KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Kína piacgazdasági státuszáról
11.5.2016 - (2016/2667(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
ALDE (B8-0607/2016)
PPE (B8-0608/2016)
S&D (B8-0609/2016)
ECR (B8-0611/2016)
Verts/ALE (B8-0612/2016)
Iuliu Winkler, Daniel Caspary, Tokia Saïfi, Antonio Tajani, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Adam Szejnfeld, Fernando Ruas, Jarosław Wałęsa, Danuta Maria Hübner, Seán Kelly, Pablo Zalba Bidegain, Herbert Reul, Theodoros Zagorakis, Lara Comi, Claude Rolin, Massimiliano Salini, Françoise Grossetête, Artis Pabriks a PPE képviselőcsoport nevében
Eric Andrieu, Maria Arena, Zigmantas Balčytis, Hugues Bayet, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Nicola Caputo, Andrea Cozzolino, Nicola Danti, Isabella De Monte, Monika Flašíková Beňová, Eider Gardiazabal Rubial, Elena Gentile, Neena Gill, Michela Giuffrida, Sylvie Guillaume, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Jude Kirton-Darling, Miapetra Kumpula-Natri, Cécile Kashetu Kyenge, Bernd Lange, Arne Lietz, Juan Fernando López Aguilar, David Martin, Edouard Martin, Emmanuel Maurel, Sorin Moisă, Luigi Morgano, Alessia Maria Mosca, Momchil Nekov, Pina Picierno, Tonino Picula, Miroslav Poche, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Pedro Silva Pereira, Siôn Simon, Monika Smolková, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Julie Ward, Martina Werner, Flavio Zanonato, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho, Karoline Graswander-Hainz az S&D képviselőcsoport nevében
Emma McClarkin, Raffaele Fitto, Remo Sernagiotto, Angel Dzhambazki az ECR képviselőcsoport nevében
Alexander Graf Lambsdorff, Marietje Schaake, Marielle de Sarnez, Hannu Takkula, Dita Charanzová, Johannes Cornelis van Baalen, Pavel Telička az ALDE képviselőcsoport nevében
Reinhard Bütikofer a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Helmut Scholz, Barbara Spinelli
Az Európai Parlament állásfoglalása Kína piacgazdasági státuszáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EU dömpingellenes szabályozására (az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet)[1],
– tekintettel a Kína Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre,
– tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió és Kína a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalmai közé tartoznak, mivel Kína az EU második, míg az EU Kína első legnagyobb kereskedelmi partnere, a két fél közötti kereskedelmi forgalom pedig jóval meghaladja a napi egymilliárd eurót;
B. mivel 2015-ben az EU-ba irányuló kínai beruházások első alkalommal haladták meg az EU Kínába irányuló beruházásait; mivel a kínai piac számos uniós ipar és a márka számára a jövedelmezőség fő mozgatója volt;
C. mivel amikor Kína csatlakozott a WTO-hoz, egy a csatlakozás érdekében hozott rendelkezés lehetővé tette a dömpingérték számításának egyedi módját, amelyet a csatlakozási jegyzőkönyv 15. szakasza rögzített, és amely a kínai behozatal eltérő kezelésének alapjául szolgál;
D. mivel a kínai termékek behozatalával kapcsolatos, 2016 decembere után követendő eljárásokra vonatkozó bármely döntésnek biztosítania kell az uniós jog a WTO-szabályoknak való megfelelését;
E. mivel a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának 2016 után hatályban maradó rendelkezései jogi alapot biztosítanak arra, hogy 2016 után a Kínából származó behozatalra nem szabványos módszert alkalmazzanak;
F. mivel – a kínai gazdaságra gyakorolt állami befolyás jelenlegi mértékéből adódóan – a cégek árra, költségekre, outputra és inputra vonatkozó döntései nem felelnek meg a kínálatot és a keresletet tükröző piaci jelzéseknek;
G. mivel Kína a csatlakozási jegyzőkönyvében többek között kötelezettséget vállalt annak lehetővé tételére, hogy az ország által alkalmazott valamennyi árat piaci erőviszonyok határozzák meg, és mivel az EU-nak biztosítania kell, hogy Kína teljes mértékben megfeleljen a WTO-megállapodás alapján fennálló kötelezettségeinek;
H. mivel Kína többletkapacitásai máris jelentős szociális, gazdasági és környezeti következményekkel járnak az EU-ban, amit jól mutat például az uniós acélágazatra – különösen az Egyesült Királyságban – a közelmúltban gyakorolt káros hatás, és mivel a piacgazdasági státusz megadásának jelentős szociális hatásai lehetnek az uniós munkahelyekre nézve;
I. mivel a jelenleg hatályos 73 uniós dömpingellenes intézkedésből 56 vonatkozik a kínai behozatalra;
J. mivel a Kínának esetleg megadandó piacgazdasági státusszal kapcsolatosan nemrég végrehajtott nyilvános konzultáció további hasznos információkat szolgáltathat a kérdés kezeléséhez;
K. mivel a Bizottság 2012. október 10-i, „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című közleménye azt tűzi ki célul, hogy az ipar az EU GDP-jéhez való hozzájárulása 2020-ra elérje a 20%-ot;
1. újólag felhívja a figyelmet az EU Kínával való partnerségének fontosságára, melyben fontos szerep jut a szabad és tisztességes kereskedelemnek és beruházásoknak;
2. hangsúlyozza, hogy Kína nem piacgazdaság, és hogy a piacgazdaságok meghatározása céljából az EU által felállított öt kritérium még nem teljesült;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy egyeztessen – a következő G7 és G20 csúcstalálkozó keretében is – az EU legnagyobb kereskedelmi partnereivel arról, hogy miképpen lehetne a legmegfelelőbben elérni azt, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza valamennyi, 2016 után érvényben maradó rendelkezésének jogi érvénye nemzeti eljárásaikban is maradéktalanul megjelenjen, valamint hogy ellenezze a piacgazdasági státusz Kínának való bármely egyoldalú megadását;
4. hangsúlyozza, hogy a következő EU-Kína csúcstalálkozón meg kell vitatni a piacgazdasági státusz kérdéskörét;
5. felhívja a Bizottságot, hogy vegye kellőképpen figyelembe az uniós iparágak, a szakszervezetek és más érintett szereplők által kifejezett aggodalmakat, amelyek az uniós munkahelyekre, a környezetre, a szabványokra és a fenntartható gazdasági fejlődésre, illetve az uniós ipar egészére gyakorolt hatásokra vonatkoznak valamennyi érintett gyártási ágban, és ebben az összefüggésben gondoskodjon az uniós munkahelyek védelméről;
6. meggyőződése, hogy mindaddig, amíg Kína nem teljesíti az ország piacgazdasággá minősítéshez szükséges öt uniós feltételt, az EU-nak nem szabványos módszert kell alkalmaznia a kínai behozatallal kapcsolatos dömpingellenes és szubvenció-ellenes vizsgálatok során az ár-összehasonlíthatóság meghatározásakor, teljes mértékben követve és tiszteletben tartva a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azokat a részeit, amelyek elegendő teret hagynak a nem szabványos módszer alkalmazására; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő ennek az elvnek megfelelő javaslatot;
7. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az EU piacvédelmi eszközeinek általános reformjára van szükség annak garantálása érdekében, hogy az uniós ipar – a WTO szabályainak megfelelően – Kína és más kereskedelmi partnerek egyenlő feleként léphessen fel; felszólítja a Tanácsot, hogy mielőbb jusson megállapodásra a Parlamenttel az uniós piacvédelmi eszközök modernizálásával kapcsolatban;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL L 343., 2009.12.22., 51. o.