Közös állásfoglalási indítvány - RC-B7-0443/2012Közös állásfoglalási indítvány
RC-B7-0443/2012

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Dél-Afrikáról: sztrájkoló bányászok lemészárlása

12.9.2012 - (2012/2783(RSP))

az eljárási szabályzat 122. cikkének (5) bekezdése és 110. cikkének (4) bekezdése alapján
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
S&D (B7‑0443/2012)
Verts/ALE (B7‑0445/2012)
GUE/NGL (B7‑0446/2012)
ECR (B7‑0447/2012)
PPE (B7‑0448/2012)
ALDE (B7‑0450/2012)

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Bernd Posselt, Sabine Verheyen, Elmar Brok, Michael Gahler, Filip Kaczmarek, Jarosław Leszek Wałęsa, Roberta Angelilli, Philippe Boulland, Giovanni La Via, Mario Mauro, Cristian Dan Preda, Tunne Kelam, Eija-Riitta Korhola, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Laima Liucija Andrikienė, Zuzana Roithová, Monica Luisa Macovei, Sari Essayah, Elena Băsescu, Alf Svensson a PPE képviselőcsoport nevében
Véronique De Keyser, Ana Gomes, María Muñiz De Urquiza, Liisa Jaakonsaari, Mitro Repo, Raimon Obiols az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Goerens, Morten Løkkegaard, Marietje Schaake, Louis Michel, Robert Rochefort, Graham Watson, Sonia Alfano, Marielle de Sarnez, Sarah Ludford, Kristiina Ojuland, Johannes Cornelis van Baalen, Jelko Kacin, Izaskun Bilbao Barandica az ALDE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Barbara Lochbihler, Raül Romeva i Rueda, Jean Lambert, Nicole Kiil-Nielsen, Catherine Grèze a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock az ECR képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat, Jean-Luc Mélenchon, Patrick Le Hyaric, Younous Omarjee, Marisa Matias, Alda Sousa a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2012/2783(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B7-0443/2012
Előterjesztett szövegek :
RC-B7-0443/2012
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása Dél-Afrikáról: sztrájkoló bányászok lemészárlása

(2012/2783(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Dél-Afrika és az EU közötti stratégiai partnerségről – az eddigi egyetlen, az EU és Afrika között létrejött ilyen jellegű partnerségről – szóló cselekvési tervre,

–   tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás),

–   tekintettel az ILO munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozatára és annak nyomon követésére,

–   tekintettel az ENSZ Globális Megállapodásra és az OECD multinacionális vállalkozások számára szóló iránymutatásaira,

–   tekintettel a Nemzetközi Bányászati és Fémipari Tanács által kidolgozott fenntartható fejlődési keretre,

–   tekintettel az Európai Unió és Afrika között 1999-ben aláírt, és 2009-ben politikai és gazdasági együttműködésről szóló előírásokkal kiegészített kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodásra,

–   tekintettel Jacob Zuma elnök 2012. augusztus 17-i sajtóközleményére,

–   tekintettel Catherine Ashton főképviselőnek a Nkoana-Mashabane külügyminiszterrel folytatott, 11. Dél-Afrika–EU miniszteri szintű politikai párbeszédet követő, 2012. augusztus 23-i és 24-i észrevételeire,

–   tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2012. május 30-i, a bányászat AKCS-országokban kifejtett szociális és környezeti hatásairól szóló határozatára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel 2012. augusztus 16-án 34 embert agyonlőttek, és legalább 78-an megsebesültek a rendőrség és a sztrájkoló bányászok közötti összecsapásokban a Lonmin által működtetett, Dél-Afrika északnyugati tartományában található Marikana platinabányánál; mivel ezt többnapos erőszakos sztrájk előzte meg, amely során 10 embert, köztük két biztonsági őrt és két rendőrt megöltek;

B.  mivel a sztrájkok során 270 embert letartóztattak és vád alá helyeztek egy apartheidkorszakból származó, kollektív bűnösséget kimondó törvény értelmében saját társaik halála miatt;

C. mivel a nyilvánosság felháborodása miatt az ügyészség ejtette az augusztus 16-án letartóztatott bányászok elleni vádakat, az ellenük nyilvános erőszak vádjával indított ügyet pedig elhalasztották a vizsgálatok lezárásáig;

D. mivel ez a lövöldözés a rendőrség és a tiltakozók között történt legvéresebb incidens az apartheidkorszak vége, 1994 óta;

E.  mivel az incidenst azoknak a hatalmas társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeknek a tágabb kontextusában kell látni, amelyekkel az ország szembesül; mivel Dél-Afrika az apartheid rezsim bukása óta, bár sikerrel járt a demokratikus állam kiépítésében, még mindig kritikusan nagy gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesül, és nagyarányú egyenlőtlenség, valamint a szegénység és munkanélküliség magas szintje jellemzi;

F.  mivel e véres eseményeket követően Zuma elnök nyilvánosan elítélte ezt a tragikus helyzetet;

G. mivel Zuma elnök igazságügyi vizsgálóbizottságot állított fel az öldöklések kivizsgálására, és Dél-Afrika Független Rendőrnyomozói Igazgatósága (IPID) szintén nyomozást kezdeményezett a mészárlással kapcsolatban; mivel felállítottak egy tárcaközi bizottságot, amelynek feladata, hogy hosszú távú megoldást találjon az öldöklés hátterében álló problémákra;

H. mivel a munkásokkal szembeni vitarendezési mechanizmusok reformjának hiánya jelentős gazdasági költségeket eredményezett Dél-Afrika számára, és elriasztotta a külföldi beruházásokat;

I.   mivel a sztrájkoló bányászok bérvitában álltak a bánya tulajdonosával, a Lonmin nevű Londonban jegyzett, a világon a harmadik legnagyobb platinakitermelő céggel;

J.   mivel intenzív politikai és szakszervezeti rivalizálás, különösen a Bányászok Országos Szakszervezete (NUM) és a Bányászszövetség és Építőipari Szakszervezet (AMCU) közötti feszültség is hozzájárult a vitához;

K. mivel az Afrikai Nemzeti Kongresszus Ifjúsági Szövetségének (ANCYL) tisztségétől megfosztott egykori elnöke, Julius Malema támogatta a sztrájkoló bányászokat és az AMCU-t;

L.  mivel a Dél-Afrikából származó ásványokat és bányászati termékeket exportálják, többek között az Európai Unió országaiba; mivel a bányászati ágazatot nyomott kereslet és megnövekedett működési költségek jellemzik;

M. mivel a Lonmin által működtetett Marikana platinabánya néhány munkása még mindig sztrájkol a jobb fizetésekért;

N. mivel a rendőri erők nagy számban voltak jelen 2012. szeptember 5-én, amikor az augusztus 16-i lövöldözések óta történt legnagyobb békés tüntetés keretében több mint 3000 sztrájkoló bányász vonult végig a Marikana bánya közelében található utcákon;

O. mivel az események más bányákban is éreztették a hatásukat: szeptember 5-én négyen sebesültek meg a Gold One Modder East bányánál történt összecsapásban, ahol a biztonsági őrök gumilövedékekkel lőttek a sztrájkoló bányászokra;

1.  mélységesen elítéli a sztrájkoló bányászok augusztus 16-i brutális lemészárlását, valamint az ezt megelőző erőszakot, amely 10 ember, köztük két biztonsági őr és két rendőr életét követelte;

2.  őszinte részvétét nyilvánítja ki mindazok családjainak, akik életüket vesztették a Marikana bányával kapcsolatos válsághelyzet kitörése óta;

3.  üdvözli mind Zuma elnök vizsgálóbizottság felállításáról szóló döntését, mind az IPID az öldöklések kivizsgálására irányuló kezdeményezését;

4.  felszólítja a vizsgálóbizottságot az átláthatóság fenntartására, valamint arra, hogy teljes mértékben függetlenül és pártatlanul járjon el, továbbá hogy biztosítsa, hogy a vizsgálatai kiegészítik az IPID által folytatott nyomozást;

5.  sürgeti valamennyi érintett felet, hogy működjenek együtt a vizsgálóbizottsággal annak érdekében, hogy feltárják a Marikana bányánál történtekkel kapcsolatos tényeket;

6.  felszólítja a vizsgálóbizottságot, hogy derítse fel a túlzott rendőri erőszak alkalmazásának okát, és mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok az apartheidkorszakból származó, kollektív bűnösséget kimondó törvényt alkalmazták;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ismert dél-afrikai szociális partnerek elveszítik legitimitásukat a polgárok körében a minden szinten jelenlévő korrupció folyamatos jeleinek következményeként;

8.  felszólítja a dél-afrikai hatóságokat és a Lonmint annak biztosítására, hogy az áldozatoknak és családjaiknak igazságot szolgáltassanak, azok kárpótlásban részesüljenek, és gondoskodjanak róluk;

9.  felszólít a letartóztatottakkal való tisztességes és a bírósági eljárásokkal összhangban lévő bánásmódra, többek között velük kapcsolatban pártatlan és átlátható rendőri vizsgálatok lefolytatására;

10. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Lonmin nem kezelte a kijáró kellő érzékenységgel a munkaügyi vitát, és nem vállalt felelősséget, azonban üdvözli a vállalat a korábbiakkal ellentétes azon bejelentését, miszerint nem bocsátják el azokat a dolgozókat, akik nem térnek vissza a munkához;

11. mélységesen aggódik a sztrájkoló munkások által tett erőszakos fenyegetések miatt, különösen az arról szóló jelentések fényében, hogy egyes bányászokat halállal fenyegettek meg amennyiben folytatják a munkát; felszólít minden érintett felet a tiltakozások békés jellege fenntartásának biztosítására;

12. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Gold One Modder East bányánál történt összecsapás azt jelzi, hogy az elégedetlenség kiterjedhet az aranyágazatra is, és ez az erőszak terjedéséhez vezethet;

13. emlékezteti valamennyi felet azon kötelességére, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot, ideértve az ILO alapelveit és prioritásait is, valamint Dél-Afrika alkotmányát, amely biztosítja a gyülekezés, szerveződés, és a szabad véleménynyilvánítás jogát;

14. felszólítja a dél-afrikai hatóságokat, szakszervezeteket és a Lonmint, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a konfliktusra és a bérvitára vonatkozó gyors, átfogó és tisztességes megoldás megtalálása érdekében, a béke és stabilitás e területen való megteremtése céljából;

15. felszólít a NUM és az AMCU közötti jelenleg folyó viták és a konfliktusok sürgős rendezésére;

16. ragaszkodik hozzá, hogy intézkedjenek a dél-afrikai bányákban dolgozó bányászok megfelelő bérezésével és a bértábla egyenlőtlenségével kapcsolatos ügyben;

17. elismeri, hogy a dél-afrikai kormány számos lépést tett a bányászatban jellemző munkakörülmények javítására, és sürgeti a hatóságokat, hogy folytassák az erőfeszítéseket;

18. felszólítja a dél-afrikai kormányt, hogy foglalkozzon a készségfejlesztés szükségességének a dél-afrikai rendőrség tekintetében fennálló problémájával, különösen ami az erőszakos tüntetések elfojtását és az éles lövedékek használatát illeti; felszólít az EU és Dél-Afrika közötti együttműködés erősítésére a rendőri kiképzés területén;

19. felkéri a Bizottságot olyan ellenőrzési mechanizmus kidolgozására, amely megakadályozza a társadalmi, foglalkoztatási, biztonsági és környezetvédelmi garanciák nélkül kinyert bányászati termékek Unióba való behozatalát; ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre minőségi védjegyet a minimális társadalmi, foglalkoztatási, biztonsági és környezetvédelmi szabványokkal összhangban kinyert bányászati termékek jelölésére;

20. sürgeti a dél-afrikai kormányt, hogy intézkedjen a lezajlott erőszakos események hátterében álló okokkal kapcsolatosan, ideértve a szegények és gazdagok közötti aggasztó szakadékot, a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliséget, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeit, és az ebből következő rendkívüli gazdasági egyenlőtlenséget;

21. hajlandó továbbra is támogatni Dél-Afrikát, és hangsúlyozza a fenntartott és jobban összpontosított partnerség szükségességét annak érdekében, hogy az ország segítséget kapjon azoknak a társadalmi-gazdasági kihívásoknak a kezelésével kapcsolatban, amelyekkel szembesül;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Dél-Afrika parlamentjének és kormányának, az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés társelnökeinek, Pánafrikai Parlamentnek és az Afrikai Uniónak.