Közös állásfoglalási indítvány - RC-B7-0178/2012Közös állásfoglalási indítvány
RC-B7-0178/2012
Európai Parlament

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a belarusz helyzetről (2012/2581(RSP))

14.3.2012

az eljárási szabályzat 110. cikkének (4) bekezdése alapján
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
S&D (B7‑0178/2012)
ALDE (B7‑0179/2012)
PPE (B7‑0181/2012)
Verts/ALE (B7‑0182/2012)
ECR (B7‑0183/2012)

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Vytautas Landsbergis, Jacek Protasiewicz, Jacek Saryusz-Wolski, Peter Šťastný, Arnaud Danjean, Krzysztof Lisek, Ioannis Kasoulides, Cristian Dan Preda, Andrzej Grzyb, Tunne Kelam, Filip Kaczmarek, Lena Kolarska-Bobińska, Alojz Peterle, Ria Oomen-Ruijten, a PPE képviselőcsoport nevében
Véronique De Keyser, Libor Rouček, Justas Vincas Paleckis, Kristian Vigenin, Marek Siwiec, az S&D képviselőcsoport nevében
Kristiina Ojuland, Ivo Vajgl, Ivars Godmanis, Sonia Alfano, Gerben-Jan Gerbrandy, Marietje Schaake, Annemie Neyts-Uyttebroeck, az ALDE képviselőcsoport nevében
Werner Schulz, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Marek Henryk Migalski, Paweł Robert Kowal, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Michał Tomasz Kamiński, az ECR képviselőcsoport nevében


Eljárás : 2012/2581(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B7-0178/2012
Előterjesztett szövegek :
RC-B7-0178/2012
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása a belarusz helyzetről (2012/2581(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2012. február 14-i[1], a 2011. szeptember 15-i[2], a 2011. május 12-i[3], a 2011. március 10-i[4], a 2011. január 20-i[5], a 2010. március 10-i[6] és a 2009. december 17-i[7] állásfoglalására,

–   tekintettel az Európai Tanács 2012. március 1–2-i következtetéseire, amelyben mély aggodalmának ad hangot a belarusz helyzet további romlása miatt,

–   tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/639/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2012. február 28-i 2012/126/KKBP tanácsi határozatra[8],

–   tekintettel Catherine Ashton főképviselő 2012. február 28-i nyilatkozatása, amely saját és a lengyel kormány azon határozatára vonatkozik, miszerint visszahívják a minszki uniós küldöttség vezetőjét, illetve Lengyelország Belaruszba akkreditált nagykövetét,

–   tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/639/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. január 23-i 2012/36/KKBP tanácsi határozatra,

–   tekintettel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2012. január 25-i, a belarusz helyzettel kapcsolatos 1857(2012) állásfoglalására, amely elítéli a demokratikus ellenzék tagjainak folyamatos üldözését, továbbá a civil társadalmi aktivisták, a független média és az emberi jogi jogvédők zaklatását Belaruszban;

–   tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2011. június 17-i, a belarusz emberi jogi helyzetről szóló 17/24. határozatára, amely elítéli a belarusz elnökválasztások előtti, közbeni és utáni emberi jogi visszaéléseket, és felhívja a belarusz kormányt, hogy vessen véget az ellenzéki vezetők „üldözésének”,

–   tekintettel a keleti partnerség 2009. május 7–9-én Prágában tartott csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatra és a keleti partnerség 2011. szeptember 30-i varsói csúcstalálkozója alkalmából elfogadott, a belarusz helyzetről szóló nyilatkozatra,

–   tekintettel a Visegrádi Csoport, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminisztereinek 2012. március 5-i, Prágában tett közös nyilatkozatára,

–   tekintettel a Keleti Partnerség Civil Társadalmi Fórumának Belarusz Nemzeti Platformja által 2012. március 2-án, Minszkben tett nyilatkozatra,

–   tekintettel a Nemzetközi Jégkorongszövetség 2009 májusában, Bernben megrendezett éves kongresszusán elfogadott határozatra, amelynek értelmében – Aljakszandr Lukasenka politikai ellenzékének üldöztetése és az emberi jogok széleskörű megsértése ellenére – 2014-ben Belaruszban rendezi meg a jégkorong világbajnokságot,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel a keleti partnerséget elindító csúcstalálkozón kiadott Prágai Nyilatkozat ismételten megerősíti a partnerek, köztük Belarusz elkötelezettségét a nemzetközi jog elvei és az alapvető értékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása – mellett,

B.  mivel Belaruszban a 2010. december 19-i elnökválasztások óta nagymértékben romlott a politikai helyzet azáltal, hogy megtorló intézkedéseket vezettek be a demokratikus ellenzék és a szabad média képviselőivel, a civil társadalmi aktivistákkal és az emberi jogok védelmezőivel szemben annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség többször is felszólított ezen intézkedések azonnali felfüggesztésére;

C. mivel 2012. február 28-án az Unió külügyminiszterei a belarusz helyzet további romlását hangsúlyozva úgy határoztak, hogy további 21, a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért felelős belarusz tisztségviselőt vesznek fel a vagyoni eszközök befagyasztásával és vízumtilalommal szankcionált személyek listájára;

D. mivel az EU és Belarusz között korábban nem tapasztalt mértékű diplomáciai konfliktusra került sor, miután a belarusz hatóságok az Európai Tanács 2012. február 28-i határozatára válaszul az Európai Unió, illetve Lengyelország nagykövetét az ország elhagyására szólították fel, saját brüsszeli és varsói nagykövetüket pedig visszahívták;

E.  mivel ennek kapcsán Aljakszandr Lukasenka mindenféle diplomáciai protokollt felrúgva személyes támadást intézett Németország külügyminisztere ellen;

F.  mivel az uniós tagállamok Minszkbe akkreditált nagyköveteit kivétel nélkül konzultációra hívták vissza országaik fővárosaiba, és mivel az uniós tagállamok a belarusz nagyköveteket külügyminisztériumaikba kérették;

G. mivel az Európai Unióval való kétoldalú kapcsolatok javítása a belarusz kormánynak abban az irányban tett lépésein is múlik, hogy szabadon engedi-e az összes politikai foglyot, illetve hogyan teljesíti az EBESZ-szel szemben vállalt kötelezettségeit, valamint, hogy tiszteletben tartja-e az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket;

H. mivel a belarusz demokratikus ellenzék képviselői és civil társadalmi aktivisták, köztük volt elnökjelöltek és jeles emberi jogi jogvédők továbbra is nagy számban, politikai okok miatt börtönben vannak;

I.   mivel fiatal aktivistákat és ifjúsági szervezetek tagjait folyamatosan és többféle módon nyomás alatt tartottak, vagy zaklatásnak tettek ki, mint például Ivan Silát, az Ifjúsági Front tagját, aki 22 napot töltött börtönben, mert tavaly szolidaritási kampányt folytatott Zmicer Daskevics mellett;

J.   mivel 2012. február 24-én egy vicebszki kerületi bíró Szjarhej Kavalenka ellenzéki aktivistát a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak megsértésének vádjával két év és egy hónap, alacsony biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézetben letöltendő börtönbüntetésre ítélte; mivel Kavalenkát 2011. december 19-én, a vitatott elnökválasztás évfordulóján tartóztatták le; mivel Szjarhej Kavalenka immár 86. napja folytat éhségsztrájkot az igazságtalan ítélet ellen és egészségi állapota válságos;

K. mivel a belarusz hatóságok megszegik a belarusz alkotmány 30. cikkét és korlátozzák polgáraik szabad mozgáshoz fűződő jogát; mivel 2012. március 1-jén a belarusz Főállamügyészi Hivatal bejelentette, hogy a Belarusz elleni új külföldi szankciókat támogató személyeket eltilthatják a külföldre utazástól; mivel három ellenzéki vezető és aktivista – Anatol Ljabedzka, Aljakszandr Dabravolszki, és Viktar Karnyajenka – valamint az emberi jogi jogvédő Valjancin Sztefanovics számára megtiltották, hogy március 7. és 11. között átlépjék a belarusz-litván határt;

L.  mivel a belarusz igazságügyi minisztérium 2012. február 14-én negyedik alkalommal, mindenféle jogi indokolás nélkül elutasító határozatot hozott a Belorusz Kereszténydemokrata Párt bejegyzésére vonatkozóan; mivel a jelentések szerint az említett párt tagjait most első alkalommal fizikai bántalmazással is megfenyegették, ha nem vonják vissza pártalapítói aláírásukat;

M. mivel a belorusz demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó 2011. évi, Barack Obama elnök által január 3-án törvényerőre emelt jogi aktusban az Egyesült Államok felszólítja a Nemzetközi Jégkorongszövetséget, hogy mindaddig, amíg a belarusz kormány nem engedi szabadon az összes politikai foglyot, hagyjon fel azon szándékával, hogy a 2014. évi bajnokságot Belaruszban tartsák meg;

1.  továbbra is határozottan elítéli az emberi jogok és az alapvető szabadságok helyzetének rosszabbodását, valamint a mélyreható demokratikus és gazdasági reformok hiányát Belaruszban, és továbbra is fel fog lépni a rezsim ellenzékét sújtó minszki represszió ellen;

2.  elítéli az emberi jogi jogvédők és a demokratikus ellenzék tagjainak folyamatos üldöztetését, továbbá a civil társadalmi aktivisták és a független média politikai indítékból történő zaklatását Belaruszban;

3.  követeli valamennyi politikai fogoly feltétel nélküli és haladéktalan szabadon bocsátását; ismét megerősíti, hogy addig nem történhet előrelépés az EU és Belarusz közötti párbeszédben, amíg Belarusz nem tesz lépéseket a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának irányába, és amíg minden politikai fogoly – köztük Alesz Bjaljacki, a „Vjaszna” emberi jogi központ és az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke, Mikalaj Sztatkevics és Andrej Szannyikau, két korábbi elnökjelölt, Pavel Szevjarinyec és Dzmitrij Bandarenka, a demokratikus ellenzék jelöltjeinek kampányfőnökei, valamint Szjarhej Kavalenka, akit a házi őrizet állítólagos megsértése miatt politikai fogolyként tartanak fogva, és akinek egészségi állapota a hosszas éhségsztrájk miatt súlyosan megromlott és közvetlen életveszélybe került – feltétel nélküli szabadon bocsátását el nem rendelik, és polgári jogaikat teljes mértékben vissza nem állítják;

4.  hangsúlyozza, hogy a határozat, amelynek értelmében valamennyi uniós tagállam visszahívja nagykövetét Belaruszból, azt bizonyítja, hogy elbukott a belarusz hatóságok azon kísérlete, hogy megosszák az Európai Uniót a szankciókról hozott határozatok kapcsán;

5.  hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós tagállam és más demokratikus ország azon határozott kiállása, hogy szükség esetén egységes fellépésre van szükség, elősegítheti az egyetemes értékek elterjedését a Belaruszhoz hasonló országokban, és közelebb hozhatja őket a demokratikus átalakulás felé vezető úthoz;

6.  elítéli az Aljakszandr Lukasenka által Németország külügyminisztere ellen használt támadó hangnemet;

7.  hangsúlyozza, hogy Minszknek a fokozódó elszigetelődés helyett a lakosság érdekében hozott megfelelő döntést kellene választania, és a demokrácia felé kellene nyitnia;

8.  felkéri az EU tagállamainak és minden egyéb demokratikus országok nemzeti jégkorong szövetségét, hogy arra ösztönözze a Nemzetközi Jégkorongszövetséget, hogy – többek között a finnországi Helsinkiben májusban megrendezésre kerülő következő kongresszusi ülése során – tárgyalja újra korábbi döntését és helyezze kilátásba a 2014-es belarusz jégkorong világbajnokságát másik országba történő áthelyezését mindaddig, amíg az összes politikai foglyot – akiket a nemzetközi emberjogi szervezetek „lelkiismereti okokból” fogvatartottnak tekintenek – szabadon nem bocsátják, és amíg a rezsim egyértelmű jelét nem mutatja annak, hogy kötelezettséget vállal az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett;

9.  üdvözli a Tanács 2012. február 28-i határozatát, amely megerősíti a korlátozó intézkedéseket, és 21, a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért felelős személy nevével bővíti az utazási tilalommal és a vagyoni eszközök befagyasztásával szankcionált személyek listáját;

10. felszólítja a Tanácsot, hogy tekintse át az EU–Belarusz közötti diplomáciai kapcsolatok legfrissebb fejleményeit, valamint az országban az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén bekövetkezett további romlást, és ennek alapján további korlátozó intézkedésekkel – többek között célzott szankciók kivetésével – kapcsolatos határozat elfogadására kéri fel;

11. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és Belarusznak jó szomszédi viszonyt kellene ápolnia egymással, illetve hogy ezt fokozottan támogatja az EU által a belarusz civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel folytatott szoros együttműködés és a belarusz nép demokratikus törekvéseinek EU általi elősegítése;

12. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyi és politikai eszközzel támogassa a belarusz civil társadalom, a független média (a TV Belsat, az Európai Rádió, a Radio Racja és más orgánumok) és a belarusz nem kormányzati szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák a demokráciát;

13. hangsúlyozza, hogy az EU és keleti szomszédjai közötti, a keleti partnerség keretében folytatott fokozott együttműködésre van szükség, ideértve annak parlamentáris vetületét – az Euronest parlamenti közgyűlést – is, amelynek közös célja a valós demokratizálódási folyamat elindítása Belaruszban;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárának, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, a Független Államok Közössége titkárságának, valamint a belarusz parlamentnek és kormánynak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat