KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a schengeni szabályok módosításáról
5.7.2011
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7‑0392/2011)
PPE (B7‑0393/2011)
S&D (B7‑0400/2011)
ALDE (B7‑0456/2011)
Manfred Weber, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Roberta Angelilli, Marian‑Jean Marinescu a PPE képviselőcsoport nevében
Martin Schulz, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Monika Flašíková Beňová, Sylvie Guillaume, Ioan Enciu az S&D képviselőcsoport nevében
Guy Verhofstadt, Renate Weber, Sarah Ludford, Louis Michel, Leonidas Donskis, Jan Mulder, Cecilia Wikström, Sonia Alfano, Alexander Graf Lambsdorff, Giommaria Uggias, Nadja Hirsch, Sophia in ’t Veld, Nathalie Griesbeck, Gianni Vattimo, Ramon Tremosa i Balcells, Stanimir Ilchev, Antonyia Parvanova, Ivo Vajgl, Alexander Alvaro az ALDE képviselőcsoport nevében
Daniel Cohn-Bendit, Rebecca Harms, Judith Sargentini, Raül Romeva i Rueda, Ulrike Lunacek, Tatjana Ždanoka a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a schengeni szabályok módosításáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18., 20., 21., 67., 77. és 80. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikkére,
– tekintettel az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodásra,
– tekintettel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezményre,
– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvre[1],
– tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],
– tekintettel a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanács rendelete irányuló javaslatra (COM(2010)0624),
– tekintettel a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentéstervezetre,
– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló, 2009. április 2-i állásfoglalására (2008/2184(INI)) [3]
– tekintettel a Bizottság migrációról szóló, 2011. május 4-i közleményére (COM(2011)0248 végleges),
– tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i következtetéseire,
– tekintettel a 2011. június 24-i Európai Tanács következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a schengeni térség létrehozása és a schengeni vívmányok európai uniós keretbe való beillesztése az európai integrációs folyamat egyik legkiemelkedőbb eredménye, amely megszüntette a személyek ellenőrzését a belső határokon, és példa nélkül álló módon tette lehetővé a szabad mozgást az Unión belül több mint 400 millió ember számára 4 312 099 km2-es területen,
B. mivel a mozgás szabadsága az uniós polgárság, valamint az Európai Unió mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyik alappillérévé vált, rögzítve az összes tagállam területén való szabad mozgás és tartózkodás jogát, ugyanazon jogok, védelem és biztosítékok – köztük a nemzetiségen alapuló mindenfajta megkülönböztetés tilalma – mellett,
C. mivel a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikke alapján az Unión belüli szabad mozgás joga meghatározott feltételek mellett kiterjeszthető az uniós tagállamokban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra,
A közelmúlt eseményei
D. mivel különösen az elmúlt évben több észak-afrikai országban is tömegesen hagyták el lakóhelyüket az emberek; mivel a schengeni rendszer a közelmúltban nyomás alá került, mert néhány tagállam a nemzeti határokon való ellenőrzés visszaállítását fontolgatta a bevándorlók hirtelen érkező óriási tömegével szembesülve,
E. mivel 2011. május 4-én a Bizottság több kezdeményezést is előterjesztett a bevándorlás strukturáltabb megközelítésére vonatkozóan – különösen a földközi-tengeri térség közelmúltbeli fejleményeinek fényében – köztük egy javaslatot a schengeni szabályokat illetően; mivel az Európai Tanács 2011. június 23–24-i következtetéseiben kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot „védelmi mechanizmusra” annak érdekében, hogy reagálni lehessen a schengeni együttműködést veszélyeztető „kivételes körülményekre”,
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex/migrációs politika
F. mivel a személyek belső határátlépésére irányadó schengeni szabályokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex határozza meg, amelynek 23–26. cikke a belső határokon ideiglenesen újra bevezetendő határellenőrzésekre vonatkozóan konkrét intézkedéseket és eljárásokat állapít meg, amelyek azonban – egyoldalú jellegük miatt – nem teszik lehetővé a közös uniós érdek érvényesülését,
G. mivel a schengeni térség létrehozásával létrejött egy közös külső határ is, amelynek igazgatásáért az EUMSZ 80. cikkének megfelelően az Unió közösen viseli a felelősséget; mivel az EU még nem teljes mértékben teljesíti erre vonatkozó kötelességét, ugyanakkor hatékony ellenőrzésekre, valamint a vám-, rendőri és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés létrehozására, közös bevándorlási, menekültügyi és vízumpolitika kidolgozására, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozására törekszik,
Értékelési mechanizmus
H. mivel a belső határellenőrzések megszüntetése teljes bizalmat igényel a tagállamok között azon képességük tekintetében, hogy maradéktalanul végre tudják hajtani az ellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő, kísérő intézkedéseket; mivel a schengeni térség biztonsága attól függ, hogy az egyes tagállamok szigorúan és eredményesen járnak-e el külső határaik ellenőrzésénél, illetve hogy megfelelő-e a SIS-rendszeren keresztül történő információcsere minősége és sebessége; mivel ezen elemek bármelyikének nem megfelelő működése kockázatot jelent az egész Európai Unió biztonságára nézve,
I. mivel a schengeni térség zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében kulcsfontosságú a schengeni vívmányok tagállamok általi betartásának értékelése; mivel a schengeni értékelő munkacsoport (SCH-EVAL) – egy teljes egészében kormányközi testület – munkáján alapuló értékelési mechanizmus nem bizonyult kellőképpen hatékonynak,
J. mivel a schengeni szabályok vonatkozásában jelenleg alkalmazott kettős mércét – tudniillik hogy az összes tagjelölt országokkal szemben szigorú követelményeket támasztanak, míg a már a schengeni térségbe tartozó országokkal igen elnézőek – meg kell szüntetni;
K. mivel a Parlamentben jelenleg rendes jogalkotási eljárás keretében vizsgált, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatban új értékelési mechanizmus szerepel; mivel ez a mechanizmus már meghatározza a schengeni vívmányok tagállamok általi betartásának támogatását és értékelését szolgáló eljárásokat, elveket és eszközöket, előre nem látható történések esetén is,
Együttdöntés
L. mivel az EUMSZ 77. cikke kimondja, hogy a Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg többek között a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésére vonatkozóan és a személyek – állampolgárságtól független – mindenfajta ellenőrzés alóli mentességére vonatkozóan a belső határok átlépésekor,
A schengeni rendszer jelentősége
1. hangsúlyozza, hogy az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgása, továbbá hogy a schengeni rendszer több százezer uniós polgár életére van pozitív kihatással a határátkelés megkönnyítése és a gazdaság fellendítése révén is, valamint hogy a mozgás szabadsága alapvető jog és az európai uniós polgárság egyik alappillére, és e jog gyakorlásának feltételeit a Szerződések és a 2004/38/EK irányelv rögzíti;
A schengeni térség kormányzása/értékelési rendszer
2. határozottan javasolja a schengeni térség kormányzásának megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam hatékonyan ellenőrizhesse az Unió külső határainak rá eső szakaszát, továbbá annak érdekében, hogy megerősödjön a kölcsönös bizalom, és bizalom alakuljon ki az uniós migrációkezelési rendszer hatékonysága iránt; hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű rendkívüli helyzetek kezeléséhez nyújtott segítség érdekében erősebb szolidaritásra van szükség azon tagállamok iránt, amelyek a legintenzívebb bevándorlási hullámokkal néznek szembe;
3. meggyőződése, hogy a Parlamentben jelenleg tárgyalás alatt álló új schengeni értékelési mechanizmus része lesz az erre adott válasznak, amennyiben biztosítja a belső határokon a jogszerűtlen határellenőrzések bevezetésére tett próbálkozások hatékony felderítését és a kölcsönös bizalom megerősítését; úgy véli továbbá, hogy az új schengeni értékelési rendszer már lehetővé teszi, hogy egy tagállam a schengeni vívmányok betartásának biztosítása érdekében támogatást kérjen és kapjon, amennyiben kivételes nyomás nehezedne az EU külső határaira;
4. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a tagállamok csatlakozásuk után is megfelelően végrehajtsák és alkalmazzák a schengeni szabályokat; rámutat, hogy ez egyúttal a problémákkal küzdő tagállamok számára korai szakaszban történő segítségnyújtást is jelent a hiányosságok leküzdéséhez az uniós ügynökségektől érkező gyakorlati támogatás formájában; úgy véli, hogy a meglévő értékelési mechanizmusokat meg kell erősíteni, és azoknak uniós rendszerré kell válniuk;
5. meggyőződése, hogy az értékelési mechanizmus hatékonysága a szankciók alkalmazásának lehetőségén múlik – abban az esetben, ha a hiányosságok tartósan fennállnak és veszélyeztetik a schengeni térség általános biztonságát; emlékeztet arra, hogy az ilyen szankciók elsődleges célja, hogy visszatartó erejűek legyenek;
Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex
6. úgy véli, hogy kivételes körülmények esetén a belső határokon történő ellenőrzések ideiglenes újbóli bevezetésére vonatkozó szükséges feltételeket az 562/2006/EK rendelet (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) 23., 24. és 25. cikke már egyértelműen szabályozza, lehetővé téve a belső határellenőrzések újbóli bevezetését kizárólag ott, ahol a közrend vagy a belső biztonság veszélyeztetve van; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be arra irányuló kezdeményezést, hogy e cikkek szigorú alkalmazását a tagállamok határozzák meg;
7. ezért úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok alóli bármely újabb mentesség – például a határellenőrzések „kivételes” alapon történő újbóli bevezetésére vonatkozó új indokok – semmiképpen sem fogja a schengeni rendszert megerősíteni; rámutat, hogy a bevándorlók és menedékkérők külső határokon való beáramlása semmi esetre sem tekinthető további alapnak a határokon való ellenőrzés újbóli bevezetéséhez;
8. mély sajnálattal állapítja meg, hogy több tagállam is megpróbálja visszaállítani a határokon végzett ellenőrzést, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a schengeni vívmányok szellemét;
9. meggyőződése, hogy a Schengennel kapcsolatban a közelmúltban felmerült problémák a más területekre – főként egy közös európai menekültügyi és migrációs rendszerre (többek között az illegális bevándorlás kezelésére és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre) – vonatkozó európai politikák végrehajtásának elmaradására vezethetők vissza;
10. ismételten hangsúlyozza, hogy e tekintetben rendkívül fontos előrelépni, mert a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásának határidejét 2012-re tűzték ki;
11. megismétli, hogy határozottan ellenez minden olyan új schengeni mechanizmust, amelyet a mozgás szabadságának fokozásától és a schengeni térség uniós irányításának megerősítésétől eltérő céllal hoznak létre;
Együttdöntés
12. hangsúlyozza, hogy az uniós szerződések be nem tartásának fog tekinteni bármiféle kísérletet arra, hogy az e téren tett intézkedések esetében az EUMSZ 77. cikkétől mint a megfelelő jogi alaptól eltérjenek, és fenntartja a jogot, hogy szükség esetén éljen valamennyi jogorvoslati lehetősséggel;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.