KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eredetjelzésről
23.11.2009
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7‑0142/2009)
ALDE (B7‑0144/2009)
PPE (B7‑0145/2009)
S&D (B7‑0146/2009)
Cristiana Muscardini, Daniel Caspary, Georgios Papastamkos, Pablo Zalba Bidegain a PPE képviselőcsoport nevében
Gianluca Susta, Kader Arif, Francesca Balzani az S&D képviselőcsoport nevében
Niccolò Rinaldi az ALDE képviselőcsoport nevében
Carl Schlyter, Michail Tremopoulos a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Robert Sturdy az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az eredetjelzésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],
– tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) IX. cikkére és XXIV. cikkének 5. bekezdésére,
– tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre[3], és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletre[4], amely létrehozta az Európai Közösség nem preferenciális származásra vonatkozó szabályrendszerét,
– tekintettel a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendeletre[5],
– tekintettel az európai kis- és középvállalkozások világkereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2009. február 5-i állásfoglalására,
– tekintettel az eredetjelzésről szóló 2006. július 6-i állásfoglalására,
– tekintettel a harmadik országokból importált bizonyos termékek eredetjelzéséről szóló 2007. december 11-i írásbeli nyilatkozatára,
– tekintettel a harmadik országokból az Európai Unióba importált bizonyos termékek származási országa feltüntetésének bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (2005/0254 (ACC)),
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel jelenleg az Európai Unió szintjén nem léteznek harmonizált rendelkezések illetve egységes gyakorlat az EU-ban történő eredetjelzés terén; mivel a tagállamokban érvényben lévő rendelkezések közötti eltérések és az egyértelmű közösségi szabályok hiánya töredezetté teszi a terület jogszabályi kereteit,
B. mivel tilos a más tagállamokból behozott árukra vonatkozóan kötelező eredetjelzést előírni, míg a harmadik országokból behozott áruk kötelező eredetjelzésére vonatkozóan nincsen ilyen korlátozás,
C. mivel az EU számos fő kereskedelmi partnere, köztük az Egyesült Államok, Kína, Japán és Kanada kötelező eredetjelzési követelményeket vezetett be,
D. mivel a lisszaboni menetrendben az EU az európai uniós gazdaság megerősítését tűzte ki célul, többek között az európai uniós ipar világgazdaságban elért versenyképességének javításával; mivel a verseny csak akkor tekinthető tisztességesnek, ha a termelőkre, csakúgy mint az exportőrökre és importőrökre nézve egyértelmű szabályok alapján működik, valamint közös társadalmi és környezetvédelmi követelményekre és értékekre épül,
E. mivel az eredetjelzési rendszer lehetővé tenné az EU fogyasztói számára, hogy teljes mértékben tisztában legyenek az általuk megvásárolt áruk származási országával; mivel a fogyasztók ezáltal azonosítani tudnák a termékeket az adott országgal általában összekapcsolt társadalmi, környezetvédelmi és biztonsági normákkal,
F. mivel a származási ország kötelező megjelölését szolgáló rendszer EU-ban történő bevezetésére vonatkozó javaslat korlátozott számú behozott termékre – például textíliákra, ékszerekre, ruházati cikkekre, lábbelire, bútorokra, bőrárukra, lámpákra és világítástechnikai szerelvényekre, üvegárukra, kerámiákra és kézitáskákra – szorítkozik, amely termékek tekintetében a származási hely feltüntetésére („made in”) vonatkozó követelmény értékes tájékoztatást ad a fogyasztó végleges választásához,
G. mivel elengedhetetlen egyenlő feltételek biztosítása az eredetjelzésre vonatkozó követelményeket már végrehajtó fő kereskedelmi partnerek számára,
H. mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése a Tanácsot és az Európai Parlamentet egyenlő partnerekké teszi a közös kereskedelempolitika tekintetében; mivel az eredetjelölésre vonatkozó jövőbeli rendelet tekintetében a Lisszaboni Szerződés 207. cikke szerinti rendes jogalkotási eljárás lesz alkalmazandó,
1. megismétli, hogy a fogyasztóvédelem átlátható és következetes kereskedelmi szabályokat tesz szükségessé, beleértve az eredetjelzésre vonatkozó követelményeket is;
2. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak az eredetjelzésre vonatkozó követelményeket már végrehajtó kereskedelmi partnerek számára;
3. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozzanak létre megfelelő vámfelügyeleti és vámügyi végrehajtási mechanizmusokat;
4. sürgeti a tagállamokat, hogy őrizzék meg az erre a kérdésre vonatkozó következetes közösségi megközelítést annak érdekében, hogy az EU fogyasztói teljesebb és pontosabb tájékoztatást kapjanak; a kötelező eredetjelzést a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő gyártási és feldolgozási előírásokra vonatkozó teljesebb körű tájékoztatás irányában tett fontos lépésnek tekinti;
5. ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt határozottan lépjen fel a fogyasztók törvényes jogainak és jogos elvárásainak védelmében, amennyiben bizonyítást nyer, hogy importőrök és EU-n kívüli gyártók csalárd és félrevezető eredetjelzést alkalmaznak;
6. úgy véli, hogy a harmadik országokból az Európai Unióba importált bizonyos termékek származási országa kötelező jelölésének („eredetjelzés”) bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat igen hasznos az átláthatósággal, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával és a nemzetközi kereskedelmi szabályok összhangjával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása terén;
7. úgy véli, hogy 2009. december 1-jétől a Lisszaboni Szerződéssel létrehozott rendes jogalkotási eljárás alapján az Európai Parlament és a Tanács között hivatalosan meg kell kezdődnie a konzultációnak és az eszmecserének, és hogy minden további késedelem komolyan sérti az állampolgárok jogait, a foglalkoztatást az EU-ban, valamint a szabad és tisztességes kereskedelem alapelvét;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy javaslatát változatlan formában terjessze ismét a Parlament elé a Lisszaboni Szerződés 207. cikke szerint, közvetlenül a szerződés hatályba lépését követően;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.