KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról
15.12.2015 - (2015/2981(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B8-1394/2015)
S&D (B8-1395/2015)
ECR (B8-1399/2015)
ALDE (B8-1400/2015)
Albert Deß, Tadeusz Zwiefka, Annie Schreijer-Pierik a PPE képviselőcsoport nevében
Paolo De Castro, Evelyn Regner az S&D képviselőcsoport nevében
James Nicholson, Bas Belder, Janusz Wojciechowski, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, Jadwiga Wiśniewska az ECR képviselőcsoport nevében
Jan Huitema, Jean-Marie Cavada az ALDE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2] és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,
– tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának a (paradicsomról szóló) G2/12. sz., valamint a (brokkoliról szóló) G2/13. sz. ügyben 2015. március 25-én hozott határozatára,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási rendeletére, különösen annak 26. cikkére, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,
– tekintettel az új növényfajták oltalmáról szóló, 1961. december 1-jei, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: „az 1991-es UPOV-egyezmény”),
– tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: „2100/94/EK tanácsi rendelet”), különösen annak 15. cikke c) és d) pontjára,
– tekintettel az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló 2013. február 19-i tanácsi megállapodásra[4], különösen annak 27. cikke c) pontjára,
– tekintettel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól, beleértve a hamisított áruk kereskedelméről szóló megállapodásra (TRIPS-megállapodás), különösen annak 27. cikke (3) bekezdésére, amely kimondja, hogy a tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból a lényegében biológiai eljárásokat,
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a globális élelmezésbiztonság garantálása, az éghajlatváltozás kezelése és a növénynemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat szolgáló több lehetőség biztosítása érdekében a biológiai növényi anyagokhoz, köztük a növényi jellemzőkhöz való hozzáférés elengedhetetlen az innováció fellendítéséhez, valamint az új fajták kifejlesztéséhez;
B. mivel a szellemitulajdon-jogok fontosak az új növényi termékek kifejlesztésére irányuló gazdasági ösztönzők megőrzése, valamint a versenyképesség biztosítása szempontjából;
C. mivel a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagra vonatkozó szabadalmi oltalom alááshatja az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárást;
D. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmaztathatóságból;
E. mivel a növénynemesítés egy olyan innovatív folyamat, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolnak, és mivel a genetikai sokféleség fenntartásához fontosak a nem szabadalmaztatott fajták és nemesítési módszerek;
F. mivel a 98/44/EK irányelv szabályozza a biotechnológiai találmányokat, különösen a géntechnológiát, ugyanakkor mivel – ahogyan az az (52) és (53) preambulumbekezdésből is kitűnik – a jogalkotónak nem állt szándékában az irányelv hatálya alá tartozó, lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságának lehetővé tétele;
G. mivel számos, lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékkel kapcsolatos szabadalmi bejelentés vár az Európai Szabadalmi Hivatal döntésére, és mivel ezért sürgősen tisztázni kell a 98/44/EK irányelv és különösen annak 4. cikke hatályát és értelmezését;
H. mivel a 98/44/EK irányelv a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontjából, valamint a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjából következően burkoltan elismeri a szabadalmi oltalom alá tartozó anyagok kísérleti célú felhasználásának jogát;
I. mivel az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 27. cikkének c) pontjában előírt, növényfajta-oltalom alóli mentesség csak az egységes szabadalmi rendszer keretében megítélt szabadalmakra lesz alkalmazandó, és nem vonatkozik automatikusan az Unión belüli nemzeti szabadalmakra, ami a szabadalmi oltalom alá tartozó lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokkal folytatott nemesítés lehetősége tekintetében harmonizálatlan helyzetet teremt;
J. mivel a növényfajta-oltalmi jogok az 1991-es UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;
1. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsa által a (paradicsomról szóló) G2/12. számú és a (brokkoliról szóló) G2/13. számú ügyben a közelmúltban hozott határozat ahhoz vezethet, hogy az ESZH további szabadalmakat ítél meg a lényegében biológiai eljárások, például keresztezés vagy szelekció révén egyes új fajtákba bevezetett természetes jellemzők tekintetében;
2. felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb tisztázza a 98/44EK irányelv és különösen 4. cikke, 12. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja hatályát és értelmezését annak érdekében, hogy jogilag egyértelmű legyen a lényegében biológiai eljárásokkal létrehozott termékek szabadalmaztathatóságának tiltása, illetve a szabadalom hatálya alá tartozó biológiai anyaggal történő nemesítés lehetőségének engedélyezése;
3. felszólítja a Bizottságot, hogy a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságával kapcsolatos pontosításról tájékoztassa az ESZH-t, hogy azt az értelmezés kiegészítő eszközeként lehessen használni;
4. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmijog-harmonizációról zajló többoldalú tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztathatóságból történő kizárására;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament 2012. május 10-i, a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a géntechnológia területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.