A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B6-0050/2008

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0050/2008

Viták :

PV 30/01/2008 - 7

Szavazatok :

PV 31/01/2008 - 8.12
CRE 31/01/2008 - 8.12

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0035

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 108kWORD 85k
28.1.2008
PE401.031v01-00}
PE401.032v01-00}
PE401.033v01-00}
PE401.034v01-00}
PE401.036v01-00} RC1
 
B6‑0050/2008}
B6‑0051/2008}
B6‑0052/2008}
B6‑0053/2008}
B6‑0055/2008} RC1
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján, előterjesztette:
   Járóka Lívia, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
   Jan Marinus Wiersma, Hannes Swoboda, Lévai Katalin, Adrian Severin és Jan Andersson, a PSE képviselőcsoportja nevében
   Mohácsi Viktória és Alfonso Andria, az ALDE képviselőcsoport nevében
   Elly de Groen-Kouwenhoven, Milan Horáček és Gisela Kallenbach, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
   Giusto Catania, Vittorio Agnoletto, Mary Lou McDonald és Dimitrios Papadimoulis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
   PPE-DE (B6‑0050/2008)
   ALDE (B6‑0051/2008)
   Verts/ALE (B6‑0052/2008)
   PSE (B6‑0053/2008)
   GUE/NGL (B6‑0055/2008)
a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról

 

Az Európai Parlament állásfoglalása a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EK-Szerződés 3., 6., 7., 29. és 149. cikkére, amely szerint a tagállamok kötelesek egyenlő jogokat biztosítani minden állampolgáruk számára,

–  tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely alapján az Európai Közösség megfelelő intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy fellépjen a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetés ellen,

–  tekintettel az Európai Unióban élő romák helyzetéről szóló 2005. április 28-i, az Európai Unióban élő roma nők helyzetéről szóló 2006. június 1-jei, valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazására vonatkozó 2007. november 14-i állásfoglalására,

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvre, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdéséről szóló kerethatározatra,

–  tekintettel a „Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban 2007-ben" című, az Alapjogi Ügynökség által közzétett jelentésre,

–  tekintettel a 2005-ben létrehozott „A romák beilleszkedésének évtizede” programra és a Roma Oktatási Alapra, amelyeket számos uniós tagállam, tagjelölt ország és más olyan ország hívott életre, amelyekben az európai uniós intézmények meghatározó jelenléttel bírnak,

–  tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye 4. cikkére és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel az átfogó cselekvési tervre, amelyet elfogadtak az EBESZ-ben részt vevő államok, köztük az EU tagállamai és tagjelölt államai, amely a romák és szintik helyzetének az EBESZ térségében történő javítását helyezi előtérbe, amelyben az államok többek között vállalják, hogy további erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy a romák és a szintik teljes mértékben és egyenrangú szereplőként vegyenek részt társadalmainkban, továbbá arra, hogy megszüntessék hátrányos megkülönböztetésüket,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Alapjogi Ügynökség alapokmányára,

–  tekintettel az etnikai kisebbségek társadalmi integrációjával és a munkaerőpiacon való teljes részvételével foglalkozó magas szintű tanácsadói szakértői csoport által készített, „Az etnikai kisebbségek a munkaerőpiacon – Sürgető felhívás a fokozottabb társadalmi integráció érdekében” című, az Európai Bizottság által 2007-ben kiadott jelentésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel az Európában élő 12–15 millió romát, akik közül mintegy 10 millió az Európai Unióban él, faji alapú megkülönböztetés és sok esetben súlyos strukturális diszkrimináció, szegénység, valamint társadalmi kirekesztés, továbbá nemen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irányultságon alapuló többszörös megkülönböztetés sújtja; mivel az európai romák többsége a 2004. és 2007. évi bővítés után vált uniós polgárrá, és azóta élvezik az uniós polgárok és családjaik tagállamok területén történő szabad mozgására és tartózkodására irányuló jog nyújtotta előnyöket,

B.  mivel a számos európai ország társadalmában hagyományosan jelen lévő európai romák helyzete különbözik az európai nemzeti kisebbségekétől, ami indokolja a konkrét európai szintű intézkedések szükségességét,

C.  mély sajnálatát kifejezve amiatt, hogy az Európai Unió roma lakossága az uniós polgárként őket megillető alapvető jogok, úgymint a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog gyakorlása közben gyakran néz szembe faji megkülönböztetéssel,

D.  mivel különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a roma személyek és közösségek, amelyek úgy határoztak, hogy a nemzeti állampolgárságuk szerinti uniós tagállam helyett egy másik uniós tagállamban telepednek le,

E.  elismerve, hogy a romákkal szembeni faji megkülönböztetés elleni küzdelemben, valamint az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyhez és a lakhatáshoz való jogaik megvédése terén nem történt előrelépés a legtöbb tagállamban, valamint tagjelölt országban,

F.  mivel a szegregációt az oktatás területén továbbra is számos tagállamban tolerálják, elismerve, hogy a magas színvonalú oktatáshoz való hozzájutásban fellépő ilyen hátrányos megkülönböztetés folytonosan kihat a roma gyermekek azon lehetőségére, hogy fejlesszék és élvezzék a tanulmányi fejlődéshez való jogukat;

G.  mivel a nem megfelelő és egészségtelen életkörülmények és a bizonyítottan létező gettósodás meglehetősen gyakran előforduló jelenségek, valamint a romák rendszerint vagy kényszerkilakoltatás áldozatai, vagy megakadályozzák őket abban, hogy az ilyen lakóhelyekről elköltözzenek,

H.  mivel a roma közösségekben elfogadhatatlanul magas az átlagos munkanélküliség, ezért speciális intézkedésekre van szükség, amelyek megkönnyítik számukra, hogy munkát találjanak; hangsúlyozva, hogy az európai munkaerőpiac, valamint az egész európai társadalom számára rendkívül hasznos lenne a romák társadalmi integrációja,

I.  mivel az EU-nak számos olyan mechanizmus és eszköz áll rendelkezésére, így például a társadalmi integráció vagy a regionális és foglalkoztatáspolitikák, amelyeket arra lehetne használni, hogy javuljon a romák magas színvonalú oktatáshoz, munkavállaláshoz, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése,

J.  elismerve, hogy a roma közösségek társadalmi integrációja továbbra is elérendő cél, és hogy megfelelő uniós eszközöket kell használni annak érdekében, hogy hathatós és látható változás történjen ezen a területen,

K.  elismerve a romák politikai életben való hatékony részvételének szükségességét, különösen az olyan döntések tekintetében, amelyek kihatnak a romák életére és jólétére,

L.  mivel a cigányellenesség és a romafóbia még mindig széles körben elterjedt Európában, és a szélsőségesek által propagált és kiaknázott jelenség, ami rasszista támadások, uszító beszédek, jogtalan kilakoltatások és rendőrségi zaklatás formájában csúcsosodik ki,

M.  mivel a legtöbb roma nő kettős – egyrészt nemen, másrészt etnikai származáson alapuló – diszkrimináció áldozata,

N.  mivel a roma Holokauszt (Porajmos) az európai romák, akárcsak a zsidók és más üldözött csoportok fizikai megsemmisítésére irányuló náci bűnök súlyosságának megfelelő módon teljes elismerést érdemel,

1.  nyomatékosan és nyíltan elítéli a romákat és az egyéb, „cigánynak” tekintett személyeket érő hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját;

2.  üdvözli a 2007. december 14-i Európai Tanács elnökségi következtetéseit, amelyek szerint „tudatában a romák unióbeli nagyon egyedi helyzetének, felkéri a tagállamokat és az Uniót, hogy minden eszközt vegyenek igénybe a romák társadalmi befogadásának érdekében”, és „felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő szakpolitikákat és eszközöket, és legkésőbb 2008 júniusáig számoljon be a Tanácsnak az elért eredményekről”;

3.  úgy véli, hogy az EU és tagállamai osztoznak abbéli felelősségükben, hogy előmozdítsák a romák integrációját, és hogy védelmezzék az európai polgárként őket megillető alapvető jogokat, valamint hogy a látható eredmények elérése érdekében sürgősen fokozniuk kell közös erőfeszítéseiket ezen a területen; felhívja a tagállamokat és az Unió intézményeit, hogy támogassák a szükséges intézkedéseket a romák befogadásának megvalósításához szükséges megfelelő társadalmi és politikai környezet megteremtése érdekében;

4.  sürgeti az EU új Alapjogi Ügynökségét, hogy helyezze a cigányellenességet munkaprogramja legfontosabb ügyei közé;

5.  megerősíti az EU szerepének fontosságát a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni harcban, amely gyakran strukturális, ezért átfogó, uniós szintű megközelítést igényel, annak elismerése mellett, hogy a romák védelméhez, ösztönzéséhez és kedvező helyzetbe hozásához szükséges létfontosságú hatásköröket, politikai akaratot, időt és forrásokat elsősorban a tagállamoknak kell biztosítaniuk;

6.  sürgeti az Európai Bizottságot egy olyan, a romák társadalmi integrációjára vonatkozó európai keretstratégia kidolgozására, amelynek célja az uniós szintű politikai koherencia e téren való biztosítása, továbbá sürgeti az Európai Bizottságot, hogy átfogóan alakítson ki a romák integrációjára vonatkozó közösségi cselekvési tervet, amelynek feladata lesz, hogy pénzügyi támogatást biztosítson a romák társadalmi integrációjára vonatkozó európai keretstratégia végrehajtásához;

7.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a romákkal foglalkozó egységet a romák társadalmi integrációjára vonatkozó európai keretstratégia végrehajtásának koordinálására, a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítésére és a tagállamok közötti együttes fellépések koordinálására, valamint a romaügyek általános érvényesítésére minden vonatkozó szervezetben;

8.  üdvözli a Bizottság által bejelentett kezdeményezéseket, beleértve a megkülönböztetés elleni küzdelem felülvizsgált stratégiájáról szóló közlemény kihirdetését, a bevándorlói háttérrel rendelkező vagy hátrányos helyzetű kisebbséghez tartozó diákok oktatásáról szóló hamarosan megjelenő zöld könyvet, továbbá a 2004/43/EK irányelv végrehajtásának biztosításával kapcsolatos további lépések megtételére vonatkozó szándékot; különösen üdvözli azt a magas szintű roma fórum létrehozására irányuló javaslatot, amely a roma ügyek megoldását célzó hatékony politikák megteremtéséhez nyújtana keretet;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hátrányos megkülönböztetés elleni jogi szabályozás megerősítésének lehetőségeit az oktatás területén, különös tekintettel az elkülönítés megszüntetésére, és eredményeiről ezen állásfoglalás elfogadásának időpontjától számított egy éven belül számoljon be a Parlamentnek; ismételten hangsúlyozza, hogy a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésnek a romákkal kapcsolatos európai stratégiában prioritásnak kell lennie; sürgeti a Bizottságot, hogy kettőzze meg a tagállamokban olyan tevékenységek finanszírozására és támogatására tett erőfeszítéseit, amelyek a roma gyermekeket már kora gyermekkoruktól integrálják az általános oktatási rendszerbe; sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson a romákkal kapcsolatos pozitív cselekvés elősegítésére irányuló programokat a középiskolai és felsőoktatás területén, beleértve a szakképzést, a felnőttoktatást, az élethosszig tartó tanulást és az egyetemi oktatást; sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson egyéb, az elkülönítés megszüntetésének pozitív és eredményes modelljeit bemutató programokat;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a romák munkaerő-piaci integrációját a képzést és átképzést, a munkaerő-piacon a pozitív cselekvés elősegítését, a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályoknak a foglalkoztatás területén történő szigorú betartását, a romák vállalkozói tevékenységét és a roma kisvállalkozások előmozdítását is magukban foglaló intézkedések révén;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kisvállalkozások beindításának ösztönzése érdekében, valamit a hátrányos helyzetű közösségeket tönkretevő uzsora gyakorlatának helyettesítése céljából fontolja meg a mikrohitelrendszer bevezetésének lehetőségét, amit a magas szintű tanácsadó csoport már 2007-es jelentésében is javasolt;

12.  felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és tagállamokat, hogy támogassák a roma közösségek egészségügyi helyzetét javító, a rendszer egészére vonatkozó nemzeti programokat; sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul fejezzék be és megfelelően orvosolják egyes roma közösségek szisztematikus kizárását az egészségügyi ellátásból, beleértve többek között az elszigetelt területeken élő közösségeket és az emberi jogokkal való komoly múltbeli vagy jelenlegi visszaéléseket az egészségügyi ellátás területén, beleértve az egészségügyi intézményekben meglévő faji szegregációt és a roma nők kényszerített sterilizációját;

13.  sürgeti a Bizottságot, hogy építsen a létező pozitív modellekre a súlyos társadalmi, környezeti és egészségügyi veszélyeket okozó roma szegénytelepek megszüntetését célzó programok támogatása végett azokban az országokban, ahol ezek léteznek és olyan más programok támogatása végett, amelyek a romák, így a roma migránsok lakhatásának pozitív és sikeres modelljeként szolgálnak;

14.  sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EU romaügyi politikáját hangolják össze „A romák beilleszkedésének évtizede” programmal, és használják ki a létező kezdeményezéseket, így például a Roma Oktatási Alapot, az EBESZ cselekvési tervét és az Európa Tanács ajánlásait erőfeszítései hatékonyságának e téren történő fokozása érdekében;

15.  hangsúlyozza a helyi hatóságok bevonásának fontosságát a romák integrációjának előmozdítására és a megkülönböztetés leküzdésére tett erőfeszítések hatékony megvalósulásának biztosítása érdekében;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy a roma közösséget a lehető legalacsonyabb szinten vonják be annak érdekében, hogy a roma embereket képessé tegyék az EU által nyújtott, a romák jogainak és közösségei integrációjának előmozdítására irányuló valamennyi – akár az oktatás és a foglalkoztatás, akár a polgári részvétel terén megjelenő – kezdeményezésre vonatkozó ösztönzők teljes körű kihasználására, mivel a sikeres beilleszkedéshez alulról építkező megközelítésre és közös felelősségvállalásra van szükség; hangsúlyozza a roma emberi erőforrás és szakmai kapacitás kialakításának fontosságát a romáknak a közigazgatás valamennyi szintjébe, köztük az európai intézményekbe történő bevonása érdekében;

17.  emlékeztet arra, hogy a tárgyalási és csatlakozási folyamat során minden tagjelölt ország elkötelezte magát a roma közösségek integrációja, valamint az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való jogaik előmozdítása mellett; felhívja az Európai Bizottságot, hogy értékelje ezen kötelezettségek teljesítését és a romák jelenlegi helyzetét az összes uniós tagállamban;

18.  felhívja a Bizottságot és az érintett hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Csek Köztársaságban, Lety településen található egykori koncentrációs tábor helyszínén megszüntessék a disznóhizlaldát, és hogy az üldözés áldozatainak tiszteletére emlékművet építsenek oda;

19.  úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek behatóbban kellene tanulmányoznia a romák integrációjára vonatkozó európai politikai kihívások különböző szempontjait;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országoknak, az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat