KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Etiópiáról, nevezetesen Dr. Merera Gudina ügyéről
17.5.2017 - (2017/2682(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
ECR (B8-0369/2017)
EFDD (B8-0371/2017)
Verts/ALE (B8-0373/2017)
S&D (B8-0374/2017)
PPE (B8-0376/2017)
ALDE (B8-0377/2017)
Cristian Dan Preda, Tunne Kelam, Elmar Brok, Deirdre Clune, Pavel Svoboda, Jarosław Wałęsa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Milan Zver, Krzysztof Hetman, Dubravka Šuica, Sven Schulze, Stanislav Polčák, Michaela Šojdrová, Lefteris Christoforou, Marijana Petir, Ivan Štefanec, Tomáš Zdechovský, Eva Maydell, Csaba Sógor, Adam Szejnfeld, Sandra Kalniete, Patricija Šulin, Brian Hayes, Luděk Niedermayer, Elisabetta Gardini, Željana Zovko, Ivana Maletić, Laima Liucija Andrikienė, Andrey Kovatchev, Jiří Pospíšil, Roberta Metsola, Michael Gahler, Julia Pitera, Anna Záborská, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, László Tőkés, Inese Vaidere, Giovanni La Via a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Ana Gomes az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Karol Karski, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Jadwiga Wiśniewska, Branislav Škripek, Raffaele Fitto, Ruža Tomašić, Notis Marias, Monica Macovei, Angel Dzhambazki, Arne Gericke, Urszula Krupa az ECR képviselőcsoport nevében
Marietje Schaake, Izaskun Bilbao Barandica, Nedzhmi Ali, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Marielle de Sarnez, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Robert Rochefort, Jasenko Selimovic, Hannu Takkula, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Paavo Väyrynen, Cecilia Wikström, Ivo Vajgl, María Teresa Giménez Barbat az ALDE képviselőcsoport nevében
Jordi Solé, Bodil Valero, Bart Staes, Igor Šoltes, Ernest Urtasun, Davor Škrlec a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Rolandas Paksas, Beatrix von Storch, Isabella Adinolfi, Piernicola Pedicini, Laura Ferrara az EFDD képviselőcsoport nevében
Barbara Kappel
Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány Etiópiáról, nevezetesen Dr. Merera Gudina ügyéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az etiópiai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ 2015. évi Emberi Jogi Tanácsa előtt az Etiópiával kapcsolatos legújabb időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére,
– tekintettel az EKSZ azt követően kiadott sajtóközleményére, hogy Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2017. március 17-én Addisz-Abebában találkozott Hailemariam Desalegn etióp miniszterelnökkel;
– tekintettel az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság 1994. december 8-án elfogadott alkotmányára, és különösen az alapvető jogokról és szabadságokról, emberi jogokról és demokratikus jogokról szóló III. fejezet rendelkezéseire,
– tekintettel az etiópiai emberi jogi bizottságnak az etióp parlamenthez intézett 2017. április 18-i szóbeli jelentésére,
– tekintettel az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője, Stavros Lambrinidis 2017. április 10-i nyilatkozatára azt követően, hogy látogatást tett Etiópiában az emberi jogokra és kormányzásra irányuló stratégiai szerepvállalás elindítása érdekében,
– tekintettel a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára, amelyet Etiópia 1993-ban ratifikált,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az EKSZ 2015. december 23-i nyilatkozatára a közelmúltban Etiópiában történt összecsapásokról,
– tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének 2016. október 10-i nyilatkozatára arról, hogy Etiópia szükségállapotot hirdetett,
– tekintettel az EU–Etiópia közös migrációs és mobilitási programra, amelyet 2015. november 11-én írtak alá,
– tekintettel az Egyesült Államok Külügyminisztériumának 2015. december 18-i nyilatkozatára a közelmúltban Oromiában (Etiópia) történt összecsapásokról,
– tekintettel az EU–Etiópia stratégiai szerepvállalásra,
– tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,
– tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Zeid Raad el-Husszeinnek 2017. május 4-i etiópiai látogatására,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel Etiópia központi szerepet játszik a régióban, és élvezi a nyugati felajánlók és a legtöbb szomszédos állam támogatását, mert otthont ad az Afrikai Unió (AU) székhelyének, hozzájárul az ENSZ békefenntartó tevékenységeihez, valamint partnerségben áll a nyugati országokkal a biztonság és a segélyezés terén, és támogatja a szomáliai stabilitás megteremtésére és a régióban működő terrorista csoportok elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; mivel Etiópia erőteljesen elkötelezett a Szudán és Dél-Szudán közötti kapcsolatokban, és az IGAD égisze alatt béketárgyalásokat szervez;
B. mivel Etiópia 100 milliós lakosságával a jelentések szerint az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Afrikában, jelentős külföldi beruházásokat vonz, többek között a mezőgazdaságban, az építőiparban és a gyártási ágazatokban, nagy léptékű fejlesztési projektek zajlanak, például vízerőművekhez szükséges gátakat építenek és ültetvényeket hoznak létre, továbbá széles körben adnak bérbe földeket, gyakran külföldi vállalatoknak, és az ország átlagos növekedési rátája 10%-os volt az elmúlt évtized során; mivel ennek ellenére az egyik legszegényebb gazdaság, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem 632 USD; mivel 187 ország közül a 173. helyen áll a 2014. évi humán fejlettségi index skáláján;
C. mivel az Afrika szarva régióban az Ogaden és más etiópiai régiókra is kiható, kolerával és élelmiszerellátási hiánnyal járó jelenlegi humanitárius válság már sok ember halálát okozta és ezrek életét kockáztatja különösen március eleje óta; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala legnagyobb felhívását tette közzé 96,4 millió dollárért a Szudánban, Szomáliában, Etiópiában és a Közép-afrikai Köztársaságban levő 1,19 millió menekült vagy korábbi menekült megsegítésére; mivel 2017 januárjában Etiópia bejelentette, hogy a keleti területeket aszály sújtotta, amelynek következtében 5,6 millió embernek sürgős segítségre van szüksége, és az ország a nemzetközi közösség segítségét kéri; mivel 2016-os az aszály miatt 10 millió ember éhezik és több százezer állat elpusztult;
D. mivel az EU–Etiópia stratégiai szerepvállalást 2016. június 14-én írták alá; mivel tudomásul veszi az Etiópia által Afrikában és a nemzetközi közösségben játszott kulcsfontosságú szerepet, valamint az ország jelentős gazdasági növekedését és előrehaladását a millenniumi fejlesztési célok felé; mivel az EU támogatja Etiópia konstruktív szerepét az Afrika szarva régió békéjének és biztonságának megteremtésében;
E. mivel Etiópiába folyamatosan érkeznek és onnan távoznak migránsok, és mivel az országban körülbelül 800 000 menekült tartózkodik, akik főként Dél-Szudánból, Eritreából és Szomáliából érkeztek; mivel 2015. november 11-én az EU és Etiópia aláírta a közös migrációs és mobilitási programot a két fél által a migráció kérdésében folytatott együttműködés és párbeszéd megerősítése céljából;
F. mivel Etiópia aláírta a Cotonoui Megállapodást, amelynek 96. cikke az AKCS–EU-együttműködés alapvető elemeként határozza meg az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását;
G. mivel az etiópiai hatóságok számos alkalommal túlzott erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen, és emberi jogi visszaéléseket – mint üldöztetés, önkényes letartóztatások és gyilkosságok – követtek el az Oromo közösség és más etnikai csoportok tagjai ellen azok feltételezett kormányellenessége miatt; mivel az etióp kormány rendszeresen a terrorizmushoz való kötődéssel vádolja meg azokat, akik a kormány politikáját kritizálják; mivel újságírókat, bloggereket, tüntetőket és aktivistákat állítottak bíróság elé az ország terrorizmus elleni 2009-es szigorú törvényét alkalmazva;
H. mivel a helyzet 2014 áprilisának közepén romlott, amikor a kormány bejelentette az addisz-abebai integrált regionális fejlesztési tervet, amely azt javasolja, hogy terjesszék ki a létesítményeket az Oromia nemzeti regionális államhoz tartozó, városon kívüli területekre, amelyek az Addisz-Abebát körülvevő legnagyobb etiópiai régiót képezik;
I. mivel 2016. január 14-én a kormány úgy döntött, hogy megszünteti a vitatott nagyszabású városi fejlesztési tervet; mivel Addisz-Abeba kibővítésével már eddig is számos oromói mezőgazdasági termelőt telepítettek ki, szegénységbe taszítva őket;
J. mivel 2015-ben és 2016-ban Oromiában tömeges tiltakozásokra került sor a közigazgatási határnak az oromói mezőgazdasági termelők földjére történő kiterjesztése miatt, mivel az ott élő 2 millió ember a kisajátításokat nagyarányú földszerzésnek tekintette; mivel az etiópiai emberi jogi bizottság, amelynek feladata a zavargásokkal kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása, 2017. április 19-én jelentette, hogy 2016 júniusa októbere között 462 civil és a biztonsági erők 33 tagja halt meg, továbbá 338 civil és a biztonsági erők 126 tagja sebesült meg;
K. mivel 2016. október 9-én Hailemariam Desalegn etióp miniszterelnök az etióp alkotmánynak megfelelően szükségállapotot hirdetett; mivel a szükségállapot felhatalmazza a katonaságot a nemzeti biztonság megerősítésére és további megszorításokat ró ki a szólásszabadság és az információhoz jutás tekintetében; mivel 2017. március 15-én a kormány bejelentette, hogy a szükségállapottal járó számos megszorítást megszüntetett, és kijelentette, hogy a törzsvezetés többé már nem eszközölhet önkényes letartóztatásokat, illetve parancs nélkül nem végezhet házkutatásokat, továbbá a kijárási tilalom és a médiatudósításokra vonatkozó bizonyos megszorítások is megszűnnek; mivel 2017. március 29-én az etióp parlament négy hónappal egyhangúlag meghosszabbította szükségállapotot;
L. mivel 2016. november 30-án az etióp biztonsági erők Addisz-Abebában letartóztatták Dr. Merera Gudinát, az ellenzéki párt (Oromo Szövetségi Kongresszus) elnökét, azt követően, hogy november 9-én látogatást tett az Európai Parlamentben, ahol megbeszélésen vett részt más ellenzéki vezetőkkel és állítólagosan megsértette a szükségállapotot végrehajtó jogszabályt azáltal, hogy „nyomást gyakorolt a kormány ellen”, „erőszakkal fenyegette a társadalmat” és megkísérelte „megzavarni az alkotmányos rendet”; mivel megtagadták az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, és továbbra is börtönben van az ítéletre várva; mivel 2017. február 24-én Dr. Gudinát és két alperesi pertársát – Berhanu Negát és Jawar Mohammedet – az etióp büntető törvénykönyv megsértésének négy különböző esetével vádolták meg;
M. mivel más aktivistákat, újságírókat és emberijog-védőket, köztük Getachew Shiferawot (a Negere Ethiopia főszerkesztője), Yonathan Terressát (online aktivista), Fikadu Mirkanát (Oromia Rádió és TV), Eskinder Negát (prominens újságíró), Bekele Gerbát (Oromo békeaktivista) és Andargachew Tsigét (ellenzéki vezető) is letartóztattak vagy tartanak fogva;
N. mivel Etiópia a közelmúltban magas rangú emberi jogi tisztviselőket fogadott – többek között az ENSZ emberi jogi főbiztosát és Stavros Lambrinidist, az EU emberi jogi különleges képviselőjét – az emberi jogokkal és a kormányzással foglalkozó ágazati párbeszédnek az EU–Etiópia stratégiai szerepvállalás elindítása alkalmából; mivel lassú előrehaladás történt az etiópiai emberi jogi helyzet javítása terén, többek között a politikai szereplők bebörtönzését, a terrorizmus elleni törvény és a civil társadalmi szervezetekről szóló törvény folyamatos alkalmazását, valamint a szükségállapot meghosszabbítását illetően;
O. mivel május 5-én az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein kijelentette, hogy a karitatív szervezetekről és társaságokról szóló, a terrorizmus elleni és a tömegtájékoztatásról szóló etióp jogszabályok „nem tűnnek összhangban állónak a vonatkozó nemzetközi jogi normákkal, és meg kell azokat reformálni”;
1. felhívja az etióp kormányt, hogy óvadék ellenében haladéktalanul helyezze szabadlábra Dr. Gudinát, Berhanu Negát, Jawar Mohammedet és valamennyi más politikai foglyot és ejtse az ellenük felhozott összes vádat; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az ellenzékkel való párbeszéd hitelesnek tekinthető legyen, szabadon kell engedni az olyan vezető ellenzéki politikusokat, mint Dr. Merera Gudina; felhívja az EU főképviselőjét, hogy mozgósítsa az uniós tagállamokat, hogy az ENSZ vezetése alatt sürgősen indítsanak nemzetközi vizsgálatot a tüntetők meggyilkolásának hiteles, átlátható és független kivizsgálása és annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak az etióp kormányra beleegyezésének megadása céljából;
2. sürgeti az etióp kormányt, hogy folytassa a korlátozások feloldását és vessen véget a szükségállapotnak, elismerve, hogy az akadályozza a szabad véleménynyilvánítást és súlyosan korlátozza az etióp társadalommal kapcsolatos különböző és legitim nézeteket, amelyekre nagy szükség van Etiópia válságának kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy e vita hiánya veszélyezteti Etiópia stabilitását;
3. kéri az etióp hatóságokat, hogy hagyjanak fel a terrorizmus elleni (652/2009 számú) törvény alkalmazásával a törvényes békés tüntetések vagy az eltérő vélemények elnyomására; arra is felhívja az etióp kormányt, hogy vizsgálja felül a terrorizmus elleni törvényét;
4. sürgeti az etióp kormányt, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, illetve a sajtószabadságot, ahogy azt az etióp alkotmány előírja, és engedje szabadon az igazságtalanul fogva tartott újságírók és bloggereket; határozottan úgy véli, hogy a békés tüntetés a demokratikus folyamat részét képezi, és hogy minden körülmények között el kell kerülni a túlzott erőszak alkalmazását; sürgeti a kormányt, hogy megfelelően hajtsa végre az etióp Emberi Jogi Bizottságnak a közelmúltbeli erőszakos tüntetésekről szóló ajánlásait, különösen az erőszakért felelős különböző biztonsági erők tagjainak bíróság elé állítása, a bizonyos nemzetiségű személyek elleni célzott támadások megakadályozása és az állampolgárok igazságszolgáltatáshoz való jogának védelme érdekében;
5. emlékezteti az etióp kormányt, hogy kötelezettséget vállalt az alapvető szabadságok garantálására, ideértve az igazságszolgáltatáshoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ahogyan arról az Afrikai Charta és más nemzetközi és regionális emberi jogi eszközök is rendelkeznek, többek között a Cotonoui Megállapodás, és különösen annak 8. és 96. cikkei;
6. felhívja az etióp kormányt, hogy az emberi jogi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek számára biztosítsa az ország valamennyi részének, és különösen azoknak a területeknek az akadálytalan elérését, ahol konfliktus és tüntetés zajlik;
7. aggodalmát fejezi ki azon jogszabályok miatt, amelyek szigorúan korlátozzák a véleménynyilvánítás, a sajtó, a tájékoztatás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát, valamint az emberi jogok nyomon követését;
8. emlékeztet arra, hogy Etiópia a migránsok fontos cél-, tranzit- és származási országa is egyben, és hogy az afrikai országok közül itt él a legtöbb a menekült; tudomásul veszi, hogy elfogadták az EU és Etiópia közötti közös migrációs programot, amely a menekültek, a határellenőrzés és az emberkereskedelem elleni küzdelem kérdéseivel foglalkozik; felhívja továbbá az Európai Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel az EU–Afrika Infrastruktúraalap keretében kezdeményezett valamennyi projektet; emlékeztet, hogy Etiópia Afrika második legnépesebb országa és az egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, de ennek ellenére még mindig az egyik legszegényebb ország; emlékeztet, hogy 5328 km hosszúságú határával Etiópiának szembe kell néznie szomszédai törékenységével és a migránsok állandó áradatával, közel 800 000 menekült befogadása mellett;
9. tudomásul veszi az Etiópia által a régióban játszott szerepet, és különösen a Szomália stabilitásához nyújtott támogatást, a terrorizmus elleni küzdelmet, a Szudán és Dél-Szudán közötti, illetve a Dél-Szudánon belüli békefolyamat támogatását; úgy véli, hogy az Európai Unió számára alapvető fontosságú, hogy politikai párbeszédet folytasson e kulcsfontosságú országgal;
10. mély aggodalmát fejezi az Etiópiát jelenleg sújtó szárazság miatt, amely az országon belüli humanitárius helyzet súlyosbodásához vezetett; üdvözli, hogy további 165 millió eurós támogatást nyújtottak a dél-szudáni válság megoldására, a szomszédos országoknak, valamint a szárazság kezelésére Etiópiában, Szomáliában és Kenyában;
11. elismerését fejezi ki Etiópiának a gyorsan növekvő népesség – többek között a szomszédos országokban zajló konfliktusokból érkező menekültek – körülményeinek javítása terén tett előrelépéseket illetően, és hálás azért a vezető szerepért, amelyet a régióban és az Afrikai Unióban tanúsít;
12. úgy véli, hogy az EU és Etiópia közötti jövőbeli együttműködésnek figyelembe kell vennie azt, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos mutatók terén érdemi előrelépést kell elérni;
13. felhívja az etióp hatóságokat, hogy akadályozzák meg az etnikai alapú megkülönböztetést, és tegyenek lépéseket a különböző közösségek közötti békés és konstruktív párbeszéd kialakítása felé;
14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az AKCS-EU közös parlamenti közgyűlés társelnökeinek, az Afrikai Unió Bizottságának, a Pán-afrikai Parlamentnek, valamint Etiópia kormányának.