KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a kirgizisztáni helyzetről
6.7.2010
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7‑0419/2010)
PPE (B7‑0420/2010)
ALDE (B7‑0422/2010)
S&D (B7‑0423/2010)
ECR (B7‑0434/2010)
Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Paolo Bartolozzi, Joachim Zeller, Cristian Dan Preda, Andrzej Grzyb, Elisabeth Jeggle, a PPE képviselőcsoport nevében
Hannes Swoboda, Adrian Severin, Henri Weber, Katarína Neveďalová, Kristian Vigenin, az S&D képviselőcsoport nevében
Niccolò Rinaldi, Metin Kazak, Ramon Tremosa i Balcells, Anneli Jäätteenmäki, Marielle De Sarnez, Marietje Schaake, az ALDE képviselőcsoport nevében
Heidi Hautala, Bart Staes, Nicole Kiil-Nielsen, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Antoni Legutko, Konrad Szymański, Jacek Olgierd Kurski, Adam Bielan, Michał Tomasz Kamiński, Jacek Włosowicz, az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a kirgizisztáni helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kirgizisztánról és Közép-Ázsiáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2005. május 12-i és 2010. május 6-i állásfoglalására,
– tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájáról szóló, 2008. február 20-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az Európai Tanács által 2001-ben Göteborgban elfogadott, az erőszakos konfliktusok megelőzéséről szóló uniós programra,
– tekintettel Catherine Ashton alelnök/főképviselő asszony nyilatkozataira a 2010. június 11-i kirgizisztáni összecsapásokról és a 2010. június 28-i, az alkotmányról szóló népszavazásról,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa 2010. június 14-i következtetéseire,
– tekintettel az EBESZ hivatalban lévő elnöke kirgizisztáni különmegbízottjának, az ENSZ-főtitkár kirgizisztáni különleges képviselőjének és az EU kirgizisztáni különleges képviselőjének a kirgizisztáni helyzetről szóló, 2010. június 16-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács 2007. június 21–22-i ülésén elfogadott, a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségre vonatkozó európai uniós stratégiára,
– tekintettel a Tanács és az Európai Bizottság 2010. június 14-i közös jelentésére az Európai Tanács számára a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásában elért eredményekről,
– tekintettel az EU és Kirgizisztán között 1999-ben hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel az Európai Közösség regionális stratégiai dokumentumára a Közép-Ázsia számára a 2007–2013 közötti időszakban nyújtandó támogatásról,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az ország déli részén fekvő Os és Dzsalalabad városokban 2010. június 11-én erőszakos összecsapások törtek ki, amelyek 2010. június 14-ig tovább fokozódtak, s ezek során a beszámolók szerint több száz fegyveres tombolt az utcákon, és célpontjaikat etnikai alapon megválasztva civilekre lőttek és üzleteket gyújtottak fel,
B. mivel a kirgiz hatóságok szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az összecsapások következtében, ugyanakkor elhangzottak olyan aggodalmak – többek között Roza Otunbajeva, az ideiglenes kormány vezetője részéről –, hogy a tényleges számok ennél sokkal magasabbak lehetnek; mivel több mint kétezren sebesültek meg vagy kerültek kórházba, és sokakat továbbra sem találnak,
C. mivel a becslések szerint az erőszak következtében háromszázezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és százezren kerestek menedéket a szomszédos Üzbegisztánban, mivel a taskenti kormány a nemzetközi szervezetek közreműködésével humanitárius segítséget nyújtott a menekülteknek, ám 2010. június 14-én – a további befogadóképesség hiányára hivatkozva – lezárta határát Kirgizisztánnal,
D. mivel az ideiglenes kormány a térségben szükségállapotot hirdetett, a biztonsági erők pedig nem voltak képesek átvenni az irányítást; mivel Roza Otunbajeva ideiglenes elnök Medvegyev orosz elnökhöz és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez intézett, a rend helyreállításához nyújtandó katonai támogatásra irányuló kérését elutasították; mivel kérték nemzetközi rendőri erő küldését, és az EBESZ jelenleg tanulmányozza a kérést,
E. mivel az EU kifejezett érdeke egy békés, demokratikus és gazdaságilag virágzó Kirgizisztán létrejötte; mivel az EU elkötelezte magát, különösen a Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiája révén a régió országaival folytatott partnerség mellett; mivel most sokkal jelentősebb nemzetközi kötelezettségvállalásra van haladéktalanul szükség, és az EU által adott válasz kihatással lesz saját, partnerként való hitelességének megítélésére,
F. mivel az Európai Bizottság 5 millió eurót különített el a sürgős orvosi ellátásra, humanitárius segélyre, nem élelmiszer jellegű segélyekre, védelemre és pszichológiai segítségnyújtásra a válság által érintett személyek részére; mivel ezt az ENSZ 71 millió dollár értékű gyorssegély iránti kérelméhez kell viszonyítani,
G. mivel az EU a 2001-ben elfogadott göteborgi programban és az azt követő dokumentumokban elismeri a konfliktusok megelőzésének fontosságát, és a jelenlegi kirgizisztáni helyzet az elméleti okfejtés konkrét fellépés formájában történő gyakorlatba ültetését teszi szükségessé,
H. mivel a 2010. június 27-én meglehetősen békés körülmények között és magas részvétel mellett lebonyolított népszavazás alkalmával a választók több mint 90%-a új, az elnöki és parlamenti hatalom egyensúlyát biztosító alkotmány, Roza Otunbajeva 2011. december 31-ig tartó átmeneti elnökségének megerősítése és az alkotmánybíróság feloszlatása mellett döntött; mivel a parlamenti választásokat a tervek szerint 2010. október 10-én rendezik,
I. mivel a közép-ázsiai országok számos közös kihívással néznek szembe, például a szegénységgel és az emberek biztonságát veszélyeztető különféle fenyegetésekkel, a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság megszilárdításának igényével; mivel a régió problémáival és kihívásaival szembeni közös megközelítés érdekében helyre kell állítani és ki kell alakítani a regionális együttműködést, mivel a regionális és nemzetközi szereplőknek közösebb megközelítés kialakítására kell törekedniük a régió problémáival és kihívásaival szemben,
J. mivel a harmadik országokkal kötött megállapodásaiban az EU-nak minden körülmények között fenn kell tartania elkötelezettségét az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és következetes, regionális szerepét erősítő politikákon keresztül demokratikus reformokat kell előmozdítania,
1. mély aggodalmát fejezi ki a Dél-Kirgizisztánban történt tragikus és erőszakos összecsapások miatt, és részvétét nyilvánítja valamennyi áldozat családja számára;
2. elítéli a dél-kirgizisztáni erőszakot; sajnálatát fejezi ki a kioltott emberi életek miatt, és reméli, hogy olyan békés megoldást sikerül találni a kirgizisztáni konfliktusra, amely a demokratikus elveken, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul;
3. felszólítja az ideiglenes kormányt, hogy az elkövetők bíróság elé állítása érdekében lehetőleg nemzetközi szereplők segítségével folytassa le az erőszakos események hiteles, pártatlan és független kivizsgálását;
4. felszólítja az ideiglenes hatóságokat, hogy minden erőfeszítést tegyenek meg a helyzet normalizálása érdekében, és teremtsék meg a szükséges körülményeket ahhoz, hogy a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önként, biztonságban és méltóságban visszatérhessenek otthonaikba; sürgeti a helyi hatóságokat, hogy hozzanak bizalomépítő intézkedéseket, és kezdjenek párbeszédet a Kirgizisztán déli részén élő valamennyi etnikai közösséggel a hiteles megbékélési folyamat elindítása céljából;
5. felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy a nemzetközi szervezetekkel együttműködve fokozza a humanitárius segítségnyújtást, és a kirgiz hatóságokkal és más adományozókkal együttműködésben indítsa el a lerombolt lakóházak rövid és középtávú újjáépítési programjait, az elveszett értékek pótlását és a kirgiz hatóságokkal és más adományozókkal együtt indítson rehabilitációs projekteket annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsen a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatéréséhez; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a helyi fejlesztési tervek fontosságára;
6. felhívja a figyelmet arra, hogy nagyobb nemzetközi erőfeszítésre van szükség az újjáépítés, a stabilizáció és a megbékélés támogatása érdekében Dél-Kirgizisztánban, és arra a lehetőségre, amelyet a tervezett 2010. július 27-i biskeki adományozói konferencia az ilyen erőfeszítések megalapozásához nyújthat;
7. hangsúlyozza, hogy a humanitárius válaszlépéseket olyan erőfeszítéseknek kell kísérniük, amelyek a helyzet stabilizálását szolgálják, és csökkentik az erőszak kiújulásának jelentős veszélyét, amely az Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán részét képező Fergana-völgy békéjét és biztonságát is fenyegeti;
8. az EU humanitárius segítségnyújtásának jelentős fokozására szólít fel a nemrégiben Dél-Kirgizisztánban történt erőszakos események érintettjei vonatkozásában, valamint kéri a Stabilitási Eszköz átfogó igénybevételét;
9. úgy véli, hogy hosszabb távon is új szintre kell helyezni az EU kötelezettségvállalásait Dél-Kirgizisztánban; megismétli a Bizottsághoz intézett arra vonatkozó kérését, hogy készítsen javaslatokat a Fejlesztési Együttműködési Eszköz forrásainak újraelosztására, amelynek célja, hogy az EU jobb helyzetbe kerüljön az új kirgizisztáni helyzetre adott tartós válaszok megadásához; leszögezi, hogy az EU közép-ázsiai politikájának egyik központi eleme az emberek biztonsága kell legyen;
10. felhívja a főképviselőt/alelnököt és a tagállamokat, hogy az erőszak újbóli kitörésének megelőzése, az összecsapásokban érintett városokban fennálló helyzet stabilizálása, az áldozatok és a legveszélyeztetettebb személyek védelme, valamint a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérésének elősegítése céljából nyújtsanak aktív támogatást és hozzájárulást az EBESZ rendőri missziójának mielőbbi bevetéséhez;
11. tudomásul veszi az alkotmányról tartott, 2010. június 27-i kirgizisztáni népszavazás viszonylag békés lebonyolítását; hangsúlyozza, hogy az alkotmányos rendhez és a jogállamisághoz való visszatérés alapvetően fontos az ország helyzetének hosszú távú stabilizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a következő (előzetesen 2010 októberére tervezett) parlamenti választásoknak kell biztosítaniuk az alkotmányos alapot az erős legitimitást és a lakosság széles körű támogatását élvező kormány számára; felszólítja ezért a hatóságokat, hogy hozzanak azonnali és határozott intézkedéseket az EBESZ/ODIHR által megállapított jelentős hiányosságok orvoslására a közelgő parlamenti választások előtt; várakozással néz annak elébe, hogy a jövőbeli kirgizisztáni parlamenttel erős parlamentközi kapcsolatokat alakítson ki;
12. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hírek szerint emberi jogi aktivistákat tartóztattak le Kirgizisztánban, és azonnali szabadon bocsátásukra szólít fel; felhívja a kirgiz hatóságokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az emberi jogok védelmezői akadálytalanul folytathassák az emberi jogok előmozdítását és védelmét szolgáló tevékenységüket;
13. hangsúlyozza, hogy Kirgizisztánnak, szomszédainak, Oroszországnak, Kínának, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak, az EBESZ-nek és a nemzetközi közösség többi tagjának közös érdeke, hogy megakadályozza a destabilizálódást, és minden érintett szereplőt felszólít a szinergiák azonosítására;
14. aggodalmának ad hangot a kirgizisztáni demokratikus átalakulás nehézségei miatt, amelyek, úgy tűnik, a kirgizisztáni ideiglenes kormány gyenge pozíciójából és az országban tevékenykedő bűnszervezetek – többek között a dél-kirgizisztáni kábítószer-kereskedők hálózatának – erejéből erednek;
15. úgy véli, hogy a különböző érdekek képviseletét és a köztük való egyeztetést lehetővé tévő politikai rendszer létrehozására van szükség a feszültségek csökkentése és az erőszak újabb kitörésének elkerülése végett, és hogy az EU-nak és tagállamainak tevékenyen támogatniuk kell a demokratikus átalakulást, és törekedniük kell arra, hogy a nemzetközi szereplők eltérő hozzáállása közeledjen egymáshoz a kirgizisztáni reformfolyamat kilátásainak javítása érdekében;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Kirgizisztán ideiglenes kormányának, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ főtitkárának és az Európa Tanács főtitkárának.
- [1] HL C 184. E, 2009.8.6., 49. o.