Eljárás : 2015/2758(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0703/2015

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0703/2015

Viták :

PV 09/07/2015 - 17.3
CRE 09/07/2015 - 17.3

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 18.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0279

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 160kWORD 95k
8.7.2015
PE565.681v01-00}
PE565.682v01-00}
PE565.686v01-00}
PE565.688v01-00}
PE565.690v01-00} RC1
 
B8-0703/2015}
B8-0704/2015}
B8-0708/2015}
B8-0710/2015}
B8-0712/2015} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

Verts/ALE (B8‑0703/2015)

EFDD (B8‑0704/2015)

GUE/NGL (B8‑0708/2015)

ALDE (B8‑0710/2015)

S&D (B8‑0712/2015)


Bahrein, különös tekintettel Nabíl Radzsab ügyére (2015/2758(RSP))


Josef Weidenholzer, Victor Boştinaru, Richard Howitt, Alessia Maria Mosca, Arne Lietz, Norbert Neuser, Elena Valenciano, Eric Andrieu, Nikos Androulakis, Zigmantas Balčytis, Hugues Bayet, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Biljana Borzan, Nicola Caputo, Andi Cristea, Miriam Dalli, Isabella De Monte, Doru-Claudian Frunzulică, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Neena Gill, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Afzal Khan, Jeppe Kofod, Krystyna Łybacka, Marlene Mizzi, Victor Negrescu, Momchil Nekov, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Miroslav Poche, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Olga Sehnalová, Siôn Simon, Claudia Tapardel, Marc Tarabella, Julie Ward, Maria Arena, Theresa Griffin, Kashetu Kyenge, Vincent Peillon, Tibor Szanyi, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Viorica Dăncilă az S&D képviselőcsoport nevében
Beatriz Becerra Basterrechea, Ramon Tremosa i Balcells, Pavel Telička, Marielle de Sarnez, Filiz Hyusmenova, Antanas Guoga, Javier Nart, Izaskun Bilbao Barandica, Petras Auštrevičius, Juan Carlos Girauta Vidal, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Ivan Jakovčić, Gérard Deprez, Jozo Radoš, Alexander Graf Lambsdorff, Robert Rochefort, Louis Michel, Johannes Cornelis van Baalen, Nedzhmi Ali, Petr Ježek, Urmas Paet, José Inácio Faria, Martina Dlabajová, Nathalie Griesbeck, Hannu Takkula, Catherine Bearder, Philippe De Backer az ALDE képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat, Lola Sánchez Caldentey, Tania González Peñas, Barbara Spinelli, Patrick Le Hyaric a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Alyn Smith, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Davor Škrlec, Heidi Hautala a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo az EFDD képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása Bahreinről, különös tekintettel Nabíl Radzsab ügyére (2015/2758(RSP))  

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bahreinről szóló korábbi állásfoglalásaira, kiemelve a Bahreinről szóló 2014. február 6-i állásfoglalást, különösen Nabíl Radzsab, Abdulhádi al-Havádzsa és Ibrahim Sarif eseteit(1);

–       tekintettel az alelnök/külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Federica Mogherini szóvivőjének 2015. június 17-i nyilatkozatára az al-Vifák főtitkára, Ali Szalmán elítéléséről Bahreinben,

–       tekintettel a katari Dohában 2015. május 24-én tartott EU–Öböl-menti Együttműködési Közös Tanácsra és miniszteri találkozóra,

–       tekintettel az Arab Liga miniszteri tanácsának 2013. szeptember 1-i, kairói ülésén hozott azon határozatára, hogy Bahrein fővárosában, Manamában állítsák fel az emberi jogok pánarab bíróságát,

–       tekintettel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásainak a bahreini kormány általi végrehajtásáról szóló 2014. februári jelentésre, és az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés újabb kiadására, amelyet a bahreini kormány 2014 szeptemberében tett közzé,

–       tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre, a gyermek jogairól szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelyek mindegyikének Bahrein is részes fele,

–       tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2004 júniusában elfogadott és 2008-ban módosított európai uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló egyezményére,

–       tekintettel az új uniós stratégiai keret és cselekvési tervre, amelynek célja, hogy az emberi jogok védelme és felügyelete valamennyi uniós szakpolitikai területen a középpontba kerüljön, és egy külön szakaszt tartalmaz az emberi jogi jogvédők védelméről,

–      tekintettel Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője Bahreinben tett 2015. május végi látogatására,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. és 19. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.     mivel Bahrein ígéretet tett az emberi jogokkal kapcsolatos reformok terén való előrelépésre, a Bahreini Független Vizsgálóbizottság (BICI) jelentésének 2011. november 23-i közzétételét, illetve a nyomon követési jelentés 2012. november 21-i közzétételét követően;

B.     mivel bizakodásra ad okot, hogy Bahrein létrehozta a belügyminisztérium ombudsmani hivatalát, a bebörtönzött és fogvatartott személyek jogaival foglalkozó bizottságot, és a különleges vizsgálati egységet; mivel ezeknek az intézményeknek pártatlanabbaknak, átláthatóbbaknak, és a kormányzati intézményektől függetlenebbeknek kellene lenniük;

C.     mivel a 2011-es felkelés kezdete óta a bahreini hatóságok fokozták az elnyomó intézkedések alkalmazását a civil társadalom aktivistáival és a békés ellenzékkel szemben; mivel 2014. június 10-én 47 állam, köztük 28 uniós tagország közös nyilatkozatot írt alá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 26. találkozóján, amelyben komoly aggodalmat fogalmaztak meg a bahreini helyzettel kapcsolatban; mivel a közös nyilatkozat kifejezetten rámutatott a problémás területekre, beleértve a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog gyakorlásáért kirótt hosszú börtönbüntetéseket, az tisztességes eljárás megfelelő garanciáinak hiányát, a demonstrációk elnyomását, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat gyakorlók folytonos zaklatását és bebörtönzését, a rossz bánásmódot és kínzást a fogva tartó intézményekben, az állampolgárságtól való önkényes, jogi eljárás nélküli megfosztást, és az emberi jogi jogsértések elkövetőinek nem kielégítő elszámoltathatóságát;

D.     mivel Nabíl Radzsabot, egy bahreini emberi jogi jogvédőt, a Bahreini Emberi Jogi Központ (BCHR) elnökét, a az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) főtitkárhelyettesét, és a Human Rights Watch közel-keleti osztálya tanácsadó testületének tagját hathónapos börtönre ítélték, pusztán azért, mert békésen gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát; mivel Nabíl Radzsabot 2014. október 1-én tartóztatták le, miután eleget tett az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága meghívásának, azzal a váddal, hogy tweet üzeneteket tett közzé egy országában tevékeny csoportról, amely állítólag együttműködött a Dáissel; mivel egy közintézmény és a hadsereg inzultálásával vádolták; mivel 2013 novemberében az ENSZ önkényes fogva tartásokkal foglalkozó munkacsoportja Nabíl Radzsab fogva tartását önkényesnek írta le;

E.     mivel Nabíl Radzsabot több ízben bebörtönözték a Bahreini Emberi Jogi Központ 2002-es megalapítása óta, mivel Nabíl Radzsab ellen jelenleg további vádakat hoznak fel a szólásszabadsághoz való jogának gyakorlásával kapcsolatban, és akár 10 évnyi börtönbüntetés is várhat rá a „hivatalos szerv” állítólagos „inzultálásáért” és „híresztelések terjesztéséért háború idején”;

F.     mivel Nabíl Radzsabhoz hasonlóan számos emberi jogi jogvédőt, köztük Nádzsi Fatílt, Adbulhadi al-Havadzs dán emberi jogi jogvédőt, Mohamed Habíb al-Mukdad svéd politikai aktivistát és másokat az úgynevezett bahreini tizenhármak közül őrizetbe vettek, és bírósági zaklatásnak tettek ki Bahreinben, bebörtönöztek és hosszú, vagy akár életfogytig tartó börtönre ítéltek az emberi jogok védelme terén végzett munkájuk közvetlen megtorlásaként; mivel a hírek szerint legtöbbjük erőszak, rossz bánásmód és testi vagy lelki kínzás áldozatává vált;

G.     mivel a BCHR szerint több mint 3 000 rabot önkényesen tartanak fogva, akik közül sokan az emberi jogok védelmezői, és akiket tevékenységük közvetlen megtorlásaként börtönöztek be és töltik hosszú vagy életfogytig tartó börtönbüntetésüket;; mivel a hírek szerint legtöbbjük erőszak, rossz bánásmód és testi vagy lelki kínzás áldozatává vált;

H.     mivel június 16-én Bahrein fő ellenzéki pártja, az al-Vifák főtitkárát, Ali Szalmán sejket négy év börtönbüntetésre ítéltek a kormányellenes tüntetések kapcsán, amelyek 2011-ben törtek ki a régióbeli „arab tavaszˮ felkelések csúcsán; mivel a hírek szerint ügyvédeit a bíróság megakadályozta a szóbeli védelem gyakorlásában, és nem kaptak semmilyen érdemi lehetőséget a bizonyítékok megvizsgálására; mivel az Egyesült Nemzetek független szakértőinek csoportja, az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásainak részeként felszólította a bahreini hatóságokat, hogy engedjék szabadon Ali Szalmán sejket;

 

I.      mivel 2012 óta Bahrein visszaél a terrorizmusellenes jogszabályokkal, amelyek alapján önkényesen megvonja az aktivisták és az ellenzék tagjainak – köztük legalább 9 kiskorú – állampolgárságát, az elenzékiség megtorlásaként; mivel számos jelentés szerint csak 2015-ben több mint 100 aktivistát, tiltakozót és politikust fosztottak meg állampolgárságától, amelynek következtében nagy részük a hontalanná vált, amely ellentétben áll a hontalanság csökkentéséről szóló ENSZ-egyezménnyel;

J.      mivel 2011 óta nőtt a halálbüntetés alkalmazása a politikai indíttatású ügyekben; mivel legalább hét személy ellen hoztak halálos ítéletet politikai ügyekben 2011. óta, és ebből a hétből négyet 2015-ben ítéltek halálra;

K.     mivel a 2011. februári bahreini események kivizsgálása és az azokról való jelentés céljából királyi rendelettel létrehozott Bahreini Független Vizsgálóbizottság (BICI) ajánlásokat tett az emberi jogokra és a politikai reformokra vonatkozóan; mivel előrelépés történt a jogi és bűnüldözési rendszer átalakítása terén, de a kormány nem teljesítette teljes mértékben a Vizsgálóbizottság legfontosabb ajánlásait, nevezetesen nem helyezte szabadlábra a tiltakozók vezetőit, akiket a véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlásáért ítéltek el; mivel a nemzeti párbeszédként ismert egyeztető tárgyalások megrekedtek; mivel egyes csoportok továbbra sincsenek képviselve a politikai rendszerben és a biztonsági erőket továbbra sem lehet felelősségre vonni;

1.      kéri, hogy valamennyi emberi jogi jogvédő, politikai aktivista és más olyan személy – többek között Nabíl Radzsab, Ali Szalmán sejk és a „bahreini tizenhármak” – ellen ejtsék a vádakat, akiket a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához való jog gyakorlásával kapcsolatos állítólagos törvénysértésekkel vádoltak, és kéri azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukat ;

2.      elismeri a bahreini hatóságok által arra nézve tett kötelezettségvállalásokat, hogy végrehajtják a Bahreini Független Vizsgálóbizottság 2011-es ajánlásait, az ENSZ Bahreinre vonatkozó rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében megfogalmazott, valamint az ENSZ egyéb mechanizmusai által tett ajánlásokat, és azt, hogy a közelmúltban számos, a politikai hovatartozásukhoz és véleménynyilvánításukhoz kapcsolódó bűncselekménnyel vádolt fogva tartott személyt szabadon engedtek; sürgeti a bahreini kormányt, hogy haladéktalanul hajtsa végre a Bahreini Független Vizsgálóbizottság jelentésében és a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben szereplő valamennyi ajánlást, vessen véget az emberi jogok megsértésének és tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, Bahrein nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban;

3.      komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a bahreini terrorizmus elleni törvényekkel visszaélnek és az emberi jogok megsértésére, többek között az állampolgárság visszavonására használják;

4.      elítéli a bebörtönzöttekkel, a békés tüntetőkkel és az ellenzék tagjaival szemben a bahreini hatóságok által folyamatosan alkalmazott kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és sürgeti a bahreini kormányt, hogy tegyen eleget az ENSZ kínzás elleni egyezménye szerinti kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak;

5.      ösztönzi a bahreini kormányt, hogy működjön együtt az ENSZ különleges előadóival (különösen a kínzás, a gyülekezés szabadsága, a bírók és az ügyvédek függetlensége, valamint az emberi jogi jogvédők kérdésében), és adjon állandó meghívást számukra;

6.      tudomásul veszi a bahreini kormány által a büntető törvénykönyv és a jogi eljárások reformja érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, és bátorítja e folyamat folytatását; sürgeti a bahreini kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy biztosítsa a pártatlan és tisztességes igazságügyi rendszert, a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve garantálja ombudsmanja, a különleges vizsgálati egység és az Emberi Jogok Nemzeti Intézete pártatlanságát;

7.      kéri, hogy azonnali hatállyal ratifikálják a kínzás elleni egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyvet, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához csatolt, a halálbüntetés eltörlését célzó második fakultatív jegyzőkönyvet, továbbá a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt és a bevándorló munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt;

8.      felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy folytassák a nemzeti konszenzus megtalálását célzó párbeszédet, hogy tartós és inkluzív nemzeti megbékélés jöjjön létre és tartós politikai megoldás szülessen a válságra; megállapítja, hogy egy fenntartható politikai folyamat során lehetőséget kell adni a jogos és békés bírálatok szabad kinyilvánításának; ebben az összefüggésben emlékezteti a bahreini hatóságokat, hogy a síita többség és békés politikai képviselőik bevonása az emberi méltóság tiszteletben tartása, a tisztelet és a tisztesség alapján nélkülözhetetlen eleme kell a nemzeti megbékélést és tartós reformot célzó bármely hiteles stratégiának;

9.      üdvözli, hogy Ibrahím Saríf ellenzéki vezetőt királyi kegyelem után 2015 júniusában korán szabadlábra helyezték; úgy véli, hogy e határozat örvendetes és fontos lépés a bizalomépítésre Bahreinben;

10.    sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy a bahreini kormánnyal folytatott valamennyi tárgyalása során továbbra is hangsúlyozza a reformok és a megbékélés fontosságát; határozottan ösztönzi egy EU–Bahrein emberi jogi munkacsoport létrehozását, megjegyzi azonban, hogy az EU és Bahrein közötti emberi jogi párbeszéd nem helyettesítheti az átfogó párbeszédet a kormány és az ellenzék között Bahreinben;

11.    tudomásul veszi az ombudsman, a bebörtönzött és fogvatartott személyek jogaival foglalkozó bizottság és az Emberi Jogok Nemzeti Intézete által tett ajánlásokat, különösen a fogva tartottak jogairól és börtönkörülményeikről, többek között az állítólagos embertelen bánásmóddal és kínzással kapcsolatban; ösztönzi ezeket a szerveket, hogy független, pártatlan és átlátható módon folytassák munkájukat, és felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre ezeket az ajánlásokat;

12.    felszólít arra, hogy tegyenek gyors közös uniós erőfeszítést egy olyan átfogó stratégia kidolgozására, amely meghatározza, hogy az EU és a Bizottság hogyan fogja aktívan előmozdítani a fogva tartott aktivisták és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek szabadon bocsátását; felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy biztosítsák az EU – különösen az emberi jogok védelmezőiről és a kínzásról szóló – emberi jogi iránymutatásainak a rijádi uniós küldöttség és a tagállamok bahreini nagykövetségei általi megfelelő végrehajtását, és tegyenek jelentést a végrehajtásról;

13.    felszólít a könnygáz és a tömeg megfékezéséhez használt egyéb felszerelések exportjának uniós tilalmára, amíg le nem folytatják az ezek nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatokat, és amíg az ilyen nem megfelelő alkalmazásért felelős személyeket felelősségre nem vonják;

14.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Bahreini Királyság kormányának és parlamentjének, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjainak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0109.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat