KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az autonóm fegyverrendszerekről
10.9.2018 - (2018/2752(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B8-0308/2018 (Verts/ALE)
B8-0309/2018 (PPE)
B8-0355/2018 (ALDE)
B8-0360/2018 (EFDD)
B8-0361/2018 (GUE/NGL)
B8-0362/2018 (S&D)
Michael Gahler, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, David McAllister, Sandra Kalniete, Laima Liucija Andrikienė, Elmar Brok, Tunne Kelam, Eduard Kukan, Julia Pitera, Fernando Ruas a PPE képviselőcsoport nevében
Ana Gomes, Victor Boştinaru, Knut Fleckenstein, Arne Lietz, Clare Moody az S&D képviselőcsoport nevében
Norica Nicolai, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Gérard Deprez, Ivan Jakovčić, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében
Sabine Lösing, Javier Couso Permuy, Kateřina Konečná, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou, Kostadinka Kuneva a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Philippe Lamberts, Ernest Urtasun, Bodil Valero, Max Andersson, Klaus Buchner a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Dario Tamburrano az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az autonóm fegyverrendszerekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címére, 21. cikkére és 21. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,
– tekintettel a genfi egyezményekhez csatolt 1977. évi 1. jegyzőkönyvben rögzített Martens-záradékra,
– tekintettel az ENSZ 2018-as leszerelési menetrendjének „Közös jövőnk biztosítása” című IV. részére,
– tekintettel „A katonai robotrepülőgépek és a pilóta nélküli robotok háborús bevetésének emberi jogi vonatkozásai” című, 2013. május 3-i tanulmányára,
– tekintettel a halált okozó autonóm fegyverrendszerekre vonatkozó nemzetközi tilalom bevezetését szorgalmazó különböző álláspontjaira, ajánlásaira és állásfoglalásaira, köztük az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2018. július 5-i ajánlására[1], az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából folytatandó tárgyalások megkezdésére irányuló, a 2018. március 13-i plenáris ülésen elfogadott megbízásra, az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban című 2016. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2017. december 13-i állásfoglalására[2], az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására[3] és a katonai robotrepülőgépekről szóló 2014. február 27-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Christof Heyns 2013. április 9-i éves jelentésére (UN A/HRC/23/47),
– tekintettel az EU által az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény részes feleinek kormányzati szakértői csoportja előtt, annak 2017. november 13–17-i, 2018. április 9–13-i és 2018. augusztus 27–31-i, Genfben tartott ülésén a halált okozó autonóm fegyverrendszerekről tett nyilatkozatokra,
– tekintettel a különböző államoknak, köztük az EU tagállamainak a kormányzati szakértői csoport 2017-es és 2018-as üléseit megelőzően tett hozzájárulásaira,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére, amely felhív a mesterséges intelligencia emberi vezérlésű megközelítésére és a halált okozó autonóm fegyverrendszerek betiltására,
– tekintettel a Szentszék felhívására a halált okozó autonóm fegyverrendszerek betiltása érdekében,
– tekintettel a több mint 3000 mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozó kutató által aláírt 2015. július 28-i, valamint a vezető robotikai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok 116 alapítója által aláírt 2017. augusztus 21-i nyílt levélre, amelyek figyelmeztettek a halált okozó autonóm fegyverrendszerek veszélyeire, továbbá arra a levélre, amelyben 240 technológiai szervezet és 3 089 magánszemély tett kötelezettségvállalást arra, hogy soha nem vesz részt halált okozó autonóm fegyverrendszerek fejlesztésében, gyártásában vagy felhasználásában,
– tekintettel a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nyilatkozataira és a civil társadalom olyan kezdeményezéseire, mint a „Kampány a gyilkos robotok megállításáért”, amely 30 ország 70 szervezetét képviseli (többek között Human Rights Watch, Article36, PAX és Amnesty International),
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az EU szakpolitikáit és fellépéseit az emberi jogok alapelvei és az emberi méltóság iránti tisztelet, valamint az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban meghatározott elvek vezérlik; mivel a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében ezeket az alapelveket kell alkalmazni;
B. mivel a „halált okozó autonóm fegyverrendszerek” kifejezés a célpontok kiválasztásának és megtámadásának kritikus funkciója feletti érdemi emberi ellenőrzés nélküli fegyverrendszerekre utal;
C. mivel a beszámolók szerint ismeretlen számú ország, államilag finanszírozott iparágak és magánvállalkozások folytatnak halált okozó autonóm fegyverrendszerekre irányuló kutatásokat és fejlesztéseket a szelektív célpontválasztásra képes rakétáktól kezdve egészen az olyan tanuló gépekig, amelyek kognitív képességekkel rendelkeznek annak eldöntésére, hogy kivel, mikor és hogyan vegyék fel a harcot;
D. mivel a nem autonóm rendszerek, mint az automatizált, távvezérelt és távműködtetett rendszerek nem tekinthetők halált okozó autonóm fegyverrendszereknek;
E. mivel a halált okozó autonóm fegyverrendszerek potenciálisan megváltoztathatják a hadviselést, példa nélküli és ellenőrizetlen fegyverkezési versenyt indítva;
F. mivel a halált okozó autonóm fegyverrendszerek használata alapvető etikai és jogi kérdéseket vet fel az emberi irányítás vonatkozásában, különösen a kritikus funkciók, például a célpont kiválasztása és megtámadása tekintetében; mivel a gépek és a robotok nem képesek az emberhez hasonló, többek között a különbségtétel, az arányosság és az elővigyázatosság jogelveit figyelembe vevő döntéshozatalra;
G. mivel az emberi szerepvállalásnak és felügyeletnek központi szerepet kell játszania a halált okozó döntések meghozatalában, mivel továbbra is az emberek tartoznak elszámolással az életről és halálról szóló döntések meghozataláért;
H. mivel a nemzetközi jog – többek között a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok – teljes mértékben alkalmazandó valamennyi fegyverrendszerre és azok működtetőire, és mivel a nemzetközi jognak való megfelelés kulcsfontosságú követelmény, amelyet az államoknak teljesíteniük kell, különösen amikor olyan elvek betartásáról van szó, mint a civil lakosság védelme vagy az elővigyázatosság a támadás során;
I. mivel a halált okozó autonóm fegyverrendszerek használata a jövőbeni katonai fellépések tekintetében kulcsfontosságú kérdéseket vet fel az emberi jogok nemzetközi joga, a nemzetközi humanitárius jog és az európai normák és értékek alkalmazásával kapcsolatban;
J. mivel a robotika és a mesterséges intelligencia területén vezető nemzetközi vállalatok 116 alapítója 2017 augusztusában nyílt levelet küldött az ENSZ-nek, amelyben felszólította a kormányokat, hogy akadályozzák meg a fegyverkezési versenyt e fegyverek tekintetében, valamint kerüljék el e technológiák destabilizáló hatását;
K. mivel bármely halált okozó autonóm fegyverrendszer meghibásodhat rosszul megírt kód, illetve ellenséges állam vagy nem állami szereplő által elkövetett esetleges kibertámadás miatt;
L. mivel a Parlament több alkalommal szorgalmazta a halált okozó autonóm fegyverrendszerekkel kapcsolatos közös álláspont mielőbbi kialakítását és elfogadását, valamint az érdemi emberi irányítás nélkül támadások végrehajtására képes, teljesen autonóm módon működő fegyverek gyártásának, fejlesztésének és használatának nemzetközi tilalmát, továbbá az ilyen fegyverek betiltására irányuló tényleges tárgyalások megkezdését;
1. emlékeztet az EU azon törekvésére, hogy a békét szolgáló szereplő legyen, és szorgalmazza szerepének kiterjesztését globális leszerelési és nonproliferációs erőfeszítésekben, továbbá kéri, hogy fellépései és politikái a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuljanak, garantálva a nemzetközi humanitárius és emberi jogokat, valamint a polgári személyek és a polgári infrastruktúra védelmét;
2. felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), a tagállamokat és az Európai Tanácsot, hogy még az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény magas szerződő feleinek 2018. novemberi ülése előtt mielőbb dolgozzanak ki és fogadjanak el olyan közös álláspontot a halált okozó autonóm fegyverrendszerekkel kapcsolatban, amely garantálja a fegyverrendszerek kritikus funkciói feletti érdemi emberi ellenőrzést, a telepítést is beleértve, a releváns fórumokon pedig képviseljenek egységes álláspontot, és annak megfelelően lépjenek fel; e tekintetben felkéri az alelnököt/főképviselőt, a tagállamokat és a Tanácsot, hogy osszák meg a bevált gyakorlatokat, és kérjék ki szakértők, tudományos szakemberek és civil társadalmi szereplők véleményét;
3. sürgeti az alelnököt/főképviselőt, a tagállamokat és a Tanácsot, hogy munkálkodjanak a halált okozó autonóm fegyverrendszerek betiltására irányuló, jogilag kötelező erejű jogi eszközről folytatandó nemzetközi tárgyalások megindításán;
4. ennek fényében hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a kritikus funkciók – például a célpont kiválasztása és megtámadása – terén emberi irányítást nélkülöző, halált okozó autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének és előállításának megelőzése;
5. emlékeztet az európai védelmi ipari fejlesztési programról szóló rendelettel, és különösen annak 6. cikke (4) bekezdésével (támogatható intézkedések) kapcsolatos álláspontjára, és hangsúlyozza, hogy kész hasonló álláspontot elfogadni a közelgő védelmi kutatási programmal, a védelmi ipari fejlesztési programmal és a 2020 utáni Európai Védelmi Alap egyéb lényeges jellemzőivel összefüggésben;
6. hangsúlyozza, hogy az uniós erők által jelenleg alkalmazott fegyverek vagy fegyverrendszerek egyike sem halált okozó autonóm fegyverrendszer; emlékeztet arra, hogy azok a fegyverek és fegyverrendszerek, amelyeket kifejezetten a saját platformoknak, erőknek és népességnek a rendkívül dinamikus fenyegetésekkel – mint az ellenséges rakétákkal, lőszerekkel és légi járművekkel – szembeni védelmére fejlesztettek ki, nem minősülnek halált okozó autonóm fegyverrendszereknek; hangsúlyozza, hogy az ember vezette repülőgépekkel szembeni harcba lépéssel kapcsolatos döntéseket embereknek kell meghozniuk;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint a NATO főtitkárának.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0312.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0494.
- [3] HL C 101., 2018.3.16., 166. o.
- [4] HL C 285., 2017.8.29., 110. o.