KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Zimbabwéről, különösen Farai Maguwu ügyéről
7.7.2010
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
EFD (B7‑0415/2010)
ALDE (B7‑0439/2010)
S&D (B7‑0440/2010)
Verts/ALE (B7‑0441/2010)
PPE (B7‑0442/2010)
GUE/NGL (B7‑0443/2010)
ECR (B7‑0444/2010)
Alain Cadec, Michael Gahler, Mario Mauro, Cristian Dan Preda, Filip Kaczmarek, Bernd Posselt, Lena Kolarska-Bobińska, Eija-Riitta Korhola, Tunne Kelam, Thomas Mann, Monica Luisa Macovei, Sari Essayah, Csaba Sógor, Martin Kastler , a PPE képviselőcsoport nevében
Véronique De Keyser, Ana Gomes, Michael Cashman , az S&D képviselőcsoport nevében
Frédérique Ries, Ramon Tremosa i Balcells, Marietje Schaake, Sonia Alfano , az ALDE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Geoffrey Van Orden, Charles Tannock, Nirj Deva, Michał Tomasz Kamiński, Adam Bielan, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Jacek Olgierd Kurski, Jacek Włosowicz , az ECR képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Fiorello Provera , az EFD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Zimbabwéről, különösen Farai Maguwu ügyéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Zimbabwéről szóló számos korábbi állásfoglalására, legutóbb a 2008. december 17-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Tanács 2010. február 15-i 2010/92/KKBP közös álláspontjára[2], amely 2011. február 20-ig meghosszabbítja a 2004/161/KKBP közös álláspont[3] keretében Zimbabwével szemben hozott korlátozó intézkedéseket, valamint a közös álláspontot módosító, 2008. december 8-i 1226/2008-as bizottsági rendeletre[4],
– tekintettel a Külügyek Tanácsának Zimbabwéről szóló 2010. február 22-i következtetéseire, valamint a 10. EU–Dél-Afrika miniszteri szintű politikai párbeszéd Zimbabwéről szóló, 2010. május 11-i következtetéseire,
– tekintettel a véres konfliktusokat előidéző gyémántokról szóló korábbi ENSZ-határozatra, és különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszeréről szóló, 1459 (2003). számú határozatára,
– tekintettel a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerére, amely tagjai számára előírja annak tanúsítását, hogy a nyers gyémántokat nem használják fel fegyveres konfliktusok finanszírozására,
– tekintettel az emberek és népek jogairól szóló afrikai chartára, amelynek Zimbabwe teljes jogú tagja,
– tekintettel kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerének 2009. november 5-én a namibiai Swakopmundban tartott hetedik plenáris ülésén kiadott nyilatkozatra és különösen annak 13., 14. és a 22. bekezdésre,
– tekintettel a kimberley folyamat 2010. június 21–23-án Izraelben, Tel Avivban tartott ülésszakok közötti találkozójára,
– tekintettel a 2000. június 23-án aláírt EU–AKCS Cotonoui Partnerségi Megállapodásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel Zimbabwe önkéntes alapon tagja a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszerének, amely tagjai számára lehetővé teszi a nyers gyémántok jogszerűen működő nemzetközi piacokon való eladását azzal a feltétellel, hogy kereskedelmükből nem finanszíroznak fegyveres konfliktusokat;
B. mivel a kimberleyi folyamat egyelőre nem foglalkozik ez emberi jogok megsértésével,
C. mivel a becslések szerint ha a Manicaland tartományban található Maranga (Chiadzwa) gyémántmezőt teljes egészében feltárják, Zimbabwe az elkövetkező években a világ egyik legnagyobb gyémánttermelőjévé válhat, akár több milliárd eurós bevételt generálva,
D. mivel 2009 novemberében a namibiai Swakopmundban Zimbabwe egy sor intézkedés bevezetését vállalta annak érdekében, hogy a Marange-ban zajló gyémántbányászatot hozzáigazítsa a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszeréhez,
E. mivel a kimberleyi folyamat 2010. június 21–23-án Izraelben, Tel Avivban tartott ülésszakok közötti találkozóján nem született megegyezés arról, hogy a kimberleyi folyamatba lehetőség szerint beillesszék az emberi jogi szempontokat,
F. mivel számos nemzetközi nem kormányzati szervezet (többek között a Human Rights Watch, a Global Witness és a Partnership for Africa-Canada) súlyos aggodalmának adott hangot a Chiadzwában kialakult emberi jogi helyzettel kapcsolatban, különös tekintettel a zimbabwei biztonsági erők részéről elkövetett emberi jogi jogsértésekre,
G. mivel a zimbabwei állampolgárságú Farai Maguwu, a Centre for Research and Development (CRD) – egy emberi jogi nem kormányzati szervezet, amelynek székhelye Manicalandben van – alapítója/igazgatója rámutatott, hogy a zimbabwei állambiztonsági erők több zimbabwei gyémántmezőn, köztük különösen Chiadzwában súlyos emberi jogi jogsértéseket követtek el,
H. mivel Farai Maguwut a zimbabwei hatóságok 2010. június 3-án letartóztatták azzal a váddal, hogy a zimbabwei államot hátrányosan érintő információkat tett közzé, és azóta is fogva tartják rossz körülmények között, megtagadva tőle a számára szükséges gyógykezelést, a jogot, hogy az ügyet a letartóztatást követő 48 órán belül bíró vizsgálja meg és az óvadékhoz való jogot,
1. követeli Farai Maguwu azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, és elítéli letartóztatásának és fogva tartásának körülményeit;
2. ragaszkodik ahhoz, hogy a zimbabwei hatóságok tartsák be a swakopmundi találkozón vállalt kötelezettségeiket, teljes mértékben demilitarizálják a marange-i gyémántmezőt, és az ott élők jogait tiszteletben tartva hozzanak megfelelő intézkedéseket a jog és a rend fenntartása érdekében;
3. felszólít a kimberleyi folyamat felülvizsgálatára, amelynek során megfelelően figyelembe veszik az emberi jogi elveket;
4. ragaszkodik ahhoz, hogy a zimbabwei kormány a chiadzwai gyémántbányászatból származó valószínűleg jelentős bevételt a teljes zimbabwei gazdaság helyreállításának megalapozására használja, valamint az egészségügy, az oktatás és a szociális kiadások finanszírozására, amelyet jelenleg nemzetközi adományozók biztosítanak, és ennek érdekében szorgalmazza, hogy a kormány hozzon létre egy gyémánt vagyonkezelői alapot, amely a zimbabwei népet szolgálná;
5. felszólítja a zimbabwei kormányt a korlátok nélküli szólásszabadság biztosítására és fenntartására Zimbabwében, hogy a nem kormányzati szervezetek (többek között a Farai Maguwu által alapított Centre for Research and Development) szabadon elmondhassák véleményüket anélkül, hogy üldöztetéstől és bebörtönzéstől kellene tartaniuk;
6. felszólítja a kimberleyi folyamatot, biztosítsa, hogy a Monitor for Zimbabwe teljes mértékben függetlenül, sértetlenül lépjen fel az emberi jogok érdekében;
7. felszólítja Dél-Afrikát és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséget (SADC), hogy saját érdekében és Zimbabwe, valamint a tágabb dél-afrikai régió érdekében aktívan lépjen fel azért, hogy ösztönözze Zimbabwe visszatérését a teljes demokráciához és a jogállamiság, valamint a zimbabwei nép emberi jogainak tiszteletben tartásához; elismeri, hogy Mugabe és közeli hívei, akik saját hasznukra fosztogatják Zimbabwe gazdasági erőforrásait, továbbra is akadályt jelentenek a zimbabwei politikai és gazdasági újjáépítés és a kiegyezés folyamatában;
8. üdvözli a természetes és jogi személyeket felsoroló uniós tilalmi lista legutóbbi (2010. februári) frissítését a Mugabe-rezsimre való hivatkozásokkal; hangsúlyozza, hogy a korlátozó intézkedések kizárólag a zimbabwei rezsimhez tartozókra irányulnak, és semmiképpen nem fogják érinteni az egész zimbabwei népet;
9. hangsúlyozza az Európai Unió és Zimbabwe közötti párbeszéd fontosságát, és üdvözli az e téren elért haladást;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/az Európai Bizottság alelnökének, Zimbabwe és Dél-Afrika kormányának és parlamentjének, az EU–AKCS Közös Parlamenti Közgyűlése társelnökeinek, az Afrikai Unió intézményeinek, köztük a Pánafrikai Parlamentnek, az ENSZ főtitkárának, a SADC főtitkárának, a kimberleyi folyamat soros elnökének (Izrael), valamint a Commonwealth főtitkárának.
- [1] Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0640.
- [2] HL L 41., 1990.6.23., 6. o.
- [3] HL L 50., 1990.6.23., 66. o.
- [4] HL L 331., 1990.6.23., 11. o.