KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
21.2.2005
- –João de Deus Pinheiro, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra és Tokia Saïfi, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja nevében
- –Pasqualina Napoletano és Carlos Carnero González, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja nevében
- –Philippe Morillon és Emma Bonino, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport nevében
- –Hélène Flautre, Raül Romeva i Rueda, David Hammerstein Mintz, és Daniel Marc Cohn-Bendit, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nevében
- –Luisa Morgantini és Adamos Adamou, az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nevében
- –Adriana Poli Bortone és Sebastiano (Nello) Musumeci, a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja nevében
- –PSE (B6‑0095/05)
- –GUE/NGL (B6‑0100/05)
- –Verts/ALE (B6‑0101/05)
- –UEN (B6‑0108/05)
- –PPE-DE (B6‑0114/05)
- –ALDE (B6‑0117/05)
Az Európai Parlament állásfoglalása az euromediterrán partnerségről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az euromediterrán partnerségre vonatkozó korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1995. novemberi barcelonai nyilatkozatra és az ezzel kapcsolatos munkaprogramra,
– tekintettel az előző tíz euromediterrán miniszteri értekezlet következtetéseire,
– tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés (EPK) megalakítására,
– tekintettel a Bizottság „Az euromediterrán partnerekkel együttműködve új lendületet adni az emberi jogok védelme és a demokratizálás terén kifejtett uniós tevékenységeknek” című közleményére (VERTS),
– tekintettel az említett miniszteri üléseket követő civil fórumok következtetéseire (PSE),
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a barcelonai folyamat az utóbbi tíz évben keretként szolgált a Földközi-tenger partjain lévő országok és népek közötti partnerséghez;
B. mivel a Földközi-tenger stratégiai szempontból nagyon fontos az Európai Unió számára és mivel összetartó mediterrán politika szükséges a különböző olyan közös kihívások felvállalására, mint a béke, stabilitás, terrorizmus és biztonság, a kölcsönös megértés, az emberkereskedelem elleni küzdelem (ide értve az illegális bevándorlást), valamint a közös virágzó térség megteremtésének célja;
C. mivel a barcelonai nyilatkozat arra kötelezi a részt vevő országokat, hogy rendszeres párbeszédet folytassanak politikai, gazdasági, szociális téren, valamint az emberi jogok védelmét illetően;
D. mivel az Európai Unió új szomszédságpolitikát határozott meg, amelynek célja a partnerség megerősítése, a kapcsolatok elmélyítése, a politikai párbeszéd megerősítése, a partnerországok bevonása az EU politikájába a szomszédos országokban a béke, a stabilitás és a demokrácia megerősítése érdekében;
E. mivel a Marokkóval, Tunéziával, Jordániával, Izraellel és a Palesztin Nemzeti Hatósággal megkötött, a Tanács által elfogadott első cselekvési tervek az Európai Uniót és a partnerországokat szoros és nem kizáró jellegű párbeszédre valamint összefüggő, közös regionális megközelítésre kötelezik;
F. hangsúlyozva, hogy az izrael-palesztin konfliktus felei közötti párbeszéd újraindítása egy olyan lehetőség, amelyet meg kell ragadni egy általános és tartós szabályzat megalkotása érdekében, amely az egész euromediterrán folyamatot serkenteni fogja;
G. mivel 2004. október 19-én a Bizottság és Szíria hivatalosan befejezte a EU-Szíria társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat, lezárva ezzel az euromediterrán partnerség keretében tervezett kétoldalú megállapodások sorát;
H. tudomásul véve a Tanács 2004. október 14-i közös álláspontját, amely eltörli a Líbiával szembeni, fegyverekre vonatkozó korlátozó intézkedéseket és embargót, megnyitva ezáltal az utat Líbiának a barcelonai folyamatban való teljes körű részvételre;
I. mivel az euromediterrán parlamentáris találkozó három bizottsággal ellátott Euromediterrán Parlamenti Közgyűléssé való válása (EPK) megerősíti az euromediterrán folyamat parlamenti hátterét, amely immár nagyobb demokratikus felelősséggel rendelkezik, mivel ennek az új hatóságnak hozzá kellene járulnia a két térség közötti párbeszéd megerősítéséhez;
J. felháborodva Rafic Hariri meggyilkolásán és aggódva e bűncselekmény által kiváltott libanoni helyzet miatt;
K. aggódva Ayman Nour, az egyiptomi al-Ghad párt elnöke képviselői mentelmi jogának felfüggesztése és letartóztatása miatt;
1. örömmel fogadja a miniszterek a 2005-ös év mediterrán évvé nyilvánítására irányuló határozatát, és felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kettőzzék meg az erőfeszítéseket a demokrácia elmélyítése érdekében az euromediterrán országokban, illetve járuljanak hozzá a szükséges politikai, gazdasági és szociális reformok előmozdításához;
2. úgy véli, hogy a tervezett politikai párbeszédnek még nincsenek kézzelfogható eredményei a régió minden részében, sajnálatát fejezi ki, amiért a barcelonai folyamat emberi jogok védelmére vonatkozó része továbbra is elégtelen, pedig egyes országokban a helyzet semmit sem javult, sajnálattal állapítja meg, hogy az euromediterrán megállapodások emberi jogokat illető kikötéseit nem tartják tiszteletben, ismételten felkéri a Bizottságot egy nyilvános éves jelentés elkészítésére az emberi jogok helyzetéről a mediterrán térség országaiban, amely a partnerség fejlesztésének alapjául szolgáljon;
3. felkéri a térség valamennyi országát, hogy közös felelősségvállalással, szorosan együttműködve munkálkodjanak annak érdekében, hogy szembe nézhessenek a bevándorlás egyre nagyobb kihívásaival;
4. felkéri a Bizottságot, hogy átláthatóan, a partnerországokkal konzultálva, valamint az Európai Parlament és az EPK hozzájárulásával dolgozzon ki egy új „szomszédsági” pénzügyi eszközt, olyan módon, hogy ez az eszköz valóban előmozdítsa a fejlődést és bátorítsa a befektetéseket,
5. örömmel veszi tudomásul a „nem kormányzati euromediterrán platform a civil fórumért” létrehozását, amelynek alakuló ülésére április folyamán kerül sor Luxemburgban; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy fontos a szoros együttműködés kialakítása ezzel a platformmal és kéri tagjait, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés keretében rendszeresen ismertessék nézeteiket;
6. e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy vegyen részt a cselekvési tervek végrehajtásának kiértékelésében;
7. úgy véli, hogy az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és Emberi Jogokért (EKDEJ) központi szerepet kell, hogy játsszon az Unió alapvető értékeinek a barcelonai folyamat keretében történő előmozdításában, és nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen eleget kötelességének a megállapodásokban szereplő emberi jogi kikötések tiszteletben tartásához való ragaszkodással;
8. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) szellemében úgy valósítsák meg a partnerországoknak nyújtandó pénzügyi és technikai segítségüket, hogy az a nők jogainak tiszteletben tartását szolgálja;
9. tudomásul veszi, hogy a közeljövőben aláírásra kerül az EU-Szíria társulási megállapodás, mely Damaszkuszt nagyszabású reformok végrehajtására kötelezi egy valóságos, az ország struktúrái demokratizálásához vezető folyamat elindítása céljából; arra bátorítja Szíriát, hogy ne tűrje el a terrorizmus semmilyen formáját, ideértve a Hezbollah katonai szárnyának támogatását is, továbbá tartózkodjék a Libanon belügyeibe való bárminemű beavatkozástól; kéri a szíriai csapatok kivonását Libanon területéről, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalásában foglaltak értelmében; kéri a Tanácsot, hogy fontolja meg egy uniós megfigyelői csoport kiküldését a libanoni választásokra;
10. határozottan elítéli a volt libanoni miniszterelnök, Hariri úr és testőrei életét kioltó merényletet és kijelenti, hogy fokozott figyelmet szentel a folyamatban levő nemzetközi kivizsgálás következtetéseinek;
11. kéri Nour doktor szabadlábra helyezését; úgy véli, hogy az egyiptomi parlament egy képviselője mentelmi jogának felfüggesztése és fogva tartása veszélyezteti az Unió és Egyiptom közötti társulási megállapodás szellemét és szövegét; kéri a Bizottságot, Tanácsot és az Európai Unió KKBP–főképviselőjét, hogy minden szükséges befolyást vessenek latba az egyiptomi hatóságoknak az említett megállapodás szellemére való emlékeztetése céljából;
12. kéri Líbiát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket és kötelezettségvállalásokat – ideértve a fogva tartott külföldi egészségügyi dolgozók késedelem nélküli szabadon bocsátását – az euromediterrán partnerségbe való teljes beilleszkedés érdekében, hozzájárulva ezáltal a barcelonai folyamat megerősítéséhez;
13. örömének ad hangot a közel-keleti konfliktus legutóbbi pozitív fejleményeivel kapcsolatban, mivel ezek döntő módon befolyásolják az egész euromediterrán partnerség megvalósítását, továbbá kéri valamennyi partnerországot, hogy törekedjenek a párbeszéd újrafelvételére és az ütemterv gyakorlatba ültetésére;
14. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a mediterrán partnerekkel fenntartott kapcsolataik keretében tegyenek konkrét javaslatokat a biztonsági dosszié ügyének előmozdításáért, az európai biztonsági stratégiára, illetve a Bizottságnál már működő válságkezelési eszközökre hagyatkozva;
15. megelégedéssel állapítja meg a MEDA–finanszírozások eredményeinek világos és folyamatos javulását;
16. hangsúlyozza a transzeurópai hálózatok előmozdításának és kiterjesztésének fontosságát, eredményeik, különösen az energia és szállítás, illetve a mediterrán partnerekkel folytatott kapcsolatok és együttműködés terén;
17. támogatja a földközi-tengeri korai előrejelző rendszer létrehozására irányuló javaslatot a katasztrófák megelőzése érdekében, tekintettel a Dél-Kelet-Ázsiát sújtó tsunami során levont tapasztalatokra;
18 úgy véli, hogy a Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia által 2004 februárjában aláírt agadiri megállapodás pozitív jele a dél-dél közötti együttműködés megerősítésének, amely kiegészíti az észak-dél közötti együttműködést és a mediterrán térség valamennyi országát a kapcsolatok megerősítésére bátorítja, beleértve a kereskedelmi kapcsolatokat, és szükség esetén, a gátló tényezők kiküszöbölését is;
19. érdeklődéssel várja az „Anna Lindh Euromediterrán Alapítvány a Kultúrák Közötti Párbeszédért” alakuló ülését és meggyőződését hangoztatja arról, hogy az alapítvány tevékenysége hozzájárulhat a kölcsönös megértés előmozdításához és a közös örökség legmegfelelőbb felhasználásához;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, a tagállamok és a barcelonai nyilatkozatot aláíró mediterrán térségi országok kormányaihoz és parlamentjeihez, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökéhez.