KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY on the EU-Mauritania Fisheries Partnership Agreement
10.5.2011
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B7‑0193/2011)
S&D (B7‑0194/2011)
Verts/ALE (B7‑0195/2011)
ALDE (B7‑0196/2011)
GUE/NGL (B7‑0197/2011)
Carmen Fraga Estévez a PPE képviselőcsoport nevében
Ulrike Rodust az S&D képviselőcsoport nevében
Carl Haglund az ALDE képviselőcsoport nevében
Isabella Lövin a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
João Ferreira a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodásról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EUMSZ 208. és 218. cikkére,
– tekintettel az ENSZ 1982. évi tengerjogi egyezményére,
– tekintettel az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló, 2006. november 30-i 1801/2006/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a Halászati Bizottság 2010 novemberi mauritániai látogatására,
– tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megújításáról szóló tárgyalásokról (B7–0018/2011),
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel a Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, és mivel az Európai Bizottság tárgyalásokat szándékozik kezdeni megújításáról, amelyhez megkapta a Tanácstól az előírt mandátumot;
B. mivel a Mauritániával kötött halászati partnerségi megállapodás szerint az ország négy év alatt 305 millió eurós pénzügyi hozzájárulásban részesül, így számára ez fontos nemzetközi megállapodásnak számít, tekintve, hogy az uniós kifizetések és az EU számára kiadott halászati engedélyek díja az állami összbevétel csaknem egyharmadát teszi ki,
C. mivel a mauritániai halászati ágazat alapvető fontossággal bír Mauritánia gazdasága szempontjából, hiszen a GDP 10%-át és az ország exporttevékenységének 35–50%-át teszi ki, továbbá a költségvetési bevétel 29%-át adja,
D. mivel Mauritánia Afrika egyik legszegényebb országa, melyet a súlyosan eladósodott szegény országok (HIPC) közé sorolnak, és amely pénzügyileg a külföldi segélyektől függ, illetve politikai szempontból meglehetősen instabil;
E. mivel ezen együttműködésnek közös érdekeken kell alapulnia, illetve a két fél akár együttes, akár egyoldalú kezdeményezéseiben és tevékenységeiben kell megnyilvánulnia, amelyek kiegészítik egymást és biztosítják a politikák koherenciáját,
F. mivel a Halászati Bizottságnak nemrégiben Mauritániában tett látogatása alkalmával nem sikerült tisztáznia számos fontos kérdést az ország halászati politikáját illetően, nevezetesen az állományok állapotával és a mauritániai és egyéb flották által végzett halászati tevékenységekkel kapcsolatos problémákat,
G. mivel a ENSZ tengerjogi egyezményének 61. és 62. cikke alapján a halászati ügyeket aszerint kell intézni, „hogy a halászott fajok populációit olyan szinten tartsák, vagy olyan szintre állítsák helyre, amely a legnagyobb fenntartható hozamot eredményezheti a releváns környezeti és gazdasági körülmények között”,
H. mivel a halászati partnerségi megállapodás hozzájárult egyes állományok, különösen a polipok túlhalászásához, így csökkentette a mauritániai halászok rendelkezésére álló halászati lehetőségeket, és az uniós hajóknak nyújtott kedvezményes hozzáférési díjak miatt versenyelőnyhöz juttatta az uniós gazdaságot,
I. mivel az új jegyzőkönyvben foglalt halászati lehetőségek tárgyalása során mindenképpen figyelembe kell venni Mauritánia olyan harmadik országokhoz fűződő kapcsolatait, amelyek szintén kihasználják kizárólagos gazdasági övezet nyújtotta halászati lehetőségeket kétoldalú vagy magán-megállapodások révén,
J. mivel az EUMSZ 218. cikke világos feltételeket szab meg az Európai Parlament halászati megállapodásokról szóló határozatokba való bevonására vonatkozóan, ami legitimálja az Európai Parlament arra vonatkozó óhaját, hogy részt vegyen a folyamatban, tárgyalás céljából kifejezve az új jegyzőkönyvekre vonatkozó prioritásait,
K. mivel a az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás II. melléklete szabályozza a Bizottságtól származó, az 1.2. pontban meghatározott bizalmas információk Parlamentnek történő megküldését és kezelését a parlamenti előjogok és hatáskörök gyakorlásának keretében; mivel a két intézmény a kölcsönös kötelezettségekben vállalt, a kölcsönös bizalmon alapuló, jóhiszemű együttműködés szellemében, illetve a Szerződés megfelelő rendelkezéseivel szigorú összhangban jár el,
L. mivel a halászati ágazat kismértékű fejlődése miatt – és többek között amiatt, hogy Nouadhiboun kívül nincs halászkikötője – Mauritánia elesik attól az értéktöbblettől, amelyhez hozzájuthatna, ha halászati erőforrásait (ide sorolható a fogások feldolgozása és értékesítése is) maga aknázná ki,
M. mivel a mauritániai halászati ágazatra vonatkozó alábbi támogatási tételek végrehajtása nem megfelelő: a part menti és kisüzemi kishalászat, valamint a halászathoz kapcsolódó iparágak modernizálása és fejlesztése; a kikötői infrastruktúra fejlesztése és a fogások kirakodási feltételeinek javítása; az akvakultúra-projektek fejlesztése; a tengeren végzett megfigyelési és felügyeleti tevékenységek javítása;
1. üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unió és Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújítására irányuló tárgyalások megnyitására, miközben hangsúlyozza, hogy az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodást csak akkor kell fenntartani, ha kiigazítása és megfelelő végrehajtása esetén kölcsönösen előnyösnek bizonyul;
2. üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely értelmében egy emberi jogi záradék kerülne a megállapodásba;
3. kitart amellett, hogy bármelyik és valamennyi olyan hozzáféréssel kapcsolatos tárgyalásnak, amely az európai uniós lobogó alatt hajózó hajók Mauritánia vizeiben történő halászatára irányul, az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban a többletkészletek elvén kell alapulnia; különösképpen hangsúlyozza, hogy szigorú felmérést kell végezni valamennyi olyan készletet illetően, amelyre a hozzáférést igénylik, vagy amelynek járulékos kifogása valószínűsíthető; hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós hozzáférésnek azokból a forrásokból kell származnia, amelyeket a mauritániai flottának nem áll módjában kifogni; kiemeli, hogy amennyiben a lehalászás mértékét csökkenteni kellene, először azokat a harmadik országbeli (európai uniós és egyéb) flottákat kell csökkenteni, amelyek a legnagyobb mértékű környezetkárosítást idézik elő;
4. ragaszkodik ahhoz, hogy a többletforrások azonosítása érdekében megbízható számadatokat kapjon a harmadik országok halászati lehetőségeiről és fogásairól a mauritániai vizeken; meggyőződése szerint azon állományok esetében, amelyeken a nyugat-afrikai országokkal osztoznak, a mauritániai vizeken való halászati engedélyt meg kell tárgyalni, kellőképpen figyelembe véve az egyéb államokban alkalmazott halászati tevékenységek szintjét;
5. jelentős aggodalommal állapítja meg, hogy az utólagos értékelés szerint Mauritánia halállományának jelentős részét túlhalászták vagy teljesen kimerítették és azt ajánlja, hogy csökkentsék ezen állományok lehalászásának mértékét; úgy véli, hogy a közös tudományos bizottság részére a feladatai ellátásához szükséges mértékű forrást kell biztosítani; bátorítja, hogy a Bizottság a fejlesztési együttműködés keretében tárgyaljon Mauritániával a mauritániai hatóságok által a saját nemzeti és harmadik országok flottáira megállapított valamennyi kvótát, valamint a túlzott flottakapacitás megszüntetését is tartalmazó hosszú távra szóló halászati irányítási terv kidolgozásáról;
6. véleménye szerint valamennyi érdemleges tudományos információt – mint a közös tudományos bizottság jelentései, az uniós flották fogásaira vonatkozó adatok és a jogsértésekért kiszabott büntetések – nyilvánosságra kell hozni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek;
7. sürgeti a Bizottságot, hogy szólítsa fel a mauritániai hatóságokat, nyújtsanak garanciákat az ellenőrzési intézkedések általuk alkalmazott értelmezésével kapcsolatban; megismétli különösen azt, hogy az uniós hajók műholdas hajómegfigyelési rendszerrel vannak ellátva, és ezzel az eszközzel kell meghatározni helyzetüket; hangsúlyozza, hogy a parttól való távolság szabad szemmel való megbecsülését be kellene tiltani, mivel bebizonyosodott, hogy ez nem megbízható és a flotta számára jogilag bizonytalan helyzetet eredményez; hangsúlyozza, hogy az alternatív módszerekről előzetesen és kölcsönösen meg kellene állapodni; úgy véli, hogy a helyzetmutató jeleket egyenesen a mauritániai hatóságok számára valós időben továbbítani kell; továbbá úgy véli, hogy a jegyzőkönyvnek ki kell kötnie, hogy amennyiben a hajó VMS-rendszere meghibásodik, azt két héten belül a hajó személyzetének meg kell javíttatnia, vagy a javítás végeztéig kérnie kell halászati engedélye felfüggesztését;
8. kifejezi aggodalmát az uniós hajók mauritániai hatóságok által végzett illegális átvizsgálását illetően, amely visszatérő problémát jelent; megkérdőjelezi, hogy a mauritániai hatóságok eleget tesznek a jegyzőkönyv II. mellékletének VI. fejezetében, különösen a hajók átvizsgálása során követendő eljárásokról szóló (3) bekezdésében foglaltaknak;
9. kéri a Bizottságot, hogy párhuzamosan tárgyalja a különböző hajótípusok halászati lehetőségeit és az egyes esetekre alkalmazandó műszaki előírásokat annak érdekében, hogy elkerülhesse a túlságosan alacsony kihasználtságot, illetve azokat a helyzeteket, ahol a halászat műszaki okokból lehetetlenné válik, ami jelentős bevételkieséssel jár; sürgősen kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a halászati partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre ugyanazok a fenntarthatósági, illetve a szelektivitáshoz kapcsolódó kritériumok vonatkozzanak, mint az uniós vizeken folytatott halászatra; kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen párbeszédet Mauritániával egy olyan felelősségteljes halászati politika kidolgozása és további fejlesztése céljából, amely mind a konzervációs célú követelményeknek, mind a halászati erőforrások gazdasági fejlesztésének előmozdításával kapcsolatos célnak eleget tesz;
10. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a FAO felelősségteljes halgazdálkodásra vonatkozó magatartási kódexének tiszteletben tartását, különös tekintettel a kisüzemi halászok mauritániai vizekhez való kedvezményes hozzáférésének biztosítására tett kötelezettségvállalásra;
11. bátorítja Mauritániát, hogy ratifikálja a vonatkozó nemzetközi halászati eszközöket, például a kikötő szerinti államok egyezményét és az ENSZ halállományokról szóló egyezményét;
12. úgy véli, hogy az EU és a harmadik országok közötti halászati megállapodások megkötése előtt kiterjedt vitát kell folytatni az érintett országban, biztosítva a lakosság, a civil szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezzel is előmozdítva az átláthatóságot és a magasabb szintű demokráciát;
13. úgy gondolja, hogy a mauritániai vizek halállományaihoz való hozzáférésért fizetett összeget egyértelműen szét kell választani a mauritániai többéves halászati programra irányuló finanszírozástól abból a szempontból, hogy a halászati lehetőségek bármiféle csökkentése semmiképpen ne vezessen a többéves programra kiutalt uniós támogatások csökkenéséhez;
14. továbbá úgy véli, hogy a mauritániai többéves halászati programra irányuló pénzügyi támogatásnak összhangban kell lennie a mauritániai halászat fenntartható fejlődésével, különösen az igazgatást illetően (kutatás, felügyelet, az érdekeltek részvételi mechanizmusa, infrastruktúra stb.), amint azt az Unió és Mauritánia közötti együttműködési és fejlesztési keret is leszögezi; fenntartja, hogy a halászati partnerségi megállapodásból származó pénzügyi támogatásnak segítenie és fokoznia kell az Unió fejlesztési együttműködési célkitűzéseit annak érdekében, hogy az EUMSZ 208. cikke értelmében végrehajtsa uniós jogi kötelezettségét a fejlesztési célú koherenciával kapcsolatban, a fejlesztési célú szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében;
15. szükségesnek tartja a fejlesztési együttműködéssel és a mauritániai halászati ágazatra vonatkozó támogatási tételekkel kapcsolatos célkitűzések elégtelen megvalósulásának átfogó és kimerítő értékelését; hangsúlyozza, hogy az értékelésbe be kell vonni a mauritániai hatóságokat is;
16. úgy véli, hogy a halászati partnerségi megállapodásnak hatékony felügyeleti mechanizmusokat kell tartalmaznia annak biztosítására, hogy a fejlesztésre és különösen a halászati ágazati infrastruktúra kiépítésére elkülönített forrásokat megfelelő módon használják fel;
17. üdvözli a távolsági regionális tanácsadó bizottság hajlandóságát arra, hogy a hajótulajdonosokat a fogások értéke méltányos részének megfizetésére kötelezze;
18. elismeri az EU és egyes tagállamai által Mauritániában végrehajtott jelentős beruházásokat, ám nagyobb erőfeszítésekre szólít fel mind a Bizottság, mind a tagállamok részéről a pénzügyi hozzájárulás jobb koordinációjának megvalósítása céljából, Mauritánia fejlesztése terén a valódi koordináció elérése és a koordináció hiányából eredő átfedések elkerülése érdekében;
19. véleménye szerint és a jelenlegi jegyzőkönyv 6. cikke (3) bekezdésében foglaltak értelmében az Uniónak, amilyen gyorsan csak lehet támogatást kellene nyújtania Mauritánia középső és déli tengerparti területein – többek között, de nem kizárólag Nouakchotton – a fogások kirakodásához szükséges megfelelő létesítmények építéséhez, lehetővé téve ezáltal, hogy a mauritániai vizeken fogott halat a jelenlegi leginkább alkalmazott gyakorlattól eltérően ne a külföldi, hanem a mauritániai kikötőkben rakodják ki; úgy véli, hogy ez megnöveli a helyi halfogyasztás mértékét és támogatja a helyi foglalkoztatást;
20. úgy véli, hogy a hajóroncsok eltávolításával és a legfontosabb kikötő, Nouadhibou modernizációjával egybekötött fejlesztések hozzájárulnak az uniós flotta hatékonyabb működéséhez, megkönnyítik a tőkebeáramlást és fokozzák a halászati partnerségi megállapodás helyi gazdaságra gyakorolt hatását;
21. kiemeli, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a tárgyalási folyamatokba és az új jegyzőkönyv működésének hosszú távú nyomon követésébe az EUMSZ által előírt, a Parlament teljes körű és azonnali tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek betartásával; emlékeztet arra a meggyőződésére, hogy az Európai Parlamentnek képviseltetnie kell magát a halászati megállapodások kapcsán tervezett vegyes bizottsági üléseken és ragaszkodik ahhoz, hogy a civil társadalom, valamint az uniós és mauritániai halászati ágazat képviselői is részt vegyenek ezeken az üléseken;
22. kéri a Bizottságot, hogy bocsássa a Parlament rendelkezésére a hatályos jegyzőkönyv nem minősített dokumentumként kezelt utólagos értékelését, hogy a képviselők a kellő információk birtokában ítélhessék meg, hogy az e megállapodáshoz kitűzött célok teljesültek-e, és ennek függvényében helyénvaló-e jóváhagyásukat adni a jegyzőkönyv megújításához;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak, valamint a mauritániai kormánynak.
- [1] HL L 343., 2006.12.8., 1. o.