KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Nigériáról
17.1.2018 - (2018/2513(RSP))
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B8-0045/2018)
ECR (B8-0049/2018)
S&D (B8-0050/2018)
Verts/ALE (B8-0051/2018)
ALDE (B8-0053/2018)
Cristian Dan Preda, Tunne Kelam, Andrzej Grzyb, David McAllister, Sandra Kalniete, Tomáš Zdechovský, Pavel Svoboda, Ivan Štefanec, Elisabetta Gardini, Jaromír Štětina, Krzysztof Hetman, Claude Rolin, Michaela Šojdrová, Dubravka Šuica, Brian Hayes, Thomas Mann, Laima Liucija Andrikienė, Eduard Kukan, Romana Tomc, Patricija Šulin, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Francis Zammit Dimech, Bogdan Brunon Wenta, Adam Szejnfeld, Roberta Metsola, Milan Zver, Eva Maydell, Csaba Sógor, Ivana Maletić, Giovanni La Via, Joachim Zeller, Lars Adaktusson, Andrey Kovatchev, Marijana Petir, Deirdre Clune, Ramona Nicole Mănescu, Jiří Pospíšil, László Tőkés, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Manolis Kefalogiannis, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Stanislav Polčák a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Soraya Post, Cécile Kashetu Kyenge az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Karol Karski, Ruža Tomašić, Valdemar Tomaševski, Notis Marias, Monica Macovei, Anna Elżbieta Fotyga, Jana Žitňanská, Branislav Škripek az ECR képviselőcsoport nevében
Catherine Bearder, Nedzhmi Ali, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Louis Michel, Javier Nart, Norica Nicolai, Urmas Paet, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström, Valentinas Mazuronis, Robert Rochefort az ALDE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Maria Heubuch, Heidi Hautala, Jean Lambert, Michèle Rivasi, Bart Staes, Ernest Urtasun, Barbara Lochbihler, Jordi Solé, Davor Škrlec, Bodil Valero, Igor Šoltes, Bronis Ropė, Michel Reimon a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Piernicola Pedicini, Isabella Adinolfi, Rolandas Paksas
Az Európai Parlament állásfoglalása Nigériáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Nigériáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1981. évi emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára, amelyet Nigéria 1983. június 22-én ratifikált,
– tekintettel a Nigériai Szövetségi Köztársaság alkotmányára és különösen annak a vallásszabadság védelméről szóló, „A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság” című IV. fejezetben található rendelkezéseire,
– tekintettel a Nigériában elkövetett emberrablásokról szóló 2014. május 12-i, valamint a nigériai választásokról szóló 2015. február 9-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel Muhammadu Buhari elnöknek az Európai Parlament előtti 2016. február 3-i felszólalására,
– tekintettel határozatára, miszerint a Boko Haramot felveszi a terrorista szervezetek uniós jegyzékébe, amely az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendeletet 214. alkalommal módosító 2014. május 28-i 583/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel 2014. május 29-én lépett hatályba,
– tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Boko Haram által Nigériában elrabolt lányok kiszabadításáról szóló 2017. május 7-i nyilatkozatára,
– tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló, 1981. évi ENSZ-nyilatkozatra,
– tekintettel az 1966. évi polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára, melyet Nigéria 1993. október 29-én ratifikált,
– tekintettel a gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményre, amelyet Nigéria 1991 áprilisában ratifikált,
– tekintettel a Cotonou-i Megállapodás második felülvizsgálatára, amelyet Nigéria 2010. szeptember 27-én ratifikált,
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel arra, hogy az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját 2015-ben Hauwa Ibrahim emberi jogi jogvédőnek ítélték oda,
– tekintettel a 2015. márciusi nigériai elnökválasztás eredményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az ENSZ becslése szerint Nigéria – Afrika legnépesebb és kulturálisan legsokszínűbb nemzete, amelynek népessége 1950-ről mára 190 millióra nőtt – 2050-re Kína és India mögött a világ harmadik legnagyobb népességű országa lesz;
B. mivel Nigéria Afrika legnagyobb keresztény lakosságának otthona;
C. mivel a nigériai népességet szinte egyenlő arányban teszik ki muzulmánok és keresztények;
D. mivel körülbelül 30 millió keresztény él Észak-Nigériában, amely a túlnyomóan muzulmán régióban a legnagyobb vallási kisebbséget alkotja;
E. mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) 2017 novemberében beszámolt arról, hogy Északkelet-Nigériában 8,5 millió ember szorult életmentő segítségre, és 2017-ben 6,9 millió embernek nyújtottak humanitárius segítséget;
F. mivel az ország középső régiója évek óta szenved az etnikai és vallási közösségek közötti gazdasági és politikai feszültségektől, és a közelmúltban erőszakot szült a hatalomért és a földhöz való hozzáférésért folytatott verseny a pásztorkodással foglalkozó és mezőgazdasági közösségek között;
G. mivel 2009 óta a Boko Haram iszlamista csoport által elkövetett folyamatos támadások, gyilkosságok és emberrablások fenyegetik az észak-nigériai békét és stabilitást;
H. mivel a Boko Haram támadásai óta több mint 20 000 ember vesztette életét és több mint kétmillióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket többek között a szomszédos országokba menekülve;
I. mivel a Boko Haram 2014 áprilisában 276 iskolás lányt rabolt el az észak-kelet nigériai Chibokban egy iskolából, és mivel közülük néhányan már a családjuk körében lehetnek, de sokukat még mindig ismeretlen helyen tartanak;
J. mivel a Boko Haram rabszolgasorba taszította, megerőszakolta, radikalizálta és „házasságkötésre” kényszerítette a nőket és a lányokat; mivel e szörnyűségek számos túlélőjét teherbe ejtették megerőszakolóik;
K. mivel a biztonsági erőket a békés tiltakozások és találkozók félbeszakításával, egyes esetekben pedig erőszakkal és túlzott erővel való fellépéssel is vádolják;
L. mivel az elmúlt évben számos papot és apácát raboltak el, köztük a Krisztus eucharisztikus szíve kolostor hat apácáját, akiket 2017. november 13-án, Iguoriakhiból raboltak el és a közelmúltban bocsátottak szabadon;
M. mivel több mint 14-en életüket vesztették, sokan pedig megsebesültek Omokuban, amikor a szilveszter korai óráiban hazafele tartottak egy miséről; mivel a keresztény és muzulmán halálesetek száma a közelmúltban tovább emelkedett, jelezve mindkét vallás aggasztó helyzetét az országban;
N. mivel a pásztorok és a gazdálkodók közötti konfliktusok száma az elmúlt évtizedben növekedett, kiterjedt és fokozódott Nigériában, és mára a nemzet túlélését fenyegeti; mivel több ezer embert megöltek, közösségeket semmisítettek meg, és rengeteg gazdálkodó és pásztor vesztette életét és tulajdonát az egyre eszkalálódó öldöklésben és pusztításban, amely nemcsak az emberek megélhetését teszi tönkre, de kihat a nemzeti kohézióra is;
O. mivel a pásztorkodást hosszú távon a gyors népességnövekedés, a mezőgazdasági termelés terjedése, valamint a legelők és a szarvasmarhaterelő útvonalak elvesztése fenyegeti; mivel ugyanakkor a pásztorkodást nem lehet beszüntetni vagy megtiltani, mivel fennállásának erős kulturális, politikai és gazdasági okai vannak;
P. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság megállapította, hogy ésszerű alapja van azt hinni, hogy a Statútum 7. cikke szerinti emberiesség elleni bűncselekményeket – köztük gyilkosságot és üldöztetést – követett el a Boko Haram Nigériában;
Q. mivel Nigériának összetett jogrendje van, amely egyesíti az esetjogot, a szokásjogot és a vallási törvényeket és több kormányzati szintet, amely kihívást jelentő környezetet jelent az emberi jogok megfelelő végrehajtásához;
R. mivel az elszámoltathatóság, az igazságszolgáltatás és a jogállamiság fenntartása, valamint a büntetlenség elleni küzdelem lényeges elemeit képezik a békére és a konfliktusrendezésre, illetve a megbékélésre és az újjáépítésre irányuló erőfeszítéseknek;
S. mivel a halálbüntetés törvényes Nigériában; mivel 2016-ban Nigériában 527 embert ítéltek halálra, háromszor annyit, mint 2015-ben; mivel 2006 óta alkalmaznak de facto moratóriumot a halálbüntetésre, amely viszont 2013-ban és 2016-ban megszakadt;
T. mivel a nigériai független nemzeti választási bizottság bejelentette, hogy 2019. február 16-án elnöki és országgyűlési választásokat tartanak;
U. mivel a Transparency International szervezet a 2016. évi korrupcióérzékelési indexében Nigériát 175 ország közül a 136. helyre rangsorolta;
V. mivel a Cotonou-i Megállapodás 8. cikke értelmében az EU rendszeres politikai párbeszédet folytat Nigériával az emberi jogok és a demokratikus elvek témájában, ideértve az etnikai, vallási és faji alapú diszkriminációt is;
1. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ország középső régiójában élő pásztorok és mezőgazdasági termelők közötti növekvő etnikai konfliktusok növelték Nigéria biztonsági kihívásait, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt valódi előrelépés ezekben a kérdésekben;
2. határozottan elítéli a nigériai keresztények és muzulmánok elleni erőszak fokozódását, beleértve a vallási intézmények és hívők elleni támadásokat, amilyen például a közelmúltban Plateau szövetségi állam falvaiban történt, legalább 48 keresztény halálát okozva, és egy északkelet-nigériai mecset lebombázását, amely során legalább 50 ember halt meg; felszólítja Buhari elnököt és a nigériai kormányt, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az erőszak megszüntetése, a nigériaiak szabad vallásgyakorlásának biztosítása, illetve valamennyi polgár jogainak szigorúbb védelme érdekében, az ország törvényeinek és alkotmányának megfelelően; őszinte részvétét fejezi ki a folyamatos erőszak valamennyi áldozata családjainak; emlékeztet továbbá arra, hogy a pásztorok és a mezőgazdasági termelők az 1970-es évekig békésen éltek egymás mellett, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy földhöz való hozzáférés miatti – és az hatékony közvetítési rendszerek hiánya miatt tovább súlyosbodó – mostani erőszakot vallási konfliktusnak állítják be, túlságosan leegyszerűsítve a problémát;
3. sürgeti a kormányt, hogy minden szakpolitikában az emberi jogok és a méltóság tiszteletben tartására összpontosítson annak érdekében, hogy vallástól, hittől és politikai hovatartozástól függetlenül biztosítsa a polgárok közötti békés együttélést;
4. felhívja a nigériai kormányt, hogy tárgyaljon egy olyan nemzeti politikai keretről, amely a mezőgazdasági termelők és a pásztorok érdekeit egyaránt védi, felszólítja továbbá a nemzetközi partnereket a marhapásztorok és a mezőgazdasági termelők közötti helyi közösségi konfliktusok megelőzésére és megoldására irányuló beruházások fokozására azáltal, hogy a gazdasági és természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra irányuló közös kezdeményezésekkel támogatják az együttműködést;
5. elítéli az Észak-Nigériában dúló erőszakot és támadásokat, amelyek célkeresztjében a keresztény közösségeket álltak; megjegyzi, hogy a Boko Haram válogatás nélkül támadta a muzulmán, keresztény és más vallásokat egyaránt;
6. megjegyzi, hogy a nigériai katonaság visszaszerezte a Boko Haram által elfoglalt területet és letartóztatta néhány tagját, de a kormány Boko Haram megállítására irányuló nem katonai erőfeszítései csak kezdeti stádiumban vannak;
7. sürgeti a Buhari-kormányt, hogy állampolgárait védje meg a terrorizmustól, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az ilyen fellépéseknek maradéktalan tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és a jogállamiságot; elismerését fejezi ki a Buhari-kormány által a nigériai biztonsági kihívások és a korrupció elleni küzdelem terén elért haladás miatt; támogatást ajánl fel e cél elérése, valamint a korrupt gyakorlatok és a terrorizmus közötti kapcsolat megszakítása érdekében;
8. emlékeztet azonban arra, hogy a Boko Harammal és más terrorszervezetekkel szemben hozott kormányzati intézkedések nem szíthatják tovább az erőszakot; ebben a tekintetben szorgalmazza a nigériai állambiztonsági erők, köztük a rendőrség reformját, valamint az emberi jogok megsértéséért – köztük a bírósági eljárás nélküli kivégzések, kínzások, önkényes letartóztatások és zsarolással kapcsolatos visszaélések elkövetéséért – felelős személyek elleni vizsgálatokat;
9. sürgeti a nigériai kormányt, hogy foglalkozzon az erőszak kiváltó okaival, azzal hogy egyenlő jogokat és megkülönböztetéstől mentes jogszabályokat biztosít valamennyi polgár számára;
10. elítéli a nőkkel és lányokkal szembeni szexuális és nemi alapú erőszakot, valamint a Boko Haram és más terrorista csoportok nőkkel és gyermekekkel szembeni támadását, elrablását, a kényszerházasságot, a nemi erőszakot és öngyilkos merényletre való felhasználásukat; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy a nem megfelelő humanitárius segítségnyújtás a menekülttáborokban nagyfokú kizsákmányoláshoz és szexuális zaklatáshoz vezetett;
11. felszólítja a nigériai hatóságokat, hogy nyújtsanak megfelelő pszichoszociális támogatást a radikalizálódás áldozatainak, különösen a nőknek, a gyermekeknek és a fiataloknak, mielőtt visszavezetnék őket a társadalomba; kéri az összes nemzetközi szereplőt, hogy tegyen közös erőfeszítéseket az erőszakos szélsőségekhez vezető radikalizálódás megelőzésére, illetve dolgozzon ki rehabilitációs és deradikalizációs programokat;
12. nagyobb előrehaladásra ösztönöz a nigériai társadalmat évtizedek óta mételyező korrupció kezelésében, és úgy véli, hogy e bűncselekmények felszámolására irányuló kemény fellépés nélkül a Buhari-kormány nem lesz képes szélesebb körű politikai, gazdasági és szociális menetrendjének teljesítésére; sürgeti a nigériai hatóságokat, hogy erősítsék meg a korrupció elleni küzdelmet célzó intézkedéseket, és hangsúlyozza, hogy ennek elmulasztása további évekre kiterjeszti a szegénységet, az egyenlőtlenséget, hírneve csorbulását, a külső beruházások csökkenését és a polgárok lehetőségeinek beszűkülését; emlékeztet arra, hogy a korrupció miatt a polgárok egyre elégedetlenebbek a közintézményekkel és csökken a kormányok legitimitása;
13. felszólít a nigériai igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és függetlenségének javítására annak érdekében, hogy hathatósan alkalmazni lehessen a büntető igazságszolgáltatást az erőszak, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelemben;
14. sürgeti a nigériai hatóságokat, hogy vezessenek be moratóriumot a halálbüntetésre annak eltörlése érdekében;
15. emlékezteti Nigéria kormányát azon felelősségére, hogy a választásokat nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban tartsák, és hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a szabad, átlátható és hiteles választások biztosítására;
16. felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy ellenőrizzék a Líbiából visszatérő nigériaiak reintegrációját és biztosítsák az e célra elkülönített uniós finanszírozás hatékony felhasználását; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az újbóli beilleszkedést segítő intézkedésekről;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének, az Afrikai Unió elnökének, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, a Pánafrikai Parlamentnek, valamint a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) képviselőinek.