KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az emberi jogok Kínában történő megsértéséről, különösen Liu Hsziao-po ügyéről
20.1.2010
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B7‑0040/2010)
ALDE (B7‑0041/2010)
Verts/ALE (B7‑0051/2010)
ECR (B7‑0053/2010)
GUE/NGL (B7‑0054/2010)
EFD (B7‑0055/2010)
Tunne Kelam, Mario Mauro, Laima Liucija Andrikienė, Cristian Dan Preda, Bernd Posselt, Filip Kaczmarek, Eija-Riitta Korhola, Monica Luisa Macovei, Jean-Pierre Audy, László Tőkés, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, a PPE képviselőcsoport nevében
Renate Weber, Frédérique Ries, Ramon Tremosa i Balcells, Marielle De Sarnez, az ALDE képviselőcsoport nevében
Heidi Hautala, Barbara Lochbihler, Helga Trüpel, Philippe Lamberts, Daniel Cohn-Bendit, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, az ECR képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat, Gabriele Zimmer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Fiorello Provera, az EFD képviselőcsoport nevébenEdward McMillan-Scott
Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok Kínában történő megsértéséről, különösen Liu Hsziao-po ügyéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU–Kína csúcstalálkozóról és az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszédről szóló 2007. december 13-i, valamint a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló 2009. november 26-i állásfoglalására,
– tekintettel a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogokkal kapcsolatos konzultációk működéséről szóló 2007. szeptember 6-i állásfoglalására,
– tekintettel az elnökség által az EU nevében tett, a Charta 2008-cal és az emberi jogi aktivisták letartóztatásával kapcsolatos 2008. december 19-i nyilatkozatra,
– tekintettel a 2009 májusában Prágában tartott EU–Kína csúcstalálkozóra,
– tekintettel az elnökség által az EU nevében tett, a Liu Hsziao-po elleni eljárásról szóló 2009. június 26-i és 2009. december 14-i nyilatkozatokra,
– tekintettel a 2009. november 18–19-i EU–Kína szemináriumra és a 2009. november 20-i EU–Kína emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel az elnökség által az Európai Unió nevében tett, Akmal Shaikh kivégzéséről szóló 2009. december 29-i nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel 2008. december 8-án Liu Hsziao-pót, neves emberi jogi aktivistát és tudóst, valamint a Charta 2008 társszerzőjét egy nyilvánosságra nem hozott helyen Pekingben „házi őrizetbe” helyezték, ami a bírósági eljárás előtti fogva tartás egyik formája, amely legfeljebb hat hónapig alkalmazható vádemelés nélkül;
B. mivel Liu Hsziao-pót 2009. június 23-án letartóztatták, és az államhatalom megdöntésére való felbujtásért emeltek vádat ellene a büntető törvénykönyv 105. cikke alapján,
C. mivel Liu Hsziao-po egyike az alkotmányos reformot, demokratizálódást és az emberi jogok védelmét követelő Charta 2008 303 aláírójának, amely petíciót azután több mint 10 000 kínai állampolgár aláírt,
D. mivel 2009. december 25-én a pekingi 1. számú városi középfokú népbíróság Liu Hsziao-pót bűnösnek találta az államhatalom megdöntésére való felbujtásban és 11 év börtönre ítélte, és mivel a kormány ezt az ítéletet a Liu által a Charta 2008 megfogalmazásában és a Charta aláírásának megszervezésében betöltött szerepére, valamint a kínai kormányt kritizáló, 2005 és 2007 között megjelent hat esszére alapozta,
E. mivel Liu Hsziao-po felesége és tucatnyi Pekingben található külföldi követség személyzete kérte annak engedélyezését, hogy jelen lehessen a bírósági tárgyaláson, azonban nem engedték be őket a tárgyalóterembe,
F. mivel ez a határozat széles körű kritikát váltott ki belföldi internetes blogírókból, nemzetközi civil társadalmi csoportokból és külföldi kormányokból, és mivel Liu-Hsziao-po fellebbezett a bíróság ítélete ellen,
G. mivel a volt cseh elnököt, Vaclav Havelt, aki kérelmet akart benyújtani Liu-Hsziao-po szabadon engedése érdekében, nem engedték be a Kínai Népköztársaság prágai nagykövetségére,
H. mivel a kínai hatóságok nem hallgatták meg az EU és egyik tagállamának többszöri kérését, hogy változtassák meg az Akmal Shaikh elleni halálbüntetést,
I. mivel néhány nappal ezelőtt most először elismerte egy kínai tisztviselő, hogy Kao Cse-seng, keresztény emberi jogi aktivista és Nobelbékedíj-jelölt eltűnt,
J. mivel 2009 decemberében már emberi jogi sérelmeket is elkövettek Kínában, többek között a Kujcsou Emberi Jogi Fórum tagjait amiatt zaklatták, hogy megakadályozzák az emberi jogok napjának általuk tervezett megünneplését, valamint megverték és durván bántak fogva tartása alatt Csi Csung-huajjal, a Fazhi Morning Post riporterével és korábbi sandongi irodavezetőjével,
K. mivel az ország fennállásának október 1-jei 60. évfordulója előtt a kínai hatóságok fokozták az aktivisták felügyeletét, zaklatását és bebörtönzését annak megakadályozása érdekében, hogy emberi jogi aggodalmakat vessenek fel, és mivel az Amnesty International szerint ez alkalommal több száz aktivistát és másképpen gondolkodót helyeztek különféle jellegű felügyelet alá vagy házi őrizetbe,
L. mivel 2009 áprilisában a Kínai Népköztársaság az Emberi Jogi Tanácsban való tagság iránti kérelme alátámasztásául benyújtott egy dokumentumot, amelyben megerősítette, hogy a Kínai Népköztársaság „elkötelezte magát a kínai nép emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak előmozdítása és védelme mellett”,
M. mivel 2010. január 13-án a Google bejelentette azon szándékát, hogy megszakítsa az együttműködést a kínai internetcenzúrával, mivel számítógépes rendszerei ellen (gyanúja szerint Kínából) kifinomult internetes támadásokat követtek el, amelyek részben emberi jogi aktivisták Gmail-es felhasználói fiókjai ellen irányultak,
N. mivel az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere és befektetője, miközben Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, és mivel a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok ez idáig háttérbe szorították a demokratikus reformok, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság kérdéseit,
O. mivel az EU és Kína között 2000-ben kezdődő emberi jogi párbeszéd ez idáig elhanyagolható eredményeket hozott csak, és mivel ez az eredménytelenség az EU Kínával kapcsolatos, összehangolatlan és hatástalan közös külpolitikájából is adódik,
1. kéri Liu Hsziao-po azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátását, és kifejezi szolidaritását a demokratikus reformok és az emberi jogok védelme érdekében tett békés fellépései és kezdeményezései mellett; határozottan elítéli a bírósági zaklatást, amelynek kitették;
2. ugyanakkor együttérzését fejezi ki azon kínaiak iránt, akik nyíltan hangot adtak Liu Hsziao-po elítélésével kapcsolatos elégedetlenségüknek;
3. felhívja a Kínai Népköztársaság hatóságait, hogy tartsák tiszteletben az Emberi Jogi Tanács előtt tett kötelezettségvállalásaikat, és tartsák be az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozat rendelkezéseit;
4. sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, és kéri a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának ratifikálását;
5. kifogásolja, hogy Kína a 2009-es egyetemes időszakos felülvizsgálat keretében elutasította az ENSZ tagországai által tett valamennyi ajánlást, amelyek a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jogi szakma garanciáit, az emberi jogok védelmezőinek védelmét, az etnikai kisebbségek jogait, a halálbüntetés eltörlését, a munka révén történő átnevelés eltörlését, a kínzás tilalmát, a sajtószabadságot és a diszkrimináció hatékony jogorvoslati lehetőségeit érintették;
6. a leghatározottabban elítéli Akmal Shaikh kivégzését, és ismételten hangsúlyozza, hogy feltétlenül és hosszú ideje ellenzi a halálbüntetést minden körülmények között; meg van győződve arról, hogy a halálbüntetés eltörlése az emberi jogok tiszteletben tartásának és az emberi méltóság védelmének szerves része minden országban;
7. üdvözli a Google azon szándékát, hogy megszakítsa az együttműködést a kínai hatóságokkal az internet szűrése és cenzúrázása tekintetében, és sürgeti az összes többi vállalatot, hogy tegyék ugyanezt; felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a szólásszabadságot az interneten; szolidaritását fejezi ki a kínai internetfelhasználók iránt, akiket a leginkább érinteni fog a Google tervezett távozása;
8. hangsúlyozza, hogy a kínai kormány 2009 áprilisában közzétette első emberi jogi nemzeti cselekvési tervét (2009–2010), amelynek célja az állampolgári jogok védelmének javítása, az önkényes fogva tartások megakadályozása, a vallomások kínzással történő kikényszerítésének betiltása, valamint a tisztességes és nyílt bírósági tárgyalások biztosítása;
9. hangsúlyozza, hogy Kína emberi jogi helyzete továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vessék fel Liu Hsziao-po ügyét a következő EU–Kína csúcstalálkozón; tudomásul veszi a Kínával folytatott korábbi emberi jogi párbeszédeket, valamint az EU és Kína közötti november 20-i emberi jogi párbeszédet; hangsúlyozza, hogy szigorú nyomon követésre van szükség az ilyen párbeszédek között az ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében;
10. hangsúlyozza az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszédek átfogó értékelése és megerősítése kezdeményezésének szükségességét; kéri, hogy e párbeszédek során rendszeresen foglalkozzanak az emberi jogok védelmezőit érintő ügyekkel, illetve felhívja a figyelmet Hu Csia, 2008-as Szaharov-díjas bebörtönzésére, valamint felesége, Ceng Csin-jan zaklatására;
11. úgy véli, hogy a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményes politikai párbeszéddel kell együtt járnia, és kéri, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szerves részét képezze a Kínával jelenleg tárgyalt új keretmegállapodásnak;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió Tanácsa elnökének, a Bizottságnak, valamint a Kínai Népköztársaság elnökének, miniszterelnökének és nemzeti népgyűlésének.