Közös állásfoglalási indítvány - RC-B8-1159/2016Közös állásfoglalási indítvány
RC-B8-1159/2016

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az észak-iraki/moszuli helyzetről

26.10.2016 - (2016/2956(RSP))

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban benyújtva
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
ECR (B8-1159/2016)
EFDD (B8-1160/2016)
S&D (B8-1161/2016)
ALDE (B8-1165/2016)
PPE (B8-1166/2016)

Lars Adaktusson, Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Esther de Lange, György Hölvényi, Michèle Alliot-Marie, László Tőkés a PPE képviselőcsoport nevében
Clara Eugenia Aguilera García, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Zigmantas Balčytis, Hugues Bayet, Brando Benifei, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Nicola Caputo, Andrea Cozzolino, Andi Cristea, Miriam Dalli, Nicola Danti, Isabella De Monte, Doru-Claudian Frunzulică, Elena Gentile, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Michela Giuffrida, Ana Gomes, Cătălin Sorin Ivan, Liisa Jaakonsaari, Eva Kaili, Afzal Khan, Jeppe Kofod, Cécile Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar, Krystyna Łybacka, Vladimír Maňka, Costas Mavrides, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Victor Negrescu, Demetris Papadakis, Pina Picierno, Tonino Picula, Miroslav Poche, Liliana Rodrigues, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Daciana Octavia Sârbu, Monika Smolková, Tibor Szanyi, Claudia Țapardel, Marc Tarabella, Elena Valenciano, Julie Ward, Boris Zala, Carlos Zorrinho az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Mark Demesmaeker, Arne Gericke, David Campbell Bannerman, Ryszard Czarnecki, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Raffaele Fitto, Anna Elżbieta Fotyga, Branislav Škripek, Ruža Tomašić, Notis Marias, Monica Macovei, Angel Dzhambazki az ECR képviselőcsoport nevében
Javier Nart, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Marielle de Sarnez, Gérard Deprez, José Inácio Faria, María Teresa Giménez Barbat, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Alexander Graf Lambsdorff, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Hannu Takkula, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Paavo Väyrynen, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Rolandas Paksas, Beatrix von Storch az EFDD képviselőcsoport nevében
Helmut Scholz


Eljárás : 2016/2956(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
RC-B8-1159/2016
Előterjesztett szövegek :
RC-B8-1159/2016
Elfogadott szövegek :

Az Európai Parlament állásfoglalása az észak-iraki/moszuli helyzetről

(2016/2956(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az iraki helyzetről szóló, 2014. február 27-i[1], az Irakban és Szíriában kialakult helyzetről, az ISIS által indított offenzíváról, többek között a kisebbségek üldözéséről szóló, 2014. szeptember 18-i[2], az Irakban és Szíriában, különösen az ISIS-szel összefüggésben kialakult humanitárius válságról szóló, 2015. február 12-i, az ISIS/Dáis által a közelmúltban a Közel-Keleten, elsősorban az asszírok ellen végrehajtott támadásokról és emberrablásokról szóló 2015. március 12-i[3], valamint a vallási kisebbségekhez tartozóknak az úgynevezett „ISIS/Dáis” általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról szóló, 2016. február 4-i[4] állásfoglalására,

–  tekintettel az EU Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájáról szóló, 2016. május 23-i, az Irakról szóló, 2015. december 14-i, az EU Szíriára és Irakra, valamint az ISIS/ Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájáról szóló, 2015. március 16-i, az ISIS/Dáis által Szíriában és Irakban előidézett válságról szóló, 2014. október 20-i, az Irakról és Szíriáról szóló, 2014. augusztus 30-i, a Szíriáról szóló, 2014. április 14-i és 2015. október 12-i, valamint az Irakról szóló, 2014. augusztus 15-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–   tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2016. január 27-i, a Szíriában és Irakban tartózkodó külföldi harcosokról szóló, 2091(2016). sz. határozatára,

–  tekintettel a Moszul stabilizációja érdekében összehívott, 22 ország, az ENSZ, az EU és az Arab Liga részvételével, Franciaország és Irak társelnökletével Párizsban megtartott 2016. október 20-i miniszteri találkozóra, amelynek célja az volt, hogy tervet dolgozzon ki a polgári lakosság védelme, a segélyek szétosztása és az ISIS/Dáis uralma alól újonnan felszabadított területek kormányzásával kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Alapokmányára és a népirtás, az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények, valamint az agresszió bűntette tekintetében a joghatóságra vonatkozó rendelkezéseire,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az iraki hadsereg az ISIS/ Dáis elleni nemzetközi koalíció, a kurd regionális kormány Pesmerga erői és a népi mobilizációs egységek támogatásával megkezdte a második legnagyobb iraki város, Moszul, illetve a „moszuli folyosóban” fekvő számos város és falu ISIS/Dáis alóli felszabadítását;

B.  mivel az ISIS/Dáis drákói rezsimet kényszerített Moszulra; mivel azok a lakosok, akiknek legutóbb sikerült elmenekülniük, arról számoltak be, hogy az emberek éheznek, és kétségbeesetten várják, hogy felszabadítsák őket;

C.   mivel a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár, valamint a tágabb régió (káldeus, szír, asszír) keresztények, jeziditák, szunnita és sííta arabok, kurdok, sabak, türkmén, kakae, szábeus-mandeus és más kisebbségek ősi lakhelye, ahol a külső erőszak és üldöztetés időszakai ellenére évszázadok óta az általános pluralizmus, a stabilitás és a közösségek közötti együttműködés szellemében éltek egészen e század elejéig, amikor az ISIS/Dáis 2014-ben elfoglalta a régió nagy részét;

D.  mivel Moszul városa olyan többnemzetiségű város, ahol szunnita arab többség és káldeusok/szírek/asszírok, kurdok, jeziditák, sabakok, kakaék és türkmének (síiták és szunniták) élnek egymás mellett; mivel a várost övező területet is etnikai-vallási sokszínűség jellemzi: a Ninivei-fennsíkon keresztények, a Szindzsár-hegységben jeziditák, Tal Afar körül pedig muszlim türkmének tömörülnek; mivel az iraki keresztények 2003-ban több mint 1,5 millióan voltak, de számuk mára alig éri el a 200–350 ezer főt, és közülük sokan szegénységben élnek; mivel a keresztények és más kisebbségek jelenléte Irakban hagyományosan nagy társadalmi jelentőséggel bír, ugyanis fontos szerepük van a politikai stabilitás megőrzésében, és mivel e kisebbségek eltűnése a régióból tovább fokozza majd a destabilizálódást;

E.   mivel a Parlamenthez, amely 2016. február 4-én elismerte, hogy az ISIS/Dáis népirtást követ el a keresztények és jeziditák, valamint más vallási és etnikai kisebbségek ellen, csatlakozott az Európa Tanács, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, az Egyesült Államok Kongresszusa, az Egyesült Királyság Parlamentje, az ausztrál parlament és más nemzetek és intézmények, és elismerik, hogy az ISIS/Dáis az iraki vallási és etnikai kisebbségek ellen atrocitásokat, többek között háborús bűncselekményeket, emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást követ el;

F.  mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2014 óta a háború miatt mintegy 3,3 millió iraki kényszerült lakóhelyének elhagyására, és Moszulban több mint 1,5 millió embert fenyeget ennek közvetlen veszélye a terület visszafoglalását célzó művelet közvetlen következményeként;

G.  mivel az UNHCR-nek öt tábora áll nyitva és készen arra, hogy menedéket adjon 45 000, Moszulból és a környező területekről elmenekülő embernek, és a tervek szerint a szervezet a következő hetekben összesen 11, 120 000 ember befogadására képes ilyen táborral fog rendelkezni, ha sikerül a frontvonaltól távol, biztonságos helyeken erre a célra területeket elkülöníteni; mivel az UNHCR moszuli reagálási költségvetési keretének jelenleg csak alig több mint 38 %-a áll rendelkezésre; mivel nemcsak a kezdeti előkészületeket kell finanszírozni, hanem a jelentős mértékű lakóhelyelhagyást is, ami akár egész télen is eltarthat;

H.  mivel minden lakóhelye elhagyására kényszerült vagy erőszakkal kitelepített személy számára biztosítani kell a szükséges biztonsági feltételeket annak érdekében, hogy érvényesíthesse azon jogát, hogy hazájába mihamarabb visszatérhessen;

I.  mivel az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás szerinti Együttműködési Tanács 2016. október 18-án Brüsszelben tartotta második ülését, hogy megvitassa Irak közvetlen humanitárius, illetve a stabilitást érintő nehézségeit; mivel az EU eddig 134 millió euró humanitárius segélyt biztosított Irakban, és ebből 50 millió eurót Moszulban;

J.   mivel a biztonságot minden közösség számára biztosítani kell, ideértve a káldeusokat/szíreket/asszírokat ás másokat, akik veszélyben vannak a Ninivei-fennsíkon;

K.   mivel az iraki alkotmány 2. cikke „garantálja a minden embert teljes mértékben megillető vallásszabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát”;

L.   mivel az iraki alkotmány 125. cikke garantálja „a különböző nemzetiségek, a türkmének, káldeusok, asszírok és az ország részét képező minden más népcsoport adminisztratív, politikai, kulturális és oktatási jogait”; mivel Hajder al-Abádi iraki miniszterelnök 2015. április 15-én kijelentette, hogy „ha nem hajtjuk végre a decentralizációt, az ország szétesik. Véleményem szerint a decentralizációnak nincsenek korlátai”;

M.   mivel a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár őslakos közösségeinek a szövetségi Iraki Köztársaság keretén belüli maximális autonómiája és biztonságuk védelme helyreállítaná és megőrizné a régió őslakos népeit megillető alapvető emberi jogokat, a tulajdonjogokat is ideértve;

1.  határozottan támogatja a Moszul ISIS/Dáis alóli felszabadítása céljából indított iraki műveleteket; a műveleteket az ISIS/ Dáis tartós felszámolását célzó jelenlegi globális erőfeszítések döntő elemének tartja; hangot ad bizakodásának, hogy Irak győzedelmeskedik a közös ellenség elleni harcban és felszabadítja Moszult és az ország többi részét az ISIS/ Dáis uralma alól;

2.  újólag megerősíti Irak függetlensége, területi integritása és szuverenitása, illetve ahhoz fűződő joga melletti kiállását, hogy mindezek megőrzése érdekében megtegye a szükséges lépéseket;

3.  aggasztónak tartja a regionális szereplők közötti közelmúltbeli feszültségeket; felszólít Irak területi integritásának és szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartására, és arra, hogy az iraki kormány hozzájárulása nélkül ne kerüljön sor semmilyen katonai fellépésre Irakban; hangsúlyozza az Irak és a régió országai közötti párbeszéd előmozdításának fontosságát egy biztonságosabb Közel-Kelet megteremtése érdekében;

4.  emlékeztet arra, hogy az iraki hatóságoknak konkrét lépéseket kell tenniük a katonai műveletek során a polgári lakosság védelme érdekében, többek között a milíciák hatékony vezetése és irányítása és minden lehetséges óvintézkedés megtétele révén, amelyek célja a polgári áldozatok és az emberi jogok megsértésének elkerülése a támadások során; hangsúlyozza, hogy a műveletek során a helyszíni erőknek tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius és emberi jogi rendelkezéseket;

5.   támogatja az Iraki Köztársaságot és népét abban, hogy elismerje a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár régióiban lévő politikailag, társadalmilag és gazdaságilag életképes és fenntartható tartományt, összhangban őslakos népeinek önrendelkezésre vonatkozó jogszerű megnyilvánulásaival;

6.   hangsúlyozza, hogy a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár lakóhelyük elhagyására kényszerített őslakos népeit – akik közül sokan Irakon belül kényszerültek új lakóhelyet keresni – megilleti a jog, hogy visszatérjenek őseik földjére, és ezt a jogot az iraki kormány politikai prioritásának kell tekinteni, amelyet támogat az Unió, annak tagállamai és a nemzetközi közösség; hangsúlyozza, hogy az Iraki Köztársaság kormánya és a regionális kurd kormány támogatásával maradéktalanul vissza kell állítani e népek alapvető emberi jogait, ideértve tulajdonjogaikat is, amelyeknek hatálytalanná kell tenniük bárki más tulajdonjog iránti igényét;

7.   hangsúlyozza, hogy a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár őslakos népeinek – a keresztényeknek (káldeusoknak, szíreknek, asszíroknak), jeziditáknak, türkméneknek és másoknak – az Iraki Köztársaság szövetségi struktúráján belül joguk van a biztonsághoz, a védelemhez és az önrendelkezéshez;

8.  határozottan elítéli az ISIS/Dáis által Irakban alkalmazott folyamatos erőszakot és tömeges kivégzéseket; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelentések rendszeresen arról számolnak be, hogy az ISIS/Dáis a gyermekeket, az időseket, a nőket és a kiszolgáltatott személyeket emberi pajzsként használja a jelenleg zajló északi-iraki felszabadító hadművelet ellen;

9.   tudomásul veszi az ENSZ humanitárius koordinátorának a megfelelő finanszírozás hiányával kapcsolatos riasztását a moszuli offenzíva következtében kialakuló, minden korábbinál súlyosabb lehetséges humanitárius vészhelyzet küszöbén; üdvözli az Unió iraki szerepvállalását, nevezetesen a humanitárius segítségnyújtásra irányuló korábbi erőfeszítéseit, valamint a rögtönzött robbanószerkezetek eltávolítását, ami elengedhetetlen a menekültek és a belső menekültek gyors visszatérése szempontjából; mindazonáltal sürgősen felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy fokozzák a felszabadult területek stabilizálására irányuló erőfeszítéseiket;

10. sürgeti az iraki kormányt és nemzetközi partnereit, hogy tekintsék elsődleges fontosságúnak az Iraki Köztársaság vitatott belső határaival kapcsolatos kérdések békés rendezését;

11. felhívja a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy az ellenségeskedés során és azt követően tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, valamint a konfliktus során tartsák magukat az arányosság, a különbségtétel és az elővigyázatosság elveihez; sürgeti a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy nyissanak humanitárius folyosókat a konfliktus elől menekülő polgári lakosság számára, elkerülve azt, hogy Moszulban rekedjenek és az ISIS/Dáis élő pajzsként használja őket, gondoskodjanak a biztonsághoz és a humanitárius segítséghez való hozzáférésről, valamint a nemzeti és nemzetközi normáknak megfelelően biztosítsanak támogatást és védelmet a polgári lakosságnak a biztonsági átvilágítás során, különösen annak érdekében, hogy a családokat ne szakítsák szét és ne kerüljenek veszélybe a gyermekek, továbbá építsenek ki egy harmadik felet bevonó nyomon követési ENSZ- mechanizmust; szorgalmazza konkrétan az összes elővigyázatossági lépés meghozatalát, amelyekkel garantálni lehet, hogy a bombázásokban ne sérüljenek a gyermekek és családjaik, minimális legyen az áldozatok száma, valamint megóvják a polgári infrastruktúrát, különösen az iskolákat és a kórházakat;

12.  sürgeti az Iraki Köztársaságban az ISIS/Dáis ellen küzdelmet folytató valamennyi szereplőt, hogy alakítsanak ki fenntartható, hosszú távú és inkluzív politikai együttműködést és párbeszédet, hogy biztosítsák a radikális és szélsőséges mozgalmaktól mentes Irak alapjait; felszólítja az Uniót és tagállamait, a Dáis elleni nemzetközi koalíciót, a nemzetközi közösséget és a nemzetközi szereplőket, hogy működjenek együtt az Iraki Köztársaság nemzeti és regionális kormányaival a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár biztonságát garantáló fenntartható megoldás megvalósítása érdekében;

13.  felszólítja az Európai Uniót, az Egyesült Nemzeteket és a nemzetközi közösség egészét, hogy működjenek együtt az Iraki Köztársaság nemzeti és regionális kormányaival a lakóhelyük elhagyására kényszerült valamennyi iraki, illetve etnikai vagy vallási kisebbség reintegrációjának felügyelete érdekében;

14. felszólítja az EKSZ-t, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy nyújtsanak gyakorlati és diplomáciai támogatást a térség konfliktus utáni, fenntartható és inkluzív struktúrájának a régió őshonos lakói általi politikai úton történő előterjesztéséhez, különös tekintettel egy, a Ninivei-fennsíkot, Szindzsárt és Tal Afart magában foglaló autonóm tartomány lehetőségére; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az összehangolt humanitárius fellépésbe vonják be a vallási alapú segélyszervezeteket, különösen a lakóhelyük elhagyására kényszerült etnikai és vallási kisebbségek esetében;

15. bátorítja az Uniót és tagállamait, valamint a nemzetközi közösséget, hogy nyújtsanak technikai segítséget az iraki kormány számára egyrészt azon határozat végrehajtásában, melynek értelmében a 2014. január 21-i kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően létrehozza a Ninivei-fennsík Tartományt, másrészt a decentralizáció továbbvitelében, többek között Tal Afar és Szindzsár tartományok létrehozása, valamint az új tartományi közigazgatásokban rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatásának támogatása révén;

16. felszólítja az EKSZ-t, hogy ajánlja fel jószolgálatát a kurdisztáni regionális kormánnyal és az iraki kormánnyal a felszabadulást követően folytatott tárgyalásokhoz annak biztosítására, hogy a régió etnikai kisebbségi csoportjai, nevezetesen a keresztény (káldeus/szír/asszír), valamint a jezidita, a türkmén, a sabak és a kakae csoportok megkapják az őket megillető legitim jogokat, és részt vehessenek az új közigazgatási berendezkedésben, az említett csoportok közötti újabb belső konfliktusok kitörésének megelőzése reményében;

17. bátorítja az uniós tagállamokat, hogy az iraki kormánnyal együttműködve a helyi biztonsági erőket vegyék fel a támogatásra jogosult csoportok jegyzékébe; úgy véli, hogy a helyi biztonsági erők közé kell tartozniuk azoknak a helyi erőknek, amelyek elkötelezettek a Ninivei-fennsík, Tal Afar és Szindzsár rendkívül kiszolgáltatott etnikai és vallási kisebbségi közösségeinek dzsihádista szalafizmussal szembeni védelme iránt;

18. emlékeztet arra, hogy a polgári lakosság életének megóvása és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása a megbékélés és a fejlődés alapvető politikai sarokköve és a gyűlölet és a megosztottság felszámolásának egyetlen útja, valamint rendkívül fontos a közösségek közötti feszültségek csillapítása, valamint a stabil és prosperáló Irak megalapozása szempontjából;

19. sürgeti az iraki vezetésű katonai koalíciót, hogy az elszámoltathatóság biztosítása érdekében tegye meg az összes szükséges lépést az ISIS/Dáis által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények bizonyítékainak megőrzése érdekében;

20. hangsúlyozza a biztonság időben történő és eredményes biztosításának életbevágó fontosságát valóban biztonságos, állandó védelem alatt álló útvonalakkal, többek között aknamentesítéssel, illetve a jogállamiság és az alapvető szolgáltatások – például egészségügy, villamos áram és oktatás – helyreállításával a felszabadított területeken; figyelmeztet arra, hogy az alapvető szolgáltatások, a biztonság, valamint a kiváltó okokkal és a szociális kohézióval foglalkozó, hosszú távú stratégia biztosításának elmulasztása a szélsőséges csoportok újbóli felbukkanásához vezethet; ezért szorgalmazza, hogy legyen erőteljes kapcsolat a humanitárius segélyek és a fejlesztési együttműködés között annak biztosítása érdekében, hogy a humanitárius célú segélyek Irak stabilitásának, ellenálló képességének és fejlődésének támogatásává alakuljanak át;

21.  hangsúlyozza Moszul jelentőségét Irak egésze számára, és szorgalmazza, hogy a kisebbségek képviselettel rendelkezzenek az új moszuli igazgatásban; hangsúlyozza az etnikai és vallási kisebbségek legitim jogát a politikai részvételhez és tulajdonjogaik helyreállításához; felszólít az olyan különböző etnikai és vallási kisebbségek – különösen a Szindzsár-hegységben élő jeziditák, a Ninivei-fennsíkon élő káldeusok, szírek és asszírok, valamint a Tel Afarban és a kirkuki kormányzóság egyes részein élő türkmének – békés egymás mellett élésére és jogaik maradéktalan tiszteletben tartására, amelyek hagyományosan erős jelenléttel bírnak és békésen éltek egymás mellett; felszólít a lakóhelyüket elhagyni kényszerült menekültek biztonságos hazatérésének garantálását célzó intézkedések meghozatalára;

22. sürgeti az iraki kormányt, hogy az Unió és tagállamai támogatása mellett biztosítson eszközöket a korábban az ISIS/Dáis által elfoglalt területek aknamentesítésére, és működjön együtt a kisebbségeket képviselő helyi tanácsokkal a működőképes koordináció biztosítása és azon késedelmek elkerülése érdekében, amelyek megakadályoznák a menekültek és belső menekültek hazatérését;

23. hangsúlyozza, hogy tovább kell folytatni a harcot az iszlám dzsihádista ideológiák – köztük az ISIS/Dáis által elkövetett bűncselekményekre teológiailag és politikailag uszító szalafista dzsihádizmus – régiós és azon túli továbbterjedésének megállításáért; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy sürgessék az Irakban, Szíriában, Líbiában és máshol az ISIS/Dáis harcosai által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalását;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális kormánynak, valamint az ENSZ főtitkárának.