Eljárás : 2015/2747(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0716/2015

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0716/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.12
CRE 09/07/2015 - 12.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0276

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 152kWORD 80k
8.7.2015
PE565.691v01-00}
PE565.695v01-00}
PE565.695v01-00}
PE565.696v01-00}
PE565.697v01-00} RC1
 
B8-0716/2015}
B8-0717/2015}
B8-0718/2015}
B8-0719/2015}
B8-0722/2015} RC1

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

Verts/ALE (B8‑0716/2015)

ECR (B8‑0717/2015)

ALDE (B8‑0718/2015)

S&D (B8‑0719/2015)

PPE (B8‑0722/2015)


a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről (2015/2747(RSP))


Cristian Dan Preda, Andrej Plenković, Eduard Kukan, Davor Ivo Stier, Dubravka Šuica, Ivana Maletić, Marijana Petir a PPE képviselőcsoport nevében
Gianni Pittella, Tanja Fajon, Knut Fleckenstein, Victor Boştinaru, Josef Weidenholzer, Richard Howitt, Afzal Khan, Neena Gill, Daniele Viotti, Enrico Gasbarra, Hugues Bayet, Marlene Mizzi, Brando Benifei, Jeppe Kofod, Flavio Zanonato, Tibor Szanyi, Theresa Griffin, Liisa Jaakonsaari, Maria Grapini, Tonino Picula, Ana Gomes, Pier Antonio Panzeri, Elena Valenciano, Julie Ward, José Blanco López, Miriam Dalli, Doru-Claudian Frunzulică, Vilija Blinkevičiūtė, Krystyna Łybacka, Marc Tarabella, Nicola Caputo, Miroslav Poche, Eric Andrieu, Goffredo Maria Bettini, Zigmantas Balčytis, Elena Gentile, Damiano Zoffoli, Simona Bonafè, Alessia Maria Mosca, Momchil Nekov, Vincent Peillon, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Claudia Tapardel, Patrizia Toia, Victor Negrescu, Carlos Zorrinho, Biljana Borzan, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Kashetu Kyenge, Andi Cristea, Demetris Papadakis az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Anna Elżbieta Fotyga, Tomasz Piotr Poręba, Zdzisław Krasnodębski az ECR képviselőcsoport nevében
Ivan Jakovčić, Jozo Radoš, Nedzhmi Ali, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Marielle de Sarnez, Juan Carlos Girauta Vidal, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Fernando Maura Barandiarán, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében
Igor Šoltes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről (2015/2747(RSP))  

Az Európai Parlament,

–   tekintettel 2005. július 7-i(1) és 2009. január 15-i(2), Srebrenicáról szóló állásfoglalására,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, az emberi jogok európai egyezményének, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseire, elismerve minden ember élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogát,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között Luxembourgban 2008. június 16-án aláírt és 2015. június 1-jén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodásra;

–   tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827. számú 1993. május 25-i, 1551. számú 2004. július 9-i és 1575. számú 2004 november 22-i határozataira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel 2015. július 11-én van a boszniai háború alatt Srebrenicában és környékén elkövetett népirtás és etnikai tisztogatás 20. évfordulója, élő példaként emlékeztetve a nacionalizmus szélsőséges formái és a társadalmi intolerancia által okozott veszélyekre, amelyeket a háborús körülmények tovább súlyosbítanak;

B.  mivel 1995. július 11-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának 819. számú, 1993. április 16-i határozatában védett övezetté nyilvánított boszniai várost, Srebrenicát Ratko Mladić tábornok vezetésével elfoglalták a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló boszniai szerb csapatok;

C. mivel a Srebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső több mint 8 000 muzulmán férfit és fiút végeztek ki a Mladić tábornok vezette boszniai szerb haderők és félkatonai alakulatok, közöttük rendőrségi szabadcsapatok; mivel a tömeges méretű etnikai tisztogatások során mintegy 30 000 nőt, gyermeket és idős embert űztek el otthonaikból, a legsúlyosabb háborús bűncselekményt követve el ezáltal Európában a II. világháború vége óta;

D. mivel a srebrenicai tragikus események mély érzelmi sebeket ütöttek a túlélőkön, és tartós akadályokat gördítettek a bosznia-hercegovinai etnikai csoportok közötti politikai megbékélés útjába;

E.  mivel a srebrenicai mészárlásokat népirtásnak minősítette mind a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (az IT-99-33. számú, Államügyész kontra Radislav Krstić ügyben 2004. április 19-én hozott fellebbviteli ítélet), mind pedig a Nemzetközi Bíróság (a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezmény alkalmazásáról szóló ügyben hozott ítélet, Bosznia-Hercegovina kontra Szerbia és Montenegró, 2007. február 27., 127. oldal, 297. paragrafus);

 

F.  mivel a boszniai szerb katonai erők a Srebrenica polgári lakosságával szemben alkalmazott erőszaktettekkel – többek között nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálásával és számos nő megerőszakolásával – többszörösen megsértették a genfi egyezményt;

G. mivel a tömeg- és egyéni sírok feltárására és kihantolására irányuló erőfeszítések ellenére mintegy 1 200 srebrenicai férfi és fiú holttestét mindmáig nem sikerült megtalálni és azonosítani;

H. mivel az ENSZ főtitkára 1999-ben, a Srebrenica elestéről szóló jelentésében kijelentette, hogy az ENSZ kudarcot vallott küldetésének teljesítésében, különösen az úgynevezett „biztonságos övezetek” megvédésében, és ezért részben felelős a történtekért;

I.   mivel az EU a tagjainak békés egymás mellett élésére és elkötelezett együttműködésére épül; mivel az európai integráció folyamatának egyik fő indítéka a háborúk és a nemzetközi humanitárius jog elleni bűncselekmények újbóli előfordulásának megakadályozása Európában;

J.   mivel a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) helybenhagyta a boszniai szerb hadsereg öt magas rangú, az 1995. évi srebrenicai népirtásban való részességükért vád alá helyezett tisztje ellen hozott ítéletet; mivel az elítélt tisztek közül többen a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének volt vezetője, Ratko Mladić közvetlen alárendeltjei voltak, aki jelenleg az ICTY előtt áll több bűncselekmény, közöttük népirtás vádjával;

1.  kegyeletteljes tisztelettel megemlékezik a srebrenicai népirtás és a volt Jugoszláviában folyt háború során elkövetett minden atrocitás valamennyi áldozatáról; részvétéről és együttérzéséről biztosítja az áldozatok családjait, amelyek közül sokan még mindig nem tudják biztosan, mi lett rokonaik sorsa;

 

2.  a lehető leghatározottabban elítéli a srebrenicai népirtást; ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy ilyen szörnyű bűntetteknek soha többé nem szabad megtörténniük, továbbá kijelenti, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak megelőzése érdekében, hogy hasonló tettekre valaha sor kerülhessen; elutasítja a népirtás mindennemű tagadását, súlyosságának kisebbítését és félreértelmezését;

3.  hangsúlyozza, hogy a bosznia-hercegovinai politikai szereplőknek el kell ismerniük a múltat annak érdekében, hogy egymással sikeresen együttműködve képesek legyenek egy jobb jövőt építeni az ország minden polgára számára; kiemeli, hogy a szomszédos országok, az egyházi hatóságok, a civil társadalom, a művészet, a kultúra, a média és az oktatási rendszer fontos szerepet tölthetnek be e nehéz folyamatban;

4.  hangsúlyozza a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék munkájának jelentőségét és azt, hogy minden szükséges intézkedést meg kell hozni a tárgyalások és fellebbezések ütemének felgyorsítása és szükségtelen halasztások nélküli lezárásuk érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy a háborús bűncselekmények vádjával belföldi szinten indított bírósági eljárásokra nagyobb figyelmet kell fordítani;

5.  ismételten kifejezésre juttatja az EU elkötelezettségét a Bosznia-Hercegovina és minden nyugat-balkáni ország előtt nyitva álló európai lehetőségek és a csatlakozási folyamat folytatása mellett; meggyőződése, hogy a regionális együttműködés és az európai integrációs folyamat a megbékélés előmozdításának, valamint a gyűlölet és a megosztottság leküzdésének legjobb módja;

6.  sürgeti olyan oktatási és kulturális programok kidolgozását, amelyek segítenek a múltbeli szörnyűségek okainak jobb megértésében, és növelik a lakosság tudatosságát azzal kapcsolatban, hogy miért kell táplálni a békét, valamint előmozdítani az emberi jogokat és a vallási csoportok közötti toleranciát; támogatja a civil társadalmi szervezeteket, például a Srebrenica és Žepa Enklávékbeli Anyák Egyesületét, amelyek központi szerepet játszanak a figyelem felkeltésében és az ország valamennyi polgára közötti megbékélés szélesebb alapjának megteremtésében;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina kormányának, parlamentjének és területi egységeinek, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 157 E, 06.07.06, 468.o.

(2)

HL C 46 E, 2010.2.24., 111.o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat