KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európa 2020 stratégiáról
15.6.2010
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
S&D, Verts/ALE (B7‑0348/2010)
ALDE (B7‑0351/2010)
PPE (B7‑0353/2010)
Joseph Daul, Corien Wortmann-Kool, a PPE képviselőcsoport nevében
Martin Schulz, Stephen Hughes, az S&D képviselőcsoport nevében
Guy Verhofstadt, Lena Ek, az ALDE képviselőcsoport nevében
Daniel Cohn-Bendit, Rebecca Harms, Philippe Lamberts, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Malcolm Harbour, az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa 2020 stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács 2010. február 11-i nem hivatalos ülésére,
– tekintettel a Bizottság által az Európa 2020 stratégiáról indított nyilvános konzultációra és annak kimenetelére (SEC(2010)116),
– tekintettel a Bizottság lisszaboni stratégiára vonatkozó értékelésére (SEC(2010)114),
– tekintettel „A növekedést és foglalkoztatást célzó európai stratégia végrehajtásának hét lépése” című, az Európai Tanács által készített dokumentumra,
– tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a pénzügyi, gazdasági és szociális válság folyamatosan fenyegető jelege miatt az Európai Tanács által 2010 júniusában jóváhagyandó új Európa 2020 stratégiával kapcsolatosan komolyak a várakozások,
B. mivel számos tagállamnak továbbra is növekvő munkanélküliséggel kell szembenéznie, amely megfelelő, középtávon értékelhető politikai válasz hiányában az Unióban összesen akár 28 millió embert érinthet, és óriási nehézségeket okoz az egyes emberek életében és társadalmi téren; mivel a válság következtében munkahelyek milliói szűntek meg, és tovább növekedett a munkahelyek bizonytalansága;
C. mivel az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a természeti erőforrások felélése miatt alapvető követelmény a termelés, az elosztás és a fogyasztás fenntarthatóbb módon történő szervezése,
D. mivel az Európa 2020 stratégia elemeiről – többek között a kiemelt célokról, az iránymutató javaslatokról, a szűk keresztmetszetekről és a mutatókról – szóló bizottsági közlemény és tanácsi nyilatkozatok nagyon általános jellegűek voltak, és ezért a Bizottságnak sürgősen részletesebb tervekkel kell előállnia arra vonatkozóan, hogyan fogja e kezdeményezéseket sikeresen megvalósítani, és e terveket be kell nyújtania a Parlamentnek,
E. mivel az eredmények elérése érdekében az európai feladatokat és felelősségi köröket tökéletesen összehangolva kell szétosztani a kormányzás európai, nemzeti, regionális és helyi szintjein, valamennyi kormányzási szintnek a legmagasabb szintű minőséget és elszámoltathatóságot kell képviselniük, továbbá a változás valódi mozgatóinak – a helyi és regionális hatóságokkal és a civilszervezetekkel partnerségben együttműködő vállalatoknak és egyetemeknek – kiemelkedő szerepet kell játszaniuk a célok elérését szolgáló új mechanizmusban,
F. mivel a demográfiai válságot és következményeit feltétlenül számításba kell venni, valamint a jövő generációit nem szabad feláldozni az előző generációk kialakított kedvezményeinek fenntartása érdekében,
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
1. kifejezi csalódottságát az Európai Tanács által 2010. március 26-án elfogadott új Európa 2020 stratégia főbb elemeivel kapcsolatban; sürgeti az Európai Tanácsot, hogy vonjon le tanulságokat a jelenlegi válságból, és valóban előremutató, ambiciózus és koherens stratégiát dolgozzon ki;
2. szorgalmazza, hogy az Európa 2020 stratégia olyan, szélesebb értelemben vett politikai koncepció kialakítására törekedjen, amely az EU-t a jövőben egy versenyképes, szociális, fenntartható, az embert és a környezetvédelmet a politikaformálás középpontjába helyező unióként képzeli el;
3. úgy véli, hogy az államháztartási kiadások és a bürokrácia csökkentése, az állampolgárok pozíciójának erősítése, valamint a vállalkozói kedv és az innováció serkentése érdekében a tagállamoknak strukturális reformok bevezetésével növelniük kellene gazdasági teljesítményüket, a jogszabályokat kkv-barátabbá kellene tenniük, továbbá lehetőségeket kellene biztosítaniuk az emberek önkiteljesedésére;
4. elismeri, hogy annak érdekében, hogy az euró válságára adott válaszreakciók ne vezessenek a gazdaság elhúzódó stagnálásához, az Uniónak mindezek mellett stratégiát kell végrehajtania a fenntartható gazdasági növekedés felgyorsítására, valamint reformokat kell megvalósítania a versenyképesség visszaállítására és javítására;
5. sajnálja, hogy az Európai Tanács következtetései nem veszik figyelembe, hogy a jelenlegi törékeny helyreállítási folyamatnak teljes mértékben meg kell jelennie az új Európa 2020 stratégiában, mégpedig koherens politikai ütemterv kidolgozása révén és a makrogazdasági politikát átfogóan beépítve a stratégiába, biztosítva, hogy a szükséges költségvetési konszolidáció ne ássa alá annak végrehajtását;
6. sajnálja, hogy az Európa 2020 nemzeti reformprogram alapját képező mutatókkal kapcsolatosan a Parlamenttel – az európai polgárokat képviselő intézménnyel – nem került sor konzultációra; sürgeti a Tanácsot, hogy júniusi ülésén hagyja jóvá az Európa 2020 stratégia alapelemeit, ugyanakkor kitart amellett, hogy a Tanács a stratégia kulcsfontosságú eszközeivel, céljaival és mutatóival kapcsolatban ne hozzon végleges döntést anélkül, hogy azokról a lehető leghamarabb megfelelő módon konzultált volna a Parlamenttel; ugyanebben a szellemben úgy vélekedik, hogy tevékenyen be kell vonni a nemzeti parlamenteket, a régiókat, az önkormányzatokat, a társadalmi partnereket és a nem kormányzati szerveket a stratégia meghatározásába és végrehajtásába;
SZŰK KERESZTMETSZETEK ÉS KIEMELT CÉLOK
7. tudomásul veszi a foglalkoztatottsági arányra, a kutatás és fejlesztésre, az üvegházhatású gázok kibocsátására, a képzettségi szintekre és a társadalmi integrációra vonatkozó öt fő célt, amelyet az Európai Tanács kitűzött; hangsúlyozza, hogy ezek a fő célok egy olyan, a fenntartható fejlődésre vonatkozó összefüggő és koherens stratégia keretében kell, hogy megfogalmazásra kerüljenek, amely ötvözné a gazdaság-, szociál- és környezetpolitikai tennivalókat;
Az egységes piac újraindítása
8. hangsúlyozza, hogy az Európai növekedés egyik legmeghatározóbb mozgatója az egységes piac, amely maradéktalan megvalósítását még be kell fejezni. kiemeli továbbá azt is, hogy a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása előtt álló bizonyos akadályok miatt további erőfeszítésre van szükség az összes európai intézmény részéről annak érdekében, hogy jobb, versenyképesebb és hatékonyabb egységes piac jöjjön létre.
9. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szabad kereskedelem és a globális piachoz való hozzáférés maradjon a politikaformálás középpontjában, és a kerülni kell a protekcionizmus irányába való elmozdulást, mivel az innovatív vállalkozók és vállalatok szabad és globális piacon tudnak érvényesülni;
10. hangsúlyozza, hogy bátrabb kezdeményezésekre van szükség az egységes piac végső kiépítéséhez és ahhoz, hogy a polgárok azt jobban elfogadják; ezért üdvözli Mario Monti jelentését, amelyet, a Parlament 2010. május 20-i állásfoglalásához hasonlóan, érdekes javaslatokat tartalmaz a konszenzus kialakítására és az erősebb egységes piac megvalósítására vonatkozóan;
11. úgy véli, hogy a hatékony egységes piac létrehozása érdekében a Bizottságnak világosan meg kell állapítania a politikai prioritásokat egy olyan, az egységes piacról szóló jogszabály elfogadása révén, amely egyaránt magában foglalna jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek célja egy rendkívül versenyképes, szociális piacgazdaság létrehozása lenne;
A kkv-k helye a szociális piacgazdaságban
12. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie és támogatnia kell a kkv-kat és a vállalkozásokat, amelyek létfontosságúak a munkahelyek megőrzésében és az új munkahelyek teremtésében, csökkentenie kell az adminisztratív és szabályozási terheket, és egyszerűsítenie kell az előírásokat, hogy a kkv-k gyorsabban fejlődhessenek azáltal, hogy szabadon árusítják termékeiket/szolgáltatásaikat annak az 500 millió fogyasztónak, akik az Unió egységes piacát teszik ki, tovább kell csökkentenie a bürokráciát; hangsúlyozza továbbá, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag, valamennyi szinten tett politikai erőfeszítések révén történő maradéktalan végrehajtásának fontosságát;
13. hangsúlyozza azt a tényt, hogy a kkv-k a szociális piacgazdaság gerincét képezik, munkahelyeket teremtenek, így alapvető szerepet játszanak a fenntartható gazdasági növekedés élénkítésében, és elsőbbséget kell biztosítani a további erőfeszítéseknek a reformok területén, például a kkv-barát jogszabályoknak, dinamikus környezetet hozva létre ezáltal a kezdő vállalkozóknak, ösztönözve a vállalkozói tevékenységet és javítva a finanszírozáshoz való hozzájutást; azon a véleményen van továbbá, hogy az Európa 2020 stratégiában olyan célkitűzéseknek és kezdeményezéseknek kell szerepelniük, amelyek ösztönözhetik a vállalatokban a törzs- és kockázati tőke átlagos arányának növelését;
14. rámutat, hogy a mikrovállalkozások gyakran segíthetnek a munkanélküliség leküzdésében, és egy vállalkozás indítása gyakran sikerre vezet társadalmi tehetetlenség ellenére, hogy a kkv-k fejlődésének legfontosabb előfeltétele az, hogy képesek-e tevékenységükhöz megfelelő pénzeszközöket gyűjteni, és hogy a kkv-kat szolgáló garanciamechanizmusok, a dinamikus másodlagos piacok és az európai gazdasági tevékenységet támogató banki ágazat fenntartása előfeltétele a kkv-k fejlődésének;
Foglalkoztatási cél
15. megismétli, hogy az Európa 2020 stratégiában kiemelt elsőbbséget kell kapnia a magas színvonalú foglalkoztatásnak, valamint hogy a foglalkoztatottsági mutatók javítása érdekében erőteljesebb hangsúlyt kell helyezni a jól működő munkaerőpiacra és a szociális körülményekre; ezért egy új program elkészítésére szólít fel, amely Európa-szerte ösztönzi a tisztességes munkát, biztosítja a munkavállalók jogait, és javítja munkakörülményeiket;
16. úgy véli, hogy az új stratégiának jobban ki kell domborítania a tisztességes munkát, ideértve a be nem jelentett munka elleni küzdelmet, továbbá annak garantálását, hogy a munkaerőpiacról jelenleg kiszorultak munkához juthassanak;
17. úgy véli, hogy az új stratégiának ösztönöznie kell az olyan munkaerőpiacokat, amelyek a munkavállalókat jobban ösztönzik, és jobb körülményeket biztosítanak nekik, ugyanakkor a munkaadókat is arra ösztönzik, hogy új munkaerőt alkalmazzanak és a meglévő alkalmazottakat ne bocsássák el.
A kutatási cél
18. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tartsák meg azt a célkitűzést, hogy a GDP 3%-a kutatás és fejlesztés céljaira kerüljön felhasználásra; felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki jobban a kohéziós politika keretében biztosított finanszírozás és a K+F–finanszírozás közötti potenciális szinergiát és biztosítsák, hogy ezeket az eszközöket olyan innovációra fordítják, amelyek valódi hasznot hoznak a társadalom számára;
19. hangsúlyozza, hogy a jelentős K+F projektekhez, a kulcsfontosságú energia-infrastrukturális beruházásokhoz, az űrpolitikával kapcsolatos új uniós hatáskörökhöz, valamint az EU innovációs politikájának finanszírozásához szilárd, hiteles és fenntartható uniós pénzügyi támogatásra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen valósítani az Európa 2020-as fő célkitűzéseit;
20. rámutat, hogy Európának tovább kell erősítenie potenciálját a képzett munkavállalók, a tudomány, a kutatás és technológia területén ezeken keresztül pedig innovációs képességét, mivel a versenyképesség kulcsfontosságú szempontjainak és a tudásháromszögnek az Európa 2020-as stratégiájának középpontjában kell maradniuk;
21. úgy véli, hogy ahhoz, hogy az európai kutatás hatékonyabb legyen, alapvető fontosságú, hogy a már meglévő struktúrák jobban előtérbe kerüljenek és hogy fokozottan kutatásbarát és innovációbarát befektetési klímát teremtsünk mind a köz-, mind pedig a magánszektorban; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő gyakorlati intézkedéseket a finanszírozáshoz, különösen a kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés javítására;
Éghajlattal/energiával kapcsolatos célok
22. sajnálja, hogy az Európai Tanács üvegházhatású gázokra, megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó fő célkitűzései nem eléggé nagyra törőek, és nem vezetnek vezető szerephez egy olyan világban, amelynek az éghajlatváltozással és az erőforrások kimerülésével kell szembenéznie, és ahol a globális ökoszisztémák az összeomlás szélén állnak; ezért a következő, az EU számára kötelező érvényű célok azonnali és egyidejű elfogadására szólít fel:
(a) az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásával kapcsolatos 30%-os célkitűzés 2020-ra az Unióban és további csökkentés hosszú távon, feltéve, hogy más országok is készek elkötelezni magukat a megfelelő cselekvésre;
(b) a forrás-hatékonyság javulására irányuló célkitűzés;
(c) az energiafogyasztás 20%-os csökkentésére irányuló célkitűzés és a megújuló energiákból való részesedés legalább 20%-ra való növelése 2020-ra, ugyanakkor a technikai és nem technikai jellegű akadályok elmozdítása a fenntartható megújuló energiák további fejlesztése elől a legfőképp megújuló energiákra alapuló, széndioxidkibocsátás-mentes, rendkívül hatékony gazdaság 2050-re történő megteremtésére irányuló első lépésként;
(d) olyan mérhető célok, amelyek a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenésének megállítására és lehetőleg 2020-ig való helyreállítására irányulnak;
Oktatási cél
23. tudomásul veszi az oktatás javítására vonatkozó fő célkitűzést; sajnálja, hogy nincsenek számszerű arányokra vonatkozó célkitűzések, és sürgeti az Európai Tanácsot, hogy tűzzön ki 100%-os célt a középfokú oktatás vonatkozásában, és határozzon meg egyértelmű minőségi célokat és indikátorokat az alapfokú és középfokú oktatás számára;
24. kéri a tagállamokat, hogy fogadják el a Bizottságnak az Európa 2020 stratégiáról szóló közleményében szereplő célkitűzéseket, amelyeknek megfelelően 2020-ig az iskolai képzésben lemorzsolódók arányának a korcsoport 10%-a alá kell csökkennie, valamint a népesség legalább 40%-ának felsőfokú, vagy azzal egyenértékű végzettséggel kell rendelkeznie;
25. hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban erőteljes politikákra van szükség, ami által a képzési lehetőségeket bátorítani kell és azokat elérhetővé kell tenni az egyéneknek teljes szakmai életükön keresztül; rámutat, hogy fenn kell tartani az aktív személyek számát a munkaerőpiacon, valamint meg kell erősíteni a társadalmi integrációt;
A szegénységgel kapcsolatos cél
26. ragaszkodik ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégiába bele kell foglalni a szegénységnek az EU-n belül felére való csökkentésére vonatkozó célkitűzést és rámutat, hogy nők, különösen idősebb nők, női migránsok, gyermeküket egyedül nevelő nők és gondozók teszik ki azon európaiak többségét, akik jelenleg szegénységben élnek, vagy akiket szegénység fenyeget;
27. üdvözli, az Európai Tanács társadalmi integrációra vonatkozó javaslatát, különösen és prioritásként kezelve azt, hogy ezt a szegénység visszaszorításán keresztül kívánja elérni és hangsúlyozza, hogy világos célokra és kezdeményezésekre van szükség; úgy véli, hogy ez az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb célkitűzése; olyan nagyratörő, hosszú távú stratégia kidolgozását kéri a szegénység felszámolására, amely messzemenő célkitűzéseket tartalmaz a szegénység csökkentése és a társadalmi integráció terén – ideértve a nőket, a gyermekeket és az időseket is – valamint a munkavállalók szegénységének visszaszorítását; hangsúlyozza, hogy célul ki kell tűzni a munkanélküli háztartások számának csökkentését;
A nemek közötti egyenlőség
28. sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Tanács által kitűzött fő célok nem tartalmazzák a nemek közötti egyenlőséget; program kidolgozását kéri a nemek közötti esélyegyenlőség területén is, a férfiak és nők közötti jelenlegi bérszakadék megszüntetése, a nők teljes munkaerő-piaci és politikai részvételének biztosítása érdekében, a nők előmeneteli lehetőségeinek előmozdítása mellett; hangsúlyozza, hogy jobb feltételeket kell teremteni a munka és a családi élet összehangolása érdekében;
KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEK
Kiemelt kezdeményezés: „Innovatív Unió”
29. úgy véli, hogy az „Innovatív Unió” új kiemelt kezdeményezés sikeres végrehajtása kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság megerősítése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy növelje a közösségi költségvetésben a kutatásra és innovációra előirányzott teljes pénzügyi keretet;
30. hangsúlyozza, hogy fontos a kutatás és fejlesztés támogatásának egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése annak érdekében, hogy a tudásalapú vállalkozások hatékonyságukat maximalizálni tudják, és ösztönzést kapjanak az új foglalkoztatási lehetőségek;
31. sürgeti a Bizottságot, hogy például az egységes uniós szabadalom bevezetésével javítsa az innováció feltételeit; rámutat, hogy a versenyképesség fokozására és a fenntartható gazdaság kialakítására irányuló, nemes célú programok nem működnek megfelelően, és meggyőződése, hogy a kkv-kat, az egyetemeket és a vállalkozásokat ösztönözni kell az európai programokban való részvételre;
32. úgy véli, hogy a kkv-k céljaira felhasználható finanszírozási eszközök vonatkozásában konkrét célkitűzéseket kell megállapítani a digitális interoperabilitás és elérhetőség biztosítása érdekében, és ezeknek egyértelmű, az ökoinnovációra vonatkozó uniós célkitűzéseket kell tartalmazniuk;
33. úgy véli, hogy sok kihasználatlan lehetőség van az innováció közbeszerzésen keresztül történő előmozdítására; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangsúlyozzák a K&F céljainak elérését elősegítő innovatív közbeszerzés fontosságát, a kutatásra alapozott kkv-k ösztönzésében játszott szerepét, valamint a magas minőségű közszolgáltatások nyújtása és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések teljesítése terén hordozott lehetőségeit;
Kiemelt kezdeményezés: „Mozgásban az ifjúság”
34. hangsúlyozza, hogy a Parlament is az ifjúságot jelölte meg a 2011. évi költségvetés egyik kiemelt elsődleges céljaként, és világosan kifejezésre juttatta azon szándékát, hogy e téren valamennyi fontos programot továbbra is támogatja;
35. hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében jelentkező nagyarányú munkanélküliség csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képzés és munkalehetőség biztosítására valamennyi fiatal számára, a fiatalok első munkahelye megszerzése nehézségeinek csökkentésére és az olyan uniós programok kialakítására, amelyek a vállalkozói kedvet serkentik a fiatalok körében tanulmányaik valamennyi szakaszában;
36. úgy véli, hogy a felsőoktatási képzés a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az innováció és a növekedés egyik jelentős ösztönzője, és ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a bolognai folyamat nyomon követésére és a közösen lefektetett elvek tagállamok általi végrehajtására az európai felsőoktatási térség egészében;
Kiemelt kezdeményezés: „Európai digitális menetrend”
37. üdvözli a Bizottság digitális menetrendre irányuló nagyratörő közelmúltbeli javaslatait, és sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre e kezdeményezéseket;
38. felhívja a figyelmet az IKT-ágazatban rejlő rengeteg foglalkoztatási lehetőségre és arra a fontos szerepre, amelyet az ágazat játszhat Európa forráshatékony és energiahatékony gazdasággá való átalakításában; rámutat arra, hogy az ágazatban folyó verseny serkenti az innovációt, és ezért hangsúlyozza, hogy szabad, kompetitív jellegű és az új szereplők felé nyitott piacra van szükség, amely elősegíti az új és innovatív technológiák elterjedését; hangsúlyozza, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a szélessávú vezetékes és mobilinternethez való, az összes polgár és fogyasztó számára méltányos alapon és versenyképes árakon bárhol elérhető, nagy sebességű hozzáférés biztosítására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az összes rendelkezésre álló szakpolitikai eszközzel – köztük a szélessávú és nagysebességű lefedettségre vonatkozó nemzeti célkitűzésekkel és a gyermekek informatikai tudásának fejlesztésére irányuló speciális programokkal – a szélessávú hozzáférést az összes európai polgár számára;
39. megállapítja, hogy Európa digitális menetrendjének jelentős hatása lesz a kultúrára, a médiára és az oktatásra, ezért integrált, nem pedig széttagolt megközelítésre van szükség; meghatározóan fontosnak tartja, hogy a belső piaci, gazdasági és technikai megfontolások mellett figyelmet szenteljenek az új média által – például az e-ismeretek terjesztésére irányuló elkötelezettség révén – kifejtett hatásnak, valamint az internetes tartalmak kérdésének a digitális menetrenddel kapcsolatos összes politikai kezdeményezésben;
40. megállapítja azonban, hogy a digitális szolgáltatások szabad mozgását jelenleg súlyosan hátráltatja a nemzeti szintű szabályok töredezettsége;
41. úgy véli, hogy a kreatív ágazat szintén fontos szerepet játszik a digitális környezetben az Unió kulturális sokszínűségének előmozdításával;
Kiemelt kezdeményezés: „Erőforrás-hatékony Európa”
42. úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia környezeti szempontjai általánosságban túl gyengék, és azokat meg kell erősíteni; sürgeti, hogy a stratégia fő célkitűzéseibe konkrét és mérhető környezeti célokat foglaljanak bele, a hangsúlyt a biológiai sokféleség pusztulásának megakadályozására fektetve;
43. úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégiának az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-re történő 80%-os csökkentésére irányuló, hosszú távú uniós célok megvalósítása irányában kell haladnia, elsősorban az energiahatékonyság növelése és a hulladék mennyiségének csökkentése által, ezzel hozzájárulva Európa versenyképességének növeléséhez és a kiadások csökkentéséhez;
44. úgy véli, hogy az erőforrás-hatékonyság növelésének az egész Európa 2020 stratégián végigvonuló prioritásnak kell lennie, és hogy külön figyelmet kell szentelni a folyamatosan emelkedő olajárak hatásának és általában az elektronikához, különösen pedig az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához elengedhetetlenül szükséges nemesfémek korlátozott kínálatának;
45. úgy véli, hogy az innovációt határozottan tovább kell folytatni, hogy a környezeti javulás, az erőforrás-hatékonyság és a költségcsökkentés célja megvalósuljon, és hogy a jogilag kötelező erejű célok kitűzése, valamint a szabályozási intézkedések bevezetése az innováció előmozdításának legeredményesebb eszközei;
46. véleménye szerint ki kell igazítani az uniós strukturális alapok elosztásának szabályait, hogy számításba vegyék a költségcsökkentő és az erőforrások felhasználását javító innováció előmozdításának szükségességét;
Kiemelt kezdeményezés: „Tiszta és hatékony energia”
47. hangsúlyozza, hogy a forráshatékonysággal és integrált energiapolitikával társított fenntartható termelési eljárások, valamint a megújuló energiaforrások további fejlesztése nem csupán az éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzések teljesítését teszi lehetővé az Unió számára, hanem erős európai feldolgozóipari bázis fenntartását, a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás fokozását is;
48. sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégiában a valóban közös európai energiapolitika elérése tekintetében semmiféle ambiciózus célkitűzés nem szerepel; hangsúlyozza, hogy bár a működő belső piac kulcsfontosságú célkitűzés Európa számára és előtérbe került a harmadik energiacsomag gyors végrehajtásának szükségessége, az európai energiapolitika e részletének túlhangsúlyozása a másik két célkitűzés – a „fenntartható fejlődés” és a „biztonságos ellátás” – kárára vált; újfent emlékeztet arra, hogy a belső piac kérdését nem lehet külső dimenziójától függetlenül kezelni, és hogy Európának közös európai energiapolitikára van szüksége annak érdekében, hogy valós befolyása legyen az energiaellátás biztonságára, az éghajlatváltozásra és az energia megfizethetőségére;
49. kiemeli, hogy az energiahatékonyság nem csupán a legköltséghatékonyabb eszköz az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiabiztonság növelésére, hanem jelentős számú munkahelyet is teremthet 2020-ra; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az energiahatékonyságot és annak költségvetési vonatkozásait helyezzék az uniós napirend első helyére; különösen felhív a hatályos jogszabályok végrehajtásának felgyorsítására, valamint az új európai hatékonysági cselekvési tervre vonatkozó, megfelelő időben elkészített és nagy ívű javaslatra, amely magában foglalja az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatát és egy kötelező erejű energiahatékonysági célérték bevezetését;
50. megjegyzi, hogy 2020-ig és azt követően az energiainfrastruktúrában jelentős beruházásokra lesz szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen az éghajlatváltozás jelentette kihívást, be kell ruházni az európai energiahálózatok korszerűsítésébe, a valóban európai szuper- és intelligens energiahálózat kialakításába, zöld folyosókba, összekapcsolásokba, a Galileo-projekt véghezvitelébe, környezetbarát technológiákba, az e-egészségügybe, a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) programjába és az IKT-hez és a szélessávú internethez való szabad és egyenlő hozzáférésbe; ezenkívül rámutat, hogy véghez kell vinni a belső energiapiac kiépítését és ösztönözni kell a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre a harmadik energiacsomagot a gazdasági növekedés, a piacnyitás és a fogyasztói jogok tökéletesítésének ösztönzése és az EU energiaellátása biztonságának fokozása érdekében; lényegesnek véli e kezdeményezések folytatását a belső energiapiac ösztönzése és a megújuló energiaforrások növekvő arányának integrálása, valamint harmadik országbeli – nevezetesen mediterrán és eurázsiai régiókban történő – további jelentős infrastruktúraprojektek fejlesztése érdekében; emlékeztet, hogy a megújuló energiaforrások kontinensünk legjobb saját erőforrásai, és ezért a tagállamok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése érdekében ambiciózus végrehajtási intézkedésekre szólít fel;
51. rámutat, hogy az Európai Uniónak hatékonyabban kell beruháznia az olyan létező közlekedési infrastruktúrákba mint a TEN-T, annak érdekében, hogy lendületet adjon a munkahelyteremtésnek, fokozza a társadalmi és területi kohéziót, valamint fenntartható és interoperábilis közlekedési rendszert hozzon létre; kéri az egyes közlekedési módok közötti együttműködés kialakítását és a logisztika ésszerű használatát, hiszen a közlekedési ágazat széndioxid-mentesítése és fenntarthatóvá tétele érdekében innovációra, új technológiákra és pénzügyi forrásokra van szükség;
Kiemelt kezdeményezés: „Iparpolitika a globalizáció korában”
52. határozottan támogatja olyan iparpolitika kidolgozását, amely megteremti a lehető legjobb környezetet az erős, versenyképes és diverzifikált európai ipari bázis fenntartásához és fejlesztéséhez; üdvözli és hangsúlyozza, hogy az ilyen politika az ágazat egészére kiterjed, és fő célja a megfelelő keretfeltételek kialakítása;
53. felszólít az európai gazdaság az európai fenntartható iparpolitikára támaszkodó átalakítására, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrás-hatékonyság és az erőforrás-használat javításához; úgy véli, hogy az európai ipar fenntartható fejlődése érdekében intenzív párbeszédet kell folytatni az alkalmazottakkal és munkavállalókkal; megismétli, hogy az átmenet során olyan intézkedésekre lesz szükség, amelyek elősegítik a munkavállalók beilleszkedését az új, környezeti értelemben fenntartható gazdaságba;
54. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európa 2020 stratégiának meg kell határoznia a fenntartható, energiahatékony gazdaságra való átállás költségeit és hasznait, és megjegyzi, hogy az ipar strukturális változásokhoz való hozzáigazításának megkönnyítése az Unió és a tagállamok egyik célkitűzése;
55. újból megismétli arra irányuló kérését, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a tiszta, fenntartható és hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák támogatására, amely az EU költségvetéséből a hetedik kutatási keretprogramra (FP7) és az innovációs és versenyképességi keretprogramra (CIP) jutó költségeken felül 2010-től kezdődően összesen évente legalább 2 milliárd euró kiadást jelent; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen dolgozzák ki az általuk vállalt forrásokból megvalósuló finanszírozás menetrendjét annak biztosítása érdekében, hogy 2010-től megindulhassanak a támogatások a SET-terv különböző kezdeményezései és a kiegészítő kezdeményezések számára;
Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és munkahelyek menetrendje”
56. fontosnak tartja, hogy globális dimenzióban vizsgáljuk Európa csökkenő versenyképességét, valamint hogy – figyelembe véve a hosszú távra előrevetített munkaerőhiányt – a válságnál messzebbre lássunk és a tudás migrációját, valamint az európai „agyelszívás” megelőzését lehetővé tevő európai terveket dolgozzunk ki;
57. úgy véli, hogy a fiatalok munkanélküliségének kezelését és a képzettségek piaci igényekkel történő hatékony összehangolását a politika központi kérdésének kell tekinteni, és ezért csereprogramok és szakmai gyakorlatok révén meg kell könnyíteni a diákok és kutatók határokon átnyúló mobilitását az európai felsőoktatási intézmények nemzetközi vonzerejének növeléséhez; úgy véli, hogy Európa oktatásra irányuló elkötelezettségének konkrétan meg kell jelennie az Európa 2020 stratégiában, és üdvözli a Bizottság kezdeményezését, hogy a stratégiába számszerű célokat emeljen be az oktatásra vonatkozóan;
58. felhívja a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel az év végéig fogadjanak el nagyszabású stratégiát környezettudatos munkahelyek teremtésére, meghatározva a képességeken és az innováción alapuló fenntarthatóbb gazdaságban rejlő foglalkoztatási lehetőségek kiaknázásának keretfeltételeit, valamint biztosítva azt, hogy egy ilyen típusú gazdaságra történő átállást támogasson a képzés, az élethosszig tartó tanulás és a mindenki számára biztosított társadalombiztosítás;
Kiemelt kezdeményezés: „Szegénység elleni európai platform”
59. üdvözli a Bizottságnak a szegénység elleni platform létrehozására irányuló javaslatát, ám hangsúlyozza, hogy a szegénység elleni küzdelmet fokozni kell; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégiának kifejezetten tartalmaznia kellene az egyenlőtlenség és konkrétan a szegények és gazdagok közötti különbség csökkentésére irányuló ambiciózus célokat; úgy véli, hogy a kirekesztés által fenyegetettek azonosításának megkönnyítése érdekében a szegénységet „viszonylagos szegénységként” kell mérni;
60. úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi integráció vonatkozásában használt mutatóknak tükrözniük kell, hogy a szegénységet az egyének, de különösen a nők munkaerőpiacra történő bevonásával kell csökkenteni; ezért a munkaerőpiacról történő kirekesztettség és az egyedi szintű szegénység közötti kapcsolat mérésére szolgáló új eszközök kidolgozását szorgalmazza; hangsúlyozza, hogy a társadalmi integráció szempontjából létfontosságúak a közszolgáltatások;
Kohéziós politika
61. úgy véli, egy szilárd és megfelelően finanszírozott, az összes európai régiót felölelő kohéziós politikának teljes mértékben összhangban kell lennie az Európa 2020 stratégiával, valamint hogy ez a politika – horizontális megközelítése miatt – az Európa 2020 céljai sikeres megvalósításának, valamint az EU-n belüli társadalmi, gazdasági és területi kohézió elérésének előfeltétele; sürgeti ezért a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályok további egyszerűsítését a felhasználóbarát jelleg javítása, az elszámoltathatóság és a jövőbeli kihívásokkal és a gazdasági válságok okozta fenyegetéssel való megfelelőbb szembenézés érdekében;
62. úgy véli, hogy a világválságot lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy új alapokra helyezzük az európai szociális piacgazdaságot, amely a fenntarthatóságon, a szolidaritáson, a tudáson, a szegénység jelentős mértékű csökkentésén és a munkahelyteremtésen alapuló társadalmi modell, valamint hogy az Európa 2020 stratégiának ki kell aknáznia a fenntartható gazdaságra történő átállásban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket;
Közös agrárpolitika
63. rámutat arra, hogy a KAP 2013-ig történő reformját és a fenntartható erdőgazdálkodási stratégia kialakítását az Európa 2020 stratégián belül kell figyelembe venni; meggyőződése, hogy a megfelelő keretszabályozással és költségvetési forrásokkal a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fontos szerepet játszhat a gazdasági fellendülés biztosítását célzó átfogó európai stratégiában, miközben hozzájárulhat az uniós és globális élelmiszer-biztonsághoz, az Unió 90%-át kitevő vidéki táj megőrzéséhez, a vidéki területek munkahelyeinek védelméhez és a környezetvédelmi előnyök biztosításához, valamint nagyban közreműködhet az alternatív energiaforrások felkutatásában;
Az Európai Unió külső fellépései
64. hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia külső dimenziójára nagyobb figyelmet kell fordítani; sürgeti a Bizottságot, hogy külső fellépései során alkalmazzon szélesebb körű és átfogóbb megközelítést, összhangban a politikák fejlesztési célú koherenciájának uniós koncepciójával; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európa 2020-hoz kapcsolódó kereskedelmi stratégiát alkalmazza az Unió alapvető értékeinek, köztük az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok, valamint a környezetvédelem előmozdítására;
65. szorgalmazza, hogy a Bizottság az Európa 2020-hoz kapcsolódó kereskedelmi stratégiáját úgy alakítsa ki, hogy az EU kereskedelmi politikája valóban alkalmas eszköz legyen a munkahelyteremtésre és a világ fenntartható fejlődésének biztosítására, valamint hogy minél előbb kezdeményezzen nyílt párbeszédet a Parlamenttel és a civil társadalommal a dohai forduló utáni időszak uniós prioritásairól, különösen a szociális és környezetvédelmi normákról és a WTO reformjáról;
66. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.