Közös állásfoglalási indítvány - RC-B7-0319/2013Közös állásfoglalási indítvány
RC-B7-0319/2013
Európai Parlament

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az európai árvizekről

1.7.2013 - (2013/2683(RSP))

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
ECR (B7‑0319/2013)
Verts/ALE (B7‑0320/2013)
S&D (B7‑0321/2013)
GUE/NGL (B7‑0322/2013)
PPE (B7‑0323/2013)
ALDE (B7‑0324/2013)

Lambert van Nistelrooij, Richard Seeber, Ildikó Gáll-Pelcz, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Danuta Maria Hübner, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Rosa Estaràs Ferragut, Jan Olbrycht, Hermann Winkler, Zofija Mazej Kukovič, Joachim Zeller, Tamás Deutsch a PPE képviselőcsoport nevében
Libor Rouček, Richard Falbr, Zuzana Brzobohatá, Olga Sehnalová, Vojtěch Mynář, Pavel Poc, María Irigoyen Pérez, Eric Andrieu az S&D képviselőcsoport nevében
Michael Theurer, Angelika Werthmann, Nadja Hirsch, Marielle de Sarnez az ALDE képviselőcsoport nevében
Elisabeth Schroedter, Rebecca Harms, Bas Eickhout, Nikos Chrysogelos a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Oldřich Vlasák, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki az ECR képviselőcsoport nevében
Jiří Maštálka, Jaromír Kohlíček a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2013/2683(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B7-0319/2013
Előterjesztett szövegek :
RC-B7-0319/2013
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai árvizekről

(2013/2683(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkére és 196. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Tanácsnak az Európai Unió Szolidaritási Alapját létrehozó 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendeletére, a Bizottságnak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának jövőjéről szóló közleményére (COM(2011)0613), valamint Európai Unió Szolidaritási Alapjáról, illetve annak végrehajtásáról és alkalmazásáról szóló, 2013. január 15-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel az európai áradásokról szóló 2002. szeptember 5-i állásfoglalására[2], az európai természeti katasztrófákról (tüzek és áradások) szóló 2005. szeptember 8-i állásfoglalására[3], a természeti katasztrófák (erdőtüzek, aszályok és áradások) mezőgazdasági szempontjairól[4], területfejlesztési vonatkozásairól[5] és környezetvédelmi szempontjairól[6] szóló 2006. május 18-i állásfoglalására, az erdőtüzekről és áradásokról szóló 2006. szeptember 7-i állásfoglalására[7], a közép-európai országokban, különösen a Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon bekövetkezett árvizekről szóló, 2010. június 16-i állásfoglalására[8], valamint a Madeira autonóm régióban bekövetkezett súlyos természeti katasztrófákról és a Xynthia vihar európai hatásairól szóló 2010. március 11-i állásfoglalására[9],

–   tekintettel „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című bizottsági fehér könyvre (COM(2009)0147), a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról szóló bizottsági közleményre (COM(2009)0082), és „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe” című bizottsági közleményre (COM(2010)0600),

–   tekintettel a „Régiók 2020-ban – az EU régiói előtt álló jövőbeli kihívások értékelése” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)2868),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel számos európai országot, köztük Ausztriát, Csehországot, Németországot, Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Franciaországot és Spanyolországot, a közelmúltban áradások formájában jelentős természeti katasztrófa sújtott;

B.  mivel a legutóbbi évek során a természeti és az emberi tevékenység okozta katasztrófák gyakorisága, súlyossága, összetettsége és hatása Európa-szerte megugrott;

C. mivel az áradások komoly károkat okoztak a nagyvárosokban, kisvárosokban és településeken, az infrastruktúrában, a vállalkozásokban, a mezőgazdaságban és a vidéki területeken, tönkretették a természeti és kulturális örökséget, haláleseteket és sérüléseket okoztak, és ezreket kényszerítettek lakóhelyük elhagyására;

D. mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapját (az EUSZÁ-t) azzal a céllal hozták létre, hogy a nagyobb katasztrófák esetén segítséget nyújtson, és hogy a katasztrófa sújtotta országoknak pénzügyi segítséget biztosítson;

E.  mivel hozzá kell kezdeni a katasztrófa által tönkretett vagy megrongált területek fenntartható újjáépítéséhez, orvoslandó gazdasági, társadalmi és környezeti veszteségeiket;

F.  mivel a fenntartható katasztrófamegelőzési képesség létrehozása érdekében fokozni kell az Európai Uniónak a különböző fajta természeti katasztrófák kezelésére irányuló kapacitását, valamint javítani kell a különféle uniós eszközök működőképességét és koordinációját;

G. mivel a nem fenntartható módon végzett erdőirtás, az intenzív mezőgazdaság, a nagyméretű infrastrukturális építkezések, az urbanizáció és a folyók és völgyek mentén bekövetkezett talajlezáródás következményeként néhány hegyvidéki, valamint a folyók és völgyek mentén fekvő terület elveszítette vízfelvevő képessége egy részét;

1.  együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja a katasztrófa sújtotta tagállamok, régiók és települések lakosait; tekintetbe veszi az általuk elszenvedett súlyos gazdasági károkat, valamint tiszteletét és részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak;

2.  értékeli a biztonsági és polgári védelmi erők, valamint a mentőcsapatok és önkéntesek lankadatlan erőfeszítéseit, hogy életeket mentsenek meg és minimálisra csökkentsék a károkat az érintett területeken;

3.  méltányolja a katasztrófa sújtotta területek megsegítésére irányuló tagállami fellépéseket, elvégre az európai szolidaritás például a válságos helyzetekben való kölcsönös segítségnyújtásban nyilvánul meg;

4.  hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő mező- és erdőgazdasági gyakorlatokhoz hasonló emberi tevékenység által okozott vagy fokozott talajromlás következtében a talaj egyre kevésbé képes ellátni a természeti katasztrófák megelőzésében betöltött kulcsfontosságú szerepét;

5.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a tervezésre és vizsgálják felül a fenntartható termőföldhasználatra vonatkozó politikáikat, az ökoszisztéma felvevőképességét és a legjobb gyakorlatokat, továbbá növeljék az árvízvédelmi és vízelvezetési infrastruktúrák kapacitását;

6.  hangsúlyozza, hogy a hatékony árvízmegelőzéshez régióközi és határokon átnyúló kockázatkezelési stratégiákra van szükség, mivel itt komoly lehetőségek rejlenek a koordinációban és a fokozott közös veszélyhelyzeti reagálás végrehajtásában;

7.  elismeri, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus segítette a tagállamokat abban, hogy együttműködjenek és minimálisra csökkentsék a veszélyhelyzetek hatásait; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a mechanizmus aktiválására vonatkozó szabályokat és eljárásokat;

8.  kiemeli a tagállamok és régiók számára az európai területi együttműködésre vonatkozó célkitűzésben rejlő azon lehetőséget, hogy a jelenleg tárgyalt következő programozási időszak tekintetében tekintsék a kockázatkezelést beruházási prioritásnak, és felkéri őket ennek teljesítésére;

9.  hangsúlyozza, hogy az árvízmegelőző programokat átfogó és megelőző stratégiák révén a tagállamoknak kell végrehajtaniuk; kiemeli, hogy a szükséghelyzethez szabott szakpolitikák – többek között a vészhelyzetek megelőzése és az azokra való reagálás – terén a régiók, városok és helyi közösségek szorosabb bevonására van szükség, melyeket ösztönözni kell, hogy stratégiáikba bevonják a vészhelyzeti szakpolitikákat is;

10. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy – amint a tagállamoktól beérkeztek a szükséges kérelmek – tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy az EUSZÁ-n keresztül gyors és megfelelő pénzügyi támogatást biztosítsanak; hangsúlyozza, hogy az EUSZÁ-n keresztül sürgősen fel kell szabadítani az e természeti katasztrófa által sújtott országoknak szánt pénzügyi segítséget;

11. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új, egyszerűsített EUSZA-rendeletet, amely többek között előlegfizetést tenne lehetővé a Bizottság számára az érintett tagállam támogatási kérelmének benyújtását követően;

12. kiemeli, hogy az egyes programok szerinti árvízmegelőző beruházásokhoz megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség, hiszen ez fontos eszköz, amely segítségével a tagállamok kormányai árvízmegelőző politikákat alakíthatnak ki és hajthatnak végre; hangsúlyozza, hogy a katasztrófa-megelőzés támogatását célzó beruházásokat ökoszisztéma-alapú megközelítés alapján kell végrehajtani;

13. álláspontja szerint a katasztrófák következményei negatív hatással vannak az uniós támogatások lehívására; kellő mértékű rugalmasságra szólít fel az átcsoportosítás tekintetében azon tagállamok esetében, amelyek a hátrányos helyzetben lévő területek újjáépítésében részt vesznek, valamint a legmegfelelőbb projektek kiválasztására;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az érintett területek regionális és helyi önkormányzatainak.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat