KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a közös halászati politika közjavak megteremtéséhez történő hozzájárulásáról
14.2.2012
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B7‑0579/2011)
S&D (B7‑0584/2011)
Verts/ALE (B7‑0065/2012)
ECR (B7‑0066/2012)
ALDE (B7‑0067/2012)
Maria do Céu Patrão Neves, a PPE képviselőcsoport nevében
Ulrike Rodust, Guido Milana, Dolores García-Hierro Caraballo, Estelle Grelier, Iliana Malinova Iotova, Catherine Trautmann, Antolín Sánchez Presedo, az S&D képviselőcsoport nevében
Pat the Cope Gallagher, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Giommaria Uggias, az ALDE képviselőcsoport nevében
Isabella Lövin, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Marek Józef Gróbarczyk, Struan Stevenson, az ECR képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a közös halászati politika közjavak megteremtéséhez történő hozzájárulásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel az „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2011)0244 végleges),
– tekintettel a „Rio+20: a zöld gazdaság és a jobb kormányzás felé” című bizottsági közleményre (COM(2011)363),
– tekintettel az „Európa 2020” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),
– tekintettel a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelvre[2],
– tekintettel a Bizottság által 2011. július 13-án benyújtott, a közös halászati politikára vonatkozó reformcsomagra,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményére,
– tekintettel a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó, 1995. október 31-én elfogadott magatartási kódexére,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel a halászat az egyik legősibb emberi tevékenység, és a hal az emberi táplálkozás fontos és nélkülözhetetlen eleme, amelynek elérhetőségét garantálni kell, és amelynek jelentőségét a közös halászati politika (KHP) keretében megfelelően el kell ismerni és értékelni kell;
B. mivel a vadon élő halállomány kifogását és az akvakultúrát is felölelő halászati ágazat olyan tevékenységekkel jár, amelyek a három fő tevékenységi terület – a halászat, az előállítás és az értékesítés – révén hozzájárulnak a nélkülözhetetlen közjavak megteremtéséhez; mivel az egészséges halállományok, az egészséges tengeri ökoszisztémák és a tengeri élővilág sokféleségének megőrzése fontos és megóvandó közjavak;
C. mivel a fenntartható – tengeri vagy édesvízi, part menti vagy a partoktól távol eső – akvakultúra a halászati ágazat fontos részét képezi;
D. mivel a kisüzemi halászat különösen fontos szerepet tölt be a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális életben, amely szerepet a KHP keretén belül megfelelően el kell ismerni és értékelni kell; mivel a halászati ágazat egészének visszaesése erőteljes csapást mért a parti közösségekre, ami EU-szerte súlyosan érintette a kisebb halászkikötőket;
E. mivel az átalakított KHP-nak szavatolnia kell a halászati ágazat környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát a különböző vízrajzi medencékben, többek között azon decentralizált irányítási modell segítségével, amely a döntéshozatali központokat közelebb viszi a tényleges tevékenység helyszíneihez, és amely növeli az érdekeltek felelősségét;
F. mivel a halászati ágazat a működő ökoszisztémáktól függő tevékenységeket foglal magában, így a kitermelésnek, a feldolgozásnak és a halászati termékek forgalmazásának hosszú távú fenntarthatósága szempontjából a bőséges halállományok és megfelelő környezeti állapotú tengeri ökoszisztémák elengedhetetlenek;
G. mivel az európai halászati ágazat hozzájárul Európa társadalmi fejlődéséhez és gazdasági növekedéséhez azáltal, hogy közvetlenül és közvetetten munkahelyeket teremt, illetve évente 6,4 millió tonna halat termel ki;
H. mivel a halászati ágazat többfunkciós jellege több területen is tetten érhető, például a társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális, tudományos és környezetvédelmi kérdésekre gyakorolt hatása révén;
I. mivel a halászati tevékenységek főként a part menti területekre és a szigetekre vannak befolyással, hozzájárulnak azok hathatós irányításához, valamint társadalmi és gazdasági dinamikájukhoz; mivel ez különösen fontos e területek közösségei számára, amelyek a munkahelyek szűkössége és a helyi gazdaságok gyenge volta miatt gyakran hátrányos helyzetűek;
J. mivel az átdolgozott KHP-nak szorosan kell kapcsolódnia a tengerügyi terület egyéb kiemelt uniós kezdeményezéseihez, különösen „Az európai tengerpolitikáról szóló konzultáció konklúziói” című bizottsági közleményhez (COM(2007)574 végleges), amely szerint az európai halászati ágazat impulzust adhat az oceanográfiai dinamikára, az ökoszisztémákra és a halászati tevékenységhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó vízi fajok biológiájára vonatkozó ismereteinket elmélyítő hatalmas mennyiségű tudományos munka elkészítéséhez;
K. mivel egy lendületes, jól irányított halászati ágazat egyre nagyobb mértékben hozzájárulhatna az európai társadalomhoz és az európai gazdasághoz, és így fontos szerepet tölthetne be az Európa 2020 stratégiában;
1. hangsúlyozza, hogy a halászat az EU egyik fontos ágazata, amely az európai polgárokat minőségi élelmiszerrel látja el, valamint gazdasági és társadalmi hozzáadott értéket teremt az Európai Unió számára; ezért úgy véli, hogy az átdolgozott KHP-nak biztosítania kell a halászati erőforrások fenntartható kiaknázását, valamint a halállományok egészséges szinten történő megőrzését annak érdekében, hogy a halászati tevékenységeket a hagyományos területeken és közösségekben hosszú távon folytatni lehessen;
2. úgy véli, hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság a KHP fontos célkitűzése, és hangsúlyozza, hogy a KHP fő prioritásaként a fenntartható halászati ágazatot kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi és az eljövendő nemzedékek is élvezhessék a halászattal járó környezeti, társadalmi és gazdasági előnyöket;
3. hangsúlyozza, hogy megfelelő gazdálkodás mellett a halászat az élelmezésbiztonság, a foglalkoztatás, a dinamikus halászközösségek tekintetében és sok egyéb módon jobban szolgálhatná az európai társadalom jólétét; hangsúlyozza, hogy az egészséges halállományok, az egészséges tengeri ökoszisztémák és a tengeri élővilág sokféleségének megőrzése önmagukban is közjavat képeznek, amely csak akkor termelődik, ha a halállományokat fenntartható módon irányítják és a környezetre kifejtett szükségtelen negatív hatásokat minimalizálják;
4. elengedhetetlennek tartja, hogy a bolygónk felszínének több mint kétharmadát borító tengereket olyan erőforrásként ismerjék el, amely létfontosságú szerepet tölt be más természeti erőforrások (pl. a halászat) előállításában; stratégiai fontosságúnak tartja továbbá, hogy a KHP egyértelmű és célzott intézkedéseket foglaljon magában annak biztosítására, hogy az ökoszisztéma alapú megközelítés révén elláthassa stratégiai szerepét;
5. hangsúlyozza, hogy a KHP hozzájárul az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiájának megvalósításához, valamint az EU azon céljához, hogy 2020-ig megállítsa a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását a fenntartható halászatot biztosító jogszabályok elfogadása révén, egyrészt azáltal, hogy megelőző intézkedéseket hoz a destruktív halászati technikák felszámolására, másrészt biztosítja a túlhalászott halállományok helyreállítását, illetve a halászatban nem érintett fajok védelmére irányuló intézkedéseket fogad el;
6. emlékeztet, hogy gazdasági szinten a halászati ágazat (az akvakultúrával együtt) évente hozzávetőlegesen 34,2 milliárd euró jövedelmet termel, társadalmi szinten pedig több mint 350 000 munkahelyet teremt a halászat, a halfeldolgozás és a forgalmazás területén, elsősorban a part menti és távoli régiókban, valamint a szigeteken;
7. hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat többfunkciós jellegű, és a három hagyományos tevékenységi területe, illetve a gazdasági, környezeti és társadalmi szinten érzékelhető hatásai mellett jelentős szerepet játszik más területeken is, például a környezetvédelemben, a kultúrában, a szabadidős tevékenységekben és az idegenforgalom területén, a tudományok, az energiaügy és az oktatás terén, és e tekintetben különösen kiemeli a kisüzemi halászati ágazat jelentőségét;
8. felhívja a Bizottságot annak megfelelő figyelembevételére, hogy a halászati ágazat fontos szerepet tölt be az alábbi területeken:
i) kultúra – mivel hozzájárul a gasztronómiához, néprajzhoz, történelemhez, irodalomhoz, muzeológiához stb.,
ii) szabadidős tevékenységek és turizmus – mivel számos különböző tevékenységre nyújt lehetőséget, például helyi halászokkal való tengeri kirándulásokra, bálna- és tengerimadár-szafarikra, környezetbarát merülésre stb.,
iii) tudomány – mivel a tengerrel foglalkozó tudósokat és másokat segít kutatásukban,
iv) energia – mivel elősegíti az új technológiák kifejlesztését, amelyek jelentős előnyökkel járhatnak a társadalom egésze számára,
v) környezet – mivel megóvja a biológiailag érzékeny földrajzi területeket, valamint a part menti területeket, ahol a haltenyésztő és halnevelő telepek találhatók, továbbá segít a tengerek megtisztításában,
vi) oktatás – mivel megkedvelteti a szabadtéri tevékenységeket, és a tenger tiszteletére nevel;
9. hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat többfunkciós dimenziója révén olyan közjavakkal látja el a közösségeket, amelyek általánosságban az európai polgárok javát szolgálják, és nem pusztán azokét, akik közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak a halászattal, amit el kell ismerni és értékelni kell; megállapítja továbbá, hogy a halászati tevékenységek többfunkciós jellege jelentős számú uniós polgár – különösen a part menti területeken élők – számára jár előnyökkel; úgy véli, hogy a KHP finanszírozásával összefüggésben a halászati ágazat többfunkciós jellegét teljes mértékben figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy e kiegészítő közjavak előállítása nem szolgálhat mentségül a KHP szükséges reformjainak késleltetésére;
10. sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget azon kisebb halászkikötők számára, amelyeket a túlhalászás következtében hátrányosan érintett a kirakodások számának visszaszorulása;
11. hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat (a vadon élő halak fenntartható halászatával és az akvakultúrával együtt) az EU élelmezésbiztonságának egyik legfontosabb pillére, és ekképpen fenntarthatóságát és stabilitását a KHP-reformnak garantálnia kell annak érdekében, hogy az ágazat a jövőben megfelelő minőségű és mennyiségű halászati terméket tudjon előállítani a több mint félmilliárd uniós polgár igényeinek kielégítésére;
12. kiemeli a tengeri és édesvízi akvakultúrában rejlő, a halászat kiegészítésére irányuló lehetőségeket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az EU élelmezésbiztonságához; hangsúlyozza, hogy egyedi politikára van szükség az akvakultúra-ágazat környezeti fenntarthatóságának biztosításához; kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre általános minőségi kritériumokat az akvakultúra-ágazat számára, amelyek betartását az egész EU-ban biztosítani kellene, és amelyek figyelembe vennék az akvakultúra környezeti és társadalmi hatását; kéri továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importált akvakultúra-termékeket a vonatkozó uniós fenntarthatósági és minőségi – például környezetvédelmi és állatjóléti – normáknak megfelelően állították elő;
13. megállapítja, hogy a Bizottság a 2011. július 13-án ismertetett javaslataiban nem foglalkozott a kedvtelési célú halászattal; hangsúlyozza, hogy a KHP reformfolyamatának részeként e kérdést külön kell tárgyalni;
14. hangsúlyozza, hogy a halászattal közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban álló tevékenységek további diverzifikálása lelassíthatja a dolgozók tömeges elvándorlását az ágazatból, életben tarthatja a regionális szokásokat és hagyományokat, és megállíthatja néhány part menti terület elnéptelenedését;
15. hangsúlyozza, hogy a halgazdálkodás egyre inkább tudományos adatokra épül, ami e területen ösztönzi az alkalmazott kutatást, elősegíti a tudást és támogatja a technológiai fejlődést és innovációt az intelligens növekedést támogató Európa 2020 stratégiával összhangban;
16. hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat teljes egészében a halállományok egészségétől és az ökoszisztéma egyensúlyától függ, ezért a KHP reformjának a tengeri erőforrások őreként és irányítójaként újra erre kell összpontosítania, egy hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megvalósításával az intelligens növekedést támogató Európa 2020 stratégiával összhangban;
17. hangsúlyozza, hogy a halászati tevékenységek azok valamennyi dimenzióját tekintve – ideértve a fenntartható akvakultúrát, a közvetett és közvetlen hatásokat, valamint a közjavak megteremtésében játszott szerepüket – biztosítják a társadalmi és területi kohéziót, elősegítik a szakképzést, valamint a társadalmi és gazdasági dinamizmust az inkluzív növekedést támogató Európa 2020 stratégiával összhangban;
18. hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat önmagában és az integrált tengerpolitika (ITP) révén is hozzájárul a nyitott gazdaságra vonatkozó Rio+20-as célok eléréséhez, a munkahelyteremtéshez és a szegénység felszámolásához;
19. kijelenti, hogy a halászati tevékenységek fontos szerepet játszanak az ITP tágabb összefüggésében, és kulcsszerepük van a tengeri területrendezési politikákban, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretén belül;
20. kéri a Bizottságot, hogy ismerje el a halászati ágazat többfunkciós jellegét és azt az értéket, amelyet a közjavak széles skálájának előállításával megteremt;
21. kéri a Bizottságot, hogy jövőbeli politikai javaslataiban és határozataiban biztosítsa, hogy a KHP hozzájáruljon az átfogó politikai célok, így például az Európa 2020 stratégia megvalósításához; úgy véli, hogy a KHP alapvető fontosságú reformfolyamata keretében a KHP-t a fejlesztés egyik forrásaként kell elismerni az európai növekedési projekttel összefüggésben, és meg kell teremteni a benne rejlő lehetőségek teljes kibontakoztatásához szükséges feltételeket; kéri a Bizottságot, hogy e politikák kialakítása és végrehajtása során vegye figyelembe a halászat és a part menti régiók jellegzetességeit;
22. felhívja a Bizottságot, hogy a „feltételesség” a közös agrárpolitikában már alkalmazott koncepcióját építse be az átdolgozott KHP-ba annak biztosítása érdekében, hogy a környezetbarát halászati eljárások pozitív diszkriminációban részesüljenek, például a forrásokhoz való hozzáférés javítása révén;
23. felhívja a Bizottságot, hogy a párhuzamos tevékenységek kialakításának elősegítése érdekében találjon olyan jogi megoldást, amely lehetővé teszi a halászok számára, hogy a „halászathoz kapcsolódó tevékenységek” széles körén belül egyéb jövedelemforrásra is szert tegyenek anélkül, hogy az pénzügyi büntetéssel járna számukra;
24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.