A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B6-0189/2006

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0189/2006

Viták :

PV 22/03/2006 - 12
CRE 22/03/2006 - 12

Szavazatok :

PV 23/03/2006 - 11.9
CRE 23/03/2006 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 121kWORD 95k
20.3.2006
PE 371.615v01-00}
PE 371.619v01-00}
PE 371.625v01-00}
PE 371.629v01-00} RC1
 
B6‑0189/06}
B6‑0192/06}
B6‑0198/06}
B6‑0202/06} RC1
az Eljárási Szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján, előterjesztette:
   Giles Chichester, Paul Rübig, Jacek Emil Saryusz-Wolski és Alejo Vidal-Quadras Roca, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
   Robert Goebbels, Reino Paasilinna, Mechtild Rothe és Pasqualina Napoletano, a PSE képviselőcsoportja nevében
   Lena Ek, Fiona Hall, Anne Laperrouze, Patrizia Toia és Vittorio Prodi, az ALDE képviselőcsoportja nevében
   Konrad Szymański, Cristiana Muscardini, Umberto Pirilli, Guntars Krasts és Inese Vaidere, az UEN képviselőcsoportja nevében
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
   ALDE (B6‑0189/06)
   UEN (B6‑0192/06)
   PPE-DE (B6‑0198/06)
   PSE (B6‑0202/06)
az Európai Unió energiaellátásnak biztonságáról

 

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Eljárási Szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére

A.  mivel az energiabiztonságot a globális biztonsági koncepció alapvető elemének kell tekinteni, amely egyre növekvő hatással van az Európai Unió általános biztonságára;

B.  mivel a Bizottság elfogadta a fenntartható, versenyképes és biztonságos európai energia stratégiáról szóló zöld könyvet;

C.  mivel az EU energiapolitikájának a három fő célkitűzése: az ellátás biztonsága, a versenyképesség és a környezetvédelem;

D.  mivel az EU-25 az energiaellátás tekintetében 48%-ban függ az importtól (2002), ami az előrejelzések szerint 2030-ra 71%-ra fog növekedni, amennyiben történnek lépések, és mivel az ellátás biztonsága az energiabiztonság legfontosabb feltétele;

E.  mivel az EU olajszükségletének 76,6%-a, gázszükségletének 53%-a, szénszükségletének 35,4%-a, uránium és urániumszármazék-szükségletének pedig majdnem 100%-a importból kerül kielégítésre;

F.  mivel az EU-25 elsődleges energiafogyasztása 2005-ben 1700 millió tonna olajnak megfelelő (Mtoe) volt, amiből 38% olaj, 23% gáz, 18% szén/szilárd energiahordozó, 15% nukleáris és 6% megújuló energiaforrás (RES);

G.  mivel az EU-25 energia végfelhasználásának 28%-a az iparban, 31%-a a közlekedésben és 41%-a az épületekben történt 2004-ben;

H.  mivel az EU-25 bruttó villamosenergia-termelése 31%-ban nukleáris, 25%-ban szilárd (főleg szén), 18%-ban gáz, 14%-ban RES és 5%-ban olaj;

I.  mivel az EU-25 végső energiaigényessége rendszeresen csökkent, így az 1980-as gazdasági teljesítmény egységére jutó energiafelhasználás 70%-ára volt szükség 2004-ben; mivel az EU-25 általános elsődleges energiafogyasztása átlagosan évente 0,8%-kal, azaz fejenként 0,5%-kal nőtt az azonos időszakban;

J.  mivel Európa 2004-es olajfogyasztásának 59%-a a szállítási ágazatban, 17%-a az épületekben, 16%-a a nem-energia felhasználásban és 8%-a pedig az iparban történt; mivel a Bizottság arra számít, hogy a szállítási ágazat energiaszükséglete 2030-ra legalább 30%-kal fog növekedni, amelyből a légi közlekedésre jutó növekedés az évi 5%-ot is elérheti;

K.  mivel az EU-25 2004-es gázfogyasztásának 29%-a villamos energia előállítására, fennmaradó 71%-a pedig nem-villamos (ipari, lakossági, stb.) energiatermelésre fordítódott;

L.  mivel az EU szénigényei évek óta csökkenő tendenciát mutatnak, és az importfüggés már most 50%, amely a szénfelhasználással növekszik;

M.  mivel tizenhárom tagállam termel nukleáris energiát, és néhány tagállam kijelentette, hogy folyamatosan megszünteti a nukleárisenergia-termelést;

N.  mivel az EU energia piaca jelenleg nem integrált és nem kellőképpen versenyképes;

O.  mivel az EU 2010-ra célként tűzte ki a megújuló energiaforrások használatának 6%-ról 12%-ra történő emelését, és a villamos energia esetében 22,1%-ra, a tüzelőanyag esetében pedig 5,75%-ra; mivel ezek a célok csak akkor érhetőek el, ha minden tagállam ennek megfelelően alakítja saját politikáját;

P.  mivel az EU elfogadta az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvet, amely megköveteli a tagállamoktól, hogy a következő 9 évre energiatakarékossági stratégiákat felállítását célzó cselekvési terveket hozzanak létre;

Q.  mivel a RES nagyon fontos erőforrás és minden ágazatban, így például a villamos energia, fűtés, hűtés és közlekedés területén felhasználható;

R.  mivel az Eurobarometer energiáról szóló legutóbbi felmérése szerint az polgárainak majdnem fele (48%-a) hiszi, hogy nemzeti kormányaiknak az új energia technológiák kutatásának támogatása által a napenergia felhasználásának (41%), illetve a szélenergia felhasználásának fejlesztésére kellene összpontosítania, azonban a megkérdezettek kevésbé értenek egyet a olajfüggőség csökkentését célzó jogszabályok létrehozásával (23%), illetve a nukleárisenergia-használat fejlesztésével;

S.  mivel az EU-nak ki kellene használnia energia-megtakarítási képességeit minden ágazatban, ideértve a közlekedést is, valamint az új megújuló energiaforrások és technológiák fejlesztését;

T.  mivel az energia a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi fejlődés létfontosságú eleme, és az energiaellátás zavarai instabilitást okozhatnak és veszélybe sodorhatják a békét;

EGYSÉGES FELLÉPÉS

1.  Üdvözli a Bizottság által elfogadott, a fenntartható, versenyképes és biztonságos európai energia stratégiáról szóló zöld könyvet; megjegyzi azonban, hogy a zöld könyv nem javasol olyan új célokat, illetve nem hoz elő új javaslatokat, amelyek megválaszolnák a közös energiapolitika felhívásait; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy egy nagyra törőbb európai energiapolitika elérése érdekében, egy mihamarabbi konkrét cselekvési terv elkészítésével biztosítsa a gyors politikai folyamatot; kéri, hogy a kérdésben teljes körű konzultációt folytassanak az Európai Parlamenttel.

2.  Megjegyzi, hogy a zöld könyv nem szólítja meg az importált energiától nagymértékben függő ágazatokat, a közlekedést és a légi szállítást; úgy ítéli meg, hogy a közlekedés tekintetében a zöld könyv kevésbé ambiciózus, mint a Bizottság CARS-21-ről szóló jelentése;

3.   Megjegyzi, hogy a közelmúltbéli, Oroszországgal és szomszédaival folytatott gázár-viták, de a nyersolaj árának nemrégiben történt emelkedése is rámutattak a az energiaellátás és -elosztás sebezhetőségére; megjegyzi, hogy az energiapolitikának szorosan kell kapcsolódnia a kül- és biztosságpolitikához; felszólítja a Bizottságot, hogy válaszolja meg a közelmúltban a közös energiapolitikával kapcsolatban felmerült kérdéseket;

4.  felhívja az Európai Uniót, hogy kezdeményezze széleskörű együttműködés létrehozását valamennyi nagy olaj- és gázfogyasztó országgal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és az olyan jelentős fejlődő gazdaságokkal, mint India és Kína egy átfogó és globális stratégia kidolgozására, amely a szükségleti oldalt szervezi és összehangolja erőfeszítéseiket a termelési oldal oligopóliumának ellensúlyozására; ragaszkodik ahhoz, hogy e stratégia előmozdítsa továbbá az energia-megtakarítás és hatékonyság, illetve az alternatív energiaforrások alkalmazásának technológiáit;

5.  elismeri a jó politikai kapcsolatok jelentősségét az Európai Unió jelentős energiaellátó partnerországaival, különösen Norvégiával amely a továbbra is a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, a stabil energiaellátást biztosít és az energiaágazatban bizonyítottan jó együttműködést tart fenn Oroszországgal;

6.  egyetért a Tanáccsal abban, hogy az ellátásbiztonságra vonatkozó közös stratégiának tiszteletben kell tartania a tagállamok földrajzi, gazdasági, regionális, éghajlati és strukturális különbségeit;

7.  felhívja az összes Uniós tagállamot, hogy dolgozzanak ki egy energiatervet a jövőre az ellátás és a kereslet kezelésének közép és hosszú távú előrejelzésére, és határozzák meg az alkalmazni kívánt eszközöket az energiaszükséglet kielégítésére, mind a nemzeti termelés, mind az energiaimport tekintetében, meghatározva ezen egyensúly hatásait tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását;

8.  hangsúlyozza, hogy az energiatermelő és szállítólétesítményekkel rendelkező országokban a demokratikus reformokat, a civiltársadalom fejlődését és a társadalmi haladást aktívan támogató politika jelentősen hozzájárul az energiaellátás és elosztás biztonságához szükséges hosszú távú politikai stabilitáshoz;

9.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy javasoljanak egy nemzetközileg elismert belső mediációs rendszert konfliktusok és viták esetére az energiaellátás és elosztás tekintetében; úgy véli, hogy az EU a szomszédsági politika keretében és más alapvető ellátó országokkal kialakítandó mediációs rendszer révén kezdeményezhetne egy ilyen folyamatot, és aktívan előmozdíthatná azt globális szinten; az Uniónak ezért megközelítési modellt kell kidolgoznia az energiaelosztás nemzetközi kezelésére;

10.  hangsúlyozza annak jelentősségét, hogy beépítsenek EU új energiadiplomáciájába egy konstruktív párbeszédet az energiahatékonyságról és az energiatakarékosságról az összes jelentős energiafogyasztó, különösen a feltörekvő gazdaságok részvételével, amelynek célja fokozatosan harmonizált minimális hatékonysági normák kialakítása olyan globális termékek részére, mint a gépjárművek, berendezések, fogyasztói elektronikai berendezések, irodai berendezések, és a környezetvédelem globális szintű integrációjának elmozdítása a közlekedési és energiaügyi döntésekbe.

SZOLIDARITÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

11.  hangsúlyozza, hogy a közös energiapolitika alapvető elemévé kell válnia a tagállamok közötti fokozott szolidaritás az infrastruktúra fizikai biztonságához és az ellátásbiztonsághoz kapcsolódó nehézségek kezelése érdekében; úgy véli továbbá, hogy az ilyen fokozott szolidaritás jelentősen megerősítené az Unió képességét a közös érdekek megvédésére nemzetközi szintű energiaügyi kérdésekben;

12.  kiáll az európai szomszédsági politika erősítése mellett, külön hangsúlyt helyezve a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre az energetika terén, többek között a közlekedési infrastruktúrára, amely tekintetében külön pénzügyi segítséget kell biztosítani; felhív az energiapolitikai együttműködés beépítésére az európai szomszédsági politika alapján kidolgozandó cselekvési tervbe;

13.  felhív a méltányosságon és a közös felelősségvállaláson alapuló megközelítésre a nemzeti szintű energiapolitika végrehajtása során, annak érdekében, hogy a stratégiai döntéseket az EU tagállamok érintett partnereivel konzultálva hozzák meg;

EGY JÓL MŰKÖDŐ BELSŐ PIAC

14.  hangsúlyozza azon véleményét, hogy az ellátásbiztonság fenntartásának egyik lényeges eleme a hatályos uniós rendelkezések gyors átültetése valamennyi tagállamban a versenyképesség, az átláthatóság és az energiahatékonyság előmozdítását szolgáló, maradéktalanul működő belső villamosenergia és gázpiac kialakítása érdekében;

15.  mélységes aggodalmát fejezi ki ezért a közös piac torzulása a nemzeti bajnokok protekcionista támogatása révén, és sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a közös piaci szabályok maradéktalan végrehajtását a helyes és diszkriminációmentes verseny biztosítása, illetve az oligopolisztikus energiapiac kialakulásának elkerülése érdekében;

16.  felhívja a Tanácsot, hogy fogadja el a Parlamentnek a TEN-ekre vonatkozó prioritásait a transzeurópai energiahálózatok hiányzó láncszemeinek kipótlása érdekében a szűk keresztmetszetek elkerülése, az ellátásbiztonság javítása, valamint a belső piac – adott esetben támogató egyedi projektek segítségével történő – megvalósítása céljából;

17.  sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy belső energiapiacot a külső és a belső források egyensúlyának kialakítása, a nemzeti energiahálózatok átjárhatóságnak biztosítása, valamint az ellátók és az elosztók szétválasztásával versenyző energetikai környezet létrehozása révén, az elosztók közötti verseny biztosítása mellett;

18.  úgy véli, hogy a kiotói keret 2012 utáni alakulását most kell aktívan megfontolni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a piacok számára a nagyobb befektetési programokban a szén költségének figyelembe vétele, felismerve, hogy az európai versenyképességet és növekedést már veszélyezteti a magasabb munka- és villamosáram-költség;

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

19.  Nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot konkrét energetikai intézkedésekre, és a fosszilis üzemanyagoktól való függés jelentős csökkentése érdekében haladéktalanul és nagymértékben fektessen be a valóban energiagazdaságos gazdaságba; nyomatékosan kéri továbbá a Bizottságot, hogy mindig hangsúlyozza az energia megőrzésének és az energetikai hatékonyságának kulcsfontosságú szerepét az energiafüggőség leküzdésében;

20.  Hangsúlyozza a megújuló energiaforrások, valamint az energetikai hatékonyság kivételes jelentőségét a jövő energetikai ellátásában, kéri ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy e téren terjesszen elő új és ambiciózus célokat a 2010 utáni időszakra, a gyorsabb fejlődés valamennyi tagállamban való biztosítása érdekében; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament határozatának megfelelően irányelvet kell kidolgozni a megújuló energiaforrásokra épülő fűtés és hűtés terén, a megújuló energiaforrásokra épülő fűtés jobb piaci beilleszkedésének biztosítása érdekében;

21.  Újra megerősíti, hogy határozottan támogatja a megújuló energiaforrásokat, felhívja a tagállamokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket azon célkitűzések elérése érdekében, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részesedése 12%-os legyen a teljes energiafogyasztásban, illetve 22, 1%-os a villamosenergia-termelésben, üdvözli továbbá a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésről szóló irányelv elfogadását;

22.  Üdvözli a Bizottság Biomassza cselekvési tervében szereplő új kezdeményezéseket és a bioüzemanyagokra vonatkozó javaslatot, és kéri az EU intézményeit, hogy fokozzák a biomassza felhasználásának megújuló formáiban rejlő lehetőségek kihasználására irányuló erőfeszítéseiket, kellő figyelmet fordítva egyúttal a környezetvédelmi megfontolásokra is;

23.  Sürgősnek tartja, hogy a Bizottság javaslatokat nyújtson be és működjön együtt az iparral a hidrogén és a tüzelőanyag-cellák alkalmazásának elterjesztése érdekében, a közlekedési ágazatban megvalósítandó fenntartható, hosszú távú energetikai hatékonyság és az energiatárolás javítása céljával. A biomassza hagyományos elégetése által hozzájárulhat az Unió energiaigényének kielégítéséhez. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat többletjövedelméből származó haszonra tekintettel kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki mihamarabb programot a mezőgazdasági és erdészeti maradványok kitermelésére és összegyűjtésére, pirolízisére és a nyert gáz felhasználására;

24.  Elismeri a gáz növekvő jelentőségét az összes energiafelhasználás tekintetében, valamint különböző stratégiák – például a GTL (gázból folyadék) erőművek építése, a tárolás megkönnyítése vagy új vezetékek építése – alkalmazásának szükségességét;

25.  Úgy véli, hogy a nukleáris energia az energiára vonatkozó általános politikai vita részét képezi; úgy véli továbbá, hogy bár egyes államokban a nukleárisenergia-termelés továbbra is szerepet játszik, e téren csak tagállami szinten, a szubszidiaritás keretében hozható döntés;

26.  Egyetért a Bizottság azon következtetésével, hogy a cselekvés első számú prioritásának keresletszabályozási intézkedések elfogadásának kellene lennie az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztásnak az energia-megtakarítások révén történő csökkentése érdekében. Ebben az összefüggésben mélyen sajnálja a közlekedési ágazatra vonatkozó javaslatok előterjesztésének késedelmét. Tudomásul veszi a legalább 20% mértékű energia-megtakarításban rejlő gazdasági lehetőségeket, és megjegyzi, hogy e lehetőségek az energiaárak, a technológiai újítások és a megtakarítások fokozatos növekedésével párhuzamosan gyarapodni is fognak;

27.  Tudomásul veszi, hogy a 25 tagú EU energiafelhasználásának több, mint 40%-áért felelős építési ágazat a leginkább energiafogyasztó ágazat; tudomásul veszi továbbá, hogy az energiaárak növekedése nem csupán kihat a gazdaság egészére, hanem mindenekelőtt a hátrányos szociális helyzetű személyeket sújtja; bátorítja, hogy a Bizottság és a tagállamok tegyenek összehangolt erőfeszítéseket az európai épületpark felújítására, az Európai Beruházási Bankkal szoros együttműködésben korszerű finanszírozási megoldásokat javasolva;

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

28.  Elismeri a kutatásba és a fejlesztésbe történő beruházás megerősítésének jelentőségét a meglévő technológiák kihasználásában és újak előmozdításában, Európa versenyképességének fenntartása és új, fenntartható munkalehetőségek teremtése érdekében, tiszteletben tartva a lisszaboni menetrendet és a fenntartható környezet biztosításával megteremtve az alapokat a 7. millenniumi fejlesztési cél általános megvalósításához;

29.  Megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások tekintetében széles tér nyílik a további javítások, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő új berendezések és rendszerek általános piaca számára, és kéri, hogy az Európai Unió a 7. kutatási keretprogram keretében bocsásson rendelkezésre megfelelő forrásokat a megújuló energiaforrásokra épülő technológiák számára, és nyújtson segítséget az ebben az ágazatban működő kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy technológiai vezető szerepüket sikerrel alkalmazhassák a piacon;

30.  Notes that all the forecasts concur that conventional power stations will continue to account for a large share of electricity generation even in the long term and is therefore in favour of promoting research and development in the efficiency and means of increasing the efficiency of such power stations;Tudomásul veszi, hogy minden előirányzat egybehangzón arra mutat, hogy a hagyományos erőművek továbbra is az energiatermelés jelentős részét szolgáltatják majd hosszú távon is, ezért hasznos a kutatás és a fejlesztés előmozdítása az ezen erőművek hatékonysága és e hatékonyság növelésére fordítandó eszközök tekintetében;

31.  Believes that knowledge of nuclear fusion technology and its application is of strategic value and should be further developed in the EU;Úgy véli, hogy a nukleáris fúzióra vonatkozó technológiai ismeretek és azok alkalmazása stratégia jelentőségű, ezért további fejlesztésük szükséges az Európai Unióban;

32.  Tudomásul veszi, hogy az önkéntes alapon kötött megállapodások ugyancsak hasznosnak bizonyulhatnak az olaj- és gázszolgáltató vállalatok által a társasági kötelezettségeik teljesítésének keretében az új energetikai technológiák kidolgozása érdekében a kutatás és fejlesztés terén tett erőfeszítések növelése szempontjából,

33.  Azt kívánja, hogy a 7. kutatási keretprogram keretében folytassanak kutatásokat a biomasszára, valamennyi megújuló energiaforrásra – közöttük az árapály és a hullámzás energiájára és az energia tárolására –, valamint a szén gázzá alakítására vonatkozóan, a szennyező kibocsátások csökkentése és az új berendezések világpiacának megteremtése érdekében;

34.  Utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat