Eljárás : 2017/2699(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0434/2017

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0434/2017

Viták :

PV 04/07/2017 - 11
CRE 04/07/2017 - 11

Szavazatok :

PV 05/07/2017 - 8.9
CRE 05/07/2017 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 427kWORD 62k
4.7.2017
PE605.552v01-00}
PE605.553v01-00}
PE605.574v01-00} RC1
 
B8-0434/2017}
B8-0435/2017}
B8-0450/2017} RC1

az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

PPE (B8-0434/2017)

ALDE (B8-0435/2017)

ECR (B8-0450/2017)


a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról (2017/2699(RSP))


József Szájer a PPE képviselőcsoport nevében
Anthea McIntyre az ECR képviselőcsoport nevében
Sophia in ‘t Veld az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2018. évi munkaprogramjáról (2017/2699(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” című bizottsági közleményre (COM(2016)0710) és annak 1–5. mellékletére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti intézményközi megállapodásra a jogalkotás minőségének javításáról(1),

–  tekintettel a független érdekelt felek adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának 2014. július 24-i, „A bürokrácia csökkentése Európában – örökség és kilátások” című végleges jelentésére,

–  tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének 2017. június 13-i összefoglaló jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel a politikai prioritásokat össze kell hangolni a pénzügyi forrásokkal;

B.  mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethetők egymással, és kölcsönösen erősíthetik egymást;

C.  mivel az EU-nak elkötelezettnek kell lennie aziránt, hogy visszanyerje versenyképességét az erős globális verseny mellett, ezáltal megőrizve a szociális piacgazdaság modelljét, továbbá – a termelékenység és innováció szintjének javításával – fenntartható növekedést biztosítva annak érdekében, hogy a fiatal polgárok következő nemzedékének munkahelyeket biztosítson, és ne adósságot hagyjon rájuk;

D.  mivel a tagállamok által állampolgáraik számára felajánlható legjobb gazdasági és társadalmi támogatás javuló életszínvonal biztosítása egy növekvő gazdaságban alacsony infláció és magas foglalkoztatási arány, illetve a bérek növekedése mellett, megteremtve a jövőt szolgáló beruházások finanszírozásához szükséges forrásokat, a jobb infrastruktúrát és közszolgáltatásokat;

E.  mivel az Európai Unió számos és összetett fenyegetéssel néz szembe, ami instabilitást teremt, ami pedig ahhoz vezet, hogy az európai polgárok nem érzik magukat biztonságban;

F.  mivel a Bizottság kötelessége a Szerződések megvédelmezése és az uniós jogszabályok érvényre juttatása; mivel sajnálatos módon az uniós szakpolitikák végrehajtása, valamint az uniós jogszabályok és szabályok érvényre juttatása egyaránt gyenge, és ez számos területen láthatóvá is vált; mivel a Bizottságnak a tagállamokkal együtt a végrehajtást és az érvényesítést kell a legfőbb prioritásnak tekinteni;

1. RÉSZ

1.  megjegyzi, hogy a jelenlegi válságok és azok pénzügyi, gazdasági, társadalmi és migrációs hatásai az európai polgárok körében egyre növekvő elégedetlenséghez vezettek, ami a szélsőségesség térnyerésében mutatkozik meg; hangsúlyozza, hogy a jelentős kihívásokra az EU-nak és tagállamainak közösen kell választ találniuk; úgy véli, hogy komoly politikai kezdeményezésekre van szükség e válságok kezelésére, és reális reformokat kell végrehajtani a bizalom helyreállítása, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a válság miatti szorongást félelem és bizonytalanság szítására használják fel; hangsúlyozza, hogy a demagóg és irreális politikai kampányok igen rövid távon hamis reményt adnak, de káros következményekkel járnak, amelyek Európa-szerte nagyobb megosztottsághoz, instabilitáshoz és konfliktusokhoz vezetnek;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak kifelé kell tekintenie, és szoros gazdasági, kereskedelmi és stratégiai kapcsolatokat kell kialakítania és fenntartania közvetlen szomszédaival; véleménye szerint a jövőben egyértelmű keretre van szüksége az EU-nak a szomszédságában elhelyezkedő, tagsággal nem rendelkező országokkal;

3.  a rendkívül versenyképes szociális piacgazdaságot az európai társadalom egyik sarokkövének tekinti, amelyre az európai politikát fel lehet építeni a polgárok mindennapi életének közvetlen segítése érdekében; támogatja a munka és a magánélet közötti egyensúly javítására irányuló kezdeményezéseket;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg az EU ipari versenyképességét erősíteni hivatott olyan kulcsfontosságú kiemelt intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a belföldi és a globális piacon versenyképesek legyenek, és megszilárdítják az EU és a tagállamok azon kapacitását, hogy támogassák a vállalkozások fejlődését, megkülönböztetett figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra (a kkv-kra); úgy véli, hogy az európai ipar korszerűsítésének széles körűnek kell lennie, és magában kell foglalnia az innovatív termékek, szolgáltatások, technológiák valamint a kutatási és innovációs beruházásokon alapuló, a piac szempontjából jobb termékeket, szolgáltatásokat és folyamatokat eredményező üzleti modellek népszerűsítését;

5.  hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítésre van szükség a közös valuta előnyeinek kiaknázásához és fennmaradó hiányosságainak kezeléséhez, ugyanakkor biztosítani kell a gazdasági és monetáris unió (GMU) fenntarthatóságát, ellenálló képességét és kiteljesítését, és meg kell valósítani a növekedés és a teljes foglalkoztatás kapcsán kitűzött célokat; úgy véli, hogy a GMU továbbfejlesztésének a meglévő jogszabályokon és azok alkalmazásán kell alapulnia, és abból kell építkeznie, illetve olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amely legitimebbé és demokratikusan elszámoltathatóbbá teszi intézményrendszerét;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a tőkepiaci unió kiteljesítésére irányuló munkát, ezzel segítve az uniós beruházások felszabadítását, fokozva a növekedést és a munkahelyteremtést; felszólítja a Bizottságot, hogy a közvetlen külföldi befektetések beáramlásának fokozása és a munkahelyek Európába való visszatelepítése érdekében terjesszen elő javaslatokat az uniós üzleti környezet javítására;

7.  hangsúlyozza, hogy az európai migrációs politika sikeréhez arra van szükség, hogy igazságosabb és eredményesebb legyen a menedékkérők elfogadott elosztási rendszere; hangsúlyozza a migrációs válság kezelése terén oly módon tett előrehaladás jelentőségét, amely sokkal nagyobb érzékenységet mutat az ellenőrizetlen migrációval kapcsolatos, tagállamokon belüli széles körű aggályok iránt; üdvözli a külső uniós határok kezelésének és hatékony őrzésének megerősítése terén a közelmúltban elért eredményeket, mint annak előfeltételét, hogy a tagállamok visszanyerjék az egymás iránti kölcsönös bizalom kritikus szintjét;

8.  rámutat, hogy javítani kell a közös kül- és biztonságpolitikát, hogy hiteles válaszokkal járuljon hozzá az újabb és újabb biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra adott válaszok megtalálásához a terrorizmus leküzdése, valamint a szomszédos régiókban a béke, stabilitás és rend megteremtése érdekében; felszólítja a Bizottságot és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy ezután is szorosan működjenek együtt a tagállamokkal az e célkitűzések megvalósítására irányuló gyakorlati politikák és együttműködési módszerek kidolgozásában;

9.  hangsúlyozza, hogy a szabad kereskedelem jelentősen javította az életszínvonalat és csökkentette a szegénységet az Európai Unióban és az egész világon, gazdasági növekedést eredményezett és munkahelyeket teremtett, valamint megerősítette a politikai és gazdasági kapcsolatokat a harmadik országokkal; úgy véli, hogy az EU-nak folytatnia kell a protekcionista tendenciákkal szembeni fellépést világszerte, és ezért kéri a Bizottságot, hogy mihamarabb bonyolítsa és zárja le a tervezett és folyamatban lévő tárgyalásokat, illetve folyamatosan keresse az új szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének lehetőségét;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy a többi intézménnyel együttműködésben kezdeményezzen széles körű nyilvános vitát az Unió jövőjéről;

11.  hangsúlyozza, hogy Európa továbbra is élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és az EU teljes mértékben elkötelezett marad a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett; rámutat arra, hogy egy előretekintő éghajlat-politika elengedhetetlen az európai ipar és gazdaság modernizálásához;

12.  hangsúlyozza, hogy a pénzért értéket kell nyújtani, és a zéró tolerancia elvét kell folytatni nem megfelelő irányítás és csalás esetén;

13.  hangsúlyozza, hogy az EU még mindig jelentős kihívásokkal néz szembe az elfogadott vagy hatályba lépett jogszabályok végrehajtását illetően, ezért kéri a Bizottságot, hogy összpontosítson az uniós jog érvényesítésére valamennyi tagállamban; hangsúlyozza a versenypolitika végrehajtásának jelentőségét az egyenlő feltételek megteremtésében, amely az egységes piac valamennyi szereplője és valamennyi üzleti modellje – köztük a kkv-k – számára előmozdítja az innovációt, a termelékenységet, a munkahelyteremtést és a beruházásokat;

14.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy nyitott, hatékony és független európai igazgatást garantáló jogalkotási javaslatot az uniós közigazgatási jog tárgyában, valamint megfelelően vegye figyelembe az ezzel kapcsolatos uniós rendeletre irányuló parlamenti javaslatot;

2. RÉSZ:

1. A fiatalok és az egész életen át tartó tanulás

15.  felkéri a Bizottságot, hogy:

–  a tagállamokat támogatva befogadó és hatékony oktatási rendszerekbe ruházzon be;

–  biztosítsa a szakértői közösség és az érdekelt felek, többek között a szülői szervezetek bevonását a szakpolitika alakításába;

–  az Erasmus+ célkitűzéseinek elérése érdekében biztosítsa e program finanszírozását, és azt, hogy e forrásokat a programok elsődleges célkitűzéseire (mobilitás, oktatás és képzés, ifjúságpolitika és sport) fordítsák;

–  támogassa mindenekelőtt a tagállamok összes életkort és foglalkozási csoportot érintő oktatási intézkedésekeit; fektessen be az egész életen át tartó tanulási keretbe, megkülönböztetett figyelmet szentelve a digitális és vállalkozói készségeknek és kompetenciáknak, valamint a médiaműveltségnek, olyan speciális programokat is beleértve, amelyek különösen a a nők bátorítására irányulnak;

–  elemezze a munkaerőpiacokat a szakképzés és az egyetemi oktatás közötti helyes egyensúly meghatározása érdekében, ezáltal javítva a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti kapcsot;

–  mozdítsa elő a vállalkozói készséget, valamint a „gondolkozz először kicsiben” elvnek megfelelően fejlessze tovább és támogassa a megfelelő jogi környezetet a kkv-k számára;

–  terjesszen elő ajánlásokat és javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet tovább foglalkoztatni az idősebb munkavállalókat, ösztönözve ezáltal a tapasztalatok átadását a fiatalabb generációk számára és a munkahelyi mentorálást;

–  a tagállamokkal együtt hozzon további intézkedéseket annak érdekében, hogy a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeken (az ún. „STEM” tárgyak) szerzett ismeretek vonzerejét és értékét növelje, és hogy több nőt és lányt ösztönözzön arra, hogy e területeken folytassanak tanulmányokat, amelyeken belül különösen az ikt nyithat meg új lehetőségeket számukra;

16.  úgy véli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) alapvető fontosságú az EU-ban továbbra is elfogadhatatlanul magas ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben; felszólítja a Bizottságot, hogy találjon megfelelő finanszírozást az ifjúsági munkanélküliség elleni fellépés és az IFK folytatása számára, egyúttal javítsa annak működését és végrehajtását, illetve vegye figyelembe az Európai Számvevőszék 5/2017. számú különjelentését;

17.  sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki megfelelő mechanizmusokat a fiatalok nagyobb mértékű mobilitása érdekében, ideértve a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket is, hogy ily módon kezelje a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális munkaerőhiányt és javítsa a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést;

2. Kék növekedés és körforgásos gazdaság

18.  felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a következőket illetően:

–  a „kék növekedés” támogassa a fenntartható növekedést a tengeri és tengerhasznosítási ágazatok egészében;

–  az uniós vizek összes fontos állományának és halászterületének kezelésére vonatkozó új közös halászati politika alatti többéves tervek hiányából eredő űr kiküszöbölése;

19.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa el a körforgásos gazdaság megvalósítására irányuló cselekvési tervben felsorolt kezdeményezéseket, és rendszeresen kövesse nyomon a körforgásos gazdaságra való átállást;

3. A 2020 utáni pénzügyi keret

20.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy jövőre az összes uniós program teljes sebességgel haladjon előre, és ezzel kompenzálják a jelenlegi programozási időszak elején tapasztalt jelentős késedelmeket; különösen aggódik amiatt, hogy ezeknek a késedelmek milyen hatása lesz a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé felhalmozódó térítési igényekre; úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni egy újabb kifizetési válság elkerülése érdekében, többek között oly módon, hogy az elkövetkezendő éves költségvetésekbe megfelelő szintű előirányzatokat állítunk be;

21.  sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2018 júniusáig terjesszen elő jogalkotási javaslatot a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozóan annak érdekében, hogy az érdemi intézményközi tárgyalásokat azonnal meg lehessen kezdeni; célul tűzi ki e tárgyalások jelenlegi parlamenti ciklus végéig történő sikeres lebonyolítását;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Bizottság jogalkotási javaslatait megelőzően elfogadása kerülő, a jövőbeni többéves pénzügyi keretről szóló parlamenti álláspontot; hangsúlyozza, hogy strukturált párbeszédet kell folytatni a jövőbeli többéves pénzügyi keret teljes szintjéről, politikai és költségvetési prioritásairól, szerkezetéről és a rugalmassági rendelkezésekről, valamint többek között arról, hogy mi legyen a pénzügyi keret időtartama; úgy ítéli meg, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek ki kell alakítania az utat egy modern uniós költségvetés felé, úgy véli, hogy a Bizottságnak felkészülése részeként el kell végeznie a kiadások átfogó felülvizsgálatát,

23.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes terveket a költségvetés jövőbeni bevételi oldalával és a saját forrásokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésére; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak e jogalkotási javaslatokat a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokkal együtt kellene előterjesztenie, hogy a két témáról közös tárgyalásokat lehessen folytatni; hangsúlyozza, hogy a Parlament a jogalkotási javaslat benyújtását megelőzően fogja elfogadni saját álláspontját, és kéri a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Parlament álláspontját e tekintetben;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen be:

–  rendeletekre irányuló javaslatokat az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról a következő többéves pénzügyi keret közelgő ismertetését követően 2018-ban a lehető leghamarabb;

–  a költségvetési rendelet és a vonatkozó ágazati jogszabályok – köztük a közös rendelkezésekről szóló jelenleg hatályos rendelet (az „Omnibus rendelet”) – 2018 elején megkezdendő átfogó felülvizsgálatát, amely rendelkezne a kohéziós politika egyszerűsítéséről, valamint az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásainak jobb ötvözéséről is;

25.  a fehér könyvről folytatott vitát illetően kéri a Bizottságot, hogy 2018-ban még kellő időben tisztázza, mi a 9. keretprogramra vonatkozó álláspontja, hogy a Parlament állást tudjon foglalni ezt a programot, valamint a Galileo, a Kopernikusz és a COSME programot illetően, hogy 2021 után az összes intézkedést végre lehessen hajtani; elvárja, hogy a 9. keretprogramra irányuló javaslatot a Horizont 2020 időközi értékelése és a Parlament végrehajtási jelentése alapján nyújtsák be;

26.  hangsúlyozza, hogy alkalmazott kutatásra, különösen olyan kutatásra van szükség, amely a tudás, a készségek és a gyakorlatok javításához vezet, annak biztosítására, hogy az új technológiák a lehető legjobban kerüljenek kihasználásra; felhívja a Bizottságot, hogy hozza jobban egyensúlyba az alap-, alkalmazott és a transzlációs kutatást és fejlesztést az új felfedezések valódi technológiákba és termékekbe való hatékony és gyors átültetésének biztosítására;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az egyszerűsítést és a részvétel előtt álló akadályok minimálisra csökkentését, és a program valamennyi része tekintetében biztosítsa a lehető legmagasabb – rövid és hosszú távú – megtérülést, valamint a következő keretprogram tekintetében dolgozzon ki egy nagyra törő javaslatot; hangsúlyozza, hogy az Unión belüli innovációs szakadék áthidalásához meg kell erősíteni az esb-alapokkal meglévő szinergiákat;

28.  kiemeli, hogy ki kell dolgozni egy eredményességmérési keretet, és úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak olyan javított költségvetési ellenőrzési rendszert kell kialakítania, amely arányos az uniós finanszírozás révén elért előnyökkel; úgy ítéli meg, hogy e rendszer szerves részét kell képeznie a jelentéstételnek, amelynek megfelelően átláthatónak és részletesnek kell lennie, beleértve az uniós támogatások kedvezményezettjeiről szóló információkról és az arról készített jelentést, hogy a kifizetésekre időben került-e sor; úgy véli, hogy az uniós finanszírozás révén elért teljesítményt, költséghatékonyságot és eredményeket mindig alaposan meg kell vizsgálni az uniós kiadások fenntartható, hosszú távú hatásairól való meggyőződés érdekében; javaslatok kidolgozását kéri a Számvevőszék átalakítására, hogy teljesítmény-ellenőrzési feladatainak megerősítésével ellenőrzési és értékelési hatóságként egyaránt eljárjon;

4. Digitális egységes piaci stratégia

29.  aggodalmának ad hangot a digitális egységes piaci stratégiában szereplő egyes jogalkotási javaslatok késedelme miatt; úgy véli, hogy az uniós intézményeknek nem lenne szabad veszni hagyniuk a stratégia lendületét, és minden lehetséges erőfeszítést meg kellene tenniük a vonatkozó javaslatok elkészítése és elfogadása érdekében; felkéri a három intézményt, hogy a stratégia félidős felülvizsgálata idején a legmagasabb szinten kötelezzék el magukat amellett, hogy a jogalkotási eljárás során kiemelten kezelik ezeket a javaslatokat, hogy azok eredményeit a polgárok és a vállalkozások ki tudják használni;

30.  kéri a Bizottságot, hogy:

  –  tegyen lépéseket a digitális egységes piaci stratégia kiteljesítése, valamint a kkv-k támogatását elősegítő környezet kialakítása irányába;

  –  terjesszen elő javaslatokat az adatok szabad mozgása általános alapelvének kialakítására, és az EU-n belüli adatlokalizálási korlátozások megszüntetésére;

  –  továbbra is támogassa az európai közlekedési ágazat CT-ITS, E-CRM és egyéb digitális kezdeményezések révén megvalósuló digitalizációját;

  –  terjessze elő a kiberbiztonságra vonatkozó tervezett kezdeményezéseit, többek között az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) vonatkozásában is; az ilyen kezdeményezéseknek az ipari és egyéb civil célú kiberbiztonság erősítésére kell irányulniuk, ideértve a hatékony jogorvoslati lehetőségeket is;

  –  a tagállamokkal együtt sürgősen határozza meg a nemek közötti egyre növekvő digitális szakadék rendszerszintű okait, és globális szinten tegyen lépéseket a nők digitális kirekesztésének megszüntetése érdekében;

5. Az energiaunióra vonatkozó stratégia

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy az energiaunióval, az energiahatékonysággal, a piactervezéssel, a megújuló energiával, valamint az egyéb energetikai témákkal foglalkozó jogalkotási javaslatokat és közleményeket követően összpontosítsa figyelmét annak biztosítására, hogy a tagállamok ezeket teljes körűen végrehajtsák, mivel a cél egy valódi energiaunió kiépítése;

32.  elvárja, hogy a Bizottság továbbra is szorosan együttműködjön a tiszta energiáról szóló csomaghoz kapcsolódó, folyamatban lévő rendkívül fontos jogalkotási eljárások tekintetében, a háromoldalú egyeztetések szakaszában is, annak érdekében, hogy a tárgyalásokat 2018-ban a lehető leghamarabb sikeresen le lehessen zárni;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a villamosenergia-piac új kialakításának gazdasági következményeit, különösen a közép-kelet-európai térségben, ahol az energiaágazat terén az átmenet valószínűleg magas költségekkel jár;

6. Egységes piaci stratégia

34.  felkéri a Bizottságot, hogy:

  –  a tagállamokkal együtt tökéletesítse a szolgáltatási irányelv végrehajtását, többek között szüntesse meg a szolgáltatási ágazatban még fennálló szabályozási és adminisztratív akadályokat, és vessen véget a túlszabályozásnak;

  –  hajtsa végre a hatályos jogszabályokat, elsősorban az érvényben lévő szabályok alkalmazásával, ezáltal egyenlő feltételeket biztosítva, valamint lehetővé téve az egységes piac által biztosított előnyök teljes mértékű kiaknázását;

35.  sajnálja, hogy a Bizottság eddig nem hallotta meg az olyan erős egységes piaci pillér európai szemeszter keretén belüli létrehozására irányuló ismételt felhívásokat, amely lehetővé teszi a rendszeres nyomon követést és az egységes piac országspecifikus akadályainak azonosítását;

36.  az alábbi politikai prioritásokat határozza meg:

  –  a kultúrában és a kreatív iparágakban rejlő lehetőségek fejlesztése egy koherens uniós szakpolitika alapján, elismerve, hogy ezen iparágak szereplői túlnyomórészt mikrovállalkozások és kkv-k, amelyek kulcsfontosságú tényezők a fenntartható növekedés és a minőségi foglalkoztatás szempontjából;

  –  a kulturális idegenforgalmat elősegítő intézkedések és fellépések fejlesztése és ösztönzése, a régiók és helyi hatóságok teljes körű részvételével;

  –  a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat az év végéig;

  –  az általános biztonságról szóló rendelet felülvizsgálata, amelyet ismét elhalasztottak, sajnálattal állapítva meg, hogy a 2015. április 29-i (EU) 2015/719 irányelvben meghatározott ütemezést figyelmen kívül hagyták(2), és emlékeztetve a Bizottságot arra, hogy egyértelmű és határozott fellépésre van szükség e felülvizsgálat és általában a közúti közlekedésbiztonság tekintetében;

  –  a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisításáról szóló saját kezdeményezésű jelentésbe foglalandó megállapítások és ajánlások konkrét javaslatokkal kísért, megfelelő időben végrehajtott nyomon követése, emlékeztetve arra, hogy e javaslat az európai polgárok számára fontos kérdéssel foglalkozik, és tekintetbe véve, hogy néhány tagállamban már alkalmaznak jól működő modelleket;

7. Egészségügy

37.  hangsúlyozza az antimikrobiális rezisztencia (AMR) veszélye elleni fellépés sürgősségét és jelentőségét, mivel ez jelentős hatással lehet a polgárok egészségére és termelékenységére, valamint a tagállamok egészségügyi költségvetésére; felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy uniós cselekvési tervre irányuló kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy miként kell végrehajtani az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antimikrobiális rezisztencia elleni globális cselekvési tervét az Unióban; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg az AMR elleni jelenlegi cselekvési tervben már alkalmazott intézkedéseket, és biztosítsa valamennyi érintett fél általi következetes végrehajtásukat;

38.  felkéri a Bizottságot, hogy:

  –   terjesszen elő jogalkotási javaslatot a gyógyszerkészítmények csomagolásában található betegtájékoztatók egyértelműbbé és felhasználóbarátabbá tétele érdekében (gyógyszerre vonatkozó adattáblázat);

  –   sürgősen vizsgálja felül az adományozott emberi szövetek és sejtek minőségére és biztonsági előírásaira vonatkozó 2004. március 31-i 2004/23/EK irányelvet (a szövetekről és sejtekről szóló irányelv)(3), hogy az összhangban legyen a térítésmentes adományozás elvével és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló 2007. november 13-i 1394/2007/EK rendelettel (a fejlett terápiákról szóló rendelet)(4), amelyet szintén alkalmazhatóbbá kellene tenni a kkv-k számára;

8. Halászat és mezőgazdaság

39.  hangsúlyozza a fenntartható mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazat fontos szerepét az Unió élelmezésbiztonságának biztosításában, a munkahelyteremtésben és a környezetvédelmi normák javításában, valamint kiemeli, hogy az európai mezőgazdaság innovációk és az európai mezőgazdaság szén-dioxid-megkötő képességét javító politikák elfogadásával hozzájárulhat az éghajlat-változási politikákhoz;

40.  sürgeti a Bizottságot, hogy a rövidesen hatályukat vesztő kétoldalú halászati megállapodások tekintetében működjön együtt az Unión kívüli országokkal;

41.  ismételten hangsúlyozza, hogy a 2013-ban elfogadott közös halászati politika kellő időben történő és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak folytatnia kell a jogalkotási javaslatok előterjesztését a halállományokra vonatkozó megújított többéves gazdálkodási tervek elfogadása tekintetében;

42.  felkéri a Bizottságot, hogy:

  –   gondoskodjon arról, hogy a közös halászati politikát és a kirakodási kötelezettséget biztonságos módon hajtsák végre;

  –   továbbra is működjön szorosan együtt a halászokkal és a tudósokkal a halászatlefojtó fajok azonosítása és előrejelzése és kutatási megoldások, például innovatív halászati technikák kidolgozása terén;

  –   vizsgálja felül az 1967/2006/EK rendeletet (a földközi-tengeri halászatról szóló rendelet), különösen annak azt a részét, amely bizonyos hagyományos felszerelések használatának tilalmára vonatkozik, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a halászati felszerelések egyedi jellemzőivel kapcsolatosak;

  –   keressen gyakorlati megoldást az ipari halászat tekintetében annak a gyakorlatnak a szabályozása és korlátozása érdekében, amelynek keretében értékes halászati erőforrásokat hallisztként használnak fel, különösen a Balti-tenger sérülékeny ökoszisztémái esetében;

43.  kötelezze el magát, hogy konstruktív párbeszédet fog folytatni a Bizottsággal a KAP 2020 utáni jövőjéről szóló közleménye kapcsán, amelyet várhatóan 2017 vége előtt ad majd ki;

44.  ennek kapcsán felhívja a Bizottságot, hogy:

  –   egyszerűsítse a KAP végrehajtását;

  –   a KAP hatékonyságának fokozása érdekében csökkentse a bürokráciát;

  –   enyhítse a mezőgazdasági vállalkozókra háruló adminisztratív terheket;

  –   nyisson teret a jövőorientált, versenyképes európai mezőgazdasági ágazathoz nélkülözhetetlen innovációnak;

  –   biztosítsa, hogy a jobb szabályozás elve érvényesüljön a KAP küszöbön álló reformjára irányuló javaslatában, amelynek több lehetőséget és pénzügyi ösztönzést kell biztosítania a mezőgazdasági innováció számára, és amelynek célja a hosszú távú élelmezésbiztonság biztosítása, a mezőgazdaság biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának csökkentése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása az EU-ban;

  –   késlekedés nélkül terjesszen elő egy uniós szintű keretjogszabályra irányuló javaslatot az élelmiszer-ellátási láncban folyó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésről;

45.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mezőgazdaságba fektetett adófizetői pénz jó ár-érték aránnyal térüljön meg, miközben a közvetlen kifizetések tagállamok közötti konvergenciája felé kell elmozdulnia, biztosítva, hogy az EU képes legyen fenntartani és növelni élelmiszer-termelő potenciálját;

9. Igazságosabb adózás

46.  kéri a Bizottságot, hogy:

  –   terjesszen elő javaslatokat egy végleges héarendszerre és a héakulcsokra vonatkozóan;

  –   terjesszen elő világos iránymutatásokat a tagállamok által nyújtott fiskális állami támogatásra vonatkozóan;

  –   értékelje a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit, és terjesszen elő megoldásokat ezek javítására , többek között a könyvekre, illetve az e-könyvekre vonatkozó héakulcs különbségének kérdését is vizsgálva;

47.  üdvözli a Bizottság és a tagállamok által végzett, arra irányuló munkát, hogy tevékenyen elősegítsék az adócsalás, az adókikerülés, az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok használata elleni küzdelmet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a jó adóügyi kormányzás terén szerzett szakértelmére támaszkodva;

10. Pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiaci unió

48.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az uniós megközelítés egyszerűsítésére és harmadik országokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan a pénzügyi szolgáltatásokról szóló szabályozás területén;

49.  felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb álljon elő konkrét javaslatokkal a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén, szem előtt tartva, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatásoknak az Unióban a polgárok érdekét kell szolgálnia, jobb termékeket kell kínálnia és szélesebb kínálatot kell nyújtania a piacon;

50.  hangsúlyozza a tőkepiaci unió megvalósításának fontosságát; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy csak akkor szabad további jogalkotási javaslatokat előterjeszteni, ha az elérni kívánt hatás nem jogalkotási eszközökkel nem megvalósítható;

11. Digitalizálás és automatizálás: kihívások és lehetőségek

51.  hangsúlyozza, hogy szembe kell néznünk és foglalkoznunk kell a változó foglalkoztatási formákkal, továbbá meg kell találni a módját a munkavállalók számára tisztességes társadalombiztosítást is nyújtó munkahelyteremtésnek, valamint meg kell vizsgálni a munka és magánélet közötti egyensúly kialakítását támogató rugalmas munkafeltételek lehetőségeit;

52.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve terjesszen elő a munkaerőpiac automatizálására vonatkozó uniós stratégiát, valamint egészítse ki olyan kezdeményezésekkel, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan lehet megszervezni a szakemberek és a robotok közötti interakciót, hogyan segítheti elő az automatizálás a munkaadók és munkavállalók számára az előnyök maximalizálását, hogyan javítható a termelékenység, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly és a munkahelyi egészség és biztonság;

12. A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége  

53.  kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen nyomon követő intézkedéseket és nyújtson be közös európai uniós polgári eljárásjogi minimumszabályokra vonatkozó jogalkotási javaslatot;

54.  üdvözli, hogy a Tanács aláírta az Isztambuli Egyezményt, melynek révén az Unió csatlakozott az egyezményhez;

55.  emlékezteti a Bizottságot a 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelv(5) (az áldozatok jogairól szóló irányelv) és a 2013. december 13-i 2011/99/EU irányelv(6) teljes körű végrehajtásának alapvető fontosságára;

13. Lépések egy hatékony és valódi biztonsági unió irányába  

56.  úgy véli, hogy az új vagy aktualizált adatbázisok, így a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a SIS II csomag, az Eurodac, az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásának elsőbbséget kell kapnia, valamint hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani e rendszerek életbe léptetéséhez;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges jogszabályi kiigazításokat az interoperabilitásról szóló párbeszéd következtetései alapján, arra vonatkozóan, hogy milyen módon erősíthetik a meglévő és jövőbeni információs rendszerek mind a külső határok kezelését, mind az Unión belüli belső biztonságot;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét kezdeményezéseket a határokon átnyúló kiberbűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívások kezelésére, és ezeket határozza meg a kiberbiztonsági stratégia 2017 őszén esedékes felülvizsgálatában, vizsgálja felül a számítástechnikai bűnözés terén hatályban lévő jogszabályokat, és terjesszen elő olyan javaslatot, amely megteremti a magánvállalatok és a bűnüldöző hatóságok közötti kapcsolat egyértelmű jogi keretét a szervezett bűnözés és az online radikalizálódás elleni küzdelem területén, valamint hogy vizsgálja meg a személyes adatok feldolgozásának biztonságát és az adatok megsértésének kockázatát;

59.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai biztonsági stratégia, valamint a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén meghatározott prioritások hatékony és összehangolt végrehajtását, tényleges biztonsági eredményekre összpontosítva; ismételten hangsúlyozza, hogy mélyreható értékelést kell végezni, mely a meglévő uniós eszközök működési hatékonyságára és az e területen még fennálló hiányosságokra összpontosít;

60.  úgy véli, hogy a korrupció elleni küzdelem politikai prioritás;

61.  felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően elfogadott uniós jogszabályokat módosító vagy felváltó jogi aktusok elfogadására, különös tekintettel a bűnüldöző hatóságok közötti, többek között a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló 2005/671/IB tanácsi határozatra és 2006/960/IB tanácsi kerethatározatra, olyan jogalkotási eszközre téve javaslatot, amely javítja a bűnüldözési információk cseréjét, valamint fokozza a tagállamok közötti és az uniós ügynökségekkel folytatott operatív együttműködést, hogy biztosítsa a súlyos nemzetközi bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges információmegosztást;

62.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az adatvédelmi csomag kellő időben történő és megfelelő hatálybalépését;

14. Az európai migrációs stratégia

63.  kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet(7) (a vízuminformációs rendszerre vonatkozó rendelet) interoperabilitásról szóló párbeszédet követő szükséges felülvizsgálatát;

64.  elismeri a közös uniós bevándorlási és menekültügyi politika létrehozása terén a Bizottság által tett jelentős jogalkotási lépéseket, és hangsúlyozza, hogy az EU megkezdte a bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozásának fontos folyamatát egy olyan időszakban, amikor a sürgős figyelmet igénylő komoly válsághelyzetek igen nagy nyomást helyeztek Európa határaira;

65.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a migráció kiváltó okait az Afrika viszonylatában fennálló uniós fejlesztési és együttműködési politikák naprakésszé tétele révén kell kezelni, valamint arra, hogy az EU milyen szerepet játszik a szomszédos országok konfliktusainak megoldásában;

66.  emlékezteti a Bizottságot, hogy konkrét jelentéstételi mechanizmust kell ismertetni a migráció kiváltó okainak kezelésére irányuló jelenlegi erőfeszítések hatékonyságának rendszeres ellenőrzésére, továbbá hogy szorosan nyomon kell követni az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a jövőbeli Európai Fenntartható Fejlődési Alap végrehajtását;

67.  megismétli, hogy támogatja a jelenlegi migrációs válság kezelése érdekében hozott intézkedések finanszírozásának innovatív módozatait, és különösen üdvözli, hogy ez a magánszférával való szorosabb együttműködést is magában foglalja; úgy véli, hogy a magánszférával folytatott együttműködés a fejlesztési célok megvalósításának kulcsa, és hogy a magánfinanszírozás mobilizálása elengedhetetlen az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséhez; kitart amellett, hogy az elkülönített alapok és támogatáskoordinációs mechanizmusok parlamenti ellenőrzését minden körülmények között biztosítani kell;

15. Éghajlatváltozás

68.  kéri a Bizottságot, hogy javasoljon az Unió egészére kiterjedő kiegészítő intézkedéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, tekintettel a Párizsi Megállapodásban szereplő 2018-as támogató párbeszédre; felhívja a Bizottságot, hogy ennek kapcsán értékelje a jelenlegi uniós szakpolitikáknak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel való következetességét és koherenciáját;

16. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok

69.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, és hangsúlyozza, hogy azokat be kell illeszteni valamennyi uniós politikába; felszólítja a Bizottságot, hogy első lépésként készítsen átfogó értékelést a jelenlegi uniós politikákról és a lehetséges politikai hiányosságokról és következetlenségekről; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az érintettekkel együttműködve dolgozzon ki egy átfogó uniós keretet mind a 17 fenntartható fejlesztési cél teljesítésére; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok eredményes elérése érdekében jobban fel kell használni a meglévő eszközöket, például a minőségi jogalkotásra vonatkozó menetrendet és a környezetvédelmi cselekvési programot, és hatékonyan végre kell hajtani a fejlesztési célú szakpolitikai koherencia elvét;

70.  felkéri a Bizottságot, hogy:

  –   szorosan kövesse nyomon a 2030-ig szóló menetrend hatékony végrehajtásához szükséges intézményi és szakpolitikai változásokat;

  –  ezzel párhuzamosan hajtsa végre a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzust, melynek aláírására várhatóan 2017 júniusában kerül sor;

71.  felhívja a Bizottságot a fejlődő országok magánszektorával való partnerségekre és szövetségekre irányadó világos, strukturált, átlátható és elszámoltathatóságot biztosító keret létrehozására; ezenkívül felszólít arra, hogy hozzanak létre uniós szintű ágazati, több érdekeltet tömörítő platformokat, amelyek bevonják a magánszektort, a civil társadalmi szervezeteket, az NGO-kat, a tanácsadó szervezeteket, a partnerkormányokat, a donorokat és más érdekelt feleket;

72.  hangsúlyozza, hogy az emberi jogok, a nemzetközi jog és az alapvető szabadságjogok előmozdítása és tiszteletben tartása az uniós politikák központi közös nevezője kell, hogy legyen; felszólítja a Bizottságot, hogy ne hanyagolja el az emberi jogok védelmének jelentőségét a terrorizmusellenes intézkedések során; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan mozdítsa elő az emberi jogok tényleges érvényesítését valamennyi megállapodásban, különös tekintettel az úgynevezett „demokráciazáradékra” és a Cotonoui Megállapodás 8. cikkére; felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelműen ellenőrizze az emberi jogok helyzetét azokban az országokban, amelyekkel az EU megállapodásokat kötött;

17. A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat

73.  a béke és az igazság elősegítését szolgáló olyan új, innovatív finanszírozási eszköz létrehozását szorgalmazza, amely figyelembe veszi a felülvizsgált ODA (hivatalos fejlesztési támogatás) békére és biztonságra vonatkozó támogathatósági feltételeit a fejlesztéssel és biztonsággal – különösen a demokrácia, a jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításával – kapcsolatos fellépések közötti egyre szorosabb összefonódások figyelembe vétele érdekében;

18. Kereskedelem

74.  úgy véli, hogy az Egyesült Államokkal kötendő kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási megállapodás az Unió érdeke, ezért felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat és mutasson fel kézzelfogható eredményeket;

75.  hangsúlyozza, hogy támogatja egy nagyra törő és értékalapú kereskedelmi menetrend kialakítását, amely megerősíti majd a szabályokon alapuló globális rendszert, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez Európában; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy lezárja a Japánnal folytatott tárgyalásokat és előrelendítse a többi folyamatban lévő tárgyalást többek között Mexikóval, Chilével és a Mercosurral, valamint hogy újakat indítson például Ausztráliával és Új-Zélanddal, és megpróbálja újraindítani az elakadt megbeszéléseket, például Indiával;

76.  felszólítja a Bizottságot, hogy élessze újra a nairobi konferenciát követő időszakra vonatkozó WTO-megbeszéléseket, mivel a többoldalú kereskedelmi tárgyalások rendkívül fontosak az EU-nak még akkor is, ha azok nehéznek bizonyulnak; úgy véli, hogy a WTO keretén belül érdemes lenne új területekkel és kérdésekkel foglalkozni, például a digitális kereskedelemmel, és üdvözli a Bizottság által a befektetővédelem terén tett nemzetközi kezdeményezéseket;

77.  hangsúlyozza, hogy az Unió piacvédelmi eszközeinek mihamarabbi korszerűsítése és megerősítése rendkívüli jelentőséggel bír a WTO-szabályokkal való összeegyeztetésük érdekében;

78.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Cotonoui Megállapodás által szabályozott jelenlegi AKCS–EU kereskedelmi keretet, amely 2020-ban hatályát veszti; úgy véli, hogy az új keretnek az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban (AKCS) bekövetkező gazdasági növekedés támogatását és a globális gazdaságba való integrálásukat kell céloznia; ezért kéri a Bizottságot, hogy alakítson ki olyan egyértelmű és erőteljes kereskedelmi politikát, amely többek közt magában foglalja a magánszektor fejlesztését, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését és a kölcsönös liberalizációt; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek során tartsa tiszteletben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét;

19. Külpolitika: prioritások

79.  kéri a Bizottságot, hogy:

  –   terjessze elő a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat félidős felülvizsgálatát;

  –  mozdítsa elő a transzatlanti szövetséget;

  –  erősítse meg az Unió Balkán, illetve a keleti és déli szomszédság melletti elkötelezettségét;

  –  támogassa a civil társadalmat és segítse elő, hogy a szűkülő jogi keretek és korlátozások ellenére a keleti és déli szomszédság térségében, illetve azon túl is hozzáférjenek a hiteles tájékoztatáshoz;

–  a közös érdeklődésre számot tartó területeken dolgozzon ki javaslatokat a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés javítása érdekében, ideértve különösen a következőket: az Egyesült Nemzetek Szervezete, a NATO, az Afrikai Unió, az Arab Államok Ligája, az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET), a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és a Nemzetközösség;

–  erősítse meg a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokat;

–  támogassa az emberi jogok legfontosabb globális prioritásait, többek között a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a politikai szabadságjogokat, a nők, gyermekek és fogyatékkal élők, valamint a kisebbségi csoportok, így az LMBTI-személyek jogait;

–  fejlessze az ombudsmanok közötti együttműködést és az emberi jogok előmozdítását szolgáló partnerségeket;

80.  úgy véli, hogy a NATO az alapja az európai védelmi struktúrának és megjegyzi, hogy Európa védelme a NATO és az EU egymást kölcsönösen erősítő felelőssége lesz, amint az a 2016. júliusi varsói közös nyilatkozatban és különösen az európai védelmi cselekvési tervben szerepel;

81.  támogatja a három pilléren (megerősített politikai párbeszéd, fejlesztési együttműködés és kereskedelem) alapuló keretmegállapodás fenntartását; úgy véli, hogy meg kell fontolni a regionalizáció elmélyítését az egyes régiók szükségeinek és sajátosságainak megfelelő megoldások megtalálása érdekében, és hangsúlyozza a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan elfogadandó új EU–Afrika stratégia igényeire való reagálás szükségességét;

82.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen előrelépést az Európai Védelmi Alap létrehozása felé, amely magában foglalná a védelmi technológiákkal kapcsolatos együttműködésen alapuló kutatás megfelelő finanszírozását és közös eszközök tagállamok általi beszerzését is, amint az bizonyítottan megvalósítható, hasznos és költséghatékony lesz; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az egységes védelmi piacnak keretet teremtő két irányelv végrehajtását, és dolgozzon ki egy kezdeményezést a felszerelések és eszközök közös iparági szabványainak kidolgozása érdekében;

83.  sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a Nyugat-Balkánon fokozódó feszültségre, és igyekezzen kidolgozni annak módját, hogy miként lehetne fokozni az EU szerepvállalását a megbékélés és a reformok érdekében valamennyi érintett országban;

84.  elismerését fejezi ki a Bizottságnak a keleti és déli szomszédságpolitikára helyezett hangsúly miatt, de kiemeli, hogy ezt a politikát meg kell erősíteni, elsősorban a nagyobb pénzügyi támogatás, a demokrácia fokozottabb támogatása, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb mobilitás kombinálása révén; hangsúlyozza, hogy a politikának egyértelmű cselekvési területeket kell azonosítania annak érdekében, hogy jobban lehessen kezelni a szomszédos országokban jelentkező kihívásokat;

20. Az uniós jogszabályok érvényesítésének stratégiaibb alapú megközelítése

85.  kéri a Bizottságot, hogy fejlessze az ellenőrzőrendszereket, különösen a hibaarányok vonatkozásában;

86.  sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a Parlament Petíciós Bizottságának nyújtott válaszok minőségét, különösen azok tartalmát és mélységét illetően, az európai polgárok által felvetett kérdések érdemibb módon történő megválaszolása érdekében;

87.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a Tanácsban a marrákesi szerződés ratifikálására vonatkozó megállapodás elősegítése érdekében, hogy mihamarabb teljes mértékben ki lehessen aknázni a szerződésben rejlő lehetőségeket;

88.  rámutat arra, hogy bizonyos harmadik államok és nem állami szereplők egyre több erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy többféle eszköz, például félretájékoztatás felhasználásával aláássák az Unió demokratikus intézményeinek legitimitását, és sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg az ilyen hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét és javítsa képességét arra, hogy megfelelően és szisztematikusan szembe tudjon szállni a hamis hírekkel és a félretájékoztatással;

21. A jogalkotás minőségének javítása

89.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy:

  –  minden jogalkotási javaslatot alapos hatásvizsgálatnak és költség-haszon elemzésnek vetnek alá;

  –  minden főigazgatóságon bevezetik kkv-teszt használatát, és módszeresebben együttműködnek a Szabályozói Ellenőrzési Testülettel a teszt strukturáltabb alkalmazásának biztosítása érdekében;

  –  benyújtanak a Parlamentnek egy értékelést a Szabályozói Ellenőrzési Testület függetlenségéről a hatásvizsgálatokkal kapcsolatos ellenőrzési és objektív tanácsadói szerepének teljesítése tekintetében;

  –  kidolgozzák a terhekről szóló éves felmérést, amely az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek eredményeit egyértelműen és átláthatóan megállapító és felügyelő eszköz, hogy csökkenti a túlszabályozást és a közigazgatási terheket az Unió és a tagállamok számára a jogszabályok átültetése és értelmezése terén;

  –  benyújtanak javaslatokat a Parlamentnek a tehercsökkentési célkitűzések meghatározására a kulcságazatokban, törekedve a vállalkozásokat sújtó szabályozási terhekkel kapcsolatos gazdasági költségek 2020-ra 25%-kal, 2030-re pedig 50%-kal való csökkentésére;

o

o    o

90.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(2)

HL L 115., 2015.6.5., 1. o.

(3)

HL L 102., 2004.4.7., 48. o.

(4)

HL L 324., 2007.12.10, 121. o.

(5)

HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(6)

HL L 338., 2011.12.21., 2. o.

(7)

HL L 218., 2008.8.13, 60. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat