KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

13.4.2005

az Eljárási Szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján, előterjesztette:

• –Pasqualina Napoletano, Martine Roure és Giovanni Claudio Fava a PSE képviselőcsoportja nevében
• –Lapo Pistelli, Sarah Ludford és Alexander Nuno Alvaro az ALDE képviselőcsoportja nevében
• –Monica Frassoni és Hélène Flautre a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
• –Giusto Catania, Luisa Morgantini, Vittorio Emanuele Agnoletto a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

• –Verts/ALE (B6‑0251/2005)
• –ALDE (B6‑0254/2005)
• –GUE/NGL (B6‑0262/2005)
• –PSE (B6‑0262/2005)

Lampedusáról

Az Európai Parlament állásfoglalása Lampedusáról

Az Európai Parlament,

-  tekintettel az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatra és annak 14. cikkére;

-  tekintettel az 1951-ben létrehozott, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezményre és annak 33. cikke (1) bekezdésére, amely megkívánja az esetek egyénenkénti vizsgálatát és megtiltja a refoulement alkalmazását;

-  tekintettel az Alapvető Emberi Jogok Európai Egyezményére, különösen 4. jegyzőkönyvének 4. cikkére, amely szerint „Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása”;

-   tekintettel Földközi-tenger térségében az emberi jogok védelmének elősegítését célzó konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozatra, valamint az 1995. november 28-i munkaprogramra;

−  tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, és a menedékjogról szóló 18. cikkére;

−  tekintettel az EU-Szerződés 6. cikkére és az EK-Szerződés 63. cikkére;

−  tekintettel az E- 2616/04 és az E-0545/05 számú írásbeli választ igénylő kérdésre,

−  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel Lampedusa egy, a Szicíliai-csatorna közepén található 20 négyzetkilométernyi kis sziget, amelynek 5500 lakosa van és nyilvánvaló korlátai vannak a partjaihoz rendszeresen – sokszor kétségbeejtő körülmények között – érkező nagyszámú bevándorló és menedékjogért folyamodó személy befogadása tekintetében;

B.  aggodalmát fejezi ki a bevándorlók 2004 októbere és 2005 márciusa közötti az olasz hatóságok által Lampedusa szigetéről Líbiába történő kollektív kiutasításáról;

C.  mivel az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága beszámolt arról, hogy március 17-én 180 személyt utasítottak ki és kijelentette, hogy „Olaszország távolról sem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a menekülteket ne kelljen kiutasítania a biztonságos menedéknek nem tekinthető Líbiába”; mivel a menekültügyi főbiztosság „őszintén sajnálja az átláthatóság hiányát mind az olasz, mind pedig a líbiai hatóságok részéről”;

D.  nyugtalanítja, hogy az olasz hatóságok nem engedélyezték március 15-én az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága számára a lampedusai menekülttábor meglátogatását; ugyanakkor a menekültügyi főbiztosság szerint az olasz hatóságok a líbiai tisztviselők számára megadták ezt az engedélyt;

E.  mélységes aggodalmát fejezi ki a menedékjogért folyamodó és Líbiába visszairányított személyek százainak sorsáért, mivel az nem írta alá a Genfi Menekültügyi Egyezményt, nincs működő menekültügyi rendszere, nem szolgáltat valódi garanciát a menekültek jogai tekintetében és gyakorlata az önkényes letartóztatás, fogva tartás és kiutasítás, és mivel a kiutasított személyeket általában megbilincselik, és nem veszik figyelembe úti céljukat;

F.  aggodalmát fejezi ki a líbiai táborokban tartott személyek borzalmas életkörülményei és a velük szembeni bánásmód, valamint a külföldieknek Líbiából a származási országukba történő legutóbbi tömeges, olyan körülmények közötti hazatoloncolása miatt, amelyek nem biztosítják számukra méltóságuk megőrzését, sem pedig a túlélést, aggodalmát fejezi ki a líbiai forrásokból származó információ miatt, amelyek a kiutasítások következményeként 106 halálesetről számolnak be;

G.  mivel az Olaszország és Líbia közötti kétoldalú megegyezés értelmében (amelynek tartalma jelenleg még titkos) a líbiai hatóságok feladata a bevándorlók felügyelete, és a megegyezés kötelezi őket az Olaszországból kiutasított személyek visszafogadására;

H.  aggodalmát fejezi a menedékjogra vonatkozó jogi szabályozás hiánya miatt Olaszországban;

I.

mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága a kiutasított bevándorlók által benyújtott 11593/05 sz. kérelem kapcsán, 2005. április 6-án felkérte Olaszországot, hogy tájékoztassa a lampedusai helyzetről;

1.  felhívja az olasz hatóságokat és valamennyi tagállamot, hogy tartózkodjon a menedékjogért folyamodók és „szabálytalan bevándorlók” Líbiába történő kollektív kiutasításától, és biztosítsák a menedékjog-kérelmek egyénenkénti vizsgálatát és a non-refoulement elv tiszteletben tartását;

2.  úgy ítéli meg, hogy a bevándorlóknak az olasz hatóságok általi, Líbiába történő kollektív kiutasítása – beleértve a 2005. március 17-i kiutasítást is – a non-refoulement elv megsértésének minősül, és hogy az olasz hatóságok nem tettek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek azáltal, hogy nem biztosították, hogy az általuk kiutasított személyek életét származási országukban ne fenyegesse veszély;

3.  felhívja az olasz hatóságokat, hogy a menekültügyi főbiztosság, számára engedjenek szabad bejárást a lampedusai fogolytáborokba, valamint biztosítsák a bejutást a fogva tartottakhoz és nemzetközi védelemre szorulókhoz;

4.  felhívja az Európai Bizottságot, a Szerződések őrét, hogy az Európai Unióban az EU-Szerződés 6. cikkének és az EK-Szerződés 63. cikkének megfelelően ügyeljen a menedékjog tiszteletben tartására, vessen véget a kollektív kiutasításoknak és követelje meg Olaszországtól és a többi tagállamtól, hogy az uniós jog értelmében tegyenek eleget kötelezettségeiknek;

5.   emlékeztet egy közösségi bevándorlási és menekültügyi politika szükségességére, amely a legális bevándorlási csatornák megnyitásán, valamint a bevándorlók és a menedékjogért folyamodók alapvető jogai védelmére vonatkozó, az egész Európai Unió területén közös normák meghatározásán alapul, amint azt az Európai Tanács 1999-es tamperei ülése is meghatározta és a hágai program is megerősítette;

6.  megismétli komoly fenntartásait a Tanács menekültügyi eljárásokról szóló irányelvtervezetében alkalmazott, a legkisebb közös nevezőn alapuló megközelítés kapcsán, és felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul ültessék át a menekültként vagy más védelemre jogosultként való elismerésről szóló 2004/83/EK irányelvet;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy átlátható párbeszédet folytasson e tárgyban, nyilvánosságra hozva egyúttal az illegális bevándorlással foglalkozó 2004. november–decemberi líbiai technikai misszió eredményeit is;

8.  felhívja Líbiát, hogy engedje be a nemzetközi megfigyelőket, vessen véget a bevándorlók kiutasításának és önkényes letartóztatásának, ratifikálja a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezményt, valamint ismerje el a menekültügyi főbiztos megbízását, továbbá kéri, hogy minden, Líbiával kötött visszafogadási egyezményt hozzanak nyilvánosságra;

9.  kéri, hogy indítsanak az illetékes bizottságok tagjaiból álló küldöttséget a lampedusai és líbiai menekülttáborokba annak érdekében, hogy felmérjék a probléma kiterjedését és meggyőződjék az olasz és líbiai hatóságok fellépésének jogszerűségéről;

10.  utasítja Elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, Líbia kormányához, a tagállamok kormányaihoz és parlamentjeihez, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához.