KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről
11.3.2015 - (2015/2592(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B8‑0239/2015)
ALDE (B8‑0247/2015)
ECR (B8‑0249/2015)
S&D (B8‑0250/2015)
PPE (B8‑0252/2015)
Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Sandra Kalniete, Gabrielius Landsbergis, David McAllister, Tunne Kelam, Eduard Kukan, Gunnar Hökmark, Jerzy Buzek, Michael Gahler, Andrej Plenković, Jaromír Štětina, Andrey Kovatchev, Luděk Niedermayer, Michaela Šojdrová, Ivan Štefanec, Jiří Pospíšil, Pavel Svoboda, Davor Ivo Stier, József Nagy, Ivana Maletić, Claude Rolin, Pascal Arimont, Anna Maria Corazza Bildt a PPE képviselőcsoport nevében
Richard Howitt, Marju Lauristin, Liisa Jaakonsaari, Kati Piri, Csaba Molnár, Boris Zala, Vilija Blinkevičiūtė, Marlene Mizzi, Nicola Caputo, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Enrico Gasbarra, Jo Leinen, Viorica Dăncilă, Victor Negrescu, Tonino Picula, Marc Tarabella, Jeppe Kofod, Doru-Claudian Frunzulică, Neena Gill, Zigmantas Balčytis, Ana Gomes, Costas Mavrides, Afzal Khan az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Anna Elżbieta Fotyga, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Karol Karski, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, Janusz Wojciechowski, Stanisław Ożóg, Kazimierz Michał Ujazdowski, Andrzej Duda, Marek Jurek, Mark Demesmaeker, Peter van Dalen az ECR képviselőcsoport nevében
Guy Verhofstadt, Johannes Cornelis van Baalen, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Marielle de Sarnez, Martina Dlabajová, Fredrick Federley, Juan Carlos Girauta Vidal, Antanas Guoga, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Alexander Graf Lambsdorff, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Viktor Uspaskich, José Inácio Faria az ALDE képviselőcsoport nevében
Tamás Meszerics, Rebecca Harms, Heidi Hautala, Indrek Tarand, Bronis Ropė, Davor Škrlec, Peter Eriksson, Ulrike Lunacek a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Valentinas Mazuronis
Az Európai Parlament állásfoglalása Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi, Oroszországról szóló jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz hivatalnokokkal szembeni közös vízumkorlátozásokról szóló 2012. október 23-i állásfoglalására[1], az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására[2], a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására[3], a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű, nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására[4], valamint az Oroszországról, különösen Alekszej Navalnij ügyéről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására[5],
– tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) Borisz Nyemcov meggyilkolásáról szóló 2015. február 28-i nyilatkozatára,
– tekintettel az alelnök/főképviselő Nagyija Szavcsenkó elhúzódó fogva tartásáról szóló 2015. március 4-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének nyilatkozata arról, hogy az orosz hatóságok megtagadták Sandra Kalniete európai parlamenti képviselőtől a beutazást az Oroszországi Föderáció területére,
– tekintettel az Oroszországi Föderáció emberi jogi ombudsmanja, Vlagyimir Lukin által a moszkvai tömegdemonstrációkról és a bűnüldöző szervek által tett lépésekről 2014. március 4-én tett nyilatkozatra,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, felfüggesztett tárgyalásokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Borisz Nyemcovot, az Oroszországi Föderáció egykori miniszterelnök-helyettesét, Nyizsnyij Novgorod egykori kormányzóját, az orosz posztszovjet társadalom és gazdaság kiemelkedő reformerét, valamint az orosz liberális és demokratikus ellenzék egyik vezetőjét a gazdasági válság hatásai és az ukrajnai konfliktus ellen általa 2015. március 1-jére szervezett tüntetés előtt két nappal, a Kreml közelében meggyilkolták;
B. mivel Borisz Nyemcov a meggyilkolása előtti hetekben Oroszország donyec-medencei konfliktusban játszott szerepét vizsgálta, és erre vonatkozóan jelentést tervezett közzétenni; mivel Borisz Nyemcov meggyilkolásával összefüggésben öt személyt letartóztattak, az azonban nem egyértelmű, hogy közülük adta-e le valaki a gyilkos lövéseket; mivel az orosz hatóságok megtagadták az Orosz Föderációba való belépést egyes európai parlamenti képviselőktől és nemzeti küldöttségektől, megakadályozva Borisz Nyemcov temetésén való részvételüket;
C. mivel Borisz Nyemcov határozottan síkra szállt egy modern, virágzó, demokratikus és a világra nyitott Oroszországi Föderációért;
D. mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes jogú tagjaként és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának aláírójaként elkötelezte magát a demokrácia egyetemes alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett;
E. mivel Oroszországban az emberi jogok helyzete az utóbbi években folyamatosan romlott, és mivel az orosz hatóságok számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kétértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, és amelyeket az ellenzéki és civil társadalmi szereplők, valamint a szólás és a gyülekezés szabadságának fokozottabb korlátozására használnak fel; mivel az Igazságügyi Minisztérium újonnan bevezetett hatásköröket felhasználva 42 szervezetet minősített „külföldi ügynöknek”, köztük az ország legnagyobb szekértelemmel rendelkező és leghitelesebb emberi jogi szervezeteit, valamint bürokratikus kifogásokkal számos egyéb szervezetet megpróbált feloszlatni; mivel 2015 januárjában a Duma megtette az első lépést egy olyan új jogszabály elfogadása irányában, amely megtiltaná a „nemkívánatos” külföldi szervezetek tevékenységeit;
F. mivel a Parlament számos alkalommal hangot adott aggodalmának a demokrácia oroszországi helyzete miatt, valamint amiatt, hogy Oroszország szisztematikusan nem érvényesíti a jogállamiságot és nem tartja tiszteletben az alapvető jogokat; mivel a jogállamiságot, a tisztességes tárgyalásra vonatkozó normákat, a tisztességes eljárás követelményét és a bíróságok függetlenségének elvét Oroszországban nem tartják tiszteletben; mivel a legutóbbi elnöki és Állami Duma-választások nem feleltek meg az EBESZ követelményeinek;
G. mivel az elmúlt években számos per és bírósági eljárás – például Navalnij, Magnyitszkij, Hodorkovszkij és Politkovszkaja ügye – miatt kétségek merültek fel az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlensége és pártatlansága tekintetében; mivel a fent említett, nagy nyilvánosságot kapott ügyek csak az Oroszországon kívül legismertebb esetei annak, hogy az orosz állam szisztematikusan nem érvényesíti a jogállamiságot és nem biztosítja polgárai számára az igazságszolgáltatást;
H. mivel egyre nagyobb szükség van arra, hogy az EU egységes, eltökélt, koherens és átfogó, minden tagállam által támogatott politikát folytasson Oroszországgal szemben, az EU és Oroszország által egyaránt elfogadott egyetemes értékeken alapuló határozott és igazságos bírálattal alátámasztott támogatás és segítségnyújtás mellett;
I. mivel az Európai Unió a modernizációs partnerség keretében több ízben kínált fel támogatást és szakértői segítséget Oroszországnak ahhoz, hogy megerősítse a jogállamiságot, eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek és kiaknázza teljes gazdasági potenciálját;
J. mivel 2015. február 19-én Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt 15 nap börtönbüntetésre ítélték, amiért egy közelgő tüntetést hirdető szórólapokat osztogatott; mivel 2014. december 30-án az egyik bíróság 3 és fél év felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki rá, a fivérére, Oleg Navalnijra pedig 3 és fél év börtönbüntetést;
K. mivel 2015. március 4-én egy moszkvai bíróság elutasította a Nagyija Szavcsenkó által az Oroszországi Föderáció általi illegális fogva tartása ellen benyújtott újabb fellebbezést, amelyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) tagjaként fennálló immunitására hivatkozott; mivel március 4-én Nagyija Szavcsenkó már 82 napja éhségsztrájkot folytatott, és mivel ilyen hosszú idő elteltével fennáll annak kockázata, hogy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy életét veszti;
L. mivel hat hónap telt el azóta, hogy az orosz titkosszolgálat a nemzetközi jogot megsértve Észtország területen elrabolta Eston Kohver észt rendőrtisztet; mivel Eston Kohvert azóta is a moszkvai Lefortovo börtönben tartják illegálisan fogva; mivel Eston Kohver nem kap megfelelő jogi segítséget, megtagadták tőle a tisztességes eljáráshoz való jogot, és indokolatlan pszichiátriai vizsgálat alá vetették, melynek részletei továbbra sem ismertek;
M. mivel a Demokráciáért Európai Alapítvány foglalkozik az orosz média pluralizmusának kérdésével, és mivel az alapítvány partnereivel együttműködésben felkérést kapott arra, hogy új médiakezdeményezéseket dolgozzon ki;
N. mivel továbbra is orosz kezekben van a lengyel kormány azon Tu-154-esének roncsa és fekete doboza, amely 2010 áprilisában zuhant le Szmolenszk mellett, a lengyel elnök és a politikai, katonai és kulturális körök prominens személyiségeinek halálát okozva; mivel az orosz hatóságok az erre irányuló többszöri felkérések ellenére nem szolgáltatják vissza azokat Lengyelországnak;
1. határozottan elítéli a közelmúltbeli oroszországi történelem legjelentősebb politikai gyilkosságát, azaz Borisz Nyemcov meggyilkolását, akivel a Kreml közelében végeztek, egy olyan területen, amelyet biztonsági kamerákkal figyelnek meg, és ahol jelen vannak a rendőrség és a biztonsági szolgálatok emberei;
2. tiszteleg Borisz Nyemcov, jelentős ellenzéki vezető előtt, aki másokkal együtt megalapította és vezette a Szolidarnoszty politikai mozgalmat, Putyin elnök és az ukrajnai háború egyik legfőbb kritikusaként lépett fel, és aki életét egy demokratikusabb, virágzó és nyitott, a szomszédos államokkal és partnereivel szilárd kapcsolatokat ápoló Oroszország létrehozásának szentelte; őszinte részvétét fejezi ki Borisz Nyemcov családjának és barátainak, az ellenzék tagjainak és az orosz népnek; elítéli, hogy az orosz vezetőség úgy határozott, megakadályozza egyes uniós diplomaták és nemzeti küldöttségek Borisz Nyemcov temetésén való részvételét, ezáltal is meggátolva az EU azon szándékát, hogy lerója tiszteletét az egyetemes értékekért kiálló bátor orosz állampolgárok előtt;
3. rámutat, hogy az ő meggyilkolása egy újabb eset a megoldatlan politikai indítékú gyilkosságok és gyanús halálesetek sorában, amelyekre Oroszországban 1998 óta sor került, ideértve Anna Politkovszkaja tényfeltáró újságíró, az állítólag az Egyesült Királyságban meggyilkolt Alexander Litvinyenkó, Sztanyiszlav Markelov ügyvéd, Anasztaszija Baburova újságíró, Natalja Esztyemirova emberi jogi aktivista, Szergej Magnyitszkij ügyvéd, és most Borisz Nyemcov politikus halálát;
4. nyugtázza, hogy az orosz hatóságok bejelentették öt csecsen származású gyanúsított letartóztatását;
5. kéri a gyilkosság független nemzetközi kivizsgálását; úgy véli, hogy az EBESZ, az Európa Tanács és az ENSZ keretében rendelkezésre álló eszközök elősegítenék a pártatlan és tisztességes vizsgálatot;
6. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Oroszországgal kapcsolatos jövőbeni politikájuk kialakításakor vegyék figyelembe, hogy az orosz hatóságok által teremtett politikai környezet az efféle gyilkosságok, az erőszak és az elnyomás táptalaját képezi; riasztónak tartja az ellenzéki aktivisták, emberi jogi jogvédők, kisebbségek és szomszédos nemzetek ellen irányuló gyűlölködő légkört, amely az utóbbi években Oroszországban felerősödött, és amelyet az állami propaganda és hivatalos média kelt egy olyan politikai kultúra elemeként, amely elhatárolja magát a demokratikus elvektől;
7. felhívja az Oroszországi Föderáció hatóságait, hogy hagyjanak fel a szomszédos államok, a Nyugat és saját népük ellen folytatott szégyenteljes propagandaháborúval és információs hadjárattal, amely elnyomással, gyűlöletbeszéddel és félelemmel átitatott országgá alakítja Oroszországot, ahol a nacionalista eufóriát a Krím annektálására és az elmélyülő ukrajnai háborúra építik, ahol a krími tatárok jogait lábbal tiporják, és ahol a Kreml gyűlöletre és viszálykodásra épülő, nemzetközi jogi normákat sértő cselekedetei gyűlöletet és viszályt szülnek; elítéli az orosz társadalom számára idegen eszmékként bemutatott demokratikus és alapvető értékek elleni újabb propagandaháborút; emlékeztet rá, hogy az Európai Unió és az Orosz Föderáció számos nemzetközi nyilatkozatban és szerződésben elkötelezte magát az egyetemes demokratikus értékek és az alapvető jogok védelme mellett; hangsúlyozza a politikai ellenzéki erők jelenlétének fontosságát, mivel ezzel biztosítható Oroszországban a folyamatos vitára és eszmecserékre épülő politikai és jogalkotási kultúra;
8. felhívja az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel az ellenzéki vezetők, a civil társadalom képviselői és a független média elleni mindenfajta – mind politikai, mind bírói –nyomásgyakorlással, elnyomó intézkedésekkel és megfélemlítéssel, és tegyék lehetővé számukra, hogy szabadon tevékenykedjenek, összhangban az orosz alkotmány alapelveivel;
9. mélységes aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként fennálló nemzetközi jogi kötelezettségeit, és nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat és a jogállamiságot; úgy véli, hogy az Oroszországi Föderációnak teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit; sajnálja, hogy a közelmúltbeli fejlemények arra utalnak, hogy Oroszország a működő demokráciával ellentétes irányba mozdult, az ugyanis magában foglalja az ellenzék, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását;
10. mélységes sajnálattal veszi tudomásul, hogy az orosz hatóságok nem adnak választ a külföldi ügynökökről szóló jogszabályra vonatkozó kritikákra, akár az Oroszországi Föderáción belülről, akár a nemzetközi színtérről érkeznek, valamint hogy olyan módosításokat fogadtak el, amelyek tovább szűkítik a nem kereskedelmi szervezetek mozgásterét és természetüknél fogva megkülönböztetőek; határozottan felszólítja Oroszországot, hogy vizsgálja felül a vonatkozó jogszabályt az emberi jogok és demokratikus szabadságjogok tekintetében vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében;
11. üdvözli a Legfelsőbb Bíróság 2015. január 28-i döntését, miszerint elutasítja az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott panaszt, mely az „Orosz Memorial egyesület” megszüntetését kéri, és amely azt állítja, hogy az egyesület szervezeti struktúráin belüli jogsértések történtek, továbbá felszólít a „külföldi ügynökök” jegyzékében szereplő, nem kormányzati szervezeteknek a jegyzékből való törlésére;
12. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes elismert politikai foglyot;
13. felhívja az orosz hatóságokat, hogy sürgősen bocsássák szabadon az Ukrajna területén elrabolt és egy oroszországi börtönben jogtalanul fogva tartott Nagyija Szavcsenkót, és tartsák tiszteletben az ukrán Rada és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként őt megillető mentelmi jogot; hangsúlyozza, hogy Nagyija Szavcsenkó rendkívül törékeny egészségi állapotáért Oroszország felel; mélységes aggodalmának ad hangot Nagyija Szavcsenkó egészségi állapotával kapcsolatban, és sürgeti az orosz igazságügyi hatóságokat a humanitárius jog alkalmazására;
14. elítéli Eston Kohver észt nemzetbiztonsági tiszt észt területről történő elrablását és Oroszországba hurcolását; felszólít haladéktalan szabadon bocsátására és Észtországba való biztonságos hazatérésének biztosítására;
15. meggyőződése, hogy Oroszországgal továbbra is jelentős globális szereplőként kell számolni, és hogy az EU-nak és Oroszországnak egyaránt stratégiai érdeke, hogy mielőbb visszafordítsák a konfliktusfolyamatot és diplomácia és közvetítés útján helyreállítsák a kapcsolatokat, feltéve, hogy ez a nemzetközi jog és az EBESZ keretében tett kötelezettségvállalások megfelelő tiszteletben tartásával történik;
16. támogatásáról biztosítja a nyitott társadalom és a reformmenetrend iránt elkötelezett oroszországi demokratikus erőket;
17. arra sürgeti a Tanácsot, hogy dolgozzon ki Oroszországgal kapcsolatban egységes politikát, amelynek révén a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények egy olyan, határozott, közös üzenet mellett kötelezik el magukat, miszerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban az emberi jogok fontos szerepet játszanak, illetve hogy Oroszországban véget kell vetni a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága elfojtásának; úgy véli, hogy ezen uniós stratégiának azt kell céloznia, hogy Oroszországot rávegyék az EBESZ alapelveinek teljes körű betartására, és arra ösztönözzék az orosz vezetőket, hogy letérítsék Oroszországot a politikai és gazdasági elszigetelődés pályájáról;
18. sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy az EKSZ és a Bizottság támogatásával dolgozzon ki erőteljesebb programot az oroszországi és krími civil társadalom támogatására, és keressenek és alakítsanak ki újabb lehetőségeket az orosz civil társadalommal való együttműködésre, olyan értékek előmozdítása céljából, mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság; kéri a EU-t, hogy az uniós finanszírozási eszközök jelenlegi programozási szakaszára való tekintettel növeljék az orosz civil társadalomnak a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén nyújtott pénzügyi támogatást, valamint a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára nyújtott finanszírozást, továbbá a fenntartható és hiteles hosszú távú támogatás biztosítása érdekében a partnerségi eszközbe építsék be ez EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumot;
19. megismétli a korábbi állásfoglalásaiban már szóvá tett, azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos, független és nemzetközi vizsgálat során az orosz hatóságok nem mutatnak együttműködést;
20. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul szolgáltassák vissza Lengyelországnak a lengyel kormány Tu-154-esének roncsát és összes fekete dobozát; hangsúlyozza, hogy az orosz igazságszolgáltatás hatóságoktól való függésének mértéke aláássa a pártatlan és őszinte vizsgálódást; felszólít arra, hogy indítsanak független nemzetközi vizsgálatot a lengyel kormány Tu-154-es repülőgépének lezuhanása mögötti okok felderítésére;
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] HL C 68 E., 2014.3.7., 13. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0039.
- [5] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0006.