például árvizekhez, viharokhoz és hőhullámokhoz vezet, és az esőzéseket és a viharokat súlyosabbá, a hőhullámokat forróbbá, az aszályokat pedig még csapadékmentesebbé teszi;
C. mivel az első európai éghajlati kockázatértékelés és „Az éghajlati kockázatok kezelése – az emberek és a jólét védelme” című bizottsági közlemény rámutat, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és a klímaváltozás hatásai következtében Európa-szerte egyre gyakoribbak az olyan súlyos jelenségek, mint az erdőtüzek, az aszályok és az árvizek; mivel az európai szárazföldi területek átlaghőmérséklete 2024 nyarán 1,54 °C-kal az 1991–2020-as átlag felett, az erre az évszakra vonatkozóan valaha feljegyzett értékek közül a legmagasabb volt, és meghaladta a korábbi, 2022-es rekordot[4]; mivel erre egy olyan 14 hónapos időszakban került sor, amely alatt a felszíni levegő átlagos globális hőmérséklete több mint 1,5 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet;
D. mivel csak az elmúlt 30 évben az áradások Európa-szerte 5,5 millió embert érintettek, azok miatt közel 3000 ember vesztette életét, és több mint 170 milliárd euró gazdasági kár keletkezett; mivel az éghajlatváltozás Európa-szerte jelentősen növeli az árvízkockázatot[5];
E. mivel Közép- és Kelet-Európa érintett régióinak egyes részein az átlagos éves csapadékmennyiség háromnegyede mindössze négy nap alatt esett le; mivel a mentőszolgálatok közötti hatékony és összehangolt együttműködés, valamint az erőforrások és a szakértelem határokon átnyúló gyors cseréje életeket mentett meg és megelőzte a súlyosabb károkat; mivel a sikeres katasztrófaelhárításhoz elengedhetetlen az uniós szintű koordináció, az erőforrások összevonása és a bevált gyakorlatok cseréje;
F. mivel a 2024. szeptemberi árvizek során több tagállam (Németország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Magyarország) aktiválta a Kopernikusz műholdas gyorsfeltérképezési szolgáltatásait;
G. mivel az uniós polgári védelmi mechanizmus értékeléséről szóló 2024. évi bizottsági közlemény azonosítja az európai polgári védelem szükségleteit és kihívásait, és ajánlásokat fogalmaz meg az uniós polgári védelmi mechanizmus hatékonyságának javítása érdekében; mivel a közlemény hangsúlyozza továbbá azokat az egyre összetettebb és sokrétűbb kihívásokat és fenyegetéseket, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie, beleértve a konfliktusok növekvő számát, valamint az ember okozta és a természeti katasztrófákat, például a szélsőséges időjárási eseményeket, valamint a változó biztonsági kockázatokat, és bemutatja, hogy ezek a fejlemények milyen jelentős terhet rónak az EU katasztrófakockázat-kezelési keretére és az uniós polgári védelmi mechanizmus operatív hatékonyságára;
H. mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) az ugyanezen régiót 1997-ben és 2002-ben sújtó „millenniumi árvizeket” követően hozták létre; mivel az EUSZA költségvetése még a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával sem elegendő ahhoz, hogy megfelelő választ adjon a jelentős természeti katasztrófákra, és kifejezésre juttassa a katasztrófa sújtotta régiók iránti európai szolidaritást;
I. mivel a természeti katasztrófák hosszú távon negatív hatást gyakorolnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra az EU különböző területein, régióiban és tagállamaiban;
J. mivel regionális fókusza, helyi alapú megközelítése, stratégiai tervezése és hatékony végrehajtási modellje miatt a kohéziós politikának kulcsszerepet kell játszania a katasztrófák megelőzésében, a szimmetrikus és aszimmetrikus sokkok utáni helyreállításban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben;
K. mivel a természetalapú megoldások elengedhetetlenek az éghajlatváltozás okozta időjárási katasztrófák megelőzéséhez; mivel az árterek és az egészséges erdők, a talajok és a mocsarak, a vizes élőhelyek és a tőzeglápok, valamint a városokban és a vidéken található természetes zöldterületek pufferként szolgálnak az éghajlatváltozás hatásaival szemben azáltal, hogy megtartják a vizet, és enyhítik az árvizek és aszályok hatásait;
L. mivel az árvízkockázatok kutatása és kezelése holisztikus megközelítést igényel, amely különböző tényezőket vesz figyelembe, többek között ipari és közlekedési szempontokat, a biztosítási gyakorlatokat, a földhasználat tervezését, az árterek történeti elhelyezkedését, a demográfiai változásokat, a pénzügyi felelősséget és más releváns szempontokat; mivel az EEA rámutatott, hogy a veszélyeztetett csoportokat és régiókat súlyosabban érintik az árvizek és más szélsőséges időjárási jelenségek;
Általános megjegyzések
1. legmélyebb együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja az áldozatokat, családjaikat, valamint a Közép- és Kelet-Európában – többek között Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában – jelenleg zajló szélsőséges időjárási események és súlyos áradások által érintett embereket és közösségeket;
2. elismerését fejezi ki az árvizek és más természeti katasztrófák által érintett országokban Európa-szerte működő hivatásos és önkéntes tűzoltók, mentőszervezetek, önkéntesek és katonák, továbbá a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a lakosság azon tagjainak fáradhatatlan erőfeszítéseiért és elkötelezettségéért, akik életüket kockáztatják mások megmentése, valamint az otthonok és az infrastruktúra védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy a készenléti segélyszolgálatok döntő szerepet játszottak az életmentésben, a veszélyeztetett területek evakuálásában és a vagyonvédelemben, gyakran nehéz körülmények között, és hogy fáradhatatlan erőfeszítéseikkel és tettrekészségükkel – akár saját életüket is veszélyeztetve – döntő szerepet játszottak a katasztrófa megfékezésében;
3. mély aggodalmát fejezi ki a szélsőséges időjárási események – többek között a heves esőzések, a széles körű áradások, a hőhullámok és az erdőtüzek – EU-szerte és globálisan is növekvő intenzitása és gyakorisága, valamint ezeknek az emberi és az állati egészségre, a megélhetésre, a lakhatásra, az infrastruktúrára, a gazdaságra, a mezőgazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és az ökoszisztémákra gyakorolt komoly és közvetlen hatásai miatt; hangsúlyozza az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események közötti kapcsolatot, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezt a kapcsolatot hatékony és koherens módon kezeljék a kollektív reagálás uniós és nemzetközi szintű megerősítése, hatékony polgári védelem, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések révén az emberek, megélhetésük, a gazdaság és az ökoszisztémák védelme érdekében;
4. hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljának eléréséhez valamennyi érintett ország részéről közös erőfeszítésre és további fellépésre van szükség; sürgeti az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének valamennyi részes felét, köztük az EU-t is, hogy a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljával összhangban a nemzetileg meghatározott hozzájárulások ambiciózus végrehajtása és növelése révén tegyenek további lépéseket a globális értékelésről szóló határozatban elfogadott globális erőfeszítések nyomán; emlékeztet arra, hogy az EU-nak az európai klímarendelettel összhangban e hosszú távú cél elérése érdekében folytatnia kell az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseit, továbbá a reziliencia előmozdítása érdekében az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit;
A polgári védelem és a katasztrófasegély finanszírozása
Polgári védelem
5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy álljanak készen minden olyan tagállam haladéktalan támogatására, amely az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében sürgősségi segítséget kér; üdvözli az ukrán kormány azon kötelezettségvállalását, hogy sürgősségi segélyszolgálati személyzettel és felszereléssel támogatja az EU-t;
6. hangsúlyozza, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus számára elegendő és aktualizált mennyiségű erőforrást kell biztosítani a felkészültség javítása és a kapacitásépítés fejlesztése érdekében; sajnálja ezért az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) költségvetésének 37 millió eurós (kötelezettségvállalások), illetve 154,9 millió eurós (kifizetések) csökkentését; kéri, hogy a megfelelő költségvetési sorokra és a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsanak több forrást; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a katasztrófakockázat-csökkentés és -kezelés általános érvényesítését a vonatkozó uniós finanszírozási programokban, figyelembe véve, hogy az e területen elköltött valamennyi forrás csökkenteni a reagálásra és újjáépítésre fordítandó jelentős kiadásokat;
7. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a 2024. május 29-i közleményében foglalt ajánlásait, és tegyen konkrét javaslatokat az uniós polgári védelmi mechanizmus operatív reagálási képességeinek megerősítésére; felhívja a Bizottságot, hogy az új Bizottság megbízatásának első évében mielőbb fejezze be az uniós polgári védelmi mechanizmus – többek között annak Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja – tervezett felülvizsgálatát, és terjesszen elő konkrét intézkedéseket az EU természeti katasztrófákra való kollektív reagálási képességének további megerősítése és fejlesztése érdekében, például hozzon létre egy, a stratégiai élelmiszer-, a víz-, a gyógyszer- és orvosifelszerelés-tartalékokkal foglalkozó uniós polgári védelmi erőt, támogassa a mobil alapú korai előrejelző eszközök bevezetését a polgárok számára, támogassa a polgári védelmi eszközök korszerűsítésére irányuló új közbeszerzési szerződések közös odaítélését, valamint támogassa az önkéntes polgári védelmi szolgálatok képzését, felszerelését és tapasztalatcseréjét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az új állandó rescEU-flotta létrehozását, és biztosítsák, hogy az megfelelő finanszírozásban részesüljön;
Pénzügyi támogatás és költségvetési eszközök
8. azonnali uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtást kér az érintett országok számára;
9. felszólít az olyan mechanizmusok aktiválására, mint az EUSZA; úgy véli azonban, hogy az EUSZA költségvetésének arányosnak kell lennie a természeti katasztrófák Európa-szerte növekvő számával és súlyosságával; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az európai szolidaritási tartalék (ESR) költségvetését; sürgeti a Bizottságot, hogy tárjon fel minden lehetséges módot az EUSZA igénybevételének felgyorsítására; hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megfelelő finanszírozást biztosítsanak az EUSZA számára; hangsúlyozza továbbá, hogy észszerű rugalmasságra van szükség abban az esetben, ha a kedvezményezett országok és régiók indokolt késedelmekkel és kihívásokkal szembesülnek az elkülönített források kérelmezése és felhasználása során; felszólít továbbá egy sürgősségi finanszírozási sor létrehozására az érintett területek, infrastruktúra és megélhetés gyors helyreállításának megkönnyítése, valamint a jövőbeli szélsőséges időjárási események hatásainak csökkentését célzó megelőző intézkedésekbe történő beruházások elősegítése érdekében;
Regionális politika
10. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai és pénzügyi támogatást az éghajlatváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák által aránytalanul sújtott régióknak, többek között a kohéziós politikai eszközökön keresztül, biztosítva, hogy egyetlen tagállamot vagy régiót se hagyjanak hátra az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a katasztrófákra való felkészültség fokozására irányuló erőfeszítések terén; rámutat, hogy alapvető fontosságú, hogy a lehető leggyorsabb, legegyszerűbb és legrugalmasabb módon bocsássák rendelkezésre a segélyeket és a pénzügyi forrásokat az érintett területeken;
11. határozottan támogatja a regionális és helyi rezilienciához kapcsolódó uniós beruházások megerősítését a következő többéves pénzügyi keretben, különösen a kohéziós politika keretében; elismeri, hogy a regionális finanszírozás keretében a válságokra tekintettel beépített rugalmasságra van szükség az olyan projektekbe való további beruházások biztosítása érdekében, amelyek teljes elkészülésük előtt megrongálódtak vagy megsemmisültek; javasolja, hogy a kohéziós politika keretében hozzanak létre egy külön prioritási tengelyt a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy a felmerülő prioritásokat egy alulról felfelé építkező, a nemzeti szint alatt kezdeményezett folyamat keretében kezeljék; úgy véli, hogy a fő elvnek a helyszínen felmerülő konkrét igényekhez igazodó, személyre szabott beruházási megközelítésnek kell lennie;
12. elismeri, hogy az EU jövőbeli kohéziós politikájának nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra; ezért kéri, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, valamint a katasztrófamegelőzésbe és -készültségbe történő beruházásokat vagy egy célzott szakpolitikai célkitűzés, vagy a regionális fejlesztés és a kohéziós politika általános kerete alá tartozó célzott prioritási tengely, tematikus koncentráció vagy a felmerülő prioritások alulról felfelé építkező folyamat keretében történő kezelését lehetővé tevő egyedi feltétel révén garantálják a kevésbé fejlett városi és vidéki területeken, többek között a határ menti régiókban, a szigeteken és a legkülső régiókban a helyi, regionális és nemzeti infrastruktúrába és kockázatkezelésbe történő fenntartható beruházások biztosítása érdekében;
13. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy testre szabott uniós programokat és intézkedéseket dolgozzanak ki és tartsanak fenn a természeti katasztrófáknak kitett régiókra vonatkozóan; elismeri, hogy a regionális finanszírozás keretében rugalmasságra van szükség a válsághelyzetekben;
14. úgy véli, hogy az uniós költségvetésen keresztül megvalósuló regionális beruházásoknak a programozás és a végrehajtás tekintetében megosztott irányítás alatt kell maradniuk annak érdekében, hogy képesek legyenek reagálni a tagállamok, a régiók, valamint a városi, vidéki és távoli területek szükségleteire, és különösen hogy a városi és vidéki területek alkalmazkodni tudjanak az új kihívásokhoz, például az árvizekhez;
15. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörei eltérőek a tagállamokban; emlékeztet, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a kockázatmegelőzéshez és a helyi felkészültséghez hozzájáruló projektek tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában; megerősített helyi alapú megközelítést szorgalmaz, hogy a katasztrófavédelmi felkészültség és a katasztrófavédelem közelebb kerüljön a regionális és a helyi szinthez;
16. hangsúlyozza, hogy az EU regionális politikája fontos szerepet játszott a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő kapacitásainak fejlesztésében, és kéri szerepük megerősítését; hangsúlyozza, hogy műszaki, pénzügyi és igazgatási kapacitásokra van szükség annak biztosításához, hogy az irányító szervek és a helyi és regionális önkormányzatok olyan technikai ismereteket szerezzenek, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban, amelyeket a vidék- és várostervezés és a vidék- és városgazdálkodás során hasznosítani tudnak; meggyőződése, hogy ez javítani fogja a projektjavaslatok tervezését és értékelését, és lehetővé fogja tenni a források hatékonyabb elosztását és a költségvetés kielégítő végrehajtását, az uniós beruházásokra vonatkozó kötelezettségvállalások csökkentésének jelentős kockázata nélkül;
17. kéri, hogy a meglévő technikai segítségnyújtási és tanácsadó programok kifejezetten a kisebb településeket, a határokon átnyúló, távoli és vidéki területeket, valamint a legkülső és a szigeti régiókat vegyék célba, hogy segítsenek nekik szembenézni az olyan új kihívásokkal, mint a zöld átállás és az éghajlatváltozás; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Beruházási Bank és a Bizottság együttműködésével technikai segítségnyújtási eszközöket dolgozzanak ki; 100%-os uniós társfinanszírozás formájában célzott támogatást szorgalmaz a műszaki, pénzügyi és igazgatási kapacitásépítés, a projekttervezés és -előkészítés, a tervezett projektek azonosítása és megvalósítása, valamint a stratégiai tervezési képességek, többek között a tervezési eszközök fejlesztése céljából;
18. kéri, hogy a katasztrófavédelmi felkészültség következő generációs beruházásainak kialakításába és végrehajtásába még jobban vonják be a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez hasonló bizottsági kezdeményezéseket; elismeri, hogy a polgármesterekre és helyi önkormányzatokra irányuló szakpolitikai és végrehajtási támogatás a szakpolitikák végrehajtásával összefüggésben lényegesen jobb eredményeket hoz;
19. ösztönzi a közép- és kelet-európai országok közötti regionális együttműködési keretek megerősítését és nemzetközi szakértelem alkalmazását a helyreállítási és rehabilitációs erőfeszítések támogatására a közös katasztrófavédelmi stratégiák előmozdítása, a bevált gyakorlatok megosztása és a határokon átnyúló vízgazdálkodás javítása érdekében;
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
20. felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazó európai tervet, amelyet a következő Európai Bizottság részére szóló, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásának részeként jelentett be, hogy az európai klímarendelet és a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban koordinálja az alkalmazkodás és a reziliencia fokozására irányuló erőfeszítéseket, társadalmaink ellenálló képességének megerősítése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, a rendszeres, tudományosan megalapozott kockázatértékelések és a rezilienciára vonatkozó mérhető célok biztosítása, valamint a felkészültséggel, a tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tagállami intézkedések támogatása és koordinálása érdekében;
21. e tekintetben kiemeli, hogy további sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelési és kockázatmegelőzési intézkedések terén, beleértve a jobb korai előrejelző rendszereket, a valós idejű megfigyelési rendszereket, az árvízkezelési infrastruktúrát és a természetalapú megoldásokat, valamint a zöld és kék infrastruktúrába történő hosszú távú beruházásokat, például a vízfolyásoknak és folyóknak nagyobb teret engedve a természetes árterek és régi folyómederek, vizes élőhelyek és erdők helyreállítása révén, valamint a természet szivacsfunkciójának helyreállításával a vízmegtartás javítása által; felszólít a tagállamok fejlesztés alatt álló tervezési eszközei – például a természetes helyreállítási tervek, a talajkörzeti tervek, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv[6] szerinti integrált gazdálkodási tervek és az árvízkockázat-kezelés – közötti lehetséges szinergiák kiaknázására, elkerülve ugyanakkor a hibás alkalmazkodást;
22. e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat, és gyorsítsa fel az árvízkezelési infrastruktúra és a természetalapú megoldások javítására és kiépítésére vonatkozó jóváhagyási eljárásokat annak érdekében, hogy a sürgősen szükséges védelmi intézkedéseket felesleges késedelem nélkül végre lehessen hajtani; hangsúlyozza, hogy ehhez időhatékonyabb eljárásokra, jól meghatározott felelősségi körökre és a szükséges építési intézkedések egyértelmű középpontba helyezésére van szükség;
23. rámutat a sikeres árvízmegelőzési és -védelmi intézkedések számos példájára, amelyek gyakran uniós forrásokban részesültek, és amelyek segítettek egyes régióknak és közösségeknek abban, hogy megvédjék magukat a jelenlegi áradások legsúlyosabb hatásaival szemben, mint például a Racibórz Dolny víztározó és a környező lengyelországi száraz polderek, amelyek kulcsszerepet játszottak a wrocławi károk mérséklésében, valamint a Alsó-Ausztriában és Bécsben található dunai árterek és más megelőző intézkedések;
24. kéri a Bizottságot, hogy értékelje a meglévő árvízmegelőzési jogszabályok végrehajtását az EU-ban, valamint a korábbi uniós finanszírozású projektek hatékonyságát, továbbá hogy fogalmazzon meg ajánlásokat az uniós források jobb felhasználására vonatkozóan; felhívja a tagállamokat, hogy aktualizálják árvízmegelőzési cselekvési terveiket annak érdekében, hogy meghatározzák a nagy árvízkockázatú területeket, ahol nem engedélyeznek további építkezéseket, a kockázatmegelőzés javítása és a polgári védelem fokozása érdekében;
25. hangsúlyozza, hogy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség kezelése alapvető fontosságú az éghajlatváltozáshoz való igazságos alkalmazkodás terén; hangsúlyozza, hogy a különböző csoportok eltérő mértékű sebezhetősége miatt célzottan kell megközelíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a katasztrófákra való felkészülést és a megelőzést;
26. hangsúlyozza, hogy az árvizek, aszályok, erdőtüzek és egyéb szélsőséges időjárási események számos gazdasági ágazat, különösen a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termelők számára komoly kihívást jelentenek, akik további veszteségeket szenvednek el, és nem tudják betakarítani terményeiket; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje jobban az éghajlattal kapcsolatos veszélyek hatását az élelmiszer-termelésre, az élelmezésbiztonságra és a mezőgazdasági termelők jövedelmére;
27. javasolja fejlett Kopernikusz-termékek és távérzékelési adatok használatát a megelőző intézkedések támogatása érdekében;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL C 445., 2021.10.29., 156. o.
- [2] HL C 125., 2023.4.5., 135. o.
- [3] HL C, C/2024/488., 2024.1.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/488/oj.
- [4] Kopernikusz, „A 2024-es nyár volt a valaha feljegyzett legmelegebb globális szinten és Európában”.
- [5] Európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA).
- [6] HL L 135., 1991.5.30., 40. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1991/271/oj.