Közös állásfoglalási indítvány - RC-B6-0400/2007Közös állásfoglalási indítvány
RC-B6-0400/2007

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

24.10.2007

az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
az alábbi képviselőcsoportok indítványainak helyébe lép: az élelmiszer- és takarmányárak növekedéséről

A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B6-0400/2007
Előterjesztett szövegek :
RC-B6-0400/2007
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása az élelmiszer- és takarmányárak növekedéséről

Az  Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 33. cikkére,

–  tekintettel a 2008. évi területpihentetésről szóló 2007. szeptember 26-i jogalkotási állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel az elmúlt hónapokban a gabona világpiaci ára drasztikusan megemelkedett, valamint az állami és magán-gabonakészletek elérték az elmúlt 40 év legalacsonyabb szintjét,

B.  mivel a legutóbbi becslések szerint az EU-27-ben a gabonabetakarítás hozzávetőlegesen 8 millió tonnával lesz kevesebb, mint az elmúlt évben,

C.  mivel a 2006-os betakarítás csak 265,5 millió tonnát tett ki, és ebben az évben éppen csak egymillió tonna maradt készletben,

D.  mivel a világ gabonaellátását zord időjárási viszonyok befolyásolták, nevezetesen a valószínűleg az éghajlatváltozás számlájára írható aszályok és árvizek,

E.  mivel az EU tagállamainak többségében nem lehet kimutatni közvetlen és hosszú távú kapcsolatot egyes termékek árának növekedése és a bioüzemanyagok kereslete között, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy például az Egyesült Államokban a bioüzemanyag alapanyagául szolgáló kukorica termelésének ösztönzésére irányuló aktív politika közvetlen hatással van a takarmányok és az élelmiszerek árának növekedésére, és mivel ezt az OECD is elismerte,

F.  mivel az OECD 2007 szeptemberében közzétett, a bioüzemanyag-előállításnak a globális élelmiszer-biztonságra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásairól szóló tanulmánya figyelmeztet, hogy az élelmiszer- és a takarmány-előállítás, valamint az üzemanyag-előállítás közötti, földért és erőforrásokért folyó versengés olyan mértékben növelheti az élelmiszerárakat, ami veszélyeztetheti az élelmiszerhez való hozzáférést a legszegényebb népek és régiók számára,

G.  mivel a világ élelmiszer-kereslete nagyobb ütemben növekszik, mint az ellátás, nemcsak azért, mert a feltörekvő gazdaságú országokban, például Indiában és Kínában az emelkedő bevételek a népesség növekvő számával párosulva felhajtják elsősorban a húsipari és tejtermékek, valamint ebből következően a takarmány iránti keresletet,

H.  mivel az élelmiszer-bizonytalanság továbbra is több mint 854 millió ember számára realitás, akik közül 820 millió a fejlődő világban él,

I.  mivel a kiskereskedelmi élelmiszerárak nem tartottak lépést a megélhetési költségekkel, és a termelői árak nem tudták felvenni a versenyt a kiskereskedelmi árakkal,

J.  mivel az EU-ban működő jelentősebb nagykereskedelmi vállalatok és néhány nagyobb kiskereskedő meglehetős befolyással rendelkeznek az élelmiszerárak meghatározásában, és mivel koncentráltságuk olyan mértékű, hogy erőfölényes helyzetbe kerülnek a termelőkkel szemben,

K.  mivel az összetett takarmány emelkedő ára felhajtja az állattenyésztési ágazat termelési költségeit,

L.  mivel az elmúlt 15 évben a közös agrárpolitika az európai társadalmi nyomás és a fejlődő gazdaság eredményeként már eddig is alapvető változáson ment keresztül, és mivel a támogatások függetlenítése lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy reagáljanak a piaci jelzésekre;

M.  mivel az EK-Szerződés 33. cikke megállapítja, hogy az ellátás hozzáférhetőségének, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók megfelelő áron jussanak az ellátáshoz, a közös agrárpolitika célkitűzéseit képezik,

Területpihentetés

1.  üdvözli az EU mezőgazdasági minisztereinek közelmúltban hozott határozatát annak a bizottsági javaslatnak az elfogadásával kapcsolatosan, hogy 2008-ra felfüggeszti a területpihentetési kötelezettségeket;

2.  tudomásul veszi a Bizottság becslését, hogy ez a lépés körülbelül 2,9 millió hektár földterületet fog felszabadítani a gabonatermelés számára, és körülbelül 10 millió tonnával növeli a jövő évi betakarítást;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem fogadta el a Parlament arra vonatkozó módosításait, hogy 2009-re is függesszék fel a területpihentetési kötelezettségeket, és reméli, hogy a KAP küszöbön álló egészségügyi ellenőrzése során foglalkoznak ezzel az üggyel;

Élelmiszer-termelés és kiskereskedelem

4.  tudomásul veszi Fischer Boel biztos nemrégiben tett megjegyzését, hogy a takarmány árának növekedése következtében a hús és a húsipari termékek ára akár 20%-kal is növekedhet 2008-ban;

5.  megjegyzi, hogy a megnövekedett tejárak 2007-ben a tejtermelők számára kicsi, de égetően szükséges bevételnövekedést jelentenek, problematikusak azonban a fogyasztók számára, valamint a megfelelő tejtermékellátás szempontjából, például iskoláknak és kórházaknak;

6.  aggodalommal állapítja meg, hogy az európai baromfitenyésztőknek 40–60%-kal többet kell fizetniük a takarmányért, mint egy évvel ezelőtt, ez különösen azért sok, mert teljes költségeik kb. 60%-át a takarmány teszi ki;

7.  a lehető leghangsúlyosabban kiemeli, hogy a nyersanyagokhoz kapcsolódó költségek aránylag kis összetevőt képeznek sok élelmiszertermék összköltségében, különösen a feldolgozott élelmiszerek esetében, és hogy még a liszt árának nemrégiben bekövetkezett emelkedését követően is, a liszt előállításához kapcsolódó költségek csak kevesebb mint 10%-kal befolyásolják egy vekni kenyér kiskereskedelmi árát az Egyesült Királyságban, illetve kevesebb, mint 5%-kal egy bagett árát Franciaországban;

8.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elemezzék a termelői árak és a nagyobb kiskereskedők árai közötti ellentmondásokat; külön kiemeli, hogy a Bizottságnak ki kell vizsgálnia a kiskereskedői ágazat koncentrációjának hatásait, elsősorban a kistermelők, a kisvállalkozások és a fogyasztók hátrányára, és ha megállapítja a piaci erővel való visszaélést, alkalmaznia kell az összes rendelkezésére álló jogi eszközt;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy az – elsősorban a járványok (pl. a kéknyelv-kór) által sújtott – állattenyésztők számára engedélyezze a közvetlen kifizetések megelőlegezését, mivel a megemelkedett takarmányárak következtében súlyos pénzforgalmi problémákkal szembesülhetnek;

Bioüzemanyagok

10.  hangsúlyozza, hogy az EU gabonatermelésének csak egy nagyon kis hányadát használják jelenleg bioüzemanyag előállítására, és hogy az EU-nak 2020-ra előirányozott célkitűzése a bioüzemanyagokra vonatkozóan az EU szántóterületének csak 15%-os felhasználását kívánná meg;

11.  tudomásul veszi, hogy az energetikai felhasználású növények termesztésére használt terület az Unióban 2004 óta megtízszereződött és 2,84 millió hektárra nőtt;

12.  hangsúlyozza, hogy jelenleg a fosszilis üzemanyagok helyettesítőiként csak a bioüzemanyagok jöhetnek számításba, amelyek széles körben hozzáférhetők a piacon, ezenkívül a fosszilis üzemanyagokkal ellentétben megújíthatók, és általuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jelentősen visszafogható;

13.  megjegyzi, hogy amikor az EU-ban 1 tonna gabonát használnak bioetanol előállítására, az 40% erejéig melléktermék formájában visszajut a takarmányozási ágazatba;

14.  felhívja azonban a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a másodgenerációs bioenergia használatának és előállításának előmozdítása érdekében, amely trágyát és mezőgazdasági hulladékanyagot dolgoz fel, semmint elsődleges mezőgazdasági termékeket;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági hatástanulmányt, amely figyelembe veszi az élelmiszeripar és a növényi üzemanyagok előállítói közötti versengést a földekért és az erőforrásokért, beleértve az éghajlatváltozás hatásait, valamint az élelmiszer-termelés erőforrásainak további kimerülését megelőző lehetséges intézkedéseket;

Behozatal és kivitel

16.  mély aggodalommal jegyzi meg, hogy az összetett takarmány ára tonnánként 75 euróval emelkedett, és a takarmánygabona kritikus hiánya következtében továbbra is emelkedik, ami további 10 milliárd euró költséget jelent az EU állattenyésztői ágazata számára;

17.  tudomásul veszi a Mezőgazdasági Tanács legutóbbi ülésén tett bejelentést, mely szerint javaslatot dolgoznak ki a gabonafélék behozatali vámjának 2008. évi emelésére, amely intézkedés az állattenyésztési ágazatban, különösen a sertéshúságazatban kialakult nehéz helyzetet kívánja orvosolni;

18.  kiemeli, hogy az ilyen döntések gyengíthetik az EU piacra jutásért folytatott tárgyalási pozícióját a WTO-tárgyalások során;

19.  hangsúlyozza, hogy ez a döntés nem lehet példaértékű más ágazatok, például a rizsszektor számára;

20.  visszautasít minden, az EU-ból származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó kiviteli és vámkontingens kivetésére irányuló akciót;

21.  kéri, hogy a harmadik országok termelőire ugyanaz a szigorú ellenőrzés vonatkozzon, mint az uniós termelőkre;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen leltári gyakorlatot a lehetséges ellátásirányítási és élelmiszer-biztonsági intézkedésekről, amelyek segítségével elkerülhető az élelmiszer- és takarmányárak további szélsőséges változékonysága, valamint az élelmiszer- és az üzemanyag-termelés közötti nem fenntartható versengés;

Globális élelmiszer-bizonytalanság

23.  tisztában van azzal, hogy a világ élelmiszerkészleteinek csökkenő volta súlyos és rendkívüli hatással van a fejlődő világ alacsony nemzeti jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küszködő országaira, mivel ezen országok teljes gabonaimportja várhatóan jelentősen megnövekszik – minden idők legmagasabb számlája, a 2007/2008-as időszakra mintegy 28 milliárd dollár várható, ami az elmúlt évi amúgy is magas összeghez képest mintegy 14 százalékos növekedést jelent;

24.  megjegyzi, hogy mindent összevetve, a fejlődő országok rekordmennyiségű összeget, 52 milliárd dollárt fognak gabonabehozatalra költeni;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy alaposan elemezze a gabonafélék és az olajos magvak készlethiányának az EU-ban és harmadik országokban a legsebezhetőbb élelmiszer-termelőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatásait, beleértve az élelmiszer-ellátás akadozásának megelőzésére irányuló eszközöket és rendelkezéseket, valamint a további áremelkedések inflációs hatását;

26.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy a világpiaci folyamatokról – ideértve a fejlődő országok élelmiszer iránti fokozott igényét – végezzen mélyreható elemzést annak megfontolására, hogy – a KAP állapotfelmérésének részeként – létrehozzanak-e a piac megfelelő ellátását garantáló állandó mechanizmusokat;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.