KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Xinjiang-Ujgur autonóm tartomány, Kína)
9.3.2011
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7‑0168/2011)
ALDE (B7‑0181/2011)
S&D (B7‑0182/2011)
PPE (B7‑0183/2011)
ECR (B7‑0186/2011)
Tunne Kelam, László Tőkés, Mario Mauro, Cristian Dan Preda, Bernd Posselt, Bogusław Sonik, Filip Kaczmarek, Csaba Sógor, Eija-Riitta Korhola, Elena Băsescu, Sari Essayah, Monica Luisa Macovei, Kinga Gál a PPE képviselőcsoportja nevében
Véronique De Keyser, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg az S&D képviselőcsoport nevében
Marietje Schaake, Niccolò Rinaldi, Marielle De Sarnez, Ramon Tremosa i Balcells, Edward McMillan-Scott, Kristiina Ojuland az ALDE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba az ECR képviselőcsoport nevében
Frieda Brepoels, Helga Trüpel, Heidi Hautala, Barbara Lochbihler, Raül Romeva i Rueda, Judith Sargentini, Nicole Kiil-Nielsen a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Fiorello Provera
Az Európai Parlament állásfoglalása a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Xinjiang-Ujgur autonóm tartomány, Kína)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kínáról, nevezetesen az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2009. november 26-án és 2010. november 24-én elfogadott állásfoglalására,
– tekintettel a 2010. október 6-án Brüsszelben megrendezett 13. EU-Kína csúcstalálkozóra, amelyben helyt kapott az első EU-Kína magas szintű kulturális fórum is, melynek célja az EU és Kína közötti kulturális párbeszéd és együttműködés erősítése,
– tekintettel a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló, az ENSZ közgyűlése által 1992. december 18-án elfogadott 47/135. számú nyilatkozatra, amely kimondja, hogy „Az államok a saját területükön védik a kisebbségek létezését és nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitását”,
– tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 4., 22., és 119. cikkére, amelyek a nemzeti kisebbségek által lakott területek kulturális fejlesztésének állami finanszírozásáról, az értékes kulturális műemlékek és kegyhelyek állami védelméről, és a nemzetiségek kulturális örökségének védelméről rendelkeznek,
– tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel 2009-ben a kínai kormány bejelentette, hogy 500 millió dollárt fordít a „kashgari veszélyes épületek” elnevezésű városmodernizációs programra, amelynek keretében 2009 óta szünet nélkül rombolja le az ókori Selyemút mellett elhelyezkedő Kashgar városát azzal a végső célkitűzéssel, hogy az óváros 85%-át a földel tegye egyenlővé, majd utána oda modern lakóházakat építsen fel, és az óváros megmaradt részeit vegyes sino-ujgur turistalátványossággá alakítsa,
B. mivel Peking továbbra sem engedi, hogy a közép-ázsiai Selyemút mentén elhelyezkedő kulturális nevezetességek védelmére irányuló tervezett nemzetközi pályázat keretében Kashgar is kérvényezze az UNESCO világörökségi státuszt,
C. mivel Kashgar városa ókori kereskedelmi és a turisztikai központként nemzetközi tekintetben is egyedülálló történelmi és földrajzi jelentőségű építészeti örökséggel rendelkezik,
D. mivel Kashgar városa a térség ujgur és hui lakosságának kulturális identitása, valamint Kína kulturális sokszínűségének szempontjából szimbolikus jelentőséggel bír,
E. mivel a rekonstrukciós program hivatalos indoklása – nevezetesen hogy az épületeket földrengésbiztossá kell tenni – nem indokolja a régi épületek teljes lerombolását, és mivel lehetőségként kínálkozik a kulturális értékeket megőrző renoválás,
F. mivel Peking Kína egyéb térségeiben helyi „fejlesztési terveknek” álcázva folytatja romboló szándékú modernizációs tevékenységét, amelynek keretében a felbecsülhetetlen történelmi és kulturális örökség jelentőségére tekintet nélkül, valamint anélkül, hogy Kína több ezer évre visszanyúló történelmi és kulturális fejlődésének a jövő generációk és a világ számára való megörökítése céljából a műemléki és építészeti kincsek, valamint az épületek skanzenekben vagy múzeumokban történő megőrzésének kiemelt jelentőséget tulajdonítana, történelmi jelentőségű épületeket rombol le és kényszer-kitelepítéseket folytat,
G. mivel Peking a Xinjiang-Ujgur autonóm övezetben folyamatosan elnyomó jellegű etnokulturális politikát folytat, amely a 2009. évi urumqi zavargásokon részt vevő ujgur tüntetők erőszakos leverésében csúcsosodott ki,
H. mivel az ujgur és a hui népesség emberi jogait folyamatosan megsértik, és mivel sokuktól megtagadják a nekik kijáró politikai képviseletet és a kulturális önrendelkezés jogát,
1. felhívja a kínai kormányt, hogy azonnal vessen véget a kashgari épületek fennmaradását veszélyeztető rombolásnak, és készíttessen átfogó szakértői jelentést a helyreállítás kultúra-érzékeny módjairól;
2. felhívja a kínai kormányt, hogy állítsa le az összes kényszer-áttelepítést, valamint vessen véget a kashgari ujgurok lakóhelyeik lerombolásából következő társadalmi kirekesztésének, és nyújtson kártérítést a már elszenvedett károkért;
3. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az őszinte han–ujgur párbeszéd kialakítása érdekében, fogadjanak el a helyi tulajdonlást erősítő, befogadóbb és átfogóbb gazdaságpolitikákat Hszincsiangban, valamint védelmezzék az ujgur népesség kulturális identitását;
4. sürgeti a kínai kormányt, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelezettségének, és támogassa az kashgari és a Xinjiang-Ujgur autonóm övezet erősen ujgur identitású kulturális hagyományait;
5. felhívja a kínai hatóságokat, hogy vezessenek be több intézkedést a kínai civilizáció örökségének széthordásáért felelős illegális kereskedelem és csempészet megakadályozása érdekében;
6. felhívja a kínai kulturális minisztert, hogy vizsgálja felül a kulturális kincsek megőrzésére vonatkozó szabályokat és törvényeket annak érdekében, hogy azokat hozzá lehessen igazítani a kisebbségi etnikai csoportok gyorsan változó életstílusához, mely csoportok gyakran nincsenek tudatában, milyen kulturális örökségnek vannak birtokában, és azokat nem megfelelően kezelik, illetve elutasítják azok védelmét; ezzel kapcsolatosan nemzeti szintű tájékoztató kampányok szervezésére hív fel;
7. sürgeti a kínai kormányt, hogy vegye fontolóra Kashgar városának bevételét abba a pályázatba, amelyet Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal közösen nyújt be a Selyemút UNESCO világörökségi státuszának elnyerése érdekében;
8. felhívja a kínai kormányt, hogy hagyjon fel az ujgur és a hu népességgel szemben folytatott mindennemű diszkriminatív és elnyomó jellegű politikával, és tartsa tiszteletben a kulturális kifejezéshez fűződő alapvető jogaikat, figyelemmel Tursunjan Hezim volt történelemtanár esetére, akit titkos tárgyalást követően hétévi börtönbüntetésre ítéltek, valamint a többi, az elmúlt hónapokban bebörtönzött aktivistára;
9. felhívja az európai külügyi szolgálatot, hogy a demokráciáért és az emberi jogokért indított európai kezdeményezés keretében dolgozzon ki további intézkedéseket Kína etnikai, vallási és nyelvi kisebbségei emberi és kulturális jogainak megvédése érdekében;
10. felhívja az EU-képviseletet és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy fokozzák az emberi és a kisebbségi jogokról folytatott párbeszédet a Kínai Népköztársasággal, és tegyék azt hatékonyabbá és célirányosabbá;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, az UNESCO-nak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének (és állandó bizottságának) és a XUAR regionális párt állandó bizottságának.