KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a kirgizisztáni helyzetről
3.5.2010
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7‑0246/2010)
ALDE (B7‑0251/2010)
ECR (B7‑0255/2010)
S&D (B7‑0256/2010)
PPE (B7‑0257/2010)
Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Filip Kaczmarek, Cristian Dan Preda, Ioannis Kasoulides, Paolo Bartolozzi a PPE képviselőcsoportja nevében
Gilles Pargneaux az S&D képviselőcsoport nevében
Niccolò Rinaldi, Ramon Tremosa i Balcells az ALDE képviselőcsoport nevében
Bart Staes, Heidi Hautala, Nicole Kiil-Nielsen a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jacek Olgierd Kurski, Zbigniew Ziobro, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Antoni Legutko, az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a kirgizisztáni helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kirgizisztánról és Közép-Ázsiáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a 2005. május 12-i állásfoglalásra,
– tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló 2008. február 20-i állásfoglalására,
– tekintettel Catherine Ashton alelnök/főképviselő a kirgizisztáni helyzetről szóló 2010. április 7-i és 8-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa 2010. április 26-i következtetéseire,
– tekintettel az EBESZ Állandó Tanácsában a kirgizisztáni helyzetről 2010. április 22-én elhangzott uniós nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Tanács által 2007. június 21–22-én elfogadott, a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó európai uniós stratégiára,
– tekintettel az EU és Kirgizisztán között 1999-ben hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel a Közép-Ázsia számára a 2007–2013 közötti időszakban nyújtandó támogatásra vonatkozó európai közösségi regionális stratégiai dokumentumra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel Közép-Ázsia népeinek és az Európai Uniónak egyaránt érdeke, hogy az egész térség előrelépést tegyen a stabilitás és a demokratikus és emberi fejlődés, az emberek biztonsága és a fenntartható növekedés szintjének emelkedése irányába,
B. mivel Kirgizisztán az EBESZ tagja, és ennek keretében kötelezettséget vállalt az alapvető szabadságjogok, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására és az EBESZ demokratikus normáinak végrehajtására,
C. mivel az először 2005 júliusában, az úgynevezett „tulipános forradalom” után hivatalba lépő Kurmanbek Bakijev tavalyi, újabb ciklusra való elnökké választása független megfigyelők szerint súlyos csalások által jellemzett, tisztességtelen választásokkal történt; mivel a kezdeti demokratikus lépések után Bakijev uralma autokratikussá vált,
D. mivel 2010. április 7-én a kirgiz csapatok éles lövedékekkel, könnygázzal és villanógránátokkal léptek fel a biskeki elnöki palota előtt összegyűlt tiltakozókkal szemben, akik kormányzati épületeket rohantak meg, hogy tüntessenek az áram és a fűtés árának drasztikus emelése ellen, és e fellépésnek 84 halottja és több mint 500 sebesültje volt,
E. mivel Bakijev elnök a főváros elhagyására kényszerült, és helyét ideiglenes kormány vette át Roza Otunbajeva ellenzéki vezető irányításával, aki rendeletet adott ki a hatalomátvételről, felszólított a kirgiz alkotmány betartására, és feloszlatta a parlamentet, mivel miután kísérletet tett arra, hogy meghatározza lemondása feltételeit, egy héttel a felkelés után Bakijev egy Oroszország, az USA és Kazahsztán által tető alá hozott megállapodás keretében Kazahsztánba távozott,
F. mivel Kirgizisztánra mind az USA, mind pedig Oroszország különleges figyelmet fordít, hiszen Afganisztán mellett és a Fergana-völgyhöz közel, földrajzi, politikai és gazdasági szempontból is Közép-Ázsia közepén helyezkedik el; mivel az amerikai hadsereg által működtetett Manasz tranzitközpont kulcsszerepet játszik az északi elosztóhálózatban, amely az afganisztáni NATO-csapatokat látja el utánpótlással, illetve Oroszország is rendelkezik egy fontos katonai bázissal Kirgizisztánban,
G. mivel az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolat alapvető fontosságú, tekintve az energiaüggyel kapcsolatos közös kihívásokat, az éghajlat-változás elleni küzdelmet, a kábítószer-csempészet visszaszorítását és a terrorizmus elleni harcot,
H. mivel a régióban zajló geopolitikai versengés jelentős romboló potenciállal bír, ugyanakkor nagymértékű átfedés jellemzi az Afganisztánhoz kapcsolódó különböző érdekekkel és a radikális iszlám mozgalmak terjedésével, ami lehetőséget kínál e versengés csökkentésére és a felelősségteljesebb kormányzás szükségességére vonatkozó megállapodás megkötésére,
I. mivel a harmadik országokkal kötött megállapodásokban az EU-nak minden körülmények között fenn kell tartania elkötelezettségét az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és következetes, regionális szerepét erősítő politikákon keresztül demokratikus reformokat kell előmozdítania,
J. mivel az elsősorban segélyszervezetek által megvalósuló uniós jelenlét Kirgizisztánban igen jelentős, és mivel ez lehetővé teszi az Unió számára, hogy az ország támogatásában fontosabb szerepet is vállaljon,
K. mivel a Bizottság és a Tanács éppen felülvizsgálják a Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiát és jelentést készítenek elő, amelyet előterjesztenek az Európai Tanács júniusi ülésére,
1. mélységes aggodalmát fejezi ki a kirgizisztáni helyzet miatt, és részvétét fejezi ki a tragikus eseményeknek áldozatul esett valamennyi személy családjának;
2. felszólítja az összes felet, hogy hagyjanak fel az erőszakkal, mutassanak önmérsékletet, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy valódi párbeszéd kezdődjön a stabilitás megteremtése céljából, és biztosítsák a demokratikus, alkotmányos rend békés helyreállításának feltételeit;
3. hangsúlyozza, hogy intézményi nézőpontból a koherens és stabil alkotmányos keret kulcsfontosságú bármilyen jövőbeli társadalmi szintű zavargás megelőzése és Kirgizisztán békés jövőjének fenntartása szempontjából, üdvözli e tekintetben az ideiglenes kormány együttműködését a velencei bizottsággal;
4. tudomásul veszi az ideiglenes kormány által a demokrácia helyreállítása érdekében tett első lépéseket, különös tekintettel azokra a tervekre, amelyek az elnök kezében túlzott hatalmat összpontosító Bakijev-féle módosításokat felülbíráló új alkotmánytervezet elkészítésére irányulnak;
5. üdvözli e tekintetben az ideiglenes kormány azon bejelentését, hogy az új alkotmányról szóló népszavazást 2010. június 27-én rendezik, az új általános választásokat pedig 2010. október 10-én tartják; felszólítja az ideiglenes kormányt, hogy tegyen eleget Kirgizisztán nemzetközi kötelezettségeinek, és biztosítsa a választások szabadságát és tisztességességét;
6. hangsúlyozza az ideiglenes kormánnyal való aktív kapcsolattartás fontosságát, hiszen ezen keresztül lehet csak a felelősségteljes kormányzás és egyéb, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiában szereplő stratégiai célkitűzés előmozdításának lehetőségeit megtalálni és kihasználni, valamint a nemzetközi pénzintézetek figyelmét felkelteni és azokat bevonni;
7. szorgalmazza az események ENSZ égisze alatti nemzetközi vizsgálatát a felelősség és az elkövetett hibák megállapítása és a kirgiz igazságügyi hatóságoknak biztosított segítségnyújtás érdekében, és sürgeti e tekintetben az ideiglenes kormányt, hogy kérjen segítséget az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalától annak biztosítása érdekében, hogy a 2010. április 6–7-i eseményekkel kapcsolatos nyomozások alaposak, objektívek és hitelesek legyenek;
8. rámutat arra, hogy a 2005-ös tulipános forradalom komoly várakozásokat keltett a kirgiz társadalomban a demokratikus reformok iránt, amelyek nem teljesültek; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy lépjenek fel egységesen és hatékonyan, és találjanak módot arra, hogy segítséget nyújtsanak Kirgizisztán ideiglenes kormányának, és segítsék a hatóságokat a demokratikus reformok végrehajtásában és az emberek életminőségének javításában az összes érdekelt féllel és a kirgiz civil társadalommal együttműködésben megvalósított nemzeti fejlesztés és a polgárok bevonása révén;
9. rámutat arra, hogy rendkívül szűkös erőforrásai és sérülékenysége miatt Kirgizisztán erősen függ a külső segítségtől; arra is felhívja a figyelmet, hogy a szomszédos országok nemigen járnak elöl jó példával a demokratikus, megfelelően működő kormányzást és a társadalmi fejlődést illetően; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a nemzetközi segítségnyújtás szerepe alapvető fontosságú lesz;
10. felhívja a figyelmet arra, hogy a kirgizisztáni fejlemények befolyásolják a regionális és a nemzetközi eseményeket, és maguk is függnek azoktól; meggyőződése, hogy az orosz, az amerikai és egyéb országok érdekei között jelentős átfedés van, különösen ami Afganisztánt és az iszlám radikalizmus a régióban – többek között Kirgizisztánban – való terjedését illeti; úgy véli, hogy ez lehetőséget kínál arra, hogy a geopolitikai versengéssel felhagyva ezek az országok együttműködjenek; úgy véli, hogy egy ilyen jellegű sikernek jelentős pozitív hatása lenne a nemzetközi kapcsolatokra és a nemzetközi biztonsági helyzetre;
11. felhívja az alelnök/főképviselő közép-ázsiai különleges képviselőjét, hogy közelről kövesse nyomon a helyzetet, nyújtson segítséget, és segítse elő a párbeszéd újrakezdését a kirgiz társadalom valamennyi eleme között;
12. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy késlekedés nélkül vizsgálják meg azt, hogy rendelkezésre állnak-e egy nemzetközileg koordinált, nagyszabású új segélyprogram Kirgizisztánba való indításának feltételei, és ha nem, meg lehet-e ezeket teremteni, figyelembe véve többek között azt is, hogy az ideiglenes kirgiz kormány mennyire elkötelezett a demokratizálódás és a korrupciómentes kormányzás mellett; úgy véli, hogy amennyiben a feltételek rendelkezésre állnak, az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia egy nemzetközi adományozói konferencia összehívásában Kirgizisztán javára;
13. szorgalmazza a stabilitási eszköz széleskörű alkalmazását; hangsúlyozza, hogy segítséget kell nyújtani Kirgizisztán számára társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásához; kéri a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a fejlesztési együttműködési eszközben rendelkezésre álló források átcsoportosítására annak érdekében, hogy az Európai Unió megfelelő rövid és középtávú választ tudjon adni a kirgizisztáni új fejleményekre; hangsúlyozza, hogy kiemelt, elsőbbségi kérdésként kell kezelni az oktatás, az egészségügy és a vízellátás területén tapasztalható problémák megoldását;
14. várakozással tekint a régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásában elért haladás felülvizsgálata elébe, és olyan erőfeszítéseket szorgalmaz, amelyek azt hitelesebbé, konkrétabbá és egységesebbé teszik;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Kirgizisztán ideiglenes kormányának, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ főtitkárának és az Európa Tanács főtitkárának.