Közös állásfoglalási indítvány - RC-B6-0235/2008Közös állásfoglalási indítvány
RC-B6-0235/2008
Európai Parlament

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

16.6.2008

az eljárási szabályzat 103. cikkének (4) bekezdése alapján előterjesztette:
az alábbi képviselőcsoportok indítványainak helyébe lép: a 2008. június 26–27-én Hanti-Manszijszkban megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról

A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B6-0235/2008
Előterjesztett szövegek :
RC-B6-0235/2008
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása a Hanti-Manszijszkban 2008. június 26–27-én megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról

Az  Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Oroszországi Föderáció között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra[1], amely 1997-ben lépett hatályba és 2007-ben járt le,

–  tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2008. május 26-i határozataira, amelyekben elfogadta a tárgyalási iránymutatásokat egy olyan megállapodás tekintetében, amely egy új, átfogó keretet biztosít majd az EU és Oroszország közötti kapcsolatok számára,

–  tekintettel a 2003. május 31-i szentpétervári csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban megfogalmazott közös uniós és orosz célkitűzésre, nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, a külső biztonsági térség, valamint a kutatási, oktatási és kulturális térség kialakításának szándékára,

–  tekintettel az EU és Oroszország kapcsolatairól szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Mafrában tartott EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2007. november 14-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra, és különösen azok 2008. április 17-i fordulójára, amely – főként a közelmúltbeli parlamenti és elnökválasztások fényében – a sajtó-, a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadsággal, a civil társadalom működésével, a kisebbségekhez tartozók jogaival, a rasszizmussal és idegengyűlölettel, valamint a gyermekek jogaival foglalkozott,

–  tekintettel az EU és Oroszország közös térségeinek végrehajtásának előrehaladásáról szóló, a Bizottság által készített 2007-es éves jelentésre,

–  tekintettel az EU–Oroszország Szabadsággal, Biztonsággal és Jogérvényesüléséssel Foglalkozó Állandó Partnerségi Tanácsának 2008. április 24–25-én, Szentpéterváron megrendezett nyolcadik ülésének eredményeire,

–  tekintettel az EU–Oroszország Partnerségi és Együttműködési Tanácshoz delegált európai parlamenti küldöttség elnökének az EU–Oroszország munkacsoport 2008. március 17–18-i moszkvai látogatását követő nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok az elmúlt évtized során folyamatosan fejlődtek, aminek következtében mély és átfogó gazdasági integráció és kölcsönös függőség alakult ki, amely a közeljövőben még tovább fog mélyülni,

B.  mivel az Európai Unió és Oroszország – amely tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának – egyaránt felel a globális stabilitásért és biztonságért, és mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és a jószomszédi viszony rendkívül fontos Európa stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából,

C.  mivel az EU és az Oroszországi Föderáció közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír a két partner közötti együttműködés további fejlesztése és elmélyítése szempontjából,

D.  mivel az új stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat a négy közös térség – nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének közös térsége, a külső biztonság közös térsége, valamint a kutatás, oktatás és kultúra közös térsége – kialakítása érdekében tett lépések eredményei alapján minél előbb meg kellene kezdeni, mivel a négy közös térség mielőbbi létrehozásának kell az új stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában állnia,

E.  mivel miután jelentős előrelépés történt a húskészítmények és más mezőgazdasági termékek Lengyelországból való behozatalával szembeni orosz embargó, valamint a Druzsba vezeték – Litvánia által politikai megtorló jellegű intézkedésnek tekintett – lezárására vonatkozó ígéretek tekintetében, végül a tagállamok megállapodást kötöttek egymással egy új megállapodásra vonatkozó új tárgyalási felhatalmazás véglegesítéséről, amely új megállapodás a múlt év végén lejárt partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA) helyébe lép,

F.  mivel május 7-én Dimitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció elnöke letette hivatali esküjét; mivel az új elnök a korábbi elnököt, Vlagyimir Putyint jelölte miniszterelnöknek, akit a Duma elsöprő többséggel megerősített eme tisztségében,

G.  mivel a tavalyi dumaválasztást és az ezévi elnökválasztást követően az orosz vezetésben bekövetkező változások új lendületet adhatnak az EU és Oroszország közötti kapcsolatoknak, Oroszország néhány közeli szomszédjához fűződő kapcsolatai javításának, valamint a demokrácia és a jogállamiság oroszországi fejlődésének,

H.  mivel az új orosz elnök, Dimitrij Medvegyev beiktatási beszédében megerősítette elkötelezettségét egy érett és hatékony jogrendszer kialakítása mint Oroszország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető feltétele, továbbá Oroszország nemzetközi közösségen belüli befolyásának fokozása és Oroszország világ felé való fokozottabb nyitása, valamint a más népekkel mint egyenlő partnerekkel folytatott párbeszéd megkönnyítése mellett; mivel első lépésként Medvegyev elnök elrendelte egy korrupcióelleni tanács létrehozását, amelynek elnöki tisztségét ő maga tölti majd be,

I.  mivel az Oroszországi Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozása nagymértékben hozzájárulna az Oroszország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok további javulásához, amennyiben Oroszország kötelezettséget vállal a Kereskedelmi Világszervezet által támasztott követelményeknek és kötelezettségek teljes körű teljesítésére,

J.  mivel az energiaellátás biztonsága az egyik legnagyobb kihívás Európa számára és az Oroszországgal folytatott együttműködés egyik fő területe; mivel közös erőfeszítéseket kell tenni mind a már létező, mind a még fejlesztést igénylő energiaszállító rendszerek teljes körű és hatékony kihasználása érdekében, mivel az EU nagyfokú függősége a fosszilis üzemanyagoktól gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékközpontú európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban,

K.  mivel a közelmúltban Oroszország több nagy energiaprojektjébe stratégiai partnerként felvett néhányat az EU legnagyobb energiavállalatai közül, illetve lehetővé tette uniós vállalatok számára stratégiai részvénycsomagok felvásárlását orosz vállalatokban, mivel a jogbiztonság és a tulajdonjogok biztosítása feltétlenül szükséges az oroszországi külföldi befektetések jelenlegi szintjének fenntartásához,

L.  mivel az energiaellátás és -szállítás feltételeiről folytatott vitákat tárgyalások útján, diszkriminációmentes és átlátható módon kell rendezni, és mivel e viták soha nem válhatnak az EU tagállamaira és a közös szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomás eszközeivé,

M.  mivel az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között kötendő megállapodásnak ezért magába kell foglalnia az Energia Charta Egyezményben lefektetett elveket,

N.  mivel az Európai Uniónak és az Oroszországi Föderációnak közösen aktív szerepet kellene vállalnia a béke és a stabilitás megteremtésében az európai kontinensen, különösen a közös szomszédságban, valamint a világ többi részén,

O.  mivel az Európai Uniónak és az Orosz Föderációnak együtt kellene dolgoznia azon, hogy végleges megoldást találjanak Koszovó nemzetközi státuszára, továbbá hogy békésen rendezzék az egyre veszélyesebbé váló konfliktusokat az abháziai, dél-oszétiai, hegyi-karabahi és a Dnyeszteren túli régiókban,

P.  mivel az orosz hatóságok arra vonatkozó döntését követően, hogy jogi kapcsolatokat létesítenek a szakadár Abházia és Dél-Oszétia köztársaságaival, ezeken a grúz területeken a helyzet tovább romlik, megkérdőjelezve az orosz katonai erők semleges békefenntartó szerepét és aláásva Grúzia területi integritását,

Q.  mivel Oroszország felfüggesztette részvételét az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésben (CFE-szerződés), közölvén, hogy leállítja katonai objektumainak NATO-tagállamok általi ellenőrzéseit és vizsgálatait, valamint hogy hagyományos fegyvereinek számát nem korlátozza többé,

R.  mivel az uniós miniszteri trojkával április 29-én, Luxembourgban tartott ülését követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Oroszország részt vesz az EU csádi és közép-afrikai köztársasági katonai műveleteiben (EUFOR Csád/KAK),

S.  mivel továbbra is igen aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közös megegyezéssel létrehozott demokratikus elvekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos fejlemények, mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia alapelvei és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett,

T.  mivel fontos, hogy az EU közös álláspontot képviseljen, szolidaritást mutasson, és az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolataiban egységet jelenítsen meg, és hogy ezek a kapcsolatok kölcsönös érdekeken és közös értékeken alapuljanak,

1.  hangsúlyozza, hogy a soron következő csúcstalálkozó lesz az első EU–Oroszország csúcstalálkozó, amelyen az újonnan megválasztott elnök, Dmitrij Medvegyev részt vesz, és kifejezi abbéli reményét, hogy e találkozó az EU és Oroszország közötti kapcsolatok javulását fogja jelezni;

2.  újra hangsúlyozza azt a meggyőződését, hogy a stratégiai együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, amelynek nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unióéival, hanem a nemzetközi porondon és a közös szomszédságban folytatott szoros együttműködés célkitűzése is;

3.  hangsúlyozza a tagállamok közötti egységesség fontosságát az Oroszországgal folytatott kapcsolatokban, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak elsőbbséget az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalások során egy közös álláspont hosszú távú előnyeinek a konkrét kérdésekről szóló kétoldalú megállapodások rövid távú előnyeivel szemben;

4.  támogatja, hogy az Oroszországgal folytatott jövőbeli kapcsolatok kialakítása elkötelezettebb alapon történjen továbbra is a négy közös területhez tartozó témákra és az új partnerségi és együttműködési megállapodás szükségességére, illetve a konkrét együttműködésre, közös projektekre, valamint az eddigi kötelezettségvállalások és megállapodások végrehajtására összpontosítva;

5.  elégedettségének ad hangot, amiért végül sikerült legyőzni az akadályokat az Oroszországi Föderációval egy új stratégiai partnerségről folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatos megbízatásra vonatkozó megállapodás tekintetében;

6.  sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – az Oroszországi Föderáció kormányával együtt – a Hanti-Manszijszkban megrendezendő 21. EU–Oroszország csúcsot valódi új kiindulópontként kezeljék az EU–orosz kapcsolatok további megerősítése érdekében oly módon, hogy elkezdik egy új partnerségi és együttműködési megállapodás tárgyalásait, ezzel alapot teremtve további konkrét eredmények megvalósításához a közel jövőben;

7.  üdvözli, hogy az új elnök, Medvegyev úr beiktatási beszédében kifejezte a polgári jogok fontosságát, valamint üdvözli azt a tényt, hogy nyilvánosan az emberi jogok fontossága és a jogállamiság mellett tört lándzsát; elvárja, hogy ezeket a szavakat tettek is kövessék, és hogy Oroszország elindítsa azokat a szükséges reformokat, amelyek egy fejlett demokratikus rendszer alapjait teremtenék meg;

8.  mély aggodalmát fejezi ki az orosz és nemzetközi emberi jogi bizottságok folyamatos jelentései miatt a börtönökben, rendőrőrsökön és a csecsenföldi titkos büntetőintézetekben alkalmazott kínzással, valamint embertelen és megalázó bánásmódokkal kapcsolatban; mélységes aggodalmának ad hangot továbbá az etnikai, faji és vallási kisebbségek elleni támadások számának növekedése miatt Oroszországban;

9.  megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy az orosz minisztériumok – kivéve a külügyminisztérium – részvételével tegyék az EU–Oroszország emberi jogi konzultációt hatékonyabbá és eredményközpontúvá, és hogy annak minden szintjén vonják be az Európai Parlamentet; e tekintetben úgy véli, hogy a Bizottság által a civil táradalom szereplői számára szervezett, a hivatalos konzultációkat megelőző eligazítás fontos eszköz, amelyet az orosz hatóságoknak megfelelően támogatnia kell és figyelembe kell vennie azzal a céllal, hogy azt valódi jogi szemináriummá formálják át, amelybe bevonják a tudományos szakértőket, a civil társadalom képviselőit és mind a két oldalt képviselő tisztviselőket;

10.  hangsúlyozza, hogy az erős és független civil társadalom a valódi és érett demokrácia alapvető és pótolhatatlan eleme; e tekintetben mélységesen aggasztónak találja az emberijogvédők romló helyzetét és az emberi jogok előmozdítása, valamint a környezetvédelem és ökológiai kérdések területén tevékenykedő civil szervezetek által tevékenységük bejegyzésekor és végrehajtásakor tapasztalt nehézségeket; rendkívül aggasztónak tartja a szélsőségességről szóló jogszabály nemrégiben történt módosítását, amely korlátozhatja az információ szabad áramlását és oda vezethet, hogy az orosz hatóságok tovább nyirbálhatják a független újságírók és a politikai ellenzék tagjainak szólásszabadsághoz való jogát;

11.  felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy tegyen bizonyságot a közös értékek melletti elkötelezettségéről azáltal, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. jegyzőkönyvét, ezáltal jelentős reformokat lehetővé téve az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely több tízezer esetnyi ügyhátralékkal küszködik; elszólítja az orosz hatóságokat, hogy tartsák be az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott valamennyi ítéletet;

12.  üdvözli, hogy az EU–Oroszország csúcstalálkozót a Hanti-Manysi Autonóm Körzet közigazgatási központjában fogják megtartani; felhívja a soros elnökséget, hogy használja ki a csúcstalálkozó – amelyet a finnugor népek 5. világkongresszusa követ – nyújtotta lehetőséget a finnugor kisebbségek oroszországi problémáinak kezelésére irányuló, továbbá politikai képviseletük, valamint kulturális és nyelvi identitásuk védelme és fejlesztése érdekében tett erőfeszítések megvitatására;

13.  megismétli továbbá a közös gazdasági térség (KGT) létrehozásának fontosságát és a KGT-ütemtervben elfogadott célok további fejlesztését, különösen az EU és Oroszország közötti nyitott és integrált piac kialakítását illetően;

14.  üdvözli a legutóbbi, mafrai csúcstalálkozó óta az Oroszország WTO-hoz való csatlakozása tekintetében elért előrelépést, ami mindkét fél üzleti közössége számára egyenlő feltételeket teremt és nagyban segíti a modern, diverzifikált és csúcstechnológiát alkalmazó gazdaság kialakítására irányuló orosz erőfeszítéseket; felszólítja Oroszországot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a csatlakozási folyamat fennmaradó akadályainak különösen az exportadók és -díjak tekintetében való eltávolítása érdekében, valamint azért, hogy képes legyen teljes mértékben megfelelni a WTO-tagság állította kötelezettségeknek és követelményeknek, és képes legyen végrehajtani azokat, amely teljesítését követően az EU megkezdheti az Oroszországgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalását;

15.  ebben az összefüggésben fokozottan hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy rövid időn belül megállapodás szülessen a nyers szálfa Oroszországi Föderációból az Európai Unióba történő exportjára vonatkozó vámok nagyságáról; sajnálja, hogy Oroszország nem tartotta magát a Szibéria feletti átrepülés díjával kapcsolatos kötelezettségvállalásához, és felszólítja Oroszországot, hogy a témával kapcsolatban írjon alá egy megállapodást a samarai csúcstalálkozón;

16.  hangsúlyozza, hogy fontos a befektetési légkör javítása Oroszországban az európai befektetők számára, és az csak diszkriminációmentes és átlátható üzleti feltételek, kevesebb bürokrácia és a kétirányú befektetések támogatásával és elősegítésével érhető el; aggódik a hatóságok által alkalmazott szabályok kiszámíthatatlansága miatt;

17.  üdvözli az EU és Oroszország között az energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről folyó párbeszéd elmélyülését; hangsúlyozza az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés további lehetőségét hordozó energiaimport fontosságát az európai gazdaságok számára; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös függőségen és az átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházáshoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; üdvözli Oroszország csatlakozását a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, és hangsúlyozza a Kiotói Jegyzőkönyv utáni időszakra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű éghajlat-változási célkitűzések Oroszország részéről történő maradéktalan támogatásának szükségességét; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energia Charta Egyezmény és az ahhoz csatolt, tranzitról szóló jegyzőkönyv alapelvei, valamint a G8-ak következtetései kerüljenek be az EU és Oroszország között létrejövő új partnerségi és együttműködési megállapodásba, beleértve az energiahatékonysággal, a szén-dioxid-kibocsátással és a megújuló energiával, többek között a bioenergiával kapcsolatos további együttműködést; rámutat arra, hogy ezeknek az elveknek vonatkozniuk kell az energiainfrastruktúrával kapcsolatos főbb projektekre; ezekben az érzékeny energiaügyi kérdésekben egységes fellépésre szólítja fel az Európai Uniót Oroszország irányában; felhívja az EU és Oroszország közötti, energiáról szóló párbeszédben résztvevő partnereket annak a lehetőségnek a megvizsgálására, hogy az EU-ba érkező orosz energiaellátást euróban számlázzák, függetlenedve ezáltal a harmadik országok pénznemétől;

18.  aggodalmának ad hangot az Oroszországi Föderáció nukleáris ágazatának biztonságát illetően, valamint a nukleáris technológia és anyagok más országokba történő exportjára vonatkozó tervek és a nukleáris biztonság ezzel járó veszélyeztetése, illetve az elterjedés kockázata miatt;

19.  felszólítja az Orosz Föderációt, hogy környezetbarát és fenntartható módon támogassa a megújuló energiára épülő ipar fejlesztését; felszólítja az Oroszországi Föderációt annak biztosítására, hogy valamennyi, a területén folyamatban lévő, vagy tervezett olaj- és gázprojekt megfeleljen a legmodernebb környezetvédelmi szabványoknak;

20.  üdvözli a haladást, amelyet az EU és Oroszország a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének közös övezetének végrehajtása terén ért el, amely eddig főleg a vízumkönnyítés a visszafogadási megállapodásokra korlátozódott, és amely hosszú távon jelentős lépésnek látszik a vízummentes utazás célkitűzése felé; szorgalmazza az illegális bevándorlással kapcsolatos további együttműködést, az azonosító iratok ellenőrzésének javítását és a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jobb információcserét; hangsúlyozza, hogy az európai biztonság mindenfajta megsértésének megakadályozása érdekében a Tanácsnak és a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy Oroszország megfeleljen a vízumok mindkét oldalon történő eltörléséről folytatott tárgyalások során létrejött valamennyi megállapodásban meghatározott összes feltételnek;

21.  rámutat, hogy Oroszország, amely tavaly változtatta meg vízumszabályait, és megszüntette az európai dolgozók által korábban gyakran igénybe vett egy éves, többszöri beutazásra jogosító, üzleti vízumokat, azzal néz szembe, hogy emiatt az uniós üzletemberek és dolgozók elhagyják az országot, hacsak nem változtatnak ezeken a szabályokon;

22.  üdvözli az űralkalmazásokra (műholdas helymeghatározás, földmegfigyelés, műholdas kommunikáció), a világűrbe való kijutásra (indító és jövőbeli űrszállítási rendszerek), az űrtudományra és az űrtechnológia-fejlesztésre kiterjedő, az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség és a Roscosmos között 2006 márciusában létrehozott háromoldalú űrkutatási párbeszéd keretében az EU és Oroszország között zajló űrkutatási együttműködés elmélyítését; megjegyzi, hogy az európai gazdasági térségen belül az űrkutatási együttműködést elsőbbséget élvező ágazatként azonosították;

23.  felszólítja Oroszországot, hogy vegyen részt az Európai Közösségek keretprogramjai által támogatott európai kutatási infrastruktúra kiépítésében; úgy véli, hogy egy ilyen ösztönző lehetővé tenné a hatalmas orosz humán- és pénzügyi erőforrások kutatási, fejlesztési és innovációs területen történő hatékony felhasználását és további fejlesztését, így hasznos lenne mind Európa, mind Oroszország számára; (PPE)

24.  felhívja Oroszország és az Egyesült Államok kormányát, hogy az Európai Unió tagállamainak közvetlen vagy közvetett bevonásával mélyítsék el a védelemről és biztonságról folyó párbeszédet; sürgeti mindkét ország kormányát, hogy teljes körűen vonják be az Európai Uniót és tagállamait a párbeszédbe, és tartózkodjanak minden olyan lépéstől és döntéstől, amelyet az európai kontinens békéjét és stabilitását fenyegető veszélyként lehetne értelmezni;

25.  felhívja az orosz kormányt az Európai Unióval és a koszovói európai uniós kapcsolattartó csoport többi tagjával együtt, hogy pozitívan járuljanak hozzá egy fenntartható politikai megoldáshoz Koszovó jövőjét, valamint a Nyugat-Balkán stabilitásának további megszilárdítását illetően;

26.  felhívja Oroszországot, hogy ne ellenezze az EULEX misszió elindítását, valamint támogassa az EBESZ-t és erősítse meg megbízatását, amely lehetővé teszi a koszovói alkotmányban előírt biztosítékok maradéktalan végrehajtását, illetve a koszovói hatóságok elkötelezettségét az intézményi decentralizáció tekintetében, valamint a nem többségi közösségek, illetve a kulturális és építészeti örökség védelme tekintetében;

27.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassanak az orosz kormánnyal közös olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a közös szomszédok biztonságának és stabilitásának erősítése, különösen a fehéroroszországi demokrácia létrehozásáról folytatott megerősített párbeszéd, valamint az abháziai, dél-oszétiai, hegyi-karabahi és a Dnyeszteren túli régiókban fennálló konfliktusok végleges megoldására irányuló közös erőfeszítések révén;

28.  komoly aggodalmának ad hangot, amiért Oroszország úgy határozott, hogy erősíti kapcsolatait a grúziai Abházia és Dél-Oszétia régiókkal, és újra megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja Grúzia területi integritását; felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon minden további lépéstől, amely fokozhatja a feszültséget és hogy tegyen lépéseket Grúziához fűződő kapcsolatai javítása érdekében; bízik abban, hogy Medvegyev elnök és Szakasvili elnök minapi szentpétervári találkozója az Oroszország és Grúzia közötti kapcsolatok javulásához fog vezetni;

29.  felhívja a soros elnökséget, hogy az EU-Oroszország csúcstalálkozón hozza fel a grúz kémrepülőgépek Oroszország általi kilövésétnek, valamint a Abháziába küldött orosz csapatok számának közelmúltbeli jelentős növekedésének kérdését, és ajánlja fel az Unió fokozottabb részvételét a konfliktusrendezési folyamatban;

30.  felhívja az EU-t és Oroszországot, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy folytassák az iráni nukleáris kérdés megoldása érdekében kifejtett erőfeszítésüket; elismeri, hogy további együttműködésre van szükség Oroszországgal a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése érdekében, és felhívja mindkét felet, hogy teljesítsék kötelezettségeiket különösen Dél-Korea és az iráni atomfegyver ügyében;

31.  kéri Oroszországot, hogy fontolja meg az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésben (CFE) való részvételének egyoldalú felmondását, és alkalmazzon tárgyalásos utat jogos érdekeinek védelmében, elkerülve a CFE-szerződés fellazulását; felhívja a NATO-tagállamokat, hogy ratifikálják a szerződés 1999-ben módosított változatát;

32.  üdvözli Oroszország határozatát, amely szerint segíti az Európai Uniót békefenntartó küldetésének ellátásában Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, továbbá támogatja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője nyilatkozatát, amely kimondja, hogy a válságkezelés terén Oroszország és az EU között folytatott együttműködés nem merül ki Oroszországnak az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai műveletében (EUFOR Tchad/RCA) való részvételével, és hogy a két fél egy „méltányos partnerség és együttműködés” alapján kész keretmegállapodást aláírni e tárgyban;

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat