KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Indonéziáról, nevezetesen Hoszea Jeimo és Iszmael Alua ügyéről
18.1.2017 - (2017/2506(RSP))
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
S&D (B8-0072/2017)
ECR (B8-0073/2017)
Verts/ALE (B8-0077/2017)
EFDD (B8-0079/2017)
ALDE (B8-0083/2017)
PPE (B8-0088/2017)
Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Jeroen Lenaers, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Tomáš Zdechovský, Krzysztof Hetman, Pavel Svoboda, Ivan Štefanec, Brian Hayes, Jaromír Štětina, Bogdan Brunon Wenta, Marijana Petir, Eduard Kukan, Tunne Kelam, Lefteris Christoforou, Ivana Maletić, Željana Zovko, Dubravka Šuica, Thomas Mann, Csaba Sógor, Luděk Niedermayer, Michaela Šojdrová, Therese Comodini Cachia, Joachim Zeller, Anna Záborská, Lorenzo Cesa, József Nagy, Romana Tomc, Adam Szejnfeld, Ivica Tolić, Eva Paunova, Laima Liucija Andrikienė, Claude Rolin, Andrey Kovatchev, Jiří Pospíšil, Roberta Metsola, Patricija Šulin, Lars Adaktusson, Deirdre Clune, György Hölvényi, David McAllister, László Tőkés, Seán Kelly, Giovanni La Via a PPE képviselőcsoport nevében
Pier Antonio Panzeri, Ana Gomes az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Mark Demesmaeker, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Karol Karski, Anna Elżbieta Fotyga, Branislav Škripek, Jana Žitňanská, Notis Marias, Ruža Tomašić, Raffaele Fitto, Angel Dzhambazki, Valdemar Tomaševski, Monica Macovei az ECR képviselőcsoport nevében
Javier Nart, Pavel Telička, Dita Charanzová, Izaskun Bilbao Barandica, Ilhan Kyuchyuk, Beatriz Becerra Basterrechea, Filiz Hyusmenova, Petras Auštrevičius, Louis Michel, Marielle de Sarnez, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, María Teresa Giménez Barbat, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, António Marinho e Pinto, Urmas Paet, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Hannu Takkula, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Paavo Väyrynen, Cecilia Wikström, Nedzhmi Ali, Valentinas Mazuronis az ALDE képviselőcsoport nevében
Barbara Lochbihler, Heidi Hautala, Bodil Valero, Ernest Urtasun, Bronis Ropė, Davor Škrlec, Igor Šoltes, Maria Heubuch a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Isabella Adinolfi az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Indonéziáról, nevezetesen Hoszea Jeimo és Iszmael Alua ügyéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Indonéziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2014. február 26-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a 2014. május 1-jén hatályba lépett EU–Indonézia partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM),
– tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője2015. május 23-i nyilatkozatára az Indonéziában végrehajtásra váró további kivégzések kilátásairól,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a tervezett indonéziai kivégzésekről szóló 2016. július 27-i nyilatkozatára,
– tekintettel a 2016. június 28-i EU–Indonézia emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel a közös stratégiai célokat szolgáló ASEAN–EU globális partnerség előmozdításáról szóló 2016. október 14-i bangkoki nyilatkozatra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,
– tekintettel a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Indonézia 2006-ban ratifikált,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1987. évi ENSZ-egyezményre,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel Indonézia a világ negyedik legnépesebb nemzete, harmadik legnagyobb demokráciája, legnagyobb muzulmán többségű országa, ahol több millióan más vallásokat követnek, és sokszínű társadalmát 255 millió, különböző etnikumú, nyelvű és kultúrájú polgár alkotja;
B. mivel Indonézia fontos partner az EU számára; mivel az Uniót erős kapcsolatok fűzik a G20 csoportba tartozó Indonéziához; mivel az EU és Indonézia azonos értékeket vall az emberi jogok, a kormányzás és a demokrácia tekintetében;
C. mivel az első miniszteri szintű stratégiai párbeszéd során (2016. április 8-án) Indonézia külügyminisztere és az alelnök/főképviselő közösen kinyilvánították azon döntésüket, hogy „a partnerség új szintjére emelik” az EU és Indonézia közötti viszonyt;
D. mivel 2016. december 19-én békés politikai tevékenységeket követően őrizetbe vették Hoszea Jeimo és Iszmael Alua pápuai politikai aktivistákat, akik ellen az indonéz büntető törvénykönyv szerint „lázadás” címén emeltek vádat; mivel 2017. január 11-én Hoszea Jeimót és Iszmael Aluát óvadék ellenében szabadlábra helyezték; mivel az ügyben a jogi eljárás folytatódik; mivel elítélésük esetén a két aktivistára életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható;
E. mivel Dzsoko Widodo elnök változást ígért a pápuaiaknak, amelynek kezdetét „egy jobb Pápuáért folytatott nyílt párbeszéd” jelzi, és vállalta, hogy megszünteti az erőszak aránytalan alkalmazását és az emberi jogi visszaéléseket; mivel az elnök 2014-es megválasztása óta négy alkalommal látogatott el Pápuára; mivel a megbékélésre irányuló gesztusként nemrégiben elrendelte nagyszámú pápuai fogva tartott szabadon bocsátását;
F. mivel Dzsakarta kormányzója, Baszuki Tjahadzsa Purnama – becenevén Ahok – ellen bírósági tárgyalás van folyamatban, amelyet egyes vallási csoportok kezdeményeztek az iszlám megsértésének vádjával; mivel 2016 októbere óta az iszlamista csoportokat tömörítő, MUI Fatvát Őrző Nemzeti Mozgalom (GNPF-MUI) elnevezésű koalíció, ezen belül az Iszlám Védelmezőinek Frontja (Front Pembela Islam, FPI) három felvonulást szervezett, amelyen szorgalmazta Ahok bebörtönzését;
G. mivel a gondolatszabadság, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a vallásszabadság, az önkényes letartóztatás vagy őrizetben tartás elkerüléséhez való jog, valamint a kínzás elkerüléséhez való jog alapvető és elidegeníthetetlen jogok és szabadságok;
H. mivel Indonézia 2013-ben újra bevezette a halálbüntetést, és több elítéltet kivégeztek;
1. nagyra értékeli az EU és Indonézia közötti erős kapcsolatot, és ismételten hangsúlyozza a két fél közötti erős és régóta fennálló politikai, gazdasági és kulturális kötelékek fontosságát;
2. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Indonéziában erősödik a türelmetlenség az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel szemben; határozottan elítéli a kisebbségekkel szembeni erőszak, zaklatás és megfélemlítés alkalmazására irányuló valamennyi cselekményt, valamint e cselekmények büntetlenül maradását, és elítéli a hatályos szabályozással való visszaélés azon eseteit, amelyeknek célja a vallási kisebbségek, hagyományos vallások, valamint az etnikai és a szexuális kisebbségek tagjainak hátrányos megkülönböztetése, üldözése és bebörtönzése;
3. üdvözli Indonéziának a toleráns társadalom és a vallások közötti párbeszéd előmozdításán alapuló, az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel kapcsolatos meglátásait és e tekintetben szerzett tapasztalatait; rámutat Indonéziának az ország demokráciájának fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tett erőfeszítéseire, és emlékeztet jelmondatára: „egyesülve a sokféleségben”; hangsúlyozza, hogy szükség van valamennyi emberi jog, különösen a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok jogai védelmének biztosítására, garantálva a megkülönböztetésmentességet a vallás és a meggyőződés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadsága gyakorlása során;
4. üdvözli az Európai Unió és Indonézia közötti, folytatódó emberi jogi párbeszédet, amelyet 2010-ben hoztak létre; üdvözli az EU és Indonézia között a kérdések széles köre tekintetében folytatott szoros együttműködést; hangsúlyozza, hogy az EU és Indonézia megállapodott abban, hogy konkrét együttműködési projekteket folytat számos területen, többek között az igazságszolgáltatáshoz való jog és a büntetőpolitika, az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés, a migránsok jogai, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége, valamint a fogyatékossággal élő személyek, illetve a kisebbségekhez és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek jogai területén;
5. emlékeztet arra, hogy az indonéziai emberi jogi helyzet javítása az EU–Indonézia PEM egyik prioritása;
6. üdvözli, hogy Indonézia jó kapcsolatokat ápol szomszédaival, és aktív szerepvállalással támogatja az ENSZ munkáját;
7. arra buzdítja Indonézia kormányát, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a békés aktivisták jogai védelmet élvezzenek, és kedvező környezet teremtődjön a szólásszabadság és a békés tüntetés szabadsága megvalósításához;
8. üdvözli Hoszea Jeimo és Iszmael Alua óvadék ellenében történő, 2017. január 11-i szabadlábra helyezését; rámutat arra, hogy az ügyben a jogi eljárás folytatódik; felhívja az EU indonéziai küldöttségét, hogy kövesse nyomon e jogi eljárást;
9. kéri az indonéziai hatóságokat, hogy vegyék fontolóra, hogy ejtsék a vádakat Hoszea Jeimo, Iszmael Alua és más olyan lelkiismereti foglyok ügyében, akik ellen a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joguk békés gyakorlása miatt emeltek vádat;
10. sürgeti az indonéz hatóságokat és a pápuai helyi hatóságokat, hogy hajtsanak végre azonnali és hatékony intézkedéseket a jogaikat gyakorló békés politikai aktivisták biztonságának és védelmének biztosítására; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a Pápuán élők büntetéstől, megtorlástól vagy megfélemlítéstől való félelem nélkül, szabadon kifejezhessék gondolataikat és véleményüket;
11. határozottan elítél minden erőszakos és terrorcselekményt, és részvétét fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak;
12. aggodalommal veszi tudomásul az Ahok ellen indított istenkáromlási ügyet; hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a gondolatszabadság a lelkiismereti szabadság és vallásszabadság a nemzetközi ember jog védelme alatt áll;
13. felhívja Indonézia hatóságait, hogy helyezzék hatályon kívül az ország büntető törvénykönyve 156. és 156(a). cikkét, töröljék a büntető törvénykönyv felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat aktuális tervezetében (RUU Revisi KUHP) szereplő, istenkáromlásra vonatkozó rendelkezéseket, az elektronikus tájékoztatásról és tranzakciókról szóló törvényt és a lázadásra vonatkozó jogszabályokat (különös tekintettel a büntető törvénykönyv 106. és 110. cikkére), és valamennyi jogszabályt hozzák összhangba Indonéziának a nemzetközi emberi jogi jogszabályok értelmében – különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, valamint a véleménynyilvánításhoz és a nyilvános gyülekezéshez való jog tekintetében fennálló kötelezettségeivel; rámutat arra, hogy az emberek akár öt évre is bebörtönözhetők „rágalmazás” vádjával;
14. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az indonéz kormány a vallási közösségeket hátrányosan megkülönböztető vagy ellenük erőszakos cselekményeket elkövető személyek vagy csoportok felderítése, letartóztatása és bíróság elé állítása révén megvédje Indonézia vallási türelemmel és pluralizmussal kapcsolatos hagyományait;
15. aggodalmát fejezi ki az LMBTI-ellenes szólamok erősödése miatt, ami számos fenyegetést és erőszakos támadást eredményezett az LMBTI-közösséget képviselő nem kormányzati szervezetekkel, aktivistákkal és magánszemélyekkel szemben; felhívja a kormányt és a törvényhozókat, hogy tartózkodjanak az LMBTI-személyek jogainak további korlátozásától, és gondoskodjanak véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságuk garantálásáról;
16. sajnálatát fejezi ki a halálbüntetés visszaállítása miatt; felhívja a hatóságokat, hogy vezessenek be moratóriumot valamennyi halálbüntetés végrehajtása tekintetében, a halálbüntetés eltörlése céljából;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Indonézia kormányának és parlamentjének, az ASEAN főtitkárának, az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0141.