KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Belaruszról
18.4.2018 - (2018/2661(RSP))
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B8-0197/2018)
S&D (B8-0199/2018)
ECR (B8-0200/2018)
ALDE (B8-0201/2018)
Verts/ALE (B8-0204/2018)
Cristian Dan Preda, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Jaromír Štětina, Patricija Šulin, Francis Zammit Dimech, Tomáš Zdechovský, Milan Zver, Jarosław Wałęsa, Csaba Sógor, Mairead McGuinness, Romana Tomc, Ivan Štefanec, Eduard Kukan, Elisabetta Gardini, Giovanni La Via, Adam Szejnfeld, Michaela Šojdrová, Tunne Kelam, David McAllister, Lars Adaktusson, Krzysztof Hetman, Željana Zovko, Bogdan Brunon Wenta, Sandra Kalniete, Dubravka Šuica, Pavel Svoboda, Ivana Maletić, Laima Liucija Andrikienė, Marijana Petir, Seán Kelly, Deirdre Clune, Andrey Kovatchev, Julia Pitera, Elmar Brok, Jerzy Buzek, Daniel Caspary, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Alojz Peterle, Fernando Ruas, Inese Vaidere, László Tőkés, Stanislav Polčák, Jiří Pospíšil, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Clare Moody az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Branislav Škripek, Raffaele Fitto, Ruža Tomašić, Monica Macovei, Anna Elżbieta Fotyga az ECR képviselőcsoport nevében
Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, María Teresa Giménez Barbat, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans az ALDE képviselőcsoport nevében
Rebecca Harms, Bronis Ropė, Heidi Hautala, Indrek Tarand, Davor Škrlec, Igor Šoltes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Belaruszról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira és ajánlásaira,
– tekintettel a 2016. szeptember 11-i parlamenti választásokra, a 2015. október 11-i elnökválasztásra, valamint a 2018. február 18-i helyhatósági választásokra Belaruszban,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi főképviselője (alelnök/főképviselő) szóvivőjének a Belaruszban megrendezett helyhatósági választásokról szóló, 2018. február 20-i nyilatkozatára,
– tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a belarusz szabadság napján és az azt megelőzően bekövetkezett eseményekről szóló, 2018. március 25-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Tanács Belaruszról szóló következtetéseire, különösen a 170 belarusz személlyel és három vállalattal szembeni korlátozó intézkedéseket megszüntető, 2016. február 15-i következtetésekre, amelyek meghatározzák a szakpolitikai párbeszéd keretét, valamint az Unió és Belarusz közötti kapcsolatok feltételeit annak érdekében, hogy a kapcsolatok – különösen a demokratikus reformokat illetően – kedvezőbb irányba fejlődjenek,
– tekintettel a keleti partnerség 2017. november 24-i csúcstalálkozójának következtetéseire, valamint a 2020-ig a polgárok javára megvalósítandó 20 célkitűzés elfogadására,
– tekintettel Hahn biztos 2018. januári belarusz látogatására, valamint az EU–Belarusz partnerségi prioritásokról szóló, folyamatban lévő tárgyalásokra,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa határozatára, amely 2019 februárjáig egy évvel meghosszabbította a Belarusszal szemben fennálló korlátozó intézkedéseket, többek között a fegyverembargót, a belső elnyomás céljára felhasználható áruk exportját, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat négy olyan személlyel szemben, akiket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró 1999. és 2000. évi, máig nem tisztázott eltűnésével összefüggésben vettek jegyzékbe,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az összes olyan emberi jogi egyezményre, amelynek Belarusz részes fele,
– tekintettel az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2018. március 28-i jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkére,
A. mivel Belarusz a 2015-ös elnökválasztások, a 2016-os parlamenti választások után 2018. február 18-án helyhatósági választásokat rendezett; mivel Belarusz továbbra sem követi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR), illetve a Velencei Bizottságnak a választási jogszabályok és eljárások területére vonatkozó, régóta fennálló ajánlásait; mivel a külföldi diplomáciai és a belarusz megfigyelők szerint a 2018 februárjában tartott helyhatósági választások újra csak megerősítették e hiányosságok meglétét;
B. mivel 2016 februárjában az EU jó szándéka jeleként megszüntette a belarusz tisztviselők és jogi személyek ellen érvényben levő legtöbb korlátozó intézkedését, hogy ösztönözze az országot helyzetének javítására az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén;
C. mivel az Unió több alkalommal hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyértelmű előfeltétele az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javulásának és további elmélyítésének; mivel azonban az országban fennálló helyzet továbbra is aggodalomra ad okot, mert csupán nagyon korlátozott, óvatos előrelépések figyelhetők meg ezen a téren;
D. mivel a régóta várt alkotmányos és jogalkotási reformok megvalósítása, amely lehetővé tenné a valódi demokrácia kialakítását, lemaradásban van;
E. mivel Belaruszban nem tettek kísérletet választási reform végrehajtására, és – amint azt a 2018 februárjában megtartott helyhatósági választások is példázzák – továbbra is jelentős számú súlyos hiányosság és eljárási szabálytalanság figyelhető meg, beleértve a politikai jogok korlátozó jogi keretét a választási kampányok valamennyi szakaszában, valamint a választási megfigyeléssel, a szavazással és a szavazatszámlálással kapcsolatban felmerülő problémákat; mivel Belaruszban 1994 óta nem rendeztek szabad és tisztességes választásokat;
F. mivel nemzetközi megfigyelők nem kaptak meghívást a helyhatósági választások megfigyelésére, ugyanakkor a belarusz megfigyelők konkrét bizonyítékokat gyűjtöttek olyan, az egész országra kiterjedő jelentős erőfeszítésekről, amelyek arra irányultak, hogy mesterségesen felduzzasszák a választási részvételi arányt és évek óta először újra futószalag-szavaztatásra kerüljön sor;
G. mivel a megfélemlítéssel kapcsolatos tevékenységek folytatódnak, ideértve a független és ellenzéki aktivisták, politikusok és újságírók letartóztatásának számos esetét; mivel az ellenzék kiemelkedő tagjait, valamint a demokrácia és az emberi jogok védelmezőit újfent megakadályozták abban, hogy 2018. március 25-én a minszki függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából rendezett, nem engedélyezett demonstráción részt vegyenek, illetve az esemény előtt vagy alatt letartóztatták őket, habár a legtöbbjüket később vádemelés nélkül szabadon bocsájtották;
H. mivel két politikai fogoly, Mihail Zsamcsuzsnyij és Dzmitrij Palijenka továbbra is őrizetben van;
I. mivel az Európai Parlament – az egyéb kezdeményezések mellett többek között a 2004-es, illetve a 2006-os Szaharov-díj Belarusz Újságírók Szövetségének, illetve Alexander Milinkievicsnek való odaítélése által – évek óta támogatja a belarusz civil társadalmat;
J. mivel a Szabadság Napjának 2018. évi eseményei ismét azt példázzák, hogy a belarusz kormánynak nincs szándékában, hogy lemondjon azoknak a polgároknak a tömeges elnyomásáról, akik megpróbálnak élni az alkotmány és a nemzetközi szerződések által biztosított jogaikkal;
K. mivel 2018. január 24-én az Információs Minisztérium önkényesen megakadályozta a Charter97.org elnevezésű, vezető, független hírportálhoz való hozzáférést Belarusz területén; mivel a hatóságok büntetőeljárást indítottak független bloggerek ellen; mivel a médiatörvény módosítástervezetei elfogadásuk esetén új és jelentős veszélyt jelentenének a véleménynyilvánítás szabadságára az országban;
L. mivel 2016. október 25-én Belarusz elfogadta első nemzeti emberi jogi cselekvési tervét, amelyet a belarusz Miniszterek Tanácsának határozata hagyott jóvá, és amely dokumentum az ország emberi jogi kötelezettségvállalásainak végrehajtására vonatkozó cselekvési irányvonalakat határozza meg;
M. mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést; mivel az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója megállapította, hogy a független igazságszolgáltatás és a tisztességes eljárások hiánya miatt Belaruszban nagymértékben vitathatónak tekinthető a halálbüntetés alkalmazása;
N. mivel az EU és Belarusz jelenleg éppen az ország igényeire szabott partnerségi prioritásokról tárgyal, amelyek fő területei többek között a gazdasági fejlődésre és modernizációra, az intézmények megerősítésére és a jó kormányzásra, az összekapcsoltságra, valamint az emberek közötti kapcsolatokra terjednek ki; mivel a belarusz kormány többször kijelentette, hogy az EU-val való kapcsolatok normalizálására, a fennmaradó szankciók feloldására és a vízumliberalizációra törekszik; mivel azonban az e tekintetben elért haladás szükségszerűen Belarusz politikai akaratától és a demokratikus értékek, a jogállamiság és az alapvető szabadságok iránti elkötelezettségétől függ;
1. támogatja az EU Belarusszal való kritikus kapcsolatépítését, amennyiben ezt a demokratizálódás felé vezető konkrét lépések megtétele, valamint az alapvető szabadságoknak és az emberi jogoknak a belarusz hatóságok általi teljes tiszteletben tartása feltételéhez kötik;
2. csalódottan veszi tudomásul, hogy a korábbi felszólítások ellenére hiányosságok figyelhetők meg az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság által a 2015. évi elnökválasztások és a 2016. évi parlamenti választások után megfogalmazott ajánlások végrehajtása terén, pedig még a 2018. évi helyhatósági választások előtt meg kellett volna őket valósítani; felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul folytassák a tágabb demokratizálódási folyamat részét képező átfogó választási reform nemzetközi partnerekkel közösen történő kidolgozását;
3. sajnálatosnak tartja a az újságírók és a független média helyi választásokat követő zaklatását Belaruszban, többek között a Belsat TV újságírója, Andrusz Kozel jogellenes eltávolítását az egyik szavazókörből és a vele szembeni brutális bánásmódot, valamint a Charter97 hírportál elérhetetlenné tételét;
4. sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül szüntessék meg a Charter97.org vezető független internetes hírportál blokkolását, álljanak el a médiatörvény módosításától, amely elfogadása esetén veszélyeztetné a véleménynyilvánítás szabadságát, és hagyjanak fel a véleménynyilvánítás szabadságával élő független bloggerek üldözésével;
5. megállapítja, hogy a demokratikus ellenzék körzeti szintű szavazókörökben jelenlévő képviselőinek száma aránytalanul alacsony volt a benyújtott kérelmekhez képest;
6. csalódottságát fejezi ki a demokratikus ellenzéki pártok bejegyzésének ismételt elutasítása miatt; szorgalmazza a korlátozások feloldását és a politikai pártok bejegyzésére irányuló eljárások megkönnyítését Belaruszban; hangsúlyozza, hogy az összes politikai párt számára lehetővé kell tenni a korlátozások nélküli politikai tevékenység folytatását, különösen a választási kampányok során; szorgalmazza, hogy helyezzék hatályon kívül a belarusz büntető törvénykönyv 193/1. cikkét, amely büntetendővé teszi a be nem jegyzett szervezetek tevékenységeiben való részvételt;
7. sajnálatosnak tartja a belarusz hatóságok aránytalan fellépését az ellenzéki aktivisták engedély nélküli felvonulás megszervezésére irányuló erőfeszítéseivel szemben a szabadság napján rendezett ünnepségek alkalmával 2018. március 25-én, amelynek eredményeként több tucat személyt letartóztattak, köztük ellenzéki vezetőket, valamint Mikalaj Sztatkevics és Uladzimjer Nyakljajev volt elnökjelölteket; ismételten hangsúlyozza, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadság alapvető emberi jog; hangsúlyozza, hogy az Uniónak Belarusszal fenntartott viszonyában minden egyes esetben egyértelműen reagálnia kell a demokrácia és az alapvető szabadságok tekintetében bekövetkező bármilyen visszalépésre, többek között további politikai foglyok őrizetbe vételére;
8. határozottan felszólít Mihail Zsamcsuzsnyij és Dzmitrij Palijenka – két, politikai okokból jelenleg fogva tartott civil társadalmi aktivista – szabadon bocsátására, és sürgeti az összes korábbi politikai fogoly rehabilitálását, valamint polgári és politikai jogaik helyreállítását;
9. ismét felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Belarusz által megerősített nemzetközi és regionális emberi jogi eszközökkel összhangban minden körülmények között biztosítsák a demokratikus elvek érvényesülését, valamint az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat;
10. rámutat arra, hogy az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az egészséges demokrácia kulcsfontosságú eleme; sürgeti a Belarusz hatóságokat, hogy kezdjenek konstruktív és nyílt párbeszédet a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalmi szervezetekkel a polgárok szabadságai és jogai – különösen az egyesüléshez, a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz való jog – garantálása, valamint a szabad és független médiát szolgáló keretrendszer biztosítása céljából;
11. határozottan megismétli azon felhívását, hogy a halálbüntetés végleges eltörlése felé tett első lépésként Belarusz csatlakozzon a halálbüntetések végrehajtására vonatkozó globális moratóriumhoz; emlékeztet arra, hogy a halálbüntetés embertelen és megalázó bánásmódnak számít, amelynek nincs bizonyított visszatartó hatása, és amely visszafordíthatatlanná teszi a bírói tévedések következményeit; sajnálattal állapítja meg, hogy a belarusz bíróságok 2018-ban újabb halálos ítéleteket hoztak;
12. felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtsanak támogatást a Belaruszban és külföldön működő civil társadalmi szervezeteknek; e tekintetben hangsúlyozza, hogy támogatni kell a belarusz társadalom számára elérhető minden független információforrást, ideértve a belarusz nyelvű és a külföldről történő műsorszórást;
13. tudomásul veszi a technikai szinten zajló EU–Belarusz ágazati párbeszédeket, valamint az együttműködés kiszélesítését olyan területeken, mint a gazdasági reform, az erőforrás-hatékonyság, a környezetbarát gazdaság és a környezetvédelem; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy kezeljék kiemelten az osztroveci belarusz atomerőmű biztonságának kérdését, és biztosítsák, hogy az EU–Belarusz viszony terén elért előrelépés feltételévé tegyék a nagyobb nyitottság és együttműködés, valamint a nemzetközi nukleáris és környezetvédelmi biztonsági normáknak való megfelelés Belarusz részéről történő megvalósítását;
14. sajnálja, hogy a jelenlegi emberi jogi párbeszéd nem hoz konkrét eredményeket, és sürgeti az EU emberi jogi különleges képviselőjét, hogy találjon utat és módot az emberi jogok teljes körű és eredményes védelmére Belaruszban; szorgalmazza valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását;
15. tudomásul veszi az EU–Belarusz partnerségi prioritásokról folyó tárgyalásokat, és várakozással tekint azok gyors lezárása elé, ami kiszélesíti majd a kétoldalú együttműködés körét mindkét oldal polgárai javára, és a pénzügyi támogatások és az együttműködés szélesebb körét nyitja meg Belarusz előtt – ennek előfeltétele, hogy az ország egyértelmű és kézzelfogható lépéseket tegyen a demokratizálás és a nyitottság felé, beleértve – kiemelt kérdésként – az átfogó választójogi reform végrehajtását; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottságnak a 2018–2020 közötti időszakra szóló pénzügyi támogatásokra elkülönített összeg növelésére irányuló tervét; ragaszkodik ahhoz, hogy a belarusz kormány világosabban kötelezze el magát a reform mellett, és javasolja egy szorosabb EU–Belarusz viszonyra irányuló menetrend létrehozását e kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozó teljesítménymutatók és határidők formájában;
16. sürgeti a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők folytatódó uniós támogatását, és felhívja a Bizottságot, hogy hogy működjön szorosan együtt a keleti partnerség civil társadalmi fórumával, és kövesse annak ajánlásait; sürgeti a belarusz kormányt, hogy az Európa Tanács 2017. november 27-én elfogadott iránymutatásaiból ösztönzést merítve biztosítsa a civil részvételt a politikai döntéshozatali folyamatokban helyi és országos szinten; rámutat a Belarusz és az említett szervezet közötti erősödő párbeszédre;
17. e tekintetben felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy találjanak módot a belarusz civil társadalmi szervezetek tájékoztatására és a velük való konzultációra a folyamatban lévő EU–Belarusz párbeszéddel és tárgyalásokkal kapcsolatban;
18. megelégedéssel állapítja meg, hogy megkezdődött az EU–Belarusz mobilitási partnerség megvalósítása, és várakozással tekint az emberek közötti és üzleti kapcsolatokat egyértelműen előmozdító EU–Belarusz vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások véglegesítése elé;
19. üdvözli a minszki hatóságok azon döntését, hogy 2018 februárja óta 80 ország külföldi állampolgárai számára engedélyezik a vízummentes rövid távú tartózkodást;
20. üdvözli az EU–Belarusz ifjúsági csereprogramok és emberi kapcsolatok előmozdítása terén az EU MOST mobilitási programja, az Erasmus+, a Horizont 2020 és a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) eszköz, valamint Belarusz bolognai folyamathoz való csatlakozása révén elért eredményeket; szorgalmazza a bolognai folyamatnak az európai felsőoktatási térség (EHEA) és Belarusz által közösen elfogadott menetrenddel összhangban történő végrehajtását, amely a belarusz fiatalok javát szolgálja, és tovább javítja az ország és az EU közötti cserekapcsolatokat és az emberi kapcsolatokat;
21. kéri a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadó mandátumának meghosszabbítását; felszólítja a belarusz kormányt, hogy teljes körűen működjön együtt az előadóval; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy mozdítsák elő és támogassák a különleges ENSZ-előadó mandátumának kiterjesztését, és felkéri az EU emberi jogi különleges képviselőjét, hogy működjön együtt a különleges ENSZ-előadóval az országban fennálló helyzet javítása érdekében;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának, az Európa Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a belarusz hatóságoknak.