KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2012. évi munkaprogramjáról
4.7.2011
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B7‑0381/2011)
S&D (B7‑0383/2011)
ALDE (B7‑0384/2011)
József Szájer, a PPE képviselőcsoport nevében
Hannes Swoboda, az S&D képviselőcsoport nevében
Guy Verhofstadt, az ALDE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2012. évi munkaprogramjáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel „A Bizottság munkaprogramja a 2011. évre” című bizottsági közleményre (COM(2010)623/2),
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló jelenlegi keretmegállapodásra, és különösen annak 4. mellékletére,
– tekintettel a Bizottság tagjai és a parlamenti bizottságok közötti rendszeres párbeszéd kimenetelére, valamint a Bizottsági Elnökök Értekezlete 2011. június 7-i, az Elnökök Értekezlete számára továbbított összefoglaló jelentésére,
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására[1],
– tekintettel „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, 2011. június 23-i állásfoglalására[2],
– tekintettel „A pénzügyi, gazdasági és szociális válság: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások” című Berès-jelentésre (A7–0228/2011),
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a gyakorlati tapasztalatok tükrében 2011 végéig el kell végezni a keretmegállapodás felülvizsgálatát, ami lehetőséget nyújt a belső munkamódszerek javítására is, például a rendszeres párbeszéd tekintetében, ezáltal fokozva az átláthatóságot és ésszerűbbé téve a bizottságoktól érkező észrevételeket, ugyanakkor maradéktalanul támaszkodva a rendelkezésre álló tapasztalatokra annak érdekében, hogy szilárd alapot lehessen teremetni a Parlament prioritásainak előkészítéséhez,
B. mivel a pénzügyi válság és az annak kezelésére irányuló intézkedések továbbra is jelentős hatásokat gyakorolnak a tagállamok gazdaságaira és az euróövezet stabilitására,
C. mivel a Bizottságnak a lehető legteljesebb mértékben élnie kell jogi hatásköreivel és ugyanígy latba kell vetnie politikai súlyát is; mivel az Európai Unió hatékony működése mindaddig nem biztosított, amíg a Bizottság nem azonosítja, gyakorlati módon nem fogalmazza meg és támogatja tagállamai és polgárai általános érdekeit, valamint nem teljesíti megfelelően feladatát a szerződések és az uniós jog alkalmazásának felügyelete terén,
D. mivel a Bizottság kulcsszerepet tölt be az EU jövőjének alakításában, és a következő munkaprogramját arra kellene felhasználnia, hogy előmozdítsa az uniós célkitűzéseket és értékeket, növelje az európai integráció tekintetében tanúsított felelősségvállalást, kiemelje az EU-t a válságból, valamint hogy képviselje az EU-t és tiszteletre méltó pozíciót biztosítson számára a világban,
E. mivel a munkaprogramja elkészítése során a Bizottság előtt álló kihívások egyike az, hogy leküzdje saját régóta követett ágazati megközelítését, és ehelyett szinergiákat alakítson ki a szakpolitikák között, biztosítsa a célkitűzések és a módszerek közötti összhangot, és valamennyi jogalkotási és nem jogalkotási intézkedése során érvényesítse olyan központi elvek tiszteletben tartását, mint a megkülönböztetésmentesség, az alapvető jogok tiszteletben tartása vagy a mindenki számára biztosított törvény előtti egyenlőség,
A NÖVEKEDÉS ÚJRAINDÍTÁSA A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉRDEKÉBEN: GYORSULÓ ÜTEMBEN 2020 FELÉ
1. emlékeztet rá, hogy az EU költségvetésének az uniós politikai prioritásokat kell tükröznie; megerősíti, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának elősegítése érdekében új saját forrásokat kell bevezetni és növelni kell az uniós szintű beruházásokat;
2. ezért sürgeti, hogy uniós szinten kezdeményezzenek nyílt és konstruktív párbeszédet és együttműködést az Unió többéves pénzügyi keretének céljáról, hatályáról és irányáról, valamint a bevételi rendszer reformjáról, beleértve az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőinek részvételével rendezendő, saját forrásokról szóló konferenciát;
3. emlékeztet a 2013 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó iránymutatásaira, a 2013 utáni Fenntartható Európai Unióval Kapcsolatos Politikai Kihívásokkal és Költségvetési Forrásokkal Foglalkozó Különbizottsága „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című jelentésében elfogadott formájukban; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret Tanács általi elfogadásához kötelezően szükséges a Parlament egyetértése, amely a Költségvetési Bizottság jelentésén alapul; emlékeztet rá, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikke (5) bekezdésének és 324. cikkének megfelelően az Európai Parlamentet megfelelően be kell vonni a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalási folyamatba;
4. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tartsák be a Lisszaboni Szerződést és tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy a Parlamenttel mihamarabb megállapodjanak a következő többéves pénzügyi keret tárgyalási folyamatának gyakorlati munkamódszerében; ismételten megemlíti a bevételi oldal reformja és a kiadások reformja közötti összefüggést, és ennek megfelelően sürgeti, hogy a következő többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások keretében szilárdan köteleződjenek el az új saját forrásokra vonatkozó javaslatok megvitatása mellett;
5. szorgalmazza a Kohéziós Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Halászati Alapra kiterjedő közös stratégiai keretre irányuló javaslatok mielőbbi előterjesztését, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot az EUMSZ 289. cikkének (1) bekezdését és 294. cikkét választva jogalapnak; emellett sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be egy új európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról;
6. hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapra irányuló javaslatot sürgősen elő kell terjeszteni, mivel kulcsfontosságú eszköz az oktatás és a szakképzések javításán keresztül a munkanélküliség elleni küzdelemben, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében és a szegénység enyhítésében; úgy ítéli meg, hogy kiemeltebb figyelmet kell fordítani a fiatal munkanélküliekre, akiknek száma riasztóan magas, csakúgy mint az iskolából idő előtt kimaradókra;
7. felhívja a Bizottságot, hogy – a Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködésben – folytassa a jogalkotás minőségének javítására irányuló munkáját; ebben az összefüggésben felhívja még a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a jogalkotási aktusokban minden esetben szerepeljenek megfelelési táblázatok azért, hogy egyértelműen szemléltessék az uniós jogszabályok nemzeti szabályozásba történő átültetésének mikéntjét, illetve azok tényleges alkalmazását;
8. hangsúlyozza, hogy a tagállami jogszabályok révén az uniós jogszabályokat megfelelően és időben végre kell hajtani, és sürgeti a Bizottságot, hogy éljen végrehajtó hatáskörével és szükség esetén kezdeményezzen jogsértési eljárásokat a megfelelő átültetés és a hatékony érvényesítés biztosítása érdekében;
9. sürgeti a Bizottságot, hogy a közösségi vívmányokat a lehető leghamarabb, egyértelmű menetrend alapján igazítsa hozzá az EUMSZ 290. és 291. cikkének rendelkezéseihez, és ezért sürgeti, hogy terjessze elő a szükséges jogalkotási szövegeket;
A pénzügyi piacok szabályozása: a reform befejezése
10. sürgeti, hogy a gazdasági válságot továbbra is egy gazdaságirányítási keret kidolgozása révén kezeljék, amely képes érvényesíteni az államháztartási fegyelmet és koordinációt, stabilizálni a monetáris uniót és növelni a termelékeny munkahelyekbe történő beruházások szintjét; sürgeti, hogy a Bizottság mielőbb terjesszen elő javaslatokat egy, az uniós szabályok szerint irányított, állandó válságkezelési mechanizmusra, egy az európai államkötvények egyetemleges felelősségvállalás mellett történő közös kibocsátása céljából kialakított rendszer létrehozásáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt, illetve arra vonatkozó javaslatokat, hogy az Európa 2020 stratégia teljes körűen illeszkedjék a stabilitási rendszerbe, továbbá hogy jöjjön létre az euróövezet egységes külső képviselete;
11. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen tegye meg az alábbi javaslatokat:
– a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvre irányuló javaslat, amely szabályozási keretet hozna létre az értékpapír-kereskedelemre, a kereskedési helyszínekre és a befektetési vállalkozások üzletvitelére vonatkozóan, és
– a bankok/hitelintézetek válságkezeléséről szóló javaslat, mihelyt a bankszektor stressztűrőképességével kapcsolatos, folyamatban lévő tesztek lezárultak;
12. felhívja a Bizottságot, hogy 2012-ben terjesszen a Parlament elé:
– további javaslatokat a még mindig erőteljesen nemzeti jellegű lakossági banki szolgáltatások integrálására vonatkozóan az egész Európai Unióra kiterjedő pénzügyi piacban rejlő előnyök teljes körű kihasználása, az előnyök ügyfelek és vállalkozások javára történő kihasználása érdekében;
– a biztosítótársaságok válságrendezési mechanizmusára irányuló javaslatot;
13. kiemeli, hogy továbbra is a befektetők védelmére és a befektetői bizalomra kell helyezni a hangsúlyt; úgy véli, hogy alapvető jelentőséggel bírnak a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítására irányuló kezdeményezések, és hogy ezek keretében átfogóan felül kellene vizsgálni a kellő gondossággal kapcsolatos gyakorlatokat, a határokon átnyúló csoportok esetében fellépő erkölcsi kockázatot, az ösztönzési és javadalmazási rendszert, valamint a pénzügyi rendszer általános átláthatóságát és elszámoltathatóságát;
14. hangsúlyozza a hitelminősítő intézeteknek az euróövezet adósságválságának kialakulásában és elmélyülésében betöltött szerepét, és ennek az európai bankrendszerre gyakorolt jelentős következményeit; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a hitelminősítő intézetek szabályozásának és felügyeletének erősítését célzó, összehangolt jogalkotási keretre; úgy véli, hogy egy európai hitelminősítő intézet létrehozása a megközelítések üdvözlendő sokféleségét vonná maga után;
Intelligens növekedés
15. nyomatékosan ösztönzi a Bizottságot, hogy az év végéig nyújtson be jogalkotási javaslatot a PPP konstrukciókat, a bürokratikus terhek csökkentését, a multidiszciplináris megközelítést, valamint a kisvállalkozók és az innovatív cégek projektekben való nagyobb arányú részvételét előmozdító, a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó következő keretprogramra vonatkozóan; úgy véli, hogy növelni kell a következő támogatási időszak kutatás-fejlesztési költségvetését annak érdekében, hogy az EU ne maradjon el még inkább a versenytársai mögött, tekintettel arra, hogy a világ más tájain (például az USA-ban vagy Kínában) lényegesen növelték a ráfordításokat a kutatás és fejlesztés terén, illetve az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának teljes körű támogatása érdekében;
16. sürgeti, hogy a Bizottság alkalmazzon kockázattűrőbb és a bizalmon alapuló megközelítést a K+F programokban, csökkentve a bürokratikus terheket és növelve az innovatív cégek részvételi arányát a projektekben;
17. hangsúlyozza a nagysebességű hálózati befektetések finanszírozásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy a szélessávú hozzáférés a globális a versenyképesség biztosítása és a polgárok lemaradásának megakadályozása érdekében mindenki számára alapvető fontosságú az Unióban;
18. hangsúlyozza továbbá az IKT-stratégia és az európai digitális piac létrehozásának jelentőségét, amely óriási növekedési potenciált fog eredményezni az európai ipar és kkv-k határokon átnyúló kereskedelmét illetően, közelebb hozza egymáshoz az embereket, átalakítja a munkavégzést és az életvitelt, új eszközöket biztosít az oktatás és képzés számára, és javítja a közszolgáltatásokhoz és a nyilvános adatokhoz való hozzáférést; kéri ezért, hogy a Bizottság növelje az IKT támogatását, annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet tudjon betölteni a feltörekvő piacokon, például az egészségügyi technológiák, a környezetbarátabb közlekedés és a villamosenergia-hálózatok terén;
19. emlékeztet a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok növekvő jelentőségére az Unió gazdasági növekedése és kreatív potenciálja szempontjából, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e jogok megfelelő védelmét; felhívja a Bizottságot, hogy e területen késlekedés nélkül nyújtson be konkrét felülvizsgálati javaslatokat; rámutat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak a kulturális és kreatív ágazatokban, illetve a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben betöltött szerepére;
Fenntartható növekedés
20. felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze éghajlat-változási stratégiáját az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepének fokozása, és egyidejűleg az Unió versenyképességének erősítése és egy kiegyensúlyozott nemzetközi megállapodás elérése érdekében;
21. átfogó uniós külső energiastratégiát szorgalmaz, amely összefogja a nyersanyagokkal és a ritkaföldfémekkel kapcsolatos kérdéseket, és prioritásként kezeli a nyitott globális piacokat; felhív egy fenntartható, egységes, versenyképes és integrált uniós energiapolitika megvalósítására, amelyben az energiaforrások változatosságát és viszonylagos megoszlását, az energiaellátás biztonságát koherens módon és közösen kezelik, és úgy véli, hogy a belső energiapiac megvalósítása döntő fontosságú az uniós versenyképesség és gazdasági növekedés szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy az általa készített energetikai infrastruktúra csomagban kiemelt javaslatok előterjesztése révén gyorsítsa fel az integrált európai energiahálózat kialakítását;
22. tekintettel arra a célkitűzésre, hogy 2014-re megvalósuljon az energiaágazatban az egységes piac, felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az uniós energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok végrehajtását, és haladéktalanul alkalmazza a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket, továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat e cél megvalósítása érdekében;
23. felszólít a nukleáris biztonságról szóló irányelv sürgős felülvizsgálatára, annak megerősítése érdekében, nevezetesen a fukusimai balesetet követően végzett stressztesztek eredményeinek figyelembevétele révén;
24. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a hetedik közösségi környezetvédelmi cselekvési programra és a biológiai sokféleségre vonatkozó erőteljes, integrált stratégiára irányuló javaslatot;
25. úgy véli, hogy a KAP reformjának azt is biztosítania kell, hogy a KAP szorosan kövesse az EU 2020 stratégia célkitűzéseit, és hogy a fenntarthatóság – az európai élelmiszer-termelés hosszú távú fenntarthatóságának garantálása, egyszersmind a mezőgazdasági termelők innovációs és versenyképességének erősítése, a vidékfejlesztés előmozdítása, a gazdálkodási formák és a termelés változatosságának megőrzése, valamint a bürokrácia csökkentése érdekében – a KAP egyik alapvető célkitűzése legyen;
26. sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer, illetve az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer működését a lehetséges hiányosságok kiküszöbölése érdekében;
27. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a klónozott állatokból és azok leszármazottaiból készült élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására irányuló jogalkotási javaslatot, valamint készítsen az új élelmiszerekről szóló új jogalkotási javaslatot;
28. mély sajnálatát fejezi ki a TEN-T-iránymutatások és a „repülőtéri csomagokkal” foglalkozó javaslatok késlekedése miatt; üdvözli a közlekedés jövőjéről szóló fehér könyvet, illetve sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjesszen elő célzott jogalkotási javaslatokat ezzel kapcsolatban; úgy véli, hogy az integrált és interoperábilis európai vasúti piac még nem valósult meg, és úgy gondolja, hogy prioritásként kell kezelni a TEN-T iránymutatások időben történő felülvizsgálatát egy hatékony módközi szállítást és interoperabilitást lehetővé tévő, átfogó multimodális közlekedési hálózat kialakítása érdekében; ezért kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a vasúti ágazatról, az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) hatáskörének a tanúsítás és a biztonság területére történő kiterjesztése mellett; hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van a transzeurópai hálózatok jobb finanszírozására, illetve a kohéziós alapok összehangolásának javítására;
29. kitart azon korábbi felhívása mellett, hogy a Bizottságnak 2012-ben minden közlekedési mód tekintetében be kell vezetnie egy, az utasok jogairól szóló európai chartát;
30. ragaszkodik az egységes európai égbolt teljes körű megvalósításához, beleértve funkcionális légtérblokkok és a SESAR létrehozását, a légtérkapacitással és a biztonsággal kapcsolatos jövőbeni szükségletek kielégítésére; sajnálattal állapítja meg, hogy nem jött létre a légi közlekedésben a folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó korlátozások fokozatos eltörlésének biztosítása, amelynek a Bizottság számára továbbra is elsődleges fontosságú célnak kell maradnia;
31. rámutat a közös halászati politika átfogó és ambiciózus reformjának szükségességére, amelynek el kell utasítania az újraállamosításra irányuló törekvéseket, ki kell terjednie az ökoszisztéma-alapú megközelítés integrálására, a regionalizációra, világosan meghatározott kivételekre a kisüzemi halászat vonatkozásában, az uniós akvakultúra-ágazatnak adott új ösztönzésre, valamint az illegális, szabályokat nem ismerő és bejelentetlen halászat és a visszadobások elleni erőteljes fellépésre; aggodalmának ad hangot a Bizottság azon jelzésével kapcsolatban, miszerint a technikai intézkedésekről csak 2013-ban nyújt be új javaslatot, amikor a jelenlegi átmeneti intézkedések lejárnak;
Inkluzív növekedés
32. üdvözli az „Új készségek és munkahelyek” és a „Szegénység elleni platform” kiemelt kezdeményezéseket, ugyanakkor úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatok száma elenyésző a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén; felhívja a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerződés főbb vívmányaival összhangban, a bérek és nyugdíjak terén a szubszidiaritás és a szociális párbeszéd elvének tiszteletben tartása mellett terjesszen elő új szociális stratégiát, valamint az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdésével összhangban tartsa tiszteletben a tagállamok és a szociális partnerek hatásköreit, továbbá az Európai Parlament bevonásán keresztül biztosítsa a folyamat demokratikus legitimitását;
33. felszólít az egész Unióra kiterjedő, erős kohéziós politika kialakítására a 2013-at követő időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy a jövőbeni kohéziós politika előkészítése során racionalizálják a meglévő alapokat és programokat, biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrásokat, és hangolják össze a politikát az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, mindeközben hozzáadott értéket teremtve egyéb belső politikákkal való szinergiák biztosításán keresztül; elvárja, hogy a Bizottság az együttdöntés elvét tiszteletben tartva konstruktív közvetítői szerepet játsszon a kohéziós politikára vonatkozó rendeletek elfogadására irányuló eljárás során annak érdekében, hogy a lehető legkorábban megállapodás szülessen a jogalkotási eljárásban, és így elkerülhetőek legyenek a nemkívánatos késedelmek és le lehessen küzdeni a természetes kezdeti nehézségeket, amelyek a kohéziós politika következő programozási időszakra vonatkozó operatív programjainak végrehajtása során felmerülhetnek;
34. támogatja a munka és a családi élet összeegyeztetését szolgáló kezdeményezéseket, és úgy véli, hogy a Bizottságnak jogalkotási javaslatokat kellene előterjesztenie a különböző típusú – apasági, örökbefogadási, szülőápolási – szabadságokra vonatkozóan, továbbá létre kellene hoznia egy, a tagállamok bevált gyakorlatain alapuló európai stratégiát, amelynek célja az Európa 2020 stratégia foglalkoztatottsági arányokra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához szükséges feltételek megteremtése; üdvözli a Bizottságnak a nemek közötti bérszakadék felszámolására irányuló kezdeményezéseit, de sajnálja, hogy a bérszakadék továbbra is valós, leküzdendő kihívás, és ismét kéri a nők és férfiak közötti bérezésbeli egyenlőtlenségek különböző okainak a meglévő jogszabályok felülvizsgálata révén történő kezelése iránti határozott elkötelezettséget;
35. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság továbbra sem terjesztett elő a nőkkel szembeni erőszak leküzdésére irányuló jogalkotási javaslatot egy, a büntetéseket megfelelően összehangoló, átfogó stratégia keretében;
36. sajnálatát fejezi ki a közegészségügyre vonatkozó javaslat és kezdeményezések hiánya miatt, és felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló jogalkotási javaslatot; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy 2012-ben módosítja a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvet; hangsúlyozza, hogy az új tényezők és dátumok azt jelzik, hogy változásra van szükség, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy sürgősen terjessze elő a módosító jogszabályt, miközben fontolja meg az irányelv hatályának kiterjesztését is a reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos kockázat és az ilyen anyagok termékekben való fellelhetőségének csökkentése, valamint az európai munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme érdekében;
37. hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget kell tulajdonítani az oktatás, kultúra, audiovizuális média, ifjúság, sport és polgárság területén megvalósítandó új többéves programoknak, amelyek kulcsfontosságúak az Európa 2020 stratégia sikere szempontjából, valamint az EU multikulturális és nyelvi sokszínűsége megőrzésének, amely a társadalmi kohézió és integráció erőteljes eszköze; úgy véli, hogy megfelelő és hatékony költségvetési kereten alapuló fellépésekre és intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ezek a jól bevált programok 2013 után továbbra is megfeleljenek az európai polgárok igényeinek;
Az egységes piacban rejlő növekedési lehetőségek kiaknázása
38. felhívja a Bizottságot, hogy szisztematikusabban alkalmazza a „kkv-tesztet”, melyet eddig – különösen nemzeti szinten – nem minden új jogalkotási javaslatban alkalmaztak helyesen és következetesen; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a kkv-teszt uniós és nemzeti szinten történő alkalmazásának bevált gyakorlatokon alapuló normáira és minimumkövetelményeire;
39. ismételten megerősíti az egységes piaci intézkedéscsomag iránti támogatását, azonban sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közbeszerzési eljárások modernizációjára és a szerződő felek és a kkv-k számára egyszerűbbé tételére, beleértve az élet- és munkakörülmények javítását;
40. felhívja a Bizottságot, hogy a munkavállalók EU-n belüli tényleges mobilitásának előmozdítása érdekében tegyen javaslatot a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv nagyratörő reformjára, azáltal, hogy egyszerűsíti az automatikus elismerési eljárást, ugyanakkor tiszteletben tartja a betegek biztonságát, fokozza az új diplomások mobilitását és felülvizsgál néhány szabályozott szakmát vagy annak részeit;
41. felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse az „igazság a növekedés érdekében” programot, javítva a vállalkozások és fogyasztók igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférését, ezért kéri a Bizottságot, hogy prioritásként terjessze elő a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó alternatív vitarendezésről szóló, beharangozott javaslatát;
A POLGÁRKÖZPONTÚ PROGRAM VÉGREHAJTÁSA: SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS
42. sajnálatát fejezi ki a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozására vonatkozó jogalkotási javaslat hiánya miatt, és megjegyzi, hogy folytatni kell a menekültügyi csomaggal kapcsolatos munkát egy olyan közös európai menekültügyi rendszer létrehozása érdekében, amely garantálja az alapvető jogok magas szintű védelmét és maradéktalan tiszteletben tartását, megakadályozza, hogy a menekültügyi jogszabályokat más célokra használják fel;
43. tudomásul veszi a Bizottság áldozatok jogairól szóló csomagját, és nagyon fontosnak tartja a terrorizmus és bűncselekmények áldozatainak támogatását és jogaik erősítését az EU-ban;
44. ezért felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat maradéktalanul tiszteletben tartják, és hogy a Bizottság összes javaslatát az európai módszer alkalmazásával vizsgálják; elismeri az intelligens külső határok szükségességét, és hogy a külső határokon jobb ellenőrzésre és hatékony és hiteles külsőhatár-politikára van szükség; úgy véli, hogy az Unió területére való belépés ellenőrzése a belső határok nélküli térség egyik alapvető feladata, és az Unió külső határán történő határellenőrzést folyamatosan javítani kell annak érdekében, hogy az megfeleljen az új migrációs és biztonsági kihívásoknak, ami miatt kiegyensúlyozott vízumpolitikát kell kialakítani; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy vigye véghez a SIS II rendszer, a VIS, az Eurodac, valamint az új IT-ügynökség létrehozását; emlékeztet arra, hogy az EU külső és belső határainak eredményes és integrált irányítása és a vízumpolitika szorosan összekapcsolódik, és a migrációs és menekültpolitika – beleértve a mobilitást és a visszaélések elkerülését – alapvető eszközét jelenti; sajnálattal tölti el, hogy a SIS II rendszer még mindig nem üzemképes, és felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a rendszer beindítására irányuló erőfeszítéseit, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos uniós költségvetés elosztását;
45. pozitív véleménnyel van a SIRENE kézikönyv módosításáról, a határőrök közös gyakorlati kézikönyvének frissítéséről, az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) továbbfejlesztéséről és az európai határőrök rendszerének a Stockholmi Programmal összhangban történő létrehozásáról;
46. üdvözli a Bizottság azon feltételek pontosítására irányuló kezdeményezését, amelyek alapján a tagállami hatóságok határőrizeti tevékenységeket végezhetnek az operatív információk megosztása és az egymással és a Frontexszel való együttműködés érdekében; egyetért azzal, hogy a Frontex jelentős szerepet fog játszani a határellenőrzés igazgatásában, és üdvözli a rá vonatkozó jogi keret arra irányuló módosításával kapcsolatos megállapodást, hogy a Frontex hatékonyabbá válhasson a külső határokon meglévő működési kapacitását tekintve;
47. határozottan úgy véli, hogy a 95/46/EK irányelv és az adatmegőrzési irányelv felülvizsgálatára vonatkozó következő javaslatoknak nagyratörőeknek kell lenniük, amelyek túlmutatnak a korábbi harmadik pillérbe tartozó, adatvédelemről szóló kerethatározat szerinti nem megfelelő védelmen; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy foglalkozni kell a kulcsfontosságú számítógépes biztonsági és a magánélettel kapcsolatos kérdésekkel a felhőalapú számítástechnika és a „tárgyak internete” vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy az adatvédelemnek a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában is nagyratörőnek kell lennie; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az uniós adatvédelmet a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során hangsúlyozván, hogy a Parlament alaposan tanulmányozni fog valamennyi javaslatot – ideértve az utas-nyilvántartási adatállományra (PNR) vonatkozó uniós programot, a pénzügyi adatoknak az EU területén való kinyerésére vonatkozó uniós rendszert, valamint a harmadik országokkal kötött minden uniós PNR-megállapodást (amelyek jelenleg az Egyesült Államokkal, Kanadával és Ausztráliával zajló tárgyalások tárgyát képezik) is – abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az alapvető jogoknak;
EURÓPA A NAGYVILÁGBAN: MEGFELELŐ SÚLLYAL A NEMZETKÖZI SZINTÉREN
48. hangsúlyozza, hogy az EU alapját képező értékeknek, elveknek és kötelezettségvállalásoknak egy egységes külpolitika alapvető irányelveit kell képezniük;hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottságnak teljes mértékben együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal, nem csupán a bővítés, a fejlesztés, a kereskedelem kérdésében és a humanitárius segítségnyújtás terén, hanem a belső politikák külső aspektusai tekintetében is, nagyobb politikai koherenciát biztosítva az EU intézkedésein terén, mégpedig a kereskedelmi és iparpolitika között annak érdekében, hogy a kereskedelmet Európában a növekedés és munkahelyteremtés valódi eszközeként használják; hangsúlyozza a főképviselő/alelnök fontosságát egy koherens és egységes külpolitika kialakításában;
49. megerősített európai katonai erő létrehozására szólít fel az erőforrások nagyobb szabású koncentrálása révén annak érdekében, hogy javuljon az EU képessége a külső válságokra történő gyors és hatékony reagálásra, valamint a transzatlanti biztonság megerősítésére;
Európai szomszédsági politika
50. hangsúlyozza, hogy a külső pénzügyi támogatási eszközök felülvizsgálatát lehetőségnek kell tekinteni az európai külpolitika megerősítésére, különös tekintettel a déli szomszédságban jelenleg zajló demokratikus átmenet folyamatára; nagyobb fokú rugalmasságra és gyorsaságra szólít fel a válsághelyzetben lévő, támogatásra jogosult országoknak nyújtott pénzügyi segítség folyósítása során; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak meg kell erősítenie a kedvezményezett országok kapacitásait, hogy magukénak érezzék a támogatást és ily módon maximalizálják annak hatását; kéri a Bizottságot, hogy építsen a külső pénzügyi eszközök korábbi generációi során szerzett tapasztalatokra és foglalkozzon a Számvevőszék által felvetett aggályokkal;
51. üdvözli az európai szomszédsági politika bizottsági felülvizsgálatát, és konkrét javaslatokra számít abban a tekintetben, hogy miképpen fejleszthető tovább e politika két többoldalú dimenziója, különös tekintettel a demokráciára vágyó arab országokra; hangsúlyozza, hogy új lendületre van szükség; üdvözli az európai szomszédsági politika felülvizsgálatáról szóló, 2011. májusi bizottsági közleményben meghatározott javaslatokat és az EU közeli szomszédainak újbóli bevonására irányuló konkrét intézkedések gyors végrehajtására szólít fel; hangsúlyozza, hogy az EU-nak a szomszédaival kialakítandó szorosabb kapcsolataira irányuló kötelezettségvállalása a nagyobb pénzügyi támogatás, demokrácia fokozottabb támogatása, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb mobilitás kombinációjából tevődik össze; kéri az Unió a Mediterrán Térségért felülvizsgálatát a jelenlegi hiányosságok értékelése alapján és az arab tavaszhoz kapcsolódó közelmúltbeli események tükrében;
EU bővítés
52. reményei szerint a Bizottság folytatja a csatlakozási tárgyalásokat érintő tevékenységét; hangsúlyozza, hogy a Horvátországgal folytatott tárgyalások sikeres lezárását követően a tárgyalások előkészítésének folytatódnia kell a Nyugat-Balkán többi tagjelölt országával is, hangsúlyozván ugyanakkor, hogy ezen országoknak minden lépést meg kell tenniük, hogy maradéktalanul és szigorúan megfeleljenek minden koppenhágai kritériumnak; emellett különös figyelmet kell fordítani a bosznia-hercegovinai helyzetre, valamint azokra az erőfeszítésekre, amelyeknek célja pontot tenni a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezésével kapcsolatos vita végére; reméli, hogy a Ciprusról folyó tárgyalások átfogó rendezéshez vezetnek majd, és azt várja, hogy Törökország hozzájárul ezen folyamathoz azáltal, hogy teljesíti az Ankarai Jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségeit;
Átfogó kereskedelempolitika
53. támogatja a Bizottság folyamatban lévő kétoldalú és regionális kereskedelmi tárgyalások során tett erőfeszítéseit annak érdekében, hogy 2012-ben pozitív eredményt érjen el az átfogó és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodásokat illetően, ami jelentős mértékben javítaná az Unió kereskedelmi kilátásait és az uniós vállalatok lehetőségeit világszerte, ugyanakkor úgy véli, hogy folyamatos erőfeszítésekre van szükség az Unió részéről a 2011-ben a dohai forduló többoldalú tárgyalásai során megnyílt lehetőség kihasználása érdekében, amelynek utat kell nyitnia a világ gazdasági stabilitása felé;
54. úgy véli, hogy az Európai Uniónak meg kellene erősítenie kereskedelmi kapcsolatait a világ más fontos gazdasági és politikai szereplőivel, különösen az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Indiával, Japánnal és a BRIC-országokkal a meglévő együttműködési módok és eszközök felhasználásával és lehetőség szerinti kiterjesztésével; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Parlament fokozott részvételét a jelenleg is folyó tárgyalások során, a beruházási megállapodásokra vonatkozó tárgyalási felhatalmazás meghatározása során; felszólítja a Bizottságot, hogy zárja le a jelenleg zajló kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokat és javasoljon kísérő hatékony biztonsági rendelkezéseket; megjegyzi, hogy ezek csak kiegészítő stratégiának tekinthetők és nem képezhetik a többoldalú keret alternatíváját;
55. úgy véli, hogy a kereskedelmi és beruházási akadályok világszerte történő felszámolása továbbra is az kulcsfontosságú kérdés és az Unió világkereskedelmi stratégiájának alapvető eleme; e tekintetben megjegyzi, hogy a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló 2011-es bizottsági jelentés jelentős és indokolatlan akadályokra mutat rá a stratégiai partnereinkkel fenntartott kapcsolatokban, amelyek korlátozzák a jelentős harmadik országok piacához való hozzáférést; ezért ismételten felhívja a Bizottságot, hogy koncentráltan és szilárdan kövesse az ezzel kapcsolatos menetrendet, és folytassa az indokolatlan protekcionista intézkedések elleni küzdelmet, ugyanakkor biztosítsa, hogy a kereskedelempolitika továbbra is a munkahelyteremtés egyik eszköze marad Európán belül és kívül; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a transzatlanti kereskedelemre és beruházásokra vonatkozó nem vámjellegű akadályok meghatározására és fokozatos megszüntetésére, mégpedig a kölcsönös elismerés és szabványosítás, a Transzatlanti Gazdasági Tanács optimális kihasználása terén egy transzatlanti piac 2015-re történő kialakításának eszközeként;
Fejlesztési politikák és humanitárius segítségnyújtás
56. kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő kezdeményezést 2012-ben a hivatalos fejlesztési támogatás innovatív finanszírozásáról a Millenniumi Fejlesztési Célokra vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítése érdekében;
57. kéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé közleményt, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a humanitárius segítségnyújtás és fejlesztés közötti hatékony kapcsolódás kiépítésére, amelynek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a rugalmassággal a segélyezés, helyreállítás és fejlesztés összekapcsolása átmeneti helyzetben is lehetséges legyen; támogatja az iskolai étkeztetési programok kiterjesztését az éhínség által leginkább sújtott területeken élő valamennyi gyerekre, helyben termelt élelmiszerek felhasználásával, valamint az általános iskolai oktatás és az alapvető egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak eltörlését, szükség esetén kompenzálva azt az adományozók által nyújtott támogatás növelésével;
58. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2011)0266.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2011)0297.