Eljárás : 2020/2503(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0056/2020

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0056/2020

Viták :

PV 16/01/2020 - 4.2
CRE 16/01/2020 - 4.2

Szavazatok :

PV 16/01/2020 - 6.2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0012

<Date>{15/01/2020}</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0056/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0059/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0062/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0064/2020</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B9-0065/2020</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe>
PDF 173kWORD 52k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) bekezdése és 132. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0056/2020 (ECR)

B9-0059/2020 (Verts/ALE)

B9-0062/2020 (S&D)

B9-0064/2020 (PPE)

B9-0065/2020 (Renew)</TablingGroups>


<Titre>Nigériáról, különösen a közelmúltbeli terrortámadásokról</Titre>

<DocRef>(2020/2503(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Michael Gahler, Tomáš Zdechovský, Željana Zovko, David McAllister, Sandra Kalniete, Antonio López-Istúriz White, Milan Zver, Roberta Metsola, Lefteris Christoforou, Stelios Kympouropoulos, Krzysztof Hetman, Manolis Kefalogiannis, Arba Kokalari, Loucas Fourlas, Loránt Vincze, David Lega, Peter van Dalen, Isabel Wiseler-Lima, Karlo Ressler, Romana Tomc, Michaela Šojdrová, Vladimír Bilčík, Tomislav Sokol, Luděk Niedermayer, Cindy Franssen, Sunčana Glavak, Inese Vaidere, Stanislav Polčák, Jiří Pospíšil, Mircea-Gheorghe Hava, Vasile Blaga, Gheorghe-Vlad Nistor, Dan-Ştefan Motreanu, Ioan-Rareş Bogdan, Isabel Benjumea Benjumea</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Kati Piri, Carlos Zorrinho</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Phil Bennion, Andrus Ansip, Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Stéphane Bijoux, Izaskun Bilbao Barandica, Gilles Boyer, Sylvie Brunet, Catherine Chabaud, Dita Charanzová, Olivier Chastel, Jérémy Decerle, Engin Eroglu, Fredrick Federley, Klemen Grošelj, Christophe Grudler, Bernard Guetta, Antony Hook, Ivars Ijabs, Irena Joveva, Moritz Körner, Ondřej Kovařík, Ilhan Kyuchyuk, Karen Melchior, Shaffaq Mohammed, Javier Nart, Jan-Christoph Oetjen, Urmas Paet, Samira Rafaela, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Susana Solís Pérez, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Viktor Uspaskich, Hilde Vautmans, Marie-Pierre Vedrenne, Chrysoula Zacharopoulou</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Erik Marquardt</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Raffaele Fitto, Nicola Procaccini, Anna Fotyga, Elżbieta Kruk, Assita Kanko, Bert-Jan Ruissen, Evžen Tošenovský, Alexandr Vondra, Jan Zahradil, Veronika Vrecionová, Valdemar Tomaševski, Emmanouil Fragkos, Carlo Fidanza, Ruža Tomašić, Ryszard Antoni Legutko, Karol Karski, Charlie Weimers, Adam Bielan, Ryszard Czarnecki, Beata Kempa, Andżelika Anna Możdżanowska, Joanna Kopcińska, Jadwiga Wiśniewska, Joachim Stanisław Brudziński, Witold Jan Waszczykowski, Izabela-Helena Kloc, Zbigniew Kuźmiuk, Beata Szydło, Anna Zalewska, Zdzisław Krasnodębski, Tomasz Piotr Poręba</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása Nigériáról, különösen a közelmúltbeli terrortámadásokról

(2020/2503(RSP))

 

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Nigériáról szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a legutóbbi, 2018. január 16-i állásfoglalására[1],

 tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének Nigériáról szóló 2019. december 24-i nyilatkozatára,

 tekintettel vallás és a meggyőződés szabadságának az Európai Unión kívüli előmozdításáért felelős különmegbízott 2019. november 25-i jelentésére,

 tekintettel a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések vizsgálatával foglalkozó ENSZ-különmegbízott által a nigériai látogatása végén tett 2019. szeptember 2-i nyilatkozatra,

 tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az északkelet-nigériai terrorcselekményekről szóló, 2019. július 31-i sajtónyilatkozatára,

 tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a Boko Haram által az északkelet-nigériai Bornóban elkövetett  terrortámadásról szóló, 2018. július 29-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Human Rights Watch 2019. évi jelentésének Nigériáról szóló szakaszára,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által a második időszakos jelentés híján megfogalmazott, Nigériáról szóló, 2019. augusztus 29-i záró észrevételekre,

 tekintettel a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

 tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, 2013. évi uniós iránymutatásokra,

 tekintettel arra, hogy az Európai Parlament gondolatszabadságért járó Szaharov-díját 2015-ben Hauwa Ibrahim emberi jogi jogvédőnek ítélték oda,

 tekintettel a 2019. évi globális terrorizmusindexre,

 tekintettel a Fejlesztési Bizottság elnöke által az alelnökhöz/főképviselőhöz és a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztoshoz intézett, az északkelet-nigériai humanitárius fellépések korlátozásáról szóló levélre,

 tekintettel a Nigériai Szövetségi Köztársaság alkotmányára és különösen annak a vallásszabadság védelméről szóló, „A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság” című IV. fejezetben található rendelkezéseire,

 tekintettel a gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményre, amelyet Nigéria 1991 áprilisában ratifikált,

 tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményre,

 tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel Nigéria biztonsági helyzete az elmúlt években jelentősen romlott, ami komoly fenyegetést jelent a regionális és nemzetközi biztonságra nézve; mivel az emberi jogok megsértése és a tömeges gyilkosságok széles körben elterjedtek, különösen az ország északkeleti régiójában; mivel 2009 óta a Boko Haram felkelése több mint 36 000 embert ölt meg Nigériában;

B. mivel az országban 10 éve tart a regionalizált fegyveres konfliktus; mivel különösen az erőszakos szélsőségesség és a terrorista tevékenységek fokozódnak a dzsihádista csoportok, például a Boko Haram és a Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány (ISWAP) miatt, amelyek egyre nagyobb hatalommal és befolyással rendelkeznek; mivel a Boko Haram 2009 óta egyre gyakrabban támadja meg Nigéria rendőrségét és hadseregét, politikusait, iskoláit, vallási épületeit, közintézményeit és polgári lakosságát; mivel az áldozatok túlnyomó része muzulmán;

C. mivel a globális terrorizmusindexen Nigéria 163 ország közül Irak és Afganisztán mögött áll, vagyis a harmadik a terrorizmus által leginkább sújtott országok listáján;

D. mivel a biztonsági helyzetet súlyosbítja a vallási és etnikai erőszak fokozódása az ország egyes részein, többek között az ország középső sávjában található mezőgazdasági övezetben, ahol a mezőgazdasági termelők és a nomád pásztorok a föld és a vízkészletek miatt konfliktusban állnak egymással;

E. mivel úgy vélik, hogy az ISWAP jelenleg több tucat személyt tart fogva, köztük keresztény vezetőket, a biztonsági erők tagjait és segélyszervezetek munkatársait;

F. mivel a nigériai népességet, amely a legnagyobb létszámú Afrikában, szinte egyenlő arányban teszik ki muzulmánok és keresztények; mivel az ország a régió legnagyobb keresztény közösségének ad otthont, hiszen közel 30 millió keresztény él Észak-Nigériában; mivel a túlnyomórészt muzulmán észak és a keresztény dél közötti történelmi versengés drámaian fokozódott a radikális iszlám terjedésével;

G. mivel az ISWAP vállalta a felelősséget 11 személy kivégzéséért a 2019. december 26-án közzétett videóban; mivel a csoport azt állította, hogy a meggyilkolt személyek mind keresztények voltak, akiket a szíriai Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi meggyilkolásának megtorlásaként végeztek ki;

H. mivel ezek a gyilkosságok a terrorcselekmények szélesebb körének részét képezik, ideértve a Chibok közelében található keresztény falu 2019. december 24-i megtámadását, amelynek következtében életét vesztett a falu hét lakója, egy tizenéves lányt pedig elraboltak, továbbá három polgári személy 2019. december 23-i meggyilkolását Biu mellett, valamint hét polgári személy 2019. december 22-i meggyilkolását Nganzaiban;

I. mivel a Humanitarian Aid Relief Trust szerint 2015 óta több mint 6000 keresztény vesztette életét a dzsihádista csoportok által elkövetett gyilkosságok, illetve a fulani fegyveresek által folytatott „föld vagy vér” politika miatt; mivel a saría államokban a keresztények állandó megkülönböztetéssel szembesülnek, és gyakran másodrendű állampolgároknak tekintik őket;

J. mivel annak ellenére, hogy Muhammadu Buhari elnök elítélte a gyilkosságokat, és felszólalt a lakosság vallási hovatartozás alapján történő megosztása ellen, ezeket a támadásokat teljes mértékben büntetlenül követték el, és az elkövetőket ritkán vonták felelősségre; mivel az Amnesty International jelentése szerint a nigériai biztonsági erők szándékos hanyagsággal jártak el a mezőgazdasági termelők közösségei elleni halálos támadásokkal kapcsolatban;

K. mivel a Human Rights Watch arról számolt be, hogy a nigériai hadsereg az iszlamistákkal és nem állami fegyveres csoportokkal való kapcsolat bizonyítékokkal egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés bizonyítékkal alátámasztott vádjával több mint 3600 gyermeket tart fogva, akiknek a fele lány; mivel számos fogvatartott bántalmazást szenvedett el, ideértve a szexuális erőszakot is, és a fogva tartás során meghalt betegség, éhínség, kiszáradás vagy lőtt sebek miatt; mivel a katonaság módszeresen megtagadja a szóban forgó fogdákhoz való, a gyermekek fogvatartási körülményeinek ellenőrzése céljából történő hozzáférést ;

L. mivel a nigériai lányok és nők helyzete különösen problematikus az általánossá vált diszkriminatív gyakorlatok, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való korlátozott hozzáférés, a női nemi szervek széles körben elterjedt megcsonkítása és a gyermekházasságok miatt;

M. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság megállapította, hogy észszerű alapja van azt hinni, hogy a Boko Haram és a nigériai biztonsági erők a Római Statútum 7. cikke szerinti emberiesség elleni bűncselekményeket – köztük gyilkosságot és üldöztetést – követtek el Nigériában; mivel az előzetes vizsgálatokról szóló 2019. évi jelentésében a Nemzetközi Büntetőbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a nigériai hatóságok által az állítólagos elkövetők büntetőjogi felelősségének megállapítása érdekében tett számos lépés ellenére úgy tűnik, hogy a Boko Haram és az NSF tagjaival kapcsolatban eddig végzett nyomozási/büntetőeljárási intézkedések mind hatókörüket, mind mélységüket tekintve korlátozottak voltak;

N. mivel 2015 óta kritikák érik a kormányt az iszlamista felkelésekkel szemben országszerte tapasztalható nem megfelelő fellépés miatt; mivel Nigéria hadserege és rendőrsége számtalan biztonsági fenyegetéssel néz szembe, túlterheltnek tűnnek, és nem képesek egyszerre kezelni az egyidejű biztonsági válságokat;

O. mivel 2015-ös létrehozása óta a multinacionális közös munkacsoport számos, az ellenőrzése alá tartozó területről kiszorította a terrorista csoportokat, de a régió továbbra is rendkívül instabil; mivel a lakosság körében aggodalomra adott okot 1200 csádi katona közelmúltbeli kivonása, amely egybeesett az erőszak északkeleti régióban tapasztalható ugrásszerű növekedésével; mivel a csapatkivonást követően a közelben letelepedett nigériai civilek százai menekültek el a területről a dzsihádisták újabb támadásaitól tartva;

P. mivel az EU, a Németországi Szövetségi Köztársaság és Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) 2019 októberében elindította a békére és a biztonságra irányuló tervezéssel és műveletekkel kapcsolatos EPSAO projektet; mivel a projekt célja az ECOWAS mechanizmusainak és azon képességének megerősítése, hogy kezelje a konfliktusokat és támogassa a konfliktus utáni környezetet Nyugat-Afrikában;

Q. mivel a nigériai helyzet példátlan humanitárius válságot okozott, és az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint több mint 2 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét az ország északkeleti részén; mivel a Human Rights Watch szerint a legtöbb belső menekült nem gyakorolhatja az élelemhez, a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészséghez, a bántalmazással szembeni védelemhez, valamint a szabad mozgáshoz való alapvető jogokat; mivel az EU 28,3 millió eurót különített el az országban nyújtott humanitárius segítség támogatására; mivel a humanitárius segítségnyújtási szükségleteket messze nem elégítik ki a jelenlegi pénzeszközök;

R. mivel a Human Rights Watch 2019. évi jelentésének Nigériáról szóló szakasza szerint 2018-ban több mint 35 000 belső menekült tért vissza az északkeleti közösségekbe a biztonsági aggályok és az alapvető szükségletek – többek között az élelmezés és a lakhatás – hiánya ellenére;

S. mivel a nigériai lakosság közel fele mélyszegénységben él; mivel a becslések szerint több mint 7 millió nigériai szorul sürgős életmentő segítségre;

T. mivel több száz nigériai az életét kockáztatja az Európai Unióba vezető migrációs útvonalakon annak reményében, hogy gazdasági, szociális és biztonsági szempontból jobb életkörülmények közé juthat;

U. mivel a segélyszervezetek számos munkatársának elrablásával és meggyilkolásával Nigériában szűkebbé vált a humanitárius tér; mivel a konfliktusban 2011 óta a segélyszervezetek összesen 26 munkatársa vesztette életét, csupán 2019-ben nyolcukat gyilkolták meg; mivel a biztonsági kockázatok gyakran akadályozzák a segélyek célba juttatását, és számos humanitárius szervezet távozását okozták;

V. mivel emellett a kormány számos nemzetközi segélyszervezetet és jótékonysági szervezetet felfüggesztett, azt állítva, hogy az iszlamista csoportok számára végeznek pénzmosást; mivel 2019 szeptemberében a nigériai fegyveres erők az Action Against Hunger és a Mercy Corps szervezetek irodáinak előzetes bejelentés nélküli bezárását kérték, segély nélkül hagyva 400000 embert;

W. mivel a Cotonou-i Megállapodás 8. cikke értelmében az EU rendszeres politikai párbeszédet folytat Nigériával az emberi jogok és a demokratikus elvek témájában, ideértve az etnikai, vallási és faji alapú diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket is;

1. sajnálatát fejezi ki az országban elkövetett terrortámadások miatt; ismételten aggodalmának ad hangot az elhúzódó nigériai válság és az északkeleti országrészben kialakult ingatag biztonsági helyzet miatt, és határozottan elítéli az emberi jogok, valamint a nemzetközi és humanitárius jog ismételt megsértését, függetlenül attól, hogy azok vallási vagy etnikai hovatartozáson alapulnak-e;

2. elítéli különösen az etnikai és vallási közösségek elleni erőszak közelmúltbeli fokozódását, beleértve a vallási intézmények és hívők elleni támadásokat is;

3. részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak, és szolidaritását fejezi ki a régióban több mint egy évtizede a terrorizmustól szenvedő nigériai néppel;

4. sürgeti a nigériai hatóságokat, hogy garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását az országban, és védjék meg a polgári lakosságot a terrorizmussal és az erőszakkal szemben; kitart amellett, hogy ezeket az erőfeszítéseket az emberi jogok és a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartásával és az ország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell végrehajtani;

5. úgy véli, hogy az emberek kiirtása vagy az etnikai tisztogatás bármely formája barbárnak és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; sürgeti a nigériai kormányt, hogy foglalkozzon az erőszak kiváltó okaival, azzal, hogy egyenlő jogokat és megkülönböztetéstől mentes jogszabályokat biztosít valamennyi polgár számára; e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is elő kell mozdítani a vallások közötti párbeszédet és – vallásuktól függetlenül – a polgárok békés együttélését, együttműködve valamennyi érdekelt féllel, köztük a nigériai vallásközi tanáccsal is;

6. emlékeztet arra, hogy az országban a nők és a gyermekek vannak a leginkább kitéve a konfliktusok, a terrorizmus és az erőszak hatásainak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyre több gyermeket toboroznak a terrorista csoportok, és gyermekkatonaként vagy öngyilkos merénylőként használják őket;

7. mélységesen aggasztják a katonai létesítményekben fogva tartott gyermekekkel szembeni rossz bánásmódról szóló jelentések; felszólítja a nigériai hatóságokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az ENSZ számára katonai fogdáihoz, írjanak alá egy hivatalos átadási jegyzőkönyvet annak biztosítása érdekében, hogy a hadsereg által fogva tartott gyermekeket haladéktalanul átadják a megfelelő gyermekvédelmi hatóságoknak, és vessenek véget a gyermekek katonai fogva tartásának; kitart amellett, hogy a terrorizmus elleni fellépést, valamint az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés keretrendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjainak – köztük a gyermekek – jogait védelmezze;

8. emlékezteti a nigériai hatóságokat a gyermekek jogainak védelmére, valamint a terrorizmus vagy konfliktus által érintett személyek védelmének és gondozásának biztosítására vonatkozó kötelezettségükre, többek között az oktatáshoz való hozzáférésük biztosítása révén; emlékeztet továbbá arra, hogy az oktatási és gazdasági lehetőségek hatékony eszközül szolgálnak a radikalizálódás ellen, és sürgeti a nemzetközi partnereket, hogy a régióban a terrorizmus elleni stratégia részeként támogassák a hozzáférhető és minőségi oktatás biztosítását;

9. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nigériai nők továbbra is megkülönböztetés, erőszak, szexuális bántalmazás és nemi erőszak áldozataivá válnak; sürgeti, hogy Nigéria teljes mértékben hajtsa végre a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt; sürgeti a széles körben elterjedt szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak fokozottabb támogatását, beleértve a pszichológiai támogatást is;

10. hangsúlyozza, hogy a büntetlenség elleni küzdelem alapvető fontosságú az ország stabilitása és a tartós béke megteremtése szempontjából; ezért felszólítja a nigériai hatóságokat, hogy folytassanak azonnali, alapos és átlátható vizsgálatokat az elkövetők bíróság elé állítása és felelősségre vonása érdekében; felszólít továbbá a nigériai igazságszolgáltatási rendszer kapacitásának és függetlenségének javítására irányuló intézkedésekre, hogy a büntető igazságszolgáltatást hathatósan lehessen alkalmazni az erőszak, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelemben;

11. sajnálatát fejezi ki a Boko Haram és az ISWAP elleni küzdelem megtorpanása, valamint az öngyilkos merényletek és a katonai állások elleni közvetlen támadások fokozott előfordulása és súlyossága miatt; emlékeztet arra, hogy Nigéria elnökét, Buharit 2019-ben újraválasztották a Boko Haram és más terrorcsoportok erőszakos szélsőségessége elleni küzdelemre vonatkozó ígérete alapján, és sürgeti az elnököt, hogy hajtsa végre kampánya során tett ígéreteit;

12. támogatja az béke- és a biztonság rendszerére irányuló, az EU és az ECOWAS által vezetett műveleti projekt célkitűzéseit; ösztönzi a tagállamok erőteljes támogatását, hogy járuljanak hozzá a kapacitásépítéshez és konfliktusrendezéshez Nyugat-Afrikában;

13. megerősíti, hogy támogatja a regionális multinacionális közös munkacsoportot, és elismerését fejezi ki a terrorizmus elleni hatékony küzdelemre és a Csád-tó régió stabilitásának helyreállítására irányuló erőfeszítései iránt; emlékeztet arra, hogy a terrorizmus nem ismer határokat, és felhívja a régió országait, hogy továbbra is hangolják össze erőfeszítéseiket az egész régió biztonságossá tétele érdekében;

14. ösztönzi a biztonsági ágazat további reformját Nigériában a nemzeti és regionális szereplők terrorizmus elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése érdekében; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy ezen a területen folytassák az uniós technikai segítségnyújtást;

15. óva int attól, hogy a gazdálkodók és pásztorok közötti konfliktust a valláson alapuló gyűlölet terjesztésére használják fel; sürgeti a nigériai kormányt, hogy hajtsa végre az állatállomány átalakítására vonatkozó nemzeti tervet, amelynek célja a mezőgazdasági termelők és pásztorok érdekeinek védelme; úgy véli, hogy további lépésekre, például a konfliktusközvetítés, a konfliktusrendezés, a megbékélés és a békeépítési mechanizmusok megerősítésére van szükség;

16. hangsúlyozza, hogy Nigériában a fejlődés, a demokrácia, az emberi jogok, a jó kormányzás és a biztonság között kölcsönös összefüggés áll fenn; úgy véli, hogy a katonai fellépés önmagában nem elegendő a terrorizmus elleni hatékony küzdelemhez; felszólítja a nigériai kormányt, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a terrorizmus kiváltó okainak kezelésére olyan megelőzést célzó megközelítésre összpontosítva, amely a terrorista ideológia vonzerejének kiküszöbölésére, a toborzási és radikalizálódási lehetőségek felszámolására, a pénzügyi források kiapasztására, valamint a civil társadalmi szervezetek közösségi irányultságú programjainak támogatására és finanszírozására irányul;

17. felhívja az EU-t, az Afrikai Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a terrorizmus elleni küzdelem támogatására irányuló erőfeszítéseiket Nigériában, és folytassák a politikai és biztonsági segítségnyújtást az országban és az egész régióban;

18. mélységesen aggasztja az a hatás, amelyet az ország biztonsági helyzete a humanitárius és fejlesztési segélyek hatékonyságára gyakorol; felhívja az EU-t, hogy humanitárius és fejlesztési erőfeszítéseit ne csak Nigériában, hanem az egész régióban is folytassa; üdvözli, hogy az EU 2019-ben további 50 millió eurót ajánlott fel, hogy támogassa Nigéria fellendülését és ellenálló képességét;

19. elismeri, hogy Nigéria és a szomszédos országok a regionális kényszerű lakóhelyelhagyás miatt nyomás alatt állnak; felszólít a lakóhelyüket elhagyni kényszerült nigériai lakosság támogatásának és az adományozók koordinációjának fokozására, beleértve a nemzetközi közösségtől származó további pénzügyi forrásokat is; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési alapokat nem szabad a szegénység valamennyi formájának felszámolására irányuló eredeti rendeltetésüktől eltérően felhasználni;

20. elítél humanitárius segélyszervezetek munkatársai vagy létesítményei elleni minden támadást, és olyan intézkedéseket sürget, amelyek biztosítják a segélyszervezetek dolgozóinak biztonságát és a humanitárius szervezetek számára az alapvető munkájuk elvégzéséhez szükséges biztonságos környezetet;

21. rendkívüli aggodalmának ad hangot az éghajlatváltozás gyors fokozódása és annak elsősorban az ország középső részén az életre és a megélhetésre gyakorolt hatása miatt; megismétli, hogy hosszú távú megoldásokat kell találni a természeti erőforrások védelmére és az azokhoz való hozzáférésre; emlékeztet arra, hogy az éghajlati vészhelyzet kezelése létfontosságú elem a régió gazdasági stabilitásának és békéjének biztosítása szempontjából;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Nigéria elnökének és parlamentjének, az Afrikai Uniónak, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek, valamint a Pánafrikai Parlamentnek.

 

 

[1] HL C 458., 2018.12.19., 43. o.

Utolsó frissítés: 2020. január 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat