Eljárás : 2018/2900(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0551/2018

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0551/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 29/11/2018 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0475

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 279kWORD 54k
28.11.2018
PE631.544v01-00}
PE631.545v01-00} RC1
 
B8-0551/2018}
B8-0552/2018} RC1

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján

amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:

B8‑0551/2018 (PPE, ALDE)

B8‑0552/2018 (S&D, GUE/NGL, Verts/ALE)


a cum-ex botrányról: pénzügyi bűnözés és a jelenlegi jogi keret hiányosságai (2018/2900(RSP))


Markus Ferber, Dariusz Rosati a PPE képviselőcsoport nevében
Pervenche Berès, Peter Simon, Jeppe Kofod

az S&D képviselőcsoport nevében

 
Nils Torvalds az ALDE képviselőcsoport nevében
Miguel Urbán Crespo, Dimitrios Papadimoulis, Martin Schirdewan, Patrick Le Hyaric, Marie‑Pierre Vieu, Stelios Kouloglou, Kateřina Konečná, Jiří Maštálka, Paloma López Bermejo, Merja Kyllönen, Matt Carthy, Emmanuel Maurel, Kostadinka Kuneva, Marie‑Christine Vergiat, Marisa Matias a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Sven Giegold a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Monica Macovei

Az Európai Parlament állásfoglalása a cum-ex botrányról: pénzügyi bűnözés és a jelenlegi jogi keret hiányosságai (2018/2900(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a CORRECTIV német nonprofit médiaszervezet által vezetett, oknyomozó újságírók alkotta konzorcium által feltárt és 2018. október 18-án közétett cum-ex botrányra,

–  tekintettel a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvre (DAC2)(1),

–  tekintettel a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 25-i (EU) 2018/822 tanácsi irányelvre (DAC6)(2),

–  tekintettel a német Bundestag a botránnyal foglalkozó negyedik vizsgálóbizottságának munkájára, amelyet 2017. júniusi jelentése(3) foglal össze,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i(4) és 2016. július 6-i(5) állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Bizottságnak szóló, a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló ajánlásokat tartalmazó, 2015. december 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó vizsgálatot követő 2017. december 13-i ajánlására(7),

–  tekintettel a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről szóló 2018. március 1-jei határozatára(8)

–  tekintettel a plenáris ülésen folytatott, a cum-ex botrányról szóló 2018. október 23-i vitájára,

–  tekintettel a 2018. november 26-i ECON/TAX3 közös bizottsági ülésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a „cum-ex” – vagy osztalékarbitrázs kereskedelmi rendszer – a részvénykereskedés olyan módját jelenti, amelynek célja a tényleges tulajdonos személyazonosságának elfedése, és annak lehetővé tétele mindkét vagy több érintett fél számára, hogy adóvisszatérítést követeljenek a csak egyszer befizetett tőkenyereség-adó után;

B.  mivel a cum-ex botrányt számos európai médiaorgánum együttműködésével végzett nyomozás során tárták fel, amelyben 12 ország és 38 riporter vett részt;

C.  mivel a jelentések szerint 11 tagállam akár 55,2 milliárd eurót veszíthetett el adóbevételéből a cum-ex rendszer következtében;

D.  mivel azonban nehéz kiszámítani a maximális keletkezett kárt, mivel számos cselekmény a kilencvenes évek végén kezdődött és már jó ideje elévült;

E.  mivel az európai újságírókból álló konzorcium vizsgálata szerint állítólag Németország, Dánia, Spanyolország, Olaszország és Franciaország a cum-ex kereskedelmi gyakorlatok fő célpiacai, amelyeket Norvégia, Finnország, Lengyelország, Dánia, Hollandia, Ausztria és a Cseh Köztársaság követ, és mivel ezek a gyakorlatok potenciálisan ismeretlen számú uniós tagállamot, valamint EFTA tagállamokat (például Svájc) érinthetnek;

F.  mivel a leginkább érintett uniós tagállamokban jelenleg is zajlanak a vizsgálatok;

G.  mivel a cum-ex rendszerek az adócsalás jellemzőivel rendelkeznek, és fel kell még mérni azt, hogy sor került-e a nemzeti vagy az uniós jog megsértésére;

H.  mivel a beszámolók szerint ezekben a bűncselekményekben uniós tagállamok pénzügyi intézményei vettek részt, köztük számos jól ismert, nagy kereskedelmi bank;

I.  mivel a Bundestag negyedik vizsgálóbizottságának zárójelentése a német bíróságokhoz hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy az olyan adóügyi gyakorlatok, mint a short ügyleteket magukban foglaló cum-ex ügyletek jogellenesek, és hogy a Német Bankszövetség a probléma megoldásának előmozdítása helyett csak tovább súlyosbította azt;

J.  mivel egyes esetekben az illetékes hatóságok nem folytattak le mélyreható vizsgálatokat a más tagállamok által a cum-ex botrány kapcsán megosztott információk tekintetében;

K.  mivel a botrányban központi szerepet játszik, hogy a külföldi befektetők jogosultak kérelmezni az osztalékra kivetett forrásadó visszatérítését;

L.  mivel a közigazgatási együttműködésről szóló második irányelv (DAC2) 2017 szeptemberi hatállyal előírja az uniós tagállamok számára, hogy információkat szerezzenek be pénzügyi intézményeiktől, és ezeket az információkat évente megosszák az adózók lakóhelye szerinti tagállammal;

M.  mivel a közigazgatási együttműködésről szóló hatodik irányelv (DAC6) előírja, hogy bármely személy, aki kidolgozza, forgalmazza, megszervezi vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló, előre meghatározott jellemzőknek megfelelő konstrukciókat, illetve irányítja azok végrehajtását, ezeket a konstrukciókat jelentse a nemzeti adóhatóságoknak;

N.  mivel a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) megbízatása kifejezetten magában foglal minden, a bizottság hatáskörébe tartozó, megbízatásának időtartama során felmerülő releváns fejleményt;

1.  határozottan elítéli a leleplezett adócsalást, amely a tagállamok adóbevételeinek nyilvánosan bejelentett, a médiában szereplő egyes becslések szerint 55,2 milliárd eurónyi veszteségéhez vezetett, ami súlyos csapás az európai szociális piacgazdaságra;

2.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a cum-ex botrány megrendítette az állampolgárok adórendszerekbe vetett bizalmát, és hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a közbizalom helyreállítása és annak biztosítása, hogy a károkozás ne ismétlődjön meg;

3.  arra kéri az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot és az Európai Bankhatóságot, hogy folytassanak vizsgálatot az osztalékarbitrázs kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex és a cum-cum tekintetében, hogy fel lehessen mérni a pénzügyi piacok integritását fenyegető potenciális veszélyeket, meg lehessen határozni az ilyen rendszerekben részt vevő szereplők jellegét és nagyságrendjét, meg lehessen állapítani, hogy sor került-e a nemzeti vagy az uniós jog megsértésére, értékelni lehessen a tagállami pénzügyi felügyelők fellépéseit, és megfelelő ajánlásokat lehessen tenni az érintett illetékes hatóságok számára a reformokkal és a fellépésekkel kapcsolatban;

4.  hangsúlyozza, hogy ezek az újonnan feltárt tények a tagállamok hatóságai közötti információcsere és együttműködés jelenlegi rendszereiben rejlő esetleges hiányosságokról tanúskodnak; felszólítja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserét;

5.  sürgeti a tagállamok adóhatóságait, hogy az OECD információcserével és együttműködéssel foglalkozó közös munkacsoportjával összhangban jelöljenek ki egyablakos ügyintézési pontokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa és segítse elő közöttük az együttműködést, így gondoskodva arról, hogy a határokon átnyúló vonatkozású ügyekkel kapcsolatos információkat a tagállamok gyorsan és hatékonyan megosszák egymás között;

6.  felszólítja a nemzeti adóhatóságokat, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere vonatkozásában teljes mértékben aknázzák ki a DAC6 adta lehetőségeket; kéri továbbá, hogy erősítsék meg a DAC6-ot annak érdekében, hogy az előírja az osztalékarbitrázs rendszerek kötelező közzétételét, beleértve az osztalék- és tőkenyereség-adó visszatérítését;

7.  arra ösztönzi az összes tagállamot mint az osztalékarbitrázs kereskedelmi rendszerek feltehetően fő célpiacaiként azonosított országokat, hogy a joghatóságuk alá tartozó területen alaposan vizsgálják ki és elemezzék az osztalékfizetési gyakorlatokat, azonosítsák az adójogszabályaikban rejlő kiskapukat, amelyeket az adócsalók és adókikerülők kihasználhatnak, elemezzék e gyakorlatok lehetséges határokon átnyúló dimenzióját, és vessenek véget az összes ilyen káros adózási gyakorlatnak;

8.  hangsúlyozza, hogy az államkasszából jogellenesen eltulajdonított források visszaszerzésének biztosítása érdekében a nemzeti hatóságok közötti összehangolt fellépésre van szükség;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje, a tagállamokat pedig, hogy vizsgálják felül és tegyék naprakésszé a tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú adómegállapodásokat az olyan joghézagok megszüntetése érdekében, amelyek az adókikerülés céljából ösztönzik az adózási megfontolásokból folytatott kereskedelmi gyakorlatokat;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy az osztalékarbitrázs gyakorlatának kezelése érdekében vizsgálja felül a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló irányelvet;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel a különleges célú gazdasági egységeknek és jogalanyoknak a cum-ex-iratokban feltárt szerepét, és adott esetben tegyen javaslatot ezen eszközök használatának korlátozására;

12.  megjegyzi, hogy megállapítást nyert, hogy a különleges célú gazdasági egységek és jogalanyok közvetlen külföldi befektetésekben való előfordulásának magas aránya az agresszív adótervezés egyik jele;

13.  megállapítja, hogy a 2008-as válság az erőforrások és a személyi állomány általános csökkentését eredményezte az adóhatóságoknál; felszólítja a tagállamokat, hogy ruházzanak be az adóhatóságok rendelkezésére álló eszközökbe és korszerűsítsék azokat, továbbá hogy a felügyelet javítása, valamint az időhiány és az információs hézagok csökkentése érdekében biztosítsanak elegendő emberi erőforrást;

14.  úgy véli, hogy a következő parlamenti ciklusban is folytatni kell a TAXE, a TAX2, a PANA és a TAX3 bizottságok munkáját, mégpedig a Parlamenten belüli állandó struktúra keretében, például a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) albizottságaként;

15.  felszólítja a TAX3 különbizottságot, hogy végezze el a cum-ex botrány kapcsán napvilágra került információk értékelését, és végleges jelentésébe foglalja bele ennek eredményeit, valamint az ezzel kapcsolatos esetleges ajánlásait;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bankhatóságnak és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak.

 

(1)

HL L 359., 2014.12.16., 1. o.

(2)

HL L 139., 2018.6.5., 1. o.

(3)

Deutscher Bundestag, Drucksache 18/12700, 20.6.2017.

(4)

HL C 366., 2017.10.27., 51. o.

(5)

HL C 101., 2018.3.16., 79. o.

(6)

HL C 399., 2017.11.24., 74. o.

(7)

HL C 369., 2018.10.11., 132. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0048.

Utolsó frissítés: 2018. november 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat