KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a thaiföldi helyzetről
5.2.2014 - (2014/2551(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
S&D (B7‑0122/2014)
PPE (B7‑0123/2014)
ALDE (B7‑0125/2014)
ECR (B7‑0126/2014)
Verts/ALE (B7‑0127/2014)
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Krzysztof Lisek, Elmar Brok, Cristian Dan Preda, Bernd Posselt, Filip Kaczmarek, Tunne Kelam, Elena Băsescu, Monica Luisa Macovei, Mariya Gabriel, Philippe Boulland, Jean Roatta, Eduard Kukan, Roberta Angelilli, Petri Sarvamaa, Eija-Riitta Korhola, Giovanni La Via, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Sari Essayah, Seán Kelly, Joachim Zeller, Laima Liucija Andrikienė, Davor Ivo Stier, Salvador Sedó i Alabart, Jarosław Leszek Wałęsa, Bogusław Sonik a PPE képviselőcsoport nevében
Véronique De Keyser, Robert Goebbels, Marc Tarabella, Joanna Senyszyn, Ana Gomes, Liisa Jaakonsaari, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mitro Repo az S&D képviselőcsoport nevében
Phil Bennion, Marietje Schaake, Alexander Graf Lambsdorff, Louis Michel, Leonidas Donskis, Marielle de Sarnez, Izaskun Bilbao Barandica, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Angelika Werthmann, Sarah Ludford, Hannu Takkula, Robert Rochefort az ALDE képviselőcsoport nevében
Reinhard Bütikofer, Gerald Häfner, Nicole Kiil-Nielsen, Raül Romeva i Rueda, Rui Tavares a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Adam Bielan az ECR képviselőcsoport nevében
az Európai Parlament állásfoglalása a thaiföldi helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel Thaifölddel kapcsolatos korábbi, 2009. február 5-i[1], 2010. május 20-i[2] és 2011. február 17-i[3] állásfoglalásaira,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készített 2011. október 5-i, Thaiföldre vonatkozó egyetemes emberi jogi helyzetértékelésre, valamint annak ajánlásaira,
– tekintettel az Unió főképviselője, Catherine Ashton szóvivője által 2013. november 26-án a thaiföldi politikai helyzetről, 2013. december 13-án és 2014. január 23-án a közelmúlt thaiföldi eseményeiről, valamint 2014. január 30-án a közelgő választásokról tett nyilatkozatokra,
– tekintettel az Európai Unió küldöttsége által az EU thaiföldi misszióvezetőinek egyetértésével 2013. december 2-án tett nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által 2013. december 26-án és január 14-én tartott sajtótájékoztatókra,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi használatára vonatkozó 1990. évi alapelveire,
– tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel 2013 novemberében, azt követően, hogy a thaiföldi parlament alsóháza elfogadta a kormányzó Pheu Thai párt által benyújtott, egyes politikai vezetők és kormánytisztviselők, többek között Yingluck Shinawatra miniszterelnök bátyja, Thaksin Shinawatra korábbi miniszterelnök által 2004 óta elkövetett különböző bűncselekményekre vonatkozó amnesztiával kapcsolatos törvényjavaslatot, tüntetések kezdődtek; mivel a korábbi miniszterelnök 2008 óta önkéntes száműzetésben él, hogy elkerüljön egy korrupció miatti ítéletben kiszabott kétéves börtönbüntetést;
B. mivel az amnesztiára vonatkozó törvényjavaslat elleni tiltakozásképpen 2013. november 11-én békés tüntetések indultak Bangkokban, a korábbi miniszterelnök-helyettes, a kormányellenes csoportosulásként működő Népi Demokratikus Reformbizottság vezetője, Suthep Thaugsuban vezetésével; mivel annak ellenére, hogy a thai szenátus elvetette az amnesztiára vonatkozó törvényjavaslatot, az utcai tiltakozások folytatódtak;
C. mivel 2013. november 20-án az alkotmánybíróság elutasított egy alkotmánymódosítási javaslatot, amely a szenátust teljes egészében választott szervvé változtatta volna, valamint elutasította az ellenzék által a Pheu Thai párt feloszlatására benyújtott petíciót, ami tovább szította a kormányellenes tiltakozásokat;
D. mivel Suthep Thaugsuban miniszterelnök-helyettes azzal vádolta a kormányt, hogy az törvénytelenül működik, és azt javasolta, hogy a parlamentet egy nem választás útján hivatalba lépő „Népi Tanácsnak” kellene felváltania, amely politikai és intézményi reformokat hajtana végre;
E. mivel a hónapok óta tartó zavargások során számos ember életét vesztette, és több százan megsérültek, köztük Kwanchai Praipana, Thaiföld kormánypárti csoportosulásának egyik vezetője, akit 2014. január 22-én lőfegyverrel sebesítettek meg, valamint Suthin Tharatin, egy thai kormányellenes mozgalom vezetője, aki 2014. január 26-án halálos lövést kapott;
F. mivel 2014. január 21-én Yingluck Shinawatra miniszterelnök hatvannapos szükségállapotot rendelt el Bangkokban, a fővárosban, valamint a környező tartományokban, betiltva a több mint öt ember részvételével zajló nyilvános gyűléseket, lehetővé téve az erőszakkal gyanúsított személyek akár harmincnapos őrizetbe vételét, engedélyezve az erőszakot gerjesztő hírek cenzúrázását, valamint a büntetőeljárások alóli mentességet biztosítva a rendelet végrehajtásában részt vevő kormányzati intézmények és tisztviselők számára;
G. mivel az alkotmánybíróság 2014. január 24-én úgy határozott, hogy a zavargások miatt el lehet halasztani a választásokat, a kormány azonban úgy döntött, hogy 2014. január 26-án megkezdi a szavazást;
H. mivel annak ellenére, hogy a választási bizottság felszólított a választásoknak a folyamatos zavargások miatti elhalasztására, 2014. február 2-án mégis lezajlottak az általános választások, és a szavazás már 2014. január 26-án megkezdődött;
I. mivel a legfőbb ellenzéki párt, a Demokrata Párt bejelentette, hogy visszalép, és nem indul a 2014. február 2-ára ütemezett választásokon;
J. mivel 2014. január 26-án az ország 375 választókörzetéből 83-ban elhalasztották a szavazást, mivel a kormányellenes tüntetők korlátozták a szavazóhelyiségekbe való bejutást, feltartóztatták a választási tisztviselőket, és megakadályozták, hogy a szavazók éljenek választáshoz való jogukkal;
K. mivel az alacsony részvételi arány ellenére a miniszterelnök a választási bizottsággal 2014. január 28-án tartott találkozót követően megerősítette, hogy a 2014. február 2-i választási dátumot fenntartja;
L. mivel kilenc tartományban nem volt szavazás, és a jelentések szerint egyes tiltakozók megzavarták a választási regisztrációt, és akadályozták a szavazást Bangkok egyes részein és az ország déli részén, ami így az ország 375 választókörzetéből 69-et, azaz 8,75 millió szavazót érintett;
M. mivel a thaiföldi törvények értelmében az országgyűlés nem kezdheti meg újra a működését addig, amíg az 500 képviselői hely legalább 95%-a (vagyis 475 hely) nincs betöltve; mivel az érintett területeken ezért időközi választásokat kell tartani;
N. mivel a parlament nem fog tudni felállni, és nem lehet új kormányt alakítani, ami egy olyan politikai űr kialakulásának veszélyével fenyeget, amely valószínűleg tovább nyújtja a válságot;
1. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Thaiföldön a politikai és társadalmi-gazdasági különbségek a kormány és az ellenzék, valamint a tüntetők és a biztonsági erők közötti erőszakos összecsapásokká fajultak, és szolidaritását fejezi ki a zavargások által sújtott thaiföldi emberek, valamint minden olyan család felé, melynek tagjai az elmúlt hónapokban életüket vesztették vagy megsebesültek;
2. felszólítja a thaiföldi hatóságokat, hogy mindenre kiterjedően vizsgálják ki a számos halálesethez és sérüléshez vezető közelmúltbeli erőszakos cselekményeket, és a felelősöket állítsák bíróság elé;
3. felszólítja a feleket, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot, és tegyenek eleget a demokrácia alapelveinek; hangsúlyozza, hogy szabad és tisztességes választásokat kell rendezni, és elítéli, hogy a kormányellenes tüntetők destruktív fellépésükkel megakadályozták, hogy a választók 2014. január 26. és február 2. között leadják szavazataikat;
4. felszólítja a thai hatóságokat, hogy védelmezzék meg a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát; azt kéri a hatóságoktól, hogy haladéktalanul szüntessék meg a szükségállapotot, mivel a hatályos törvényekkel kezelhető a jelenlegi helyzet;
5. felszólítja a kormányoldal támogatóit és a kormányellenes tüntetőket egyaránt, hogy tartózkodjanak a politikai erőszak minden formájától, és Thaiföld demokratikus és alkotmányos keretei között lépjenek tovább;
6. felszólítja a Demokrata Párt vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a thaiföldi emberek által megválasztott parlament teljesítse megbízatását;
7. hangsúlyozza, hogy antidemokratikus a Népi Demokratikus Reformbizottság azon javaslata, amely szerint egy nem választás útján hivatalba lépő „Népi Tanácsnak” kellene felváltania a kormányt és akár két éven át kormányoznia az országot;
8. sürgeti a kormányt, a választási bizottságot és az ellenzéket, hogy haladéktalanul indítson konstruktív párbeszédet, és minden fél részvételével és határidőhöz kötve kezdjen intézményi és politikai reformokba, melyeket népszavazás útján lehetne elfogadni, és amelyeket követően a társadalom egészének részvételével zajló, biztonságos, szabad és tisztességes választásokat lehetne tartani;
9. üdvözli, hogy a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság összehívott egy konzultációs értekezletet, melyen értelmiségiek, egyes társadalmi mozgalmak képviselői, vallási vezetők, valamint a négy egykori miniszterelnök – Anand Panyarachun, Banharn Silapa-acha, Chavalit Yongchaiyudh és Chuan Leekpai – megoldásokat keresnek és terjesztenek elő a jelenlegi válság rendezésére;
10. sürgeti a katonai erőket, hogy őrizzék meg semlegességüket, és játsszanak pozitív szerepet a jelenleg is zajló válság békés rendezésében;
11. aggodalmának ad hangot az egyes közintézményeknek otthont adó épületek és televíziós műsorszolgáltató állomások elfoglalása, a média megfélemlítése, valamint két Phuketben állomásozó újságíró ellen felhozott rágalmazási vádak miatt;
12. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi használatára vonatkozó alapelvei úgy rendelkeznek, hogy mielőtt erőszakhoz és lőfegyverek használatához folyamodnának, a hatóságok a lehető legnagyobb mértékben kötelesek erőszakmentes eszközöket használni, és ha az erőszak és a lőfegyverek jogos használata elkerülhetetlen, kötelesek önmérsékletet tanúsítani és a támadás súlyával arányban eljárni;
13. támogatásáról biztosítja a thaiföldi demokráciát, és emlékeztet arra, hogy az EU kiváló kapcsolatokat ápol Thaifölddel, valamint hogy Thaiföld a jólét és a stabilitás forrása a régióban; hangsúlyozza, hogy jelenleg zajlanak az Unió és Thaiföld közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások, és a már megkötött ilyen megállapodások általában megkövetelik a felektől, hogy erősítsék meg a demokratikus alapelvek és az emberi jogok melletti határozott elkötelezettségüket;
14. sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy vesse latba minden erejét az erőszak megállítására; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy gondosan kísérje figyelemmel a politikai helyzetet, és a párbeszéd előmozdítása és a thaiföldi demokrácia megszilárdítása érdekében hangolja össze tevékenységét az ASEAN-nal és az ENSZ-szel;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Thaiföld kormányának és parlamentjének, az ASEAN főtitkárának, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárának.