KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Vietnamról, nevezetesen a politikai foglyok helyzetéről
14.11.2018 - (2018/2925(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B8-0526/2018 (ECR)
B8-0527/2018 (Verts/ALE)
B8-0529/2018 (EFDD)
B8-0530/2018 (S&D)
B8-0531/2018 (ALDE)
B8-0540/2018 (PPE)
Cristian Dan Preda, Michaela Šojdrová, Tunne Kelam, Eduard Kukan, Elisabetta Gardini, Milan Zver, Jarosław Wałęsa, Lorenzo Cesa, Tomáš Zdechovský, Ivan Štefanec, Pavel Svoboda, József Nagy, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Krzysztof Hetman, Csaba Sógor, Patricija Šulin, Romana Tomc, Adam Szejnfeld, David McAllister, Lefteris Christoforou, Elmar Brok, Andrey Kovatchev, Dubravka Šuica, Deirdre Clune, Ivana Maletić, Seán Kelly, Marijana Petir, Laima Liucija Andrikienė, László Tőkés, Stanislav Polčák, Anders Sellström, Željana Zovko, Francis Zammit Dimech, Jiří Pospíšil, Inese Vaidere az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Maria Arena az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében
Raffaele Fitto, Ruža Tomašić, Charles Tannock, Valdemar Tomaševski, Pirkko Ruohonen-Lerner, Jana Žitňanská, Notis Marias, Monica Macovei az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében
Fredrick Federley, Izaskun Bilbao Barandica, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Gérard Deprez, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Patricia Lalonde, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Mirja Vehkaperä, Cecilia Wikström, Filiz Hyusmenova, Ilhan Kyuchyuk, Nedzhmi Ali a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében
Barbara Lochbihler, Bodil Valero, Klaus Buchner, Jordi Solé a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Isabella Adinolfi a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Vietnamról, nevezetesen a politikai foglyok helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi állásfoglalásaira, pontosabban a véleménynyilvánítás szabadságáról Vietnamban, nevezetesen Nguyen Van Hoa esetéről szóló, 2017. december 14-i[1] és a Vietnamról szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására[2], különösen a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében,
– tekintettel az EU és Vietnam között 2012. június 27-én aláírt partnerségi és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel a 2017. december 1-jei 7. EU–Vietnam emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel az EKSZ szóvivőjének vietnami emberijog-védők elítéléséről szóló, 2018. február 9-i és vietnami emberi jogi aktivisták elítéléséről szóló, 2018. április 5-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Uniónak a Le Dinh Luong közelmúltbeli elítéléséről kiadott, 2018. augusztus 20-i helyi nyilatkozatára,
– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel az ENSZ szakértőinek 2018. február 23-i nyilatkozatára, melyben mérgező anyagok kiömlése ellen tiltakozó bebörtönzött aktivisták szabadon bocsátását sürgették, valamint 2018. április 12-i nyilatkozatára, melyben változásra szólítottak fel jogvédők bebörtönzése után,
– tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyhez Vietnam 1982-ben csatlakozott,
– tekintettel az Európai Bizottság által az EU és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott, 2016. február 26-i határozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a „The 88 Project” szervezet által összeállított vietnami politikai foglyok adatbázisa szerint mintegy 160 aktivista tölti börtönbüntetését Vietnamban, és nagyjából 16 aktivistát tartanak tárgyalást megelőző előzetes letartóztatásban;
B. mivel a vietnami hatóságok továbbra is bebörtönzik, fogva tartják, zaklatják és megfélemlítik az emberijog-védőket, az újságírókat, a bloggereket, az emberi jogi ügyvédeket és a civil társadalmi szervezetek aktivistáit az országban; mivel emberijog-védők hosszú börtönbüntetésekkel néznek szembe emberi jogi munkájukért és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető joguk online és offline gyakorlásáért, amivel a hatóságok megszegik az ország nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit;
C. mivel a politikai és emberi jogi aktivisták a fogva tartás idején kemény körülményekkel szembesülnek, például megtagadják tőlük az orvosi ellátáshoz való jogot, a jogi tanácsadást és a családdal való kapcsolattartást;
D. mivel Vietnamban elnyomják a vallásszabadságot és a meggyőződés szabadságát, és a katolikus egyház és az olyan el nem ismert egyházak, mint például a Vietnami Egyesült Buddhista Egyház, számos protestáns egyház és mások, köztük etnikai kisebbségek továbbra is komoly vallási üldözésnek vannak kitéve;
E. mivel Hoang Duc Binh-t 14 év börtönbüntetésre ítélték, amiért blogján írt a Formosa acélmű-katasztrófáját követő tiltakozásokról; mivel Nguyen Nam Phongot két év börtönbüntetésre ítélték, amiért állítólag nem engedelmeskedett köztisztviselők utasításainak, mikor egy tiltakozásra vezetett épp; mivel erőfeszítéseik kulcsfontosságúak voltak abban, hogy a Formosa acélművénél történt mérgezőanyag-kiömlésről a nyilvánosság tudomást szerezzen és hogy biztosított legyen a felelősségre vonás;
F. mivel 2018. áprilisban a Demokrácia Testvériségének tagjait a büntető törvénykönyv nemzetbiztonsági rendelkezései szigorú érvényesítésének részeként 7–15 év börtönbüntetésre ítélték; mivel 2018. szeptemberben Nguyen Trung Truct, e csoport egy másik tagját 12 év börtönbüntetésre ítélték az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet miatt;
G. mivel Le Dinh Luong emberijog-védőt, aki békésen állt ki az emberi jogok védelme és előmozdítása mellett, a büntető törvénykönyv nemzetbiztonsági rendelkezései alapján 2018. augusztus 16-án 20 év börtönbüntetésre és 5 év házi őrizetre ítélték; mivel az EU küldöttsége és az uniós tagállamok nagykövetségeinek képviselői nem kaptak engedélyt a per megfigyelésére; mivel az emberijog-védők esetében számos egyéb ügy is létezik, és más lelkiismereti foglyok is hasonló következményekkel néznek szembe;
H. mivel 2018. április 12-én ENSZ-szakértők egy csoportja, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoport elnök-előadója és a véleményalkotási és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadó arra ösztönözte Vietnamot, hogy ne törje le a civil társadalmat és ne fojtsa el az eltérő véleményeket;
I. mivel a vietnami büntető törvénykönyv elnyomó rendelkezéseket tartalmaz, melyekkel a különösen a vietnami kormánnyal szemben kritikus nézeteket kifejező emberi jogi aktivisták, másképp gondolkodók, jogászok, szakszervezetek, vallási csoportok és nem kormányzati szervezetek elhallgattatása, letartóztatása, fogva tartása, elítélése vagy korlátozása céljából visszaélnek;
J. mivel a vietnami kormány továbbra is tiltja a független, vagy magántulajdonú médiacsatornák működését és szigorú ellenőrzést gyakorol a rádió- és tévéállomások, valamint a nyomtatott kiadványok felett; mivel 2016. áprilisban a Nemzetgyűlés a sajtószabadságot erősen korlátozó médiatörvényt fogadott el;
K. mivel 2018. június 12-én a vietnami Nemzetgyűlés az online ellenőrzést szigorító kiberbiztonsági törvényt fogadott el, mely megköveteli a szolgáltatóktól a nemzetbiztonságot fenyegetőnek tekintett posztok törlését; mivel ez a törvény jelentős mértékben korlátozza az online véleménynyilvánítás szabadságát és komoly fenyegetést jelent a magánélet tiszteletben tartásához való jogra nézve;
L. mivel 2018. január 1-jén hatályba lépett Vietnam meggyőződésről és vallásról szóló első törvénye, mely arra kötelezi az ország valamennyi vallási csoportját, hogy vetesse magát nyilvántartásba a hatóságoknál és tájékoztassa azokat tevékenységeiről; mivel a hatóságok elutasíthatják vagy hátráltathatják a nyilvántartásba vételi kérelmeket és betilthatják azokat a vallási tevékenységeket, melyeket önkényesen a „nemzeti érdekkel”, a „közrenddel” vagy a „nemzeti egységgel” ellentétesnek ítélnek; mivel ezzel a törvénnyel a kormány intézményesítette a vallási ügyekbe való beavatkozását és a vallási csoportok állami felügyeletét;
M. mivel Vietnam a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadsági indexe szerint 180 ország közül a 175. helyen áll;
N. mivel Vietnamban továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést, de a kivégzések száma ismeretlen, mivel a vietnami hatóságok államtitokként kezelik a halálbüntetésekre vonatkozó statisztikákat; mivel 2018. januárban Vietnamban 22-ről 18-ra csökkentették a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények számát;
O. mivel Vietnam még nem ratifikálta az alapvető ILO-egyezményeket, nevezetesen a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. sz., a kényszermunka eltörléséről szóló 105. sz. és az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezményt;
P. mivel az EU–Vietnam emberi jogi párbeszéd fontos eleme az EU-t aggasztó kérdésekről folyó átfogó megbeszéléseknek, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartását, mivel az Európai Unió és Vietnam közötti kapcsolatnak alapvetően az emberi jogok tiszteletben tartásán, a demokrácián és a jogállamiságon, illetve a vonatkozó nemzetközi normák betartásán kell alapulnia;
Q. mivel egyértelmű kapcsolat áll fenn a partnerségi és együttműködési megállapodás, illetve az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás között, melyekben mindkét fél elkötelezte magát emberi jogi kötelezettségei teljesítésére;
1. elítéli az emberi jogok folytatódó – Vietnam nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek nyílt megszegésével egyenértékű – megsértését Vietnamban, beleértve politikai aktivisták, újságírók, bloggerek, másként gondolkodók és emberi jogi aktivisták bírósági elítélését, politikai megfélemlítését, megfigyelését, zaklatását, az ellenük intézett támadásokat és a tisztességtelen tárgyalásokat, melyeknek oka az, hogy online vagy offline módon gyakorolják a véleménynyilvánítás szabadságát;
2. felszólítja a vietnami hatóságokat valamennyi, csupán a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása miatt bebörtönzött vagy elítélt emberi jogi aktivista és lelkiismereti fogoly – köztük Hoang Duc Binh, Nguyen Nam Phong, Nguyen Trung Truc és Le Dinh Luong – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az ellenük felhozott valamennyi vád elejtésére;
3. ismételtem felszólítja a vietnami hatóságokat, hogy szüntessék meg az emberi jogi aktivisták elleni valamennyi korlátozást és zaklatásokat, garantálva számukra, hogy minden körülmények között lehetőségük lesz a megtorlástól való félelem nélkül és minden korlátozástól – beleértve a bírósági zaklatást is – mentesen végezni emberi jogi tevékenységüket; felszólítja Vietnam kormányát, hogy számolja fel a vallásszabadságra vonatkozó valamennyi korlátozást és vessen véget a vallási közösségek zaklatásának;
4. hangsúlyozza, hogy a vietnami kormánynak biztosítania kell, hogy a fogva tartottakkal való bánásmód összhangban legyen a nemzetközi normákkal; hangsúlyozza, hogy az ügyvédi segítséggel, az egészségügyi személyzettel és a családtagokkal való kapcsolattartás fontos biztosíték a kínzás és a rossz bánásmód ellenében, valamint kritikus jelentőségű a tisztességes tárgyaláshoz való jog szempontjából;
5. elítéli a büntetőjogi rendelkezésekkel való visszaélést az alapvető jogok és szabadságok korlátozása céljából; felszólítja Vietnam hatóságait, hogy vonják vissza, vizsgálják felül vagy módosítsák valamennyi elnyomó jogszabályukat, először is a büntető törvénykönyvet, valamint a kiberbiztonságról és a hiedelmekről és vallásokról szóló törvényeket, továbbá biztosítsák valamennyi jogszabály összhangját a nemzetközi emberi jogi normákkal és kötelezettségekkel, beleértve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICCPR) is, amelynek Vietnam részes fele; felszólítja a kormányt, hogy a nyilvános gyűlésekre és tüntetésekre vonatkozó jogszabályokat hozza összhangba a szabad gyülekezéshez és egyesüléshez való joggal;
6. felszólítja Vietnamot, hogy írja alá és ratifikálja az Egyesült Nemzetek valamennyi vonatkozó emberi jogi egyezményét és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, valamint az ILO 87., 98. és 105. sz. egyezményét;
7. sürgeti Vietnamot, hogy bocsásson ki állandó meghívót az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai és különösen a véleményalkotás és véleménynyilvánítási szabadságával, valamint az emberijog-védőkkel foglalkozó különleges előadók számára;
8. felszólítja Vietnam hatóságait, hogy ismerjék el a független szakszervezeteket;
9. felhívja az EU-t, hogy vizsgálódjon és működjön együtt a hatóságokkal és valamennyi érintett szereplővel az emberi jogi helyzet javítása céljából Vietnamban;
10. megismétli, hogy minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést; felszólítja a vietnami hatóságokat, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására; felszólítja Vietnam hatóságait, hogy minden halálos ítéletet vizsgáljanak felül annak érdekében, hogy a vonatkozó tárgyalások megfeleljenek a nemzetközi normáknak;
11. felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy tevékenyen támogassák az emberi jogokat védelmező civil társadalmi csoportokat és egyéneket Vietnamban, többek között minden kapcsolatfelvétel alkalmával felszólítva a vietnami hatóságokat az emberi jogi aktivisták és lelkiismereti foglyok szabadon bocsátására; sürgeti a hanoi uniós küldöttséget, hogy adjon meg minden alkalmas támogatást a bebörtönzött emberi jogi aktivistáknak és lelkiismereti foglyoknak, beleértve börtönlátogatások megszervezését, a tárgyalások nyomon követését és jogi segítség nyújtását;
12. felhívja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák nyomásgyakorlásukat a vietnami emberi jogi helyzet kézzelfogható javulása érdekében, beleértve Vietnam soron következő időszakos egyetemes helyzetértékelésének időtartamát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;
13. megismétli felhívását, hogy az egész EU-ban tiltsák be minden belső elnyomásra használatos vagy arra használható biztonsági berendezés – beleértve az internetes megfigyelésre szolgáló technológiát is – kivitelét, eladását, frissítését és karbantartását olyan államok számára, ahol az emberi jogi helyzet aggodalomra ad okot;
14. üdvözli az EU és Vietnam közötti megerősített partnerséget és emberi jogi párbeszédet, és emlékeztet a párbeszéd fontosságára, mivel az kulcsfontosságú eszközként hatékonyan alkalmazható Vietnam támogatására és ösztönzésére a szükséges reformok véghezvitele terén; erőteljesen ösztönzi a Bizottságot, hogy mutatók és a nyomon követésre alkalmas mechanizmusok bevezetésével kövesse nyomon a párbeszéd során tapasztalható előrehaladást;
15. felszólítja a vietnami kormányt és az EU-t, hogy egymás fontos partnereiként kötelezzék el magukat az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett az országban, mert az a Vietnam és az Unió közötti kétoldalú kapcsolatok sarokkövét képezi, nevezetesen az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálása, valamint az EU–Vietnam partnerségi és együttműködési megállapodás szempontjából;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) főtitkárának, Vietnam kormányának és Nemzetgyűlésének, az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosának és az Egyesült Nemzetek főtitkárának.