KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Oroszország által az Ukrajna elleni agressziós háborújának alátámasztása céljából terjesztett dezinformációról és történelemhamisításról
22.1.2025 - (2024/2988(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B10‑0074/2025 (S&D)
B10‑0075/2025 (PPE)
B10‑0076/2025 (Verts/ALE)
B10‑0077/2025 (Renew)
B10‑0079/2025 (ECR)
Rasa Juknevičienė, Michael Gahler, Andrzej Halicki, Sebastião Bugalho, David McAllister, Siegfried Mureşan, Željana Zovko, Isabel Wiseler‑Lima, Nicolás Pascual de la Parte, Mika Aaltola, Krzysztof Brejza, Daniel Caspary, Sandra Kalniete, Seán Kelly, Ondřej Kolář, Łukasz Kohut, Andrey Kovatchev, Miriam Lexmann, Antonio López‑Istúriz White, Danuše Nerudová, Mirosława Nykiel, Ana Miguel Pedro, Paulius Saudargas, Davor Ivo Stier, Michał Szczerba, Alice Teodorescu Måwe, Ingeborg Ter Laak, Matej Tonin, Pekka Toveri, Inese Vaidere, Milan Zver
a PPE képviselőcsoport nevében
Yannis Maniatis, Nacho Sánchez Amor, Thijs Reuten, Raphaël Glucksmann
az S&D képviselőcsoport nevében
Adam Bielan, Rihards Kols, Reinis Pozņaks, Jadwiga Wiśniewska, Roberts Zīle, Ondřej Krutílek, Veronika Vrecionová, Jaak Madison, Małgorzata Gosiewska, Cristian Terheş, Maciej Wąsik, Ivaylo Valchev, Aurelijus Veryga, Joachim Stanisław Brudziński
az ECR képviselőcsoport nevében
Bernard Guetta, Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Dan Barna, Benoit Cassart, Olivier Chastel, Karin Karlsbro, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Ľubica Karvašová, Ilhan Kyuchyuk, Michał Kobosko, Nathalie Loiseau, Jan‑Christoph Oetjen, Urmas Paet, Marie‑Agnes Strack‑Zimmermann, Eugen Tomac, Hilde Vautmans, Sophie Wilmès, Lucia Yar, Dainius Žalimas
a Renew képviselőcsoport nevében
Sergey Lagodinsky
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország által az Ukrajna elleni agressziós háborújának alátámasztása céljából terjesztett dezinformációról és történelemhamisításról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a történelmi emlékezetről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel a genfi egyezményekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel 2022. február 24-én az orosz rezsim kinyilvánította, hogy a polgári lakosság szükséges védelmére hivatkozó valótlan állításai alapján „különleges katonai műveletet” indít Ukrajnában;
B. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24. óta provokáció nélkül indított, indokolatlan és jogellenes agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, folytatva a 2014 óta elkövetett korábbi agressziókat, és azóta is folyamatosan megsérti az ENSZ Alapokmányának elveit az Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása elleni agresszív fellépései révén, valamint kirívóan és súlyosan megsérti az 1949. évi genfi egyezményekkel létrehozott nemzetközi humanitárius jogot, különösen a polgári lakosság, lakónegyedek és infrastruktúra elleni célzott támadások tömeges alkalmazásával;
C. mivel az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-i határozatában az Ukrajna elleni orosz háborút azonnal az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését sértő, agressziós cselekménynek minősítette, és 2022. november 14-i határozatában elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni agressziós háborújáért, valamint jogilag és pénzügyileg felelősségre kell vonni jogsértő nemzetközi cselekményeiért, és Oroszországot jóvátételre kell kötelezni az okozott károkért;
D. mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem elszigetelt cselekmény, hanem imperialista politikájának folytatása, amely a Csecsenföld elleni háborút és a Grúzia elleni 2008-as katonai agressziót, valamint a Krím megszállását és a Donyec-medencében zajló háború 2014-es kirobbantását is magában foglalta;
E. mivel az Oroszország által a szomszédos Ukrajna ellen viselt teljes körű agressziós háború megindítása előtt az Oroszországi Föderáció elnöke több olyan nyilvános nyilatkozatot is tett, amelyekben az Ukrajnát és más szomszédos országokat érintő kizárólagos érdekeire vonatkozó történelmi revizionizmus, hamis állítások és illegitim követelések révén kívánta igazolni az erőszak alkalmazását;
F. mivel az orosz rezsim agressziós bűntette igazolására tett kísérletként széles körben alkalmazza a többek között hamis történelmi érveken alapuló dezinformációt és a külföldi információmanipulációt és beavatkozást annak érdekében, hogy az orosz lakosságot illegális rezsimjének és a szomszédos Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújának támogatására ösztönözze, beavatkozzon más országok demokratikus folyamataiba, valamint népszerűtlenné tegye más országok lakossága körében az Oroszország agressziós háborújával szemben Ukrajna számára biztosított folyamatos nemzetközi segítségnyújtást és támogatást; mivel az orosz rezsim – egy birodalmi ideológiában gyökerező narratíva részeként – tagadja Ukrajna elkülönülő nemzeti identitását, tévesen az „orosz világ” („ruszkij mir”) részének minősítve azt; mivel Oroszország Ukrajna megszállt területein Holodomor-emlékműveket rombol le, és korábban a dekommunizáció sorsára jutott Lenin-emlékműveket állít helyre;
G. mivel Oroszország nemcsak hogy nem ismerte el a Szovjetunió megbocsáthatatlan kezdeti szerepét a II. világháború korai szakaszaiban, például a náci Németország és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió) közötti 1939-es megnemtámadási szerződés és annak titkos jegyzőkönyvei – közismert nevén az 1939. évi Molotov–Ribbentrop-paktum – révén, amelyben a két totalitárius rezsim megállapodást kötött azzal a céllal, hogy Európát kizárólagos befolyási övezetekre ossza, és nem vállalta a felelősséget a Szovjetunió által elfoglalt területeken elkövetett számos atrocitásért és tömeges bűncselekményért, de a jelenlegi orosz rezsim emellett eszközként használta fel a történelmet és a II. háborút övező „győzelem” kultuszát, hogy ideológiailag mozgósítsa a polgárokat, és rávegye őket a jogellenes agressziós háború támogatására;
H. mivel Oroszország egyre erőteljesebb, történelmi revizionizmusra irányuló dezinformációs kampányt alakított ki azzal a céllal, hogy megtagadja Ukrajnától nemzeti identitását, államiságát és puszta létét, és megindokolja a kizárólagos befolyási övezetekkel kapcsolatos igényeit, ami arra emlékeztet, ahogyan a Szovjetunió és a náci Németország a Molotov–Ribbentrop-paktum keretében megállapodott Lengyelország és Románia egyes részei, valamint Észtország, Lettország, Litvánia és Ukrajna lerohanásáról és elfoglalásáról; mivel e történelmi revizionizmus révén jelenleg Oroszország különleges fenyegetést jelent Lengyelországra és a balti államokra és ezek szuverenitására;
I. mivel a minden évben május 9-én sorra kerülő Győzelem Napját a jelenlegi orosz rezsim a háborús propaganda eszközévé alakította Oroszországban, kihasználva „Európa nácizmus alól való felszabadításának” narratíváját, ily módon figyelmen kívül hagyva a balti államok ezt követő szovjet elfoglalását és Közép-Európa leigázását; mivel a nácizmus alól való felszabadítás e narratíváját napjainkban is felhasználják Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában;
J. mivel egyes tagállamokban törvény tiltja a kommunista és náci ideológiákat és szimbólumokat, valamint a folyamatban lévő orosz agresszió szimbólumainak használatát; mivel 2009 óta augusztus 23. az összes totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak európai emléknapja EU-szerte; mivel 2003 óta a Parlament minden évben megemlékezik a tömeges szovjet deportálások áldozatairól;
1. megismétli, hogy a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agressziós háborúját; felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget minden ukrajnai katonai tevékenységnek, valamint teljesen és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosság deportálásának, és bocsássa szabadon az összes fogva tartott és deportált ukránt, különösen a gyermekeket;
2. elutasítja az orosz rezsim különféle állításait, amelyekre egy olyan jogellenes agressziós háború igazolására tett hiábavaló próbálkozásokként tekint, amely nyilvánvalóan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint szembe megy az Oroszországi Föderációnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és a stabilitás fenntartásáért viselt felelősségével, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagja az ENSZ Közgyűlésének elsöprő többségével együtt azonnal elismert; emlékeztet arra, hogy semmilyen – politikai, gazdasági, katonai, történelmi, vagy egyéb – megfontolás nem igazolhatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját;
3. elítéli, hogy az orosz rezsim módszeresen torz történelmi érveket hamisít és használ fel – például a Molotov–Ribbentrop-paktummal kapcsolatban – arra törekedve, hogy manipulálja az orosz közvéleményt a szomszédos Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborúhoz hasonló bűncselekmények támogatása, az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás és segítségnyújtás aláásása, valamint Ukrajna sajátos kulturális és történelmi identitásának eltörlése érdekében; elítéli Oroszország azon követelését, hogy joga van kizárólagos érdekszférára más államok szuverenitásának és területi integritásának kárára, mivel ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal;
4. elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció nem állapította meg a szovjet bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot, és szándékosan akadályozza a történelmi kutatásokat azáltal, hogy megtagadja a szovjet levéltárakhoz való hozzáférést, és zárva tartja azokat, valamint hogy jogszabályt fogadott el a szovjet és orosz bűncselekmények valósághű ábrázolásának bűncselekménnyé nyilvánításáról, üldözte a szovjet bűncselekményeket vizsgáló civil társadalmi szervezeteket, továbbá dicsőítette a sztálinista totalitarizmust, és átvette annak módszereit; fenntartja, hogy a büntetlenség, valamint a tényszerűen pontos történelmi és nyilvános vita és oktatás hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi orosz rezsim képes legyen újjáéleszteni az imperialista politikákat és bűnös célokra felhasználni a történelmet; elítéli a szovjet kormányzat vagy a jelenlegi rezsim által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló civil társadalmi szervezetek üldözését, ideértve a Nemzetközi Memorial Társaság, a Memorial Emberi Jogi Központ és a Moszkvai Helsinki Csoport felszámolását, valamint a Szaharov-központ bezáratását;
5. emlékeztet arra, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna polgári lakossága elleni szándékos támadásai, a polgári infrastruktúra megsemmisítése, a kínzás, a szexuális bántalmazás és a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazása, ukrán állampolgárok ezreinek az Oroszországi Föderáció területére történő deportálása, ukrán gyermekek kényszeráttelepítése és -adoptálása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértései mind háborús bűncselekménynek minősülnek, amelyekért minden elkövetőt felelősségre kell vonni;
6. megismétli, hogy ennélfogva teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze által az ukrajnai helyzettel és az állítólagos háborús bűncselekményekkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással kapcsolatban folytatott, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatot; üdvözli, hogy Ukrajna 2025. január 1-jétől hivatalosan is tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ami fontos hozzájárulást jelent a súlyos nemzetközi bűncselekményekért való elszámoltathatóság megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez; felhívja az EU-t, hogy tegyen további diplomáciai erőfeszítéseket a Római Statútum és annak valamennyi módosítása ratifikálásának világszerte történő ösztönzése érdekében;
7. továbbá ismételten felszólít egy különleges törvényszék felállítására az Oroszországi Föderáció vezetői által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettének kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására; ismételten felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy adjanak meg minden politikai, pénzügyi és gyakorlati támogatást egy különleges törvényszék létrehozásához; A különleges törvényszék létrehozása felé tett első konkrét lépésként teljes mértékben támogatja az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központot, amely támogatni fogja a közös nyomozócsoport folyamatban lévő erőfeszítéseit, és amelynek székhelye Hágában lesz;
8. határozottan sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és – a hasonlóan gondolkodó partnereket is bevonva – koordinálják az orosz dezinformáció és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépésre irányuló erőfeszítéseiket demokratikus folyamataik integritásának védelme és az európai társadalmak rezilienciájának megerősítése érdekében, többek között a médiatudatosság aktív előmozdítása, továbbá a minőségi média és a professzionális újságírás, különösen az orosz propagandát, annak módszereit és hálózatait felfedő oknyomozó újságírás, valamint a hibrid befolyásolási technológiákkal kapcsolatos kutatások támogatása révén;
9. felszólítja az EU-t, hogy terjessze ki az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját támogató és alátámasztó dezinformációs és információmanipulációs kampányokat folytató orosz médiaorgánumokkal szembeni szankcióit, és felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsan és alaposan hajtsák végre e szankciókat, valamint különítsenek el elegendő forrást e hibrid hadviselés hatékony kezelésére; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a száműzetésben működő, független orosz média támogatását annak érdekében, hogy az orosz nyelvű médiában sokféle hang megjelenhessen;
10. súlyos aggodalmát fejezi ki a közösségimédia-vállalatok vezetőinek közelmúltbeli bejelentései miatt, amelyek szerint enyhítik a tényellenőrzésre és a moderálásra vonatkozó szabályaikat, valamint amiatt, hogy ez miként fogja szerte a világon még inkább elősegíteni Oroszország dezinformációs kampányát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorúan hajtsák végre a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet a Meta és korábban az X fenti bejelentéseire válaszul, többek között az orosz dezinformáció elleni küzdelem fontos részeként;
11. felszólítja az uniós polgárokat, hogy az információkat – különösen, ha azok Oroszországhoz köthető narratívákra vonatkoznak – eredetük és szándékuk megkérdőjelezése révén kritikusan értékeljék, valamint különböző és megbízható források felhasználásával végezzenek tényellenőrzést, hogy ellenálljanak a külföldi rosszindulatú szereplők manipulációs kísérleteinek;
12. elítéli azt, hogy Moszkva geopolitikai célokra használja ki az ortodox egyházat, különösen azáltal, hogy az orosz ortodox egyházat (a moszkvai patriarchátust) az ukrán, grúziai, moldovai, szerbiai és egyéb országokbeli ortodox populációk befolyásolásának és ellenőrzésének eszközeként használja;
13. az ukrán Verhovna Rada 2023. május 2-i, a „russzizmus” ideológiájáról szóló nyilatkozatára válaszul elítéli a jelenlegi orosz rezsim nacionalista imperialista ideológiáját, politikáját és gyakorlatait; hangsúlyozza, hogy ez az ideológia, ez a politika és ezek a gyakorlatok összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal és az európai értékekkel;
14. úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna történelmének hamis bemutatására, felülvizsgálatára és torzítására irányuló kísérletei aláássák Európa egészének kollektív emlékezetét és identitását, és fenyegetést jelentenek a történelmi igazságra, a demokratikus értékekre és az európai békére nézve; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek többet a közös európai történelem és emlékezet oktatásába és az erre irányuló kutatásokba, és támogassák azokat a projekteket, amelyek elősegítik Európa hidegháború alatti megosztottságának jobb megértését; támogatja, hogy Brüsszelben állítsanak páneurópai emlékművet a 20. századi totalitárius rendszerek áldozatainak; sajnálatosnak tartja, hogy nyilvános helyeken továbbra is használják a totalitárius rendszerek jelképeit, és szorgalmazza, hogy az egész EU-ban tiltsák be mind a náci, mind a szovjet kommunista szimbólumokat, valamint Oroszország Ukrajna elleni, folyamatban lévő agressziójának szimbólumait;
15. kifejezi azon kívánságát, hogy az EU és tagállamai mozdítsák elő a szovjet rezsim által a 20. században az európaiaknak okozott emberi szenvedés jobb megismerését és megértését; e tekintetben felszólít a szovjet bűncselekmények – többek között a krími tatárokkal és a balti országokkal szembeni tömeges deportálások, a Gulag-rendszer, a holodomor, a katyni mészárlás és a felső sziléziai tragédia – áldozatai előtti megemlékezésre és tiszteletadásra;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az orosz intézményeknek.