Eljárás : 2011/2958(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B7-0727/2011

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0727/2011

Viták :

PV 14/12/2011 - 20
CRE 14/12/2011 - 20

Szavazatok :

PV 15/12/2011 - 9.9

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0587

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 137kWORD 86k
14.12.2011
PE479.426v01-00}
PE479.427v01-00}
PE479.428v01-00}
PE479.429v01-00} RC1
 
B7-0727/2011}
B7-0728/2011}
B7-0729/2011}
B7-0730/2011} RC1

az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

PPE (B7‑0727/2011)

S&D (B7‑0728/2011)

Verts/ALE (B7‑0729/2011)

ALDE (B7‑0730/2011)


a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgásáról


Traian Ungureanu, Őry Csaba, Elena Băsescu, Iliana Ivanova, Marian-Jean Marinescu, a PPE képviselőcsoport nevében
Rovana Plumb, Stephen Hughes, Hannes Swoboda, Göncz Kinga, Vilija Blinkevičiūtė, Ioan Enciu, Iliana Malinova Iotova, Ivailo Kalfin, Cătălin Sorin Ivan, George Sabin Cutaş, Daciana Octavia Sârbu, Victor Boştinaru, Silvia-Adriana Ţicău, az S&D képviselőcsoport nevében
Marian Harkin, Renate Weber, Filiz Hakaeva Hyusmenova, az ALDE képviselőcsoport nevében
Marije Cornelissen, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgásáról  

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A7-0258/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21., 45. és 47. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15., 21., 29., 34., és 45. cikkére,

–   tekintettel az EUMSZ 151. cikkére,

–   tekintettel a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletre,(1)

–   tekintettel a „Mobilitás – eszköz a több és jobb munkahely érdekében: Az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv (2007–2010)” című, 2007. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2007)0773),

–   tekintettel „A munkavállalók szabad mozgásának hatása az EU-bővítés összefüggésében” című, 2008. november 18-i bizottsági közleményre (COM(2008)0765),

–   tekintettel „A munkavállalók szabad mozgásának megerősítése: jogok és jelentősebb fejlemények” című, 2010. július 13-i bizottsági közleményre (COM(2010)0373),

–   tekintettel az EU munkaerőpiacán a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti rendszerről szóló 2006. április 5-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanács számára készült, a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről szóló jelentésére (COM(2011)0729 végleges),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A mobilitás meglévő korlátainak meghatározása a belső munkaerőpiacon” című véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A. mivel az Unió valamely más tagállamában élni és dolgozni az egyenlő bánásmódot és az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéssel szembeni védelmet biztosító alapvető szabadságok egyike az Unióban, az uniós polgárság alapvető eleme, amelyet a szerződések is elismernek; mivel ennek ellenére két tagállam polgárai továbbra is akadályokkal szembesülnek a valamely más tagállam területén való munkavállaláshoz való jog gyakorlása terén;

B.  mivel a Bizottság 2011. november 11-i közleménye szerint a Romániából és Bulgáriából származó utazó munkavállalók pozitív hatást gyakoroltak az ilyen munkavállalókat befogadó tagállamok gazdaságára;

C. mivel nem érkeztek visszajelzések negatív hatásokról azon tagállamokból, amelyek nem alkalmazták a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos átmeneti intézkedéseket; mivel számos tagállam – inkább politikai nyomás hatására, mintsem a gazdaságukra és munkaerőpiacukra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatások megelőzésére irányuló indokolt erőfeszítésként – úgy határozott, hogy a munkaerőpiacaikon a román és a bolgár állampolgárokkal szemben továbbra is korlátozásokat alkalmaz;

D. mivel a legfrissebb statisztikák szerint 2010 végén a valamely másik tagállam területén letelepedett bulgáriai és romániai utazó munkavállalók az EU összlakosságának 0,6%-át tették ki;

E.  mivel a romániai és bulgáriai munkavállalók beáramlása kedvező hatást gyakorolt a befogadó országok piacaira, mivel ezek a munkavállalók olyan munkakörökben és ágazatokban helyezkedtek el, amelyek munkaerőhiánnyal küszködtek;

F.  mivel a Bizottság legutóbbi közleményében megállapította, hogy a román és bolgár utazó munkavállalók a befogadó ország állampolgárainál nagyobb valószínűséggel vannak életük gazdaságilag termékeny időszakában, abból eredően, hogy e két EU-tagállam 35 évnél fiatalabb utazó munkavállalói a munkaképes korú migránsok 65%-át teszik ki, míg a 15 régi tagállamban ez az arány 34%;

G. mivel a friss Eurostat-adatok szerint a román és bolgár utazó munkavállalók nem gyakorolnak jelentős hatást a befogadó országok béreire, illetve munkanélküliségi rátájára;

H. mivel a mobilitási áramlásokat főként a munkaerő iránti kereslet motiválja, és mivel amennyiben a munkaerő-piaci igények között európai szinten eltérések vannak, az ideiglenes korlátozások akadályozhatják az európai vállalatok gazdasági fejlődését, valamint a valamely más tagállam területén történő munkavállaláshoz és letelepedéshez való jogot;

I.   mivel a román és bolgár munkavállalók a Szerződésben is elismert egyenlő bánásmódon alapuló szabad mozgáshoz való alapvető joguk teljes vagy részleges korlátozásával szembesülnek; mivel ugyanakkor a „szolgáltatások” területén a munkavállalók határon átnyúló mobilitása egyre inkább átveszi a munkavállalók szabad mozgásának helyét, ami a bérek és munkafeltételek tekintetében tisztességtelen versenyt eredményezhet;

J.   mivel a munkavállalók szabad mozgása mind az EU, mind a tagállamok számára társadalmi-gazdasági értelemben pozitív példát jelent, amely az uniós integráció, a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió, az egyéni szakmai fejlődés, a gazdasági válságok kedvezőtlen hatásai elleni fellépés, valamint Európa mint a világszintű kihívással való szembenézésre felkészült, erősebb gazdasági hatalom megteremtése tekintetében mérföldkőnek számít;

K. mivel a társadalmaink közelmúltbeli fejlődése – különösen az ipari változásra, a globalizációra, az új munkavégzési módozatokra, a demográfiai változásra és a közlekedési eszközök fejlődésére adott válaszként – a munkavállalók nagyobb fokú mobilitását teszi szükségessé;

L.  mivel az EU-n belüli migráció alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy valamennyi európai polgár egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen;

M. mivel a Bizottság legutóbbi közleménye szerint a nemzeti munkaerőpiacokon jelentkező zavarok különböző tényezők – így a gazdasági és pénzügyi válság és a strukturális munkaerő-piaci problémák – eredményei, nem pedig a román és bolgár munkavállalók beáramlásának következményei;

N. mivel 2010-ben a 15–64 év közötti uniós munkanélküliek összlétszámából a román és bolgár munkavállalók csak 1%-ot, míg a harmadik országokból származók 4,1%-ot tettek ki, ami azt bizonyítja, hogy az előbbiek nem gyakorolhattak hatást az egyes országok munkaerő-piaci válságára;

O. mivel a jelenlegi, európai szintű gazdasági visszaesés jellemezte helyzetben az utazó munkavállalók származási országukba irányuló pénzátutalásai nettó pozitív hatást gyakorolhatnak az átutaló országok fizetési mérlegére;

P.  mivel néhány tagállam bejelentette, hogy a bolgár és román munkavállalókra vonatkozó korlátozásokat 2014-ig érvényben kívánja tartani, míg más országok úgy nyilatkoztak, hogy valamennyi uniós munkavállaló előtt megnyitják munkaerőpiacaikat;

1.  úgy véli, hogy a munkavállalók Unión belüli mobilitását soha sem szabad a nemzeti munkaerőpiacok elleni fenyegetésnek tekinteni;

2.  felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak fel minden hatályban lévő átmeneti intézkedést, mivel nincs valós gazdasági indoka annak, hogy a románok és bolgárok esetében korlátozzák a valamely más tagállamban való munkavállaláshoz és tartózkodáshoz való jogot; úgy véli, hogy ezek az akadályok az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatásúak az Uniós polgárok számára; felszólít a preferenciazáradék tényleges érvényesítésére az egész Unióban;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy támogassa a Bulgáriából és Romániából származó munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről szóló, a Tanácsnak címzett legutóbbi bizottsági jelentést (COM(2011)0729 végleges), és az abban javasolt irányvonalat kövesse annak értékelésekor, hogy az átmeneti akadályok érdemleges és szükséges intézkedések-e;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a „munkaerőpiac súlyos zavara vagy annak veszélye” fogalom egyértelmű meghatározására;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű mutatókat és jobb módszertant olyan gazdasági és társadalmi mutatók alapján, amelyek alapján megítélhető, hogy egyértelműen indokolható-e a tagállamok által bevezetett teljes vagy részleges korlátozások meghosszabbítása a román és bolgár munkavállalók által a nemzeti munkaerőpiacukon esetlegesen okozott negatív zavarok elhárítására, valamint ezt a megközelítést alkalmazza abban az esetben is, amikor valamely tagállam a védzáradék alkalmazását kéri;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legátláthatóbb módon tegye közzé azokat a szempontokat, amelyek alapján valamely tagállam fenntarthatja az átmeneti akadályokat, figyelembe véve egy ilyen határozatnak az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásait, valamint az alapvető szabadságjogoktól való eltérések szigorú értelmezéseivel kapcsolatos indokolásokat, amelyeket az Európai Bíróság elfogadott;

7.  úgy véli, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy tartják fenn a korlátozásokat, hogy nem adnak a súlyos munkaerő-piaci zavarokhoz köthető, egyértelmű és átlátható társadalmi-gazdasági indokolást, a Bíróság vonatkozó ítéleteivel összhangban áthágják a szerződéseket; felhívja a Bizottságot mint a szerződések őrét, hogy biztosítsa a munkavállalók szabad mozgása elvének betartását;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szüntessék meg az átmeneti időre szóló korlátozásokat annak érdekében, hogy a bolgár és a román állampolgárok a szerződésekben elismert egyenlő bánásmódban részesüljenek, biztosítva ezáltal a vállalkozások közötti tisztességes versenyt, valamint a szociális és gazdasági dömping megelőzését;

9.  megállapítja, hogy az átmeneti intézkedések a színlelt önfoglalkoztatás, a nem bejelentett munkavégzés és a szabálytalan foglalkoztatás elleni küzdelem szempontjából a tervezettel ellentétes hatást váltanak ki, mivel azok a munkavállalók, akik nem kapnak jogot a szabályos munkaerőpiacra való szabad belépésre, néha a színlelt önfoglalkoztatás vagy a szabálytalan munkavállalás mellett döntenek, ami az őket megillető munkavállalói jogokkal történő visszaéléshez vezet;

10. felhívja az EU-25-öt, hogy konzultáljon a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, mielőtt döntést hozna arról, hogy a Romániából és Bulgáriából származó munkavállalók mozgáshoz való jogát érintő teljes vagy részleges korlátozásokat megszünteti vagy kiterjeszti;

11. sürgeti azon tagállamokat, amelyek fenn kívánják tartani a román és bolgár munkavállalók munkaerő-piaci hozzáférésére vonatkozó korlátozásokat, hogy egyértelműen és átlátható módon tegyenek közzé olyan kimerítő, a Bizottság által kidolgozott kritériumoknak és módszertannak megfelelő, valamint meggyőző érvekkel és adatokkal, többek között valamennyi vonatkozó társadalmi és gazdasági mutatóval alátámasztott indokolást, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a földrajzi mobilitás nemzeti munkaerőpiacuk súlyos zavarát eredményezi;

12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

 

(1)

HL, angol nyelvű különkiadás: I. sorozat, 1968(II). fejezet, 475. o.

(2)

HL C 293. E, 2006.12.2., 230. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat