KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
7.9.2005
- –John Bowis and Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
- –Pasqualina Napoletano, Marie-Arlette Carlotti, Panagiotis Beglitis and María Elena Valenciano Martínez-Orozco, a PSE képviselőcsoportja nevében
- –Johan Van Hecke, Fiona Hall, Thierry Cornillet and Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoportja nevében
- –Marie Anne Isler Béguin, Alyn Smith, Frithjof Schmidt and Marie-Hélène Aubert, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
- –Luisa Morgantini and Gabriele Zimmer, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében
- –Ģirts Valdis Kristovskis, Eoin Ryan and Roberts Zīle, az UEN képviselőcsoportja nevében
- –PSE (B6‑0460/05)
- –Verts/ALE (B6‑046405)
- –GUE/NGL (B6‑0470/05)
- –ALDE (B6‑0473/05)
- –PPE-DE (B6‑0476/05)
- –UEN (B6‑0479/05)
Az Európai Parlament állásfoglalása a nigeri éhínségről
Az Európai Parlament,
- tekintettel az ENSZ 80,9 millió dolláros segélyfelhívására a Niger számára nyújtandó élelmiszersegély érdekében;
– tekintettel Eljárási Szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére
A. mivel Niger a világ második legszegényebb országa volt már azelőtt is, hogy a szárazság és a sáskajárás elpusztította volna a tavalyi termést, ami azzal jár, hogy közel 12 milliós lakosságának hozzávetőleg a harmada komoly élelmiszerhiányban szenved, beleértve 800 000 akut alultápláltsággal küzdő gyermeket is;
B. mivel 1900 óta kilenc aszályos időszak és komoly éhínség, valamint nyolc sáskajárás volt Nigerben;
C. mivel a szárazság sújtotta területekről köztudott, hogy fertőző betegségek, például malária, hepatitisz, kolera, tífusz és hasmenés melegágyai lehetnek;
D. mivel a nigeri élelmiszerhiánynak összetett okai vannak és az időjárás-változás, az élelmiszertermelés, a piacok, a technológia, a közegészségügy, az orvosi ellátás, a gyermeknevelés, Niger hatalmas államadóssága és az általános szegénység egyaránt szerepet játszanak benne;
E. mivel 2005. júniusáig a nigeri kormány nem volt hajlandó ingyenes élelmiszeradagokat osztani;
F. mivel ezt a döntést azzal indokolták, hogy nem akarják destabilizálni a piacot, és hogy tagadták a helyzet súlyosságát;
G. mivel az olcsó, kormány által támogatott árú élelmiszerekből kevés volt, és a legszegényebbek számára elérhetetlennek bizonyultak;
H. mivel abban az esetben, amikor a halálozási mutatók drámai méreteket öltenek, sokkal fontosabb az ingyenes élelmiszersegélyek azonnali szétosztása, mintsem a jövőbeni élelmezésbiztonság;
I. mivel az ENSZ 2004 novembere óta ismételt felhívásai szinte süket fülekre találtak, miközben a helyzet válságossá vált;
J. mivel égető szükség van humanitárius segítségre, élelmiszerre, ivóvízre, gyógyszerekre a gyermekek beoltásához a járványok megelőzése érdekében;
K. mivel amellett, hogy a helyzet kezelése egyértelműen azonnali intézkedéseket kíván, az elszegényedés megállítása és az éhínség felszámolása Nigerben és a Szahel-övezetben hosszú távú kihívás, ami jelentős befektetéseket és kötelezettségvállalást igényel;
L. mivel a Szahel-övezetben az elsivatagosodás és a talaj tápanyagtartalmának kimerülése a természeti erőforrások nem fenntartható használatának következménye, ideértve az erdők és bozótok kiirtását, valamint az éghajlatváltozás hatásait is;
M. mivel az ENSZ gyorssegélyek koordinátora szerint nyolcvanszor drágább a sürgős beavatkozás, mint a megelőzés, és hogy a szomszédos, éhínség által fenyegetett országokban (Mali, Mauritánia, Burkina Faso, Csád) is hasonló a helyzet;
1. felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne fordítson hátat Niger hosszú ideje tartó szenvedésének, hiszen bár az élelmiszerosztás folyamatosan zajlik az ország legsúlyosabban érintett területein, a sürgősségi beavatkozás pénzügyi tartalékai vészesen fogyatkoznak;
2. kéri, hogy ismerjék el Nigerben az alultápláltság rendkívüli egészségügyi veszélyeit annak érdekében, hogy általános megoldási tervet lehessen kidolgozni, ami magában foglalja az öt évnél fiatalabb gyermekek orvosi ellátását, és a hatékonyságukat már bizonyított gyógyhatású élelmiszerek rendelkezésre bocsátását;
3. sürgeti, hogy a hangsúlyt a megelőzésre helyezve csökkentsék az esőzések kiszámíthatatlanságától való függést, fejlesszék az öntözéses mezőgazdaságot (mini-duzzasztógátak), trágyázással, műtrágyával és gépesítéssel javítsák az élelmiszertermelés hatékonyságát és növeljék a helyi gabonaraktárak kapacitását;
4. üdvözli, hogy a Bizottság 4,6 millió eurót különített el a nigeri humanitárius segítségre, valamint, hogy 2005. július 1-én bejelentette kötelezettségvállalását „további humanitárius pénzalap biztosítására a helyzet további súlyosbodása esetén”;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Niger kormánya lassan reagált a kialakuló válságra; sajnálja továbbá, hogy a hatóságok nem osztottak szét ingyenes élelmet a válság kezdeti időszakában;
6. sajnálatosnak tartja, hogy az állam nem avatkozott be megfelelően a spekuláció és a válság megelőzése érdekében, és azt kéri, hogy Niger kormánya léptessen életbe olyan mechanizmusokat, melyek lehetővé teszik a hasonló jelenségek újbóli előfordulásának megakadályozását;
7. ugyanakkor figyelmeztet a felesleges élelmiszersegély veszélyeire, és arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy hagyják abba az élelmiszersegélyezést, amint úgy vélik, hogy a helyzet javult;
8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi adományozók későn reagáltak az ENSZ támogatásra irányuló felhívására, melyet első alkalommal 9 hónappal ezelőtt tett közzé; továbbá amiatt, hogy nehéz volt elindítani a nemzetközi segélyezést annak ellenére, hogy a tehetős G8 országok épp Afrikát jelölték meg első számú prioritásként;
9. kéri, hogy jelentősen emeljék az ENSZ segélyalap keretében rendelkezésre álló tartalékokat annak érdekében, hogy megfelelő alapok álljanak előzetes rendelkezésre, és hogy lehetővé váljon az ENSZ segélyszervezetei számára a gyors segítségnyújtást;
10. rendkívül sajnálja, hogy az afrikai katasztrófák kapcsán ilyen nehézkes a mobilizálás, míg a szökőár és annak áldozatai, akik között nyugati turisták is voltak, óriási médianyilvánosságot kaptak;
11. üdvözli a Bizottság által irányított, hosszú távú élelmezésbiztonsági intézkedéseket tartalmazó ECHO gyorssegélyt, valamint, hogy a Nigerről szóló országos stratégiai dokumentumban egyértelmű prioritásként jelölték meg a vidékfejlesztést és az élelmezésbiztonságot;
12. felkéri a nemzetközi támogatókat, hogy összpontosítsanak az egészségüggyel kapcsolatos segélyekre is, mint például a tiszta vízhez való hozzáférés fejlesztése, rehidratáló tabletták szétosztása és a meglévő egészségügyi szolgáltatások támogatása és bővítése a járványok kitörésének megelőzése érdekében;
13. kéri a nemzetközi támogatókat, hogy Nigerre vonatkozó stratégiáikat hangolják össze egymással, valamint az Afrikai Unióval, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) és más regionális és helyi szereplőkkel; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ez a segítségnyújtás hosszú távú legyen, és képezze regionális stratégia részét a szegénység és éhínség ciklikus visszatérésének megakadályozása érdekében;
14. aggodalmát fejezi ki az élelmiszerek elérhetőségének vonatkozásában a szomszédos Malit és Burkina Fasot tekintve, és a helyzet szoros nyomon követésére szólít fel a tágabb régióban;
15. kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fejlesszék az olyan érzékeny területek figyelését szolgáló előrejelző rendszert, ahol éhínség léphet fel, hogy a katasztrófák megelőzése érdekében lehetővé tegye a gyorsabb reagálást;
16. hangsúlyozza, hogy Nigerben a legnagyobb problémát az általános szegénység jelenti, és az, hogy az ország nem rendelkezik fedezettel ahhoz, hogy az ilyen válságok idején felmerülő szükségletekre vésztartalékokat képezzen;
17. kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ismerje el a globális felmelegedés hatását Afrika szubszaharai térségére, és Európában szigorú uniós CO2-csökkentési stratégia bevezetésével tegyen azért, mérséklődjenek az ilyen hatások;
18. úgy véli, hogy az afrikai országok kormányaival folytatott kereskedelmi tárgyalások során figyelembe kell venni a természeti erőforrások kizsákmányolásának kérdését is;
19. sürgeti, hogy valóban lépjen érvénybe Niger külföldi adósságainak elengedése, melyet a G8 csúcstalálkozón jelentettek be;
20. kéri a Bizottságot, hogy miután a szükséghelyzet megszűnik, foganatosítson átfogó politikát a válság alapvető okainak felszámolására, a mögöttes strukturális okok kezelésére, valamint a régió mezőgazdasági termelékenységének fokozására;
21. kéri a régió kormányait, hogy a mezőgazdasági szektoron belül valósítsanak meg fenntartható fejlődési politikát;
22. kéri, hogy az ENSZ 2005 szeptemberi közgyűlése a millenniumi fejlesztési célokkal összhangban határozza meg a szegénység és az éhínség világméretű felszámolását célzó nemzetközi segítségnyújtás módjait és eszközeit;
23. utasítja Elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Afrikai Uniónak, az ENSZ főtitkárának, az AKCS-EU közös parlamenti közgyűlésnek, valamint Niger, Mali, Burkina Faso és Mauritánia kormányának.