Közös állásfoglalási indítvány - RC-B6-0543/2007/REV1Közös állásfoglalási indítvány
RC-B6-0543/2007/REV1
Európai Parlament

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

12.12.2007

az eljárási szabályzat 103. cikkének (4) bekezdése alapján, előterjesztette:
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:az EU és Kína közötti kapcsolatokról

A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B6-0543/2007
Előterjesztett szövegek :
RC-B6-0543/2007
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Kína közötti kapcsolatokról

Az Európai Parlament,

– tekintettel a 2007. november 28-án Pekingben tartott 10. Kína–EU csúcstalálkozó közös nyilatkozatára,

– tekintettel az Emberi Jogi Albizottság által az „Emberi jogok Kínában az olimpia közeledtével” címmel 2007. november 26-án tartott nyilvános meghallgatásra,

– tekintettel az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd 2007. október 17-én Pekingben és 2007. május 15–16-án Berlinben tartott fordulóira,

– tekintettel a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogi konzultációk működéséről szóló 2007. szeptember 6-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a kínai kormánnyal és a dalai láma követeivel tartott párbeszédről szóló 2007. február 15-i állásfoglalására[2],

– tekintettel az EU és Kína kapcsolatáról szóló 2006. szeptember 7-i állásfoglalására[3] és Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel a Tanács által 2001. december 13-án elfogadott, az emberi jogi párbeszédekről szóló uniós iránymutatásokra, és ezen iránymutatások végrehajtásának 2004. december 9-én elfogadott értékelésére,

– tekintettel korábbi éves állásfoglalásaira az emberi jogok helyzetéről a világban,

– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2007. október 31-én elfogadott ENSZ Olimpiai Fegyverszünetre (A/RES/62/4), amelynek értelmében felkérnek minden ENSZ-tagállamot a béke fenntartására és előmozdítására az olimpiai játékok idején,

– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulójára,

– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel az EU–Kína csúcstalálkozók 1998-as megindítása óta az EU és Kína közötti kapcsolatok mind politikai, mind gazdasági szempontból elmélyültek,

B.  mivel az emberi jogi párbeszéd megkezdéséről hozott minden határozat alapját a Tanács által elfogadott bizonyos kritériumok jelentik, amelyek tekintetbe veszik az EU főbb aggodalmait az adott országban uralkodó emberi jogi helyzettel kapcsolatban, az adott ország hatóságai részéről tanúsított őszinte elkötelezettséget a párbeszéddel és az emberi jogi helyzet javításával kapcsolatban, valamint azt a pozitív hatást, amelyet az emberi jogi párbeszéd az emberi jogi helyzetre gyakorolhat,

C. mivel a 2008-as pekingi olimpiai játékok ideális lehetőséget nyújtanak arra, hogy felhívjuk a világ figyelmét a kínai emberi jogi helyzetre,

D.  mivel az EU a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elveire épül és ezek alapján határozza meg önmagát; egyúttal emlékeztetve arra, hogy az EU nézete szerint ezen elvek szilárd képviselete a béke és stabilitás előfeltétele bármely társadalomban,

E.  mivel az EU és Kína közötti kapcsolatok szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír az EU–Kína stratégiai partnerség, és mivel a valódi partnerségnek közös értékekre kell épülnie,

F.  mivel az EU–Kína kapcsolatok erősítése és elmélyítése hozzájárulhat a globális kihívásokkal – úgymint az éghajlatváltozással, a biztonsági kérdésekkel, a terrorizmussal és a fegyverek elterjedésének megakadályozásával – történő szembenézéshez szükséges egymáshoz közelítő álláspontok kialakításához,

G.  mivel folyamatosan érkeznek nyugtalanító jelentések a különösen az újságírókat, emberi jogi aktivistákat, valamint a vallási és etnikai kisebbségek tagjait érintő politikai elnyomásról, állítólagos kínzásokról, a kényszermunka széles körű igénybevételéről, a halálbüntetés gyakori alkalmazásáról, illetve a vallás- és szólásszabadság, valamint a média, többek között az internet szabadságának módszeres elnyomásáról, és mivel a kínai kormány a Kína tibeti területeivel kapcsolatos információkat és az oda való belépést szigorúan ellenőrzi; mivel ezért nehéz pontosan meghatározni az emberi jogok megsértésének körét,

H.  mivel Kína elkötelezettsége és világszintű befolyása jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, és mivel az EU és Kína közötti kapcsolat alapját a szavahihetőségnek, a demokratikus értékeknek és a felelősségnek kell képeznie,

EU–Kína csúcstalálkozó

1. üdvözli a 10. EU–Kína csúcstalálkozó közös nyilatkozatát, amelyben mindkét fél megerősíti elkötelezettségét a globális kihívásokkal való szembenézésre irányuló, átfogó stratégiai partnerség kialakítása iránt, valamint üdvözli az EU–Kína kapcsolatok további fejlődését, valamint a kérdések széles körének rendezése érdekében folytatott elmélyült együttműködést;

2. sajnálatát fejezi ki, hogy az EU–Kína csúcstalálkozón a Tanács és a Bizottság ismét elmulasztotta az emberi jogi ügyeket határozott módon felvetni annak érdekében, hogy nagyobb politikai súlyt adjanak az emberi jogi aggodalmaknak, illetve hogy az EU nem használta fel a közelgő olimpiát arra, hogy a Kínában tapasztalható komoly emberi jogi problémákról tárgyaljon;

3. felszólítja Kínát és az EU-t, hogy a fenntartható növekedés és társadalmi fejlődés érdekében kiegyensúlyozottabb kereskedelemre és gazdasági partnerségre törekedjenek, különösen az éghajlatváltozás, a környezet és az energiaügy területén;

4. úgy véli, hogy az európai termékek és márkák kínai ipar általi hamisítása és az ezekkel való kalózkodás súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat; arra ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy jelentősen javítsák a szellemi tulajdonjogok védelmét;

5. ugyanakkor fokozott koherenciát és következetességet kér egyrészt az emberi jogok, másrészt a kereskedelem és a biztonság terén; ezért sürgeti az EU-t, hogy a Kínával folytatott fokozottabb kereskedelmi kapcsolatait az emberi jogi reformoktól tegye függővé, és e tekintetben felszólítja a Tanácsot, hogy a partnerségről és az együttműködésről szóló bármilyen új keretegyezmény aláírását megelőzően készítsen átfogó értékelést az emberi jogok helyzetéről;

6. üdvözli ezért a partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, amely kitér majd az EU és Kína közötti kétoldalú kapcsolatok minden területére, beleértve egy hatásos és működő emberi jogi záradékot és a megerősített és fokozott együttműködést a politikai ügyek tekintetében; ismételten kéri, hogy az Európai Parlamentet vonják be a felek valamennyi jövőbeli kétoldalú kapcsolatába, figyelembe véve azt, hogy az EP hivatalos hozzájárulása nélkül nem jöhet létre partnerségi és együttműködési keretmegállapodás;

7. ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogi kérdésekben elért nagyobb előrelépésig tartsák fenn a Kína ellen a Tienanmen téri események után bevezetett fegyverembargót; emlékezteti az EU tagállamait, hogy az EU fegyverek kivitelére vonatkozó magatartási kódexének kritériumai között szerepel az emberi jogok tiszteletben tartása a célállomás szerinti országban;

8. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ismételt ígéretei ellenére a kínai kormány még mindig nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICCPR); sürgeti ezért Kínát, hogy késlekedés nélkül ratifikálja és hajtsa végre az egyezségokmányt;

Az Európai Unió és Kína közötti emberi jogi párbeszéd

9. sajnálja, hogy az emberi jogok helyzete Kínában meglehetős aggodalomra ad okot; ezért hangsúlyozza, hogy jelentősen meg kell erősíteni és fejleszteni kell az emberi jogokról az EU és Kína között folyó párbeszédet; kéri a Tanácsot, hogy nyújtson részletesebb tájékoztatást a Parlament számára; úgy véli, hogy továbbra is szükség van EU–Kína jogi szemináriumok szervezésére, amelyek rendszerint megelőzik a párbeszédet, és amelyeken a tudományos élet és a civil társadalom képviselői vesznek részt, és e tekintetben üdvözli az EU–Kína Emberi Jogi Tudományos Hálózat megalakulását a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének (EIDHR) 3. célkitűzése keretében, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon e hálózat Európai Parlamenttel való hatékony együttműködéséről;

10. úgy véli, hogy a Kínával folytatott párbeszéd több fordulóján megtárgyalt témákat, például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának ratifikálását, a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer reformját – ideértve a halálbüntetés és a munkával történő átnevelés kérdését –, a különösen az interneten történő véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az információ szabadságát, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságot, a tibeti kisebbségek helyzetét, a Tienanmen téri eseményeket követően letartóztatott személyek szabadon bocsátását, a munkavállalók jogait és más jogokat a párbeszéd során továbbra is fel kell vetni, különös tekintettel a korábbi párbeszédek és jogi szemináriumok eredményeként a két fél által kölcsönösen elfogadott ajánlások megvalósítása tekintetében; e célból felkéri a Tanácsot, hogy fontolja meg a párbeszéd időtartamának meghosszabbítását, és hagyjon több időt a felmerült kérdések megvitatására; kéri továbbá a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeinek betartására, különös tekintettel a független szakszervezetekre és a gyermekmunkára vonatkozó egyezményekre;

11. tudomásul veszi Kína elkötelezettségét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogi kérdések hiteles, objektív és nem kirekesztő megválaszolására irányuló feladata támogatása iránt, illetve kéri az ENSZ rendszerén belüli együttműködés megerősítését és az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival való együttműködést, valamint a megfelelő nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített nemzetközi emberi jogi normák, többek között a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását;

12. felhívja a figyelmet arra, hogy Kínának biztosítania kell a szólás-, gondolat- és vallásgyakorlási szabadságot; megerősíti – különösen a kínai tisztviselők között a „vallás” és a „jogszerű vallás” meghatározásáról folyó tárgyalások fényében –, hogy a vallásokról szóló olyan, átfogó törvényre van szükség, amely megfelel a nemzetközi normáknak, és garantálja a tényleges vallásszabadságot; sajnálatát fejezi ki a meggyőződés alkotmányos szabadsága (a kínai alkotmány 36. cikke) és azon helyzet közötti ellentmondás miatt, hogy az állam folyamatosan beavatkozik a vallási közösségek ügyeibe, különösen a vallásügyi miniszterek képzése, kiválasztása, kinevezése és politikai képzése tekintetében;

13. sajnálja, hogy a sino-tibeti tárgyalások hatodik köre is eredménytelenül zárult; felszólítja a tárgyaló feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a párbeszéd fenntartására és felszólítja a kínai kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a dalai láma Tibet autonómiájára irányuló kéréseinek megfelelő figyelembevételével; felszólítja Kínát, hogy ne gyakoroljon nyomást a dalai lámával baráti viszonyt ápoló államokra;

14.  ismételten aggályainak ad hangot a folytatódó emberi jogi visszaélésekről Tibetből és más, tibetiek lakta tartományokból érkező hírek kapcsán, melyek kínzásokról, önkényes letartóztatásokról és bebörtönzésekről, a vallásszabadság elnyomásáról, a szabad mozgás önkényes korlátozásáról és munkatáborokban történő átnevelésről szólnak; elítéli a tibeti kolostorokban és zárdákban 2005 októbere óta folytatott ún. „hazafias oktatási” kampány fokozását, amely során arra kényszerítik a tibetieket, hogy nyilatkozatokat írjanak alá a dalai láma mint veszélyes szeparatista elítéléséről; felszólítja Kínát annak engedélyezésére, hogy egy független testület látogatást tehessen Gedhun Choekyi Nyima-nál, a tibeti pancsen lámánál és szüleinél, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kérésének megfelelően;

15.  felszólítja Kínát mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagját, hogy hajtsa végre az ENSZ kínzás elleni küzdelemért felelős különmegbízottjának ajánlásait, és adjon állandó meghívást az ENSZ-szakértőknek Kínába;

16.  úgy véli, hogy az emberi jogi eseteknek a pekingi olimpiai játékok fényében jobban előtérbe kell kerülniük; valamint megismétli álláspontját, mely szerint az Olimpiai Charta 1. és 2. cikke értelmében „tiszteletben kell tartani az alapvető egyetemes etikai elveket”, valamint elő kell mozdítani „az emberi méltóság megőrzéséről gondoskodó”, békés társadalmat;

17.  kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra saját értékelését arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget Kína az olimpiai játékok rendezési jogának Peking számára történő odaítélése előtt, 2001-ben tett vállalásainak; hangsúlyozza, hogy az EU-nak ezt az értékelést figyelembe kell vennie, valamint nemzeti olimpiai bizottságaival együtt kell működnie annak érdekében, hogy megteremtse a felelősségteljes viselkedés alapjait az olimpia előkészületeinek és lebonyolításának időszakában, valamint az olimpia után;

18.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi időben megnövekedett az emberi jogi jogvédők, újságírók, ügyvédek, a petíciók benyújtói, a civil szervezetek aktivistái, etnikai csoportok, például az ujgurok, különböző vallások hívői, különösen a Falun Gong követői olimpiával kapcsolatos politikai üldöztetése; felhívja a kínai hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket az embereket, vessenek véget az emberi jogok megsértésének, valamint annak, hogy az olimpia infrastruktúrájának kialakítása érdekében számos házat rombolnak le anélkül, hogy kárpótlást biztosítanának;

19.  felhívja Kínát, hogy tegyen konkrét lépéseket a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására, és tartsa tiszteletben a sajtószabadságot mind a kínai, mind pedig a külföldi újságírók tekintetében; különösen aggasztónak tartja a Kínában folytatott nemzetközi újságírói tevékenységre vonatkozó új szabályok végrehajtásának elmaradását, és sürgeti a kínai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel a külföldön szerkesztett több ezer weboldalon megjelenő hírek és információk – különösen multinacionális vállalatok segítségével folytatott – cenzúrázásával és blokkolásával; kéri az információhoz való jogaik gyakorlása miatt Kínában fogva tartott minden újságíró, internet-felhasználó és „internetdisszidens” szabadon bocsátását; ismételten felhívja a kínai hatóságokat, hogy a 2008-as olimpiai játékok idejére rendeljen el kivégzési moratóriumot és vonja vissza a 42 csoportra vonatkozó feketelistát;

20.  felhívja a figyelmet a Kínai Kommunista Párt 2007. október közepén tartott XVII. nemzeti pártkongresszusának következtetéseire, ahol is szó volt különböző olyan lehetőségekről és arról a nyitottságról, hogy Kínában szélesebb körű nemzetközi emberi jogi normákat alkalmazzanak;

21.  sürgeti Kínát, hogy hagyjon fel a mianmari rezsim és a dárfúri helyzet támogatásával;

o

o o

   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság kormányának, a Kínai Nemzeti Népgyűlésnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségének.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat