Közös állásfoglalási indítvány - RC-B7-0191/2010Közös állásfoglalási indítvány
RC-B7-0191/2010

    KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Dél-Koreáról – a halálbüntetés legálissá nyilvánításáról

    10.3.2010

    az eljárási szabályzat 122. cikkének (5) bekezdése alapján
    az alábbi képviselőcsoportok indítványainak helyébe lép:
    ALDE (B7‑0191/2010)
    S&D (B7‑0193/2010)
    PPE (B7‑0194/2010)
    GUE/NGL (B7‑0197/2010)
    Verts/ALE (B7‑0198/2010)

    Christian Ehler, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Cristian Dan Preda, Bernd Posselt, Eija‑Riitta Korhola, Monica Luisa Macovei, Filip Kaczmarek, Sari Essayah, Mario Mauro, Laima Liucija Andrikienė, Tunne Kelam, Martin Kastler a PPE képviselőcsoport nevében
    Hannes Swoboda, David Martin, George Sabin Cutaş, Peter Simon az S&D képviselőcsoport nevében
    Marielle De Sarnez az ALDE képviselőcsoport nevében
    Barbara Lochbihler, Gerald Häfner, Heidi Hautala, Sandrine Bélier a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
    Marie-Christine Vergiat a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

    Eljárás : 2010/2603(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    RC-B7-0191/2010
    Előterjesztett szövegek :
    RC-B7-0191/2010
    Elfogadott szövegek :

    Az Európai Parlament állásfoglalása Dél-Koreáról – a halálbüntetés legálissá nyilvánításáról

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a halálbüntetés eltörléséről szóló korábbi állásfoglalásaira, és arra, hogy a kivégzéseket azonnali hatállyal fel kellene függeszteni azokban az országokban, ahol a halálbüntetést még mindig alkalmazzák,

    –   tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2007. december 18-i, a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium bevezetését kérő, 62/149. számú – a Harmadik Bizottság A/62/439/Add.2. számú jelentése alapján hozott – határozatára,

    –   tekintettel a Tanács 1998. június 3-án elfogadott, a halálbüntetésről szóló uniós iránymutatások felülvizsgált és frissített változatára,

    –   tekintettel a 2010. február 24. és 26. között Genfben megrendezett, a halálbüntetés elleni negyedik világkongresszus által elfogadott zárónyilatkozatra, amely a halálbüntetés egyetemes eltörlését kéri,

    –   tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

    A. mivel az Európai Unió határozottan elkötelezte magát a halálbüntetés eltörlése mellett, és ezen elv egyetemes elfogadtatására törekszik,

    B.  mivel a Koreai Köztársaság alkotmánybírósága 2010. február 25-én öt szavazattal négy ellenében úgy határozott, hogy a halálbüntetés összhangban áll az alkotmánnyal, azonban a bírák hangsúlyozták, hogy a halálbüntetés fenntartásának vagy eltörlésének kérdéséről szóló vitát a nemzetgyűlésben, nem pedig alkotmányossági eljárások keretében kell lefolytatni,

    C. mivel az alkotmánybíróság határozatát öt szavazattal négy ellenében fogadták el, míg az 1996. évi határozatot hét támogató és két ellenszavazat mellett hozták meg,

    D. mivel az alkotmánybíróság határozata egy 72 éves koreai férfi által benyújtott petíció nyomán született, akit azért ítéltek el, mert 2007-ban meggyilkolt négy turistát, és akinek az állítása szerint a halálbüntetés megsérti az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos garanciát,

    E.  mivel a Koreai Köztársaságban több mint 55 fogoly esetében emelték jogerőre a halálos ítéletet,

    F.  mivel a Koreai Köztársaságban az utolsó kivégzést 1997 decemberében hajtották végre, mivel a hivatalába akkoriban beiktatott – 1980-ban szintén halálra ítélt, majd kegyelemben részesülő – elnök, Kim De Dzsung hivatali ideje alatt a halálbüntetést már nem alkalmazták, és a Koreai Köztársaság az elmúlt 13 évben a „gyakorlatilag eltörléspárti” nemzetek sorába tartozott,

    G. mivel 2006-ban a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a halálbüntetés eltörléséről szóló törvényjavaslatot terjesztett elő,

    H. mivel 2007. december 18-án az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel határozatot fogadott el, amelyben a halálbüntetést alkalmazó országokat arra kérte, hogy „a halálbüntetés eltörlése céljából hirdessenek moratóriumot a kivégzésekre”, amely határozat tartalmát a 2008. december 18-án elfogadott második határozat megerősítette,

    1.  elismeri, hogy a Koreai Köztársaság 1998 óta nem hajtott végre kivégzéseket, aminek értelmében de facto eltörléspárti országnak minősül; üdvözli az országban az emberi jogok védelme és előmozdítása terén elért előrelépéseket;

    2.  mélységes csalódását fejezi ki a Koreai Köztársaság alkotmánybíróságának a halálbüntetést fenntartó határozata miatt, mindazonáltal megállapítja, hogy a határozatot igen szerény többséggel fogadták el, szemben az 1996. évi, 7 támogató és 2 ellenszavazat mellett hozott döntéssel;

    3.  támogatásáról biztosítja a Koreai Köztársaságban a halálbüntetés eltörléséért küzdő mozgalmakat;

    4.  ismételten hangsúlyozza, hogy elvi alapon ellenzi a halálbüntetést, amely nem egyeztethető össze a modern bűnügyi igazságszolgáltatási rendszerrel, és a közhiedelmekkel ellentétben nem csökkenti a bűncselekmények számát;

    5.  arra buzdítja a Koreai Köztársaságot, hogy valamennyi kivégzésre törvényi moratóriumot vezessen be mindaddig, amíg a parlament törvénybe nem iktatja a halálbüntetés eltörlését;

    6.  felhívja a Koreai Köztársaság kormányát, hogy támogassa az ENSZ-nek a halálbüntetés eltörléséről szóló határozatát, és a Közgyűlés elé terjesztendő határozatot másokkal együtt támogassa, illetve szavazza meg;

    7.  elégedettségének ad hangot amiatt, hogy a világ országainak egyértelmű többsége – a nemzetközi közösség több mint kétharmada – mára de jure teljesen eltörölte a halálbüntetést vagy a kivégzésekre de facto moratóriumot hirdetett;

    8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Koreai Köztársaság kormányának és Korea Nemzeti Emberi Jogi Bizottságának (NHRCK).