Eljárás : 2020/2616(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B9-0143/2020

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0143/2020

Viták :

PV 16/04/2020 - 17
CRE 16/04/2020 - 17

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0054

PDF 230kWORD 61k

 

Plenárisülés-dokumentum

 

 

<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B9-0143/2020</NoDocSe> }

 <NoDocSe>B9-0144/2020</NoDocSe> }

 <NoDocSe>B9-0146/2020</NoDocSe> }

 <NoDocSe>B9-0147/2020</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1

<Date>{15/04/2020}15.4.2020</Date>

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>

<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B9-0143/2020 (Renew)

B9-0144/2020 (PPE)

B9-0146/2020 (S&D)

B9-0147/2020 (Verts/ALE)</TablingGroups>

<Titre>a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről</Titre>

<DocRef>(2020/2616(RSP))</DocRef>

<RepeatBlock-By><Depute>Manfred Weber, Esteban González Pons</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Iratxe García Pérez</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Dacian Cioloş</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Philippe Lamberts</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

 

Az Európai Parlament állásfoglalása a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről

(2020/2616(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikke a szolidaritást az Európai Unió alapértékeként határozza meg; mivel az EUSZ 3. cikke kimondja, hogy az Unió elő kívánja mozdítani értékeit, nevezetesen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, a tagállamok közötti szolidaritást, valamint népei jólétét;

B. mivel a Parlament 2020. január 15-én állásfoglalást fogadott el az európai zöld megállapodásról (2019/2956(RSP))[1];

C. mivel a COVID-19 globális és európai terjedése tragikus módon már eddig is sok ezer ember életét követelte Európában és a világon, helyrehozhatatlan károkat okozott, és több mint egymilliárd embert zárt otthonába;

D. mivel az egészségügyi ellátás mindenekelőtt nemzeti hatáskörbe tartozik, és a közegészségügy a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörébe tartozik;

E. mivel a COVID-19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti koordináció hiánya jellemezte a közegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve a kijárási korlátozást és az emberek határokon átnyúló mozgásának korlátozását, továbbá más jogok és törvények felfüggesztését; mivel gazdaságunk felfüggesztése és az ebből eredő zavarok drámai hatást fognak gyakorolni az európai polgárokra, vállalkozásokra, munkavállalókra és az önálló vállalkozókra;

F. mivel a járvány ideje alatt az állami egészségügyi rendszerekre nagy nyomás nehezedik a tekintetben, hogy valamennyi beteg számára megfelelő ellátást biztosítsanak;

G. mivel a kormányok által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk minden egyén alapvető jogait; mivel ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük;

H. mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség és alapvető európai értékeink egyike;

I. mivel a Bizottság már meghozta az első intézkedéseket, köztük egy intézkedéscsomagot, amelyet a Parlament 2020. március 26-i plenáris ülésén szavazott meg;

J. mivel az Európai Tanács ezidáig nem tudott konszenzusra jutni a válság kezeléséhez szükséges gazdasági intézkedéseket illetően;

K. mivel a Parlamentet társjogalkotóként, közös költségvetési hatóságként és az egyetlen közvetlenül, általános választójog alapján megválasztott intézményként be kell vonni a válságra adott uniós válaszról és az azt követő kilábalásról folytatott valamennyi vitába;

L. mivel ez az igazság pillanata az Európai Unió számára, amely jövőnket is meghatározza, és mivel csak akkor leszünk képesek kilábalni a válságból, ha a tagállamok és az uniós intézmények szolidaritásban és felelősséggel működnek együtt, és mivel minden eddiginél fontosabb, hogy az Európai Parlament határozottan és egységesen lépjen fel;

 

A közös válságra adott egységes és határozott válasz

1. legmélyebb együttérzését fejezi ki az európaiak és családjaik, valamint a világ valamennyi lakosa felé, akiket a világjárvány emberáldozatokkal és tragédiával sújtott, és részvétét fejezi ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket; őszinte együttérzését fejezi ki mindazoknak, akik megfertőződtek a vírussal és életükért harcolnak, valamint családjuknak és barátaiknak;

2. tisztelettel és csodálattal tekint mindazokra, akik a világjárvány elleni küzdelem frontvonalában fáradhatatlanul dolgoznak, így az orvosok és az ápolók, de nagyon hálás az összes névtelen hősnek is, akik olyan alapvető feladatokat látnak el, mint az élelmiszer-kiskereskedelem és -szállítás, az oktatás, a mezőgazdaság, a közlekedés, a sürgősségi segélyszolgálatok, a civil társadalom, az önkéntesek, a takarítás és a hulladékgyűjtés, a közszolgálatok és -szolgáltatások fenntartása, valamint az alapvető árukhoz való hozzáférés biztosítása; úgy véli, hogy az Uniónak és tagállamainak kötelessége, hogy maximális támogatást nyújtsanak e kulcsfontosságú munkavállalóknak, és elismerjék mindennapi áldozatos munkájukat; sürgeti a tagállamokat, hogy megfelelő és összehangolt nemzeti intézkedések végrehajtása révén biztonságos munkakörülményeket garantáljanak a járvány frontvonalában dolgozó valamennyi munkavállaló, különösen a betegekkel közvetlenül érintkező egészségügyi személyzet számára, beleértve a megfelelő egyéni védőeszközök biztosítását; felhívja a Bizottságot, hogy felügyelje ezen intézkedések végrehajtását;

3. szolidaritását fejezi ki a vírus által leginkább sújtott tagállamokkal és a világjárvány hatásaival szembesülő összes többi országgal; a legőszintébben együtt érez mindazokkal, akik elvesztették munkahelyüket, és akiknek szakmai életét a világjárvány megzavarta; hangsúlyozza, hogy közösségként össze kell fogni, és biztosítani kell, hogy egyetlen ország se maradjon magára a vírussal és annak következményeivel szembeni fellépés során;

4. aggodalmát fejezi ki a válságnak és a bezártságnak a világszerte élő emberek, különösen a legsérülékenyebb csoportok és a kiszolgáltatott helyzetben lévők, többek között az idősek, a már rossz egészségi állapotban lévők, a konfliktus sújtotta területeken élő és természeti katasztrófáknak kitett lakosság, a migránsok, valamint a családon belüli erőszaknak kitett személyek, különösen a nők és gyermekek jólétére gyakorolt lehetséges hatásai miatt;

5. aggasztónak találja, hogy az EU kezdetben nem volt képes a kollektív fellépésre és kéri, hogy a tagállamok minden jövőbeli fellépését a szolidaritás és a lojális együttműködés uniós alapelve vezérelje; úgy véli, hogy a COVID-19-válság rávilágított a közös európai fellépés fontosságára; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és tagállamai közös forrásokkal rendelkeznek a világjárvány és annak következményei elleni küzdelemhez, de csak akkor, ha az egységesség szellemében járnak el; elismeri, hogy a válság kezdetén egyoldalúan eljáró tagállamok most már tisztában vannak azzal, hogy a válság leküzdésének egyetlen módja az együttműködés, a bizalom és a szolidaritás;

6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közösen cselekedjenek és feleljenek a kihívásra annak biztosítása érdekében, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki a válságból; hangsúlyozza, hogy a Parlament együtt fog működni a többi uniós intézménnyel az életek megmentése, a munkahelyek és a vállalkozások védelme, valamint a gazdasági és társadalmi fellendülés ösztönzése érdekében, és készen fog állni arra, hogy elszámoltathatóvá tegye ezen intézményeket intézkedéseikért;

 

Európai szolidaritás és fellépés az egészségügyi ágazatban

7. üdvözli a tagállamok fellépései során tanúsított európai szolidaritást a más tagállamokból származó betegek kezelése, az egészségügyi berendezések biztosítása – többek között az Unió vezette beszerzési kezdeményezések és készletfelhalmozás révén –, valamint a polgárok hazaszállítása terén; hangsúlyozza, hogy az egyéni védőeszközök, az élelmiszerek, a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök, a vérszármazékokból készült termékek és szervek, továbbá az egységes piac ellátási forgalma előtt nyitva kell tartani az EU-t; hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni az egészségügyi szakemberek mozgósítását, és felszólít az Európai Orvosi Hadtest bevetésére az orvosi segítségnyújtás biztosítása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell könnyíteni a betegek szállítását egy tagállam túlzsúfolt kórházából egy másik tagállam még szabad kapacitással rendelkező kórházába;

8. kéri, hogy jelentősen erősítsék meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) költségvetését és személyzetét, valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hatásköreit annak érdekében, hogy válság idején lehetővé tegyék számukra az orvosi válaszlépések összehangolását; javasolja, hogy a COVID-19-cel foglalkozó szakértői testületet alakítsák át egy járványok kitörésével foglalkozó állandó, független szakértői csoporttá, amely az ECDC-vel együttműködve a Bizottság és a tagállamok által válság esetén használandó szabványok kidolgozásán, ajánlások megfogalmazásán és protokollok kidolgozásán munkálkodna;

9. szorgalmazza egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozását annak érdekében, hogy polgáraink egészségének védelme érdekében jobban fel lehessen készülni és közös és összehangolt módon lehessen reagálni bármilyen uniós szintű egészségügyi vagy higiéniai válságra; úgy véli, hogy egy ilyen mechanizmusnak információs központként és vészhelyzet-elhárító csoportként is működnie kell, amely képes létfontosságú készleteket, orvosi felszereléseket és egészségügyi személyzetet szállítani azokba a régiókba, ahol a fertőzés hirtelen terjed;

10. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a válságkezelés és a katasztrófareagálás valamennyi elemét, és tovább erősítse a RescEU-hoz hasonló eszközöket egy valóban közös, összehangolt és hatékony uniós szintű reagálás biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a közös felszerelés-, anyag- és gyógyszerkészletek mellett fokozni kell az európai katasztrófakockázat-kezelést, felkészültséget és megelőzést, hogy az uniós polgárok életének és megélhetésének védelme érdekében gyorsan lehessen mozgósítani e készleteket; úgy véli, hogy az uniós polgárok közös hazatelepítésének megkönnyítése érdekében meg kell erősíteni az uniós polgári védelmi mechanizmust;

11. üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az uniós kutatási program forrásait a vírus elleni küzdelemre fordítsa, biztosítva, hogy a kezelések, vakcinák és diagnosztika világszerte elérhetőek, hozzáférhetők és megfizethetők legyenek; kéri a COVID-19 kutatási és innovációs alap további finanszírozásának biztosítását a védőoltásokkal és/vagy kezelésekkel kapcsolatos gyors kutatás finanszírozására irányuló erőfeszítések fokozása érdekében; úgy véli, hogy az európai kutatóknak, az innovatív kkv-knak és az iparnak minden szükséges támogatást meg kell kapniuk ahhoz, hogy gyógymódot találjanak a betegségre; felhívja a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az olyan kutatási, fejlesztési és innovációs programok támogatását, amelyek segíthetnek a betegség megértésében, felgyorsíthatják diagnosztizálását és tesztelését, valamint a vakcina fejlesztését; felhívja a kórházakat és a kutatókat, hogy osszák meg adataikat az EMA-val, és kezdjenek nagyszabású európai klinikai vizsgálatokba; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a nyílt tudományt előnyben részesítő intézkedéseket az adatok és kutatási eredmények európai és Európán kívüli tudományos közösségen belüli megosztásának felgyorsítása érdekében; ragaszkodik ahhoz, hogy minden közfinanszírozású kutatás nyilvános maradjon;

12. aggódik amiatt, hogy vajon a tagállamok kellő figyelmet szentelnek-e a válság mentális egészségre gyakorolt hatásainak, és javasolja egy uniós szintű mentális egészségügyi kampány elindítását, amely tanácsot adna a polgároknak arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan gondoskodjanak mentális jóllétükről, és hogy szükség esetén hová forduljanak tanácsért;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvnek[2] és az általános adatvédelmi rendeletnek[3] való megfelelés biztosítása mellett fejlessze tovább a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos kapacitását annak érdekében, hogy megkönnyítse a kutatási és egészségügyi adatoknak a kezeléssel, illetve az oltóanyag fejlesztésével foglalkozó szervezetek közötti, uniós szintű megosztását;

14. kiemeli azon szakpolitikák alapvető fontosságát, amelyek a közvetlen egészségügyi válság idején és azt követően biztosítják a megbízható és minőségi ellátást a mezőgazdaságból, halászatból és élelmiszeripari vállalkozásoktól származó élelmiszerekből, és hangsúlyozza, hogy támogatni kell ezeket az ágazatokat, és meg kell őrizni termelésük folyamatosságát és szállításuk akadálymentességét az egységes piacon;

15. felszólít arra, hogy a vírus újbóli felbukkanásának elkerülése érdekében az EU-ban hangolják össze a kijárási korlátozás fokozatos megszüntetését; sürgeti a tagállamokat, hogy az emberi élet megőrzésének fontosságát alapul véve közösen dolgozzanak ki kritériumokat a kijárási korlátozás és az egyéb vészhelyzeti intézkedések feloldására; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen egy olyan, hatékony korlátozásfeloldási stratégiát, amely magában foglalja a széles körű tesztelést és a lehető legtöbb polgár számára biztosított egyéni védőeszközöket; ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki szisztematikusabb vizsgálatokat a fertőzésre és a vírusnak való kitettségre vonatkozóan, és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat;

 

Európai megoldások a gazdasági és társadalmi következmények leküzdésére

16. üdvözli az uniós szinten eddig hozott költségvetés- és likviditástámogatási intézkedéseket;

17. felhívja az Európai Bizottságot, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Központi Bank (EKB) által már kínáltakon túlmenően tegyen javaslatot az új többéves pénzügyi keret részeként egy nagyszabású helyreállítási és újjáépítési csomagra az európai gazdaság válság utáni támogatására; úgy véli, hogy egy ilyen csomagot mindaddig működtetni kell, amíg a válság okozta gazdasági nehézségek meg nem szűnnek; úgy véli, hogy a szükséges beruházásokat a megnövelt többéves pénzügyi keretből, a meglévő uniós alapokból és pénzügyi eszközökből, valamint az uniós költségvetés által garantált helyreállítási kötvényekből lehetne finanszírozni; úgy véli, hogy ez a csomag nem foglalhatja magában a meglévő adósságok kölcsönösségi alapú kezelését, és a jövőbeli beruházásokra kell irányulnia;

18. hangsúlyozza, hogy ennek a gazdaságélénkítő és helyreállító csomagnak az európai zöld megállapodásra és a digitális átállásra támaszkodva új lendületet kell adnia a gazdaságnak, javítania kell annak ellenálló képességét és munkahelyeket kell teremtenie, egyszersmind segítenie kell kontinensünk ökológiai átmenetét és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődését, beleértve a stratégiai autonómiát is, valamint támogatnia kell azon ipari stratégiák végrehajtását, amelyek az alapvető uniós iparágak megőrzését helyezik előtérbe; kiemeli, hogy a válaszlépéseket össze kell hangolni az EU éghajlati semlegességre vonatkozó célkitűzésével;

19. támogatja a Bizottságot abban a célkitűzésében, hogy új uniós ipari stratégiát dolgozzon ki annak érdekében, hogy a globális sokkhatásokkal szemben versenyképesebb és ellenállóbb legyen az ipar; támogatja az EU-n belüli ellátási láncok újrafelvételét és a kulcsfontosságú termékek – például gyógyszerek, gyógyszerösszetevők, orvostechnikai eszközök, berendezések és anyagok – uniós gyártásának növelését;

20. ezért szorgalmazza egy olyan ambiciózus többéves pénzügyi keret elfogadását, amely az Unió célkitűzéseivel összhangban megnövelt költségvetéssel rendelkezik, számításba veszi a válságnak az uniós gazdaságokra gyakorolt várható hatását és a polgárok európai hozzáadott értékre vonatkozó elvárásait, nagyobb rugalmasságot és egyszerűséget biztosít az alapok válságkezelésre való felhasználása terén, és kellőképpen rugalmas; felszólít továbbá a saját források rendszerének reformjáról szóló bizottsági javaslat felülvizsgálatára annak érdekében, hogy elegendő költségvetési mozgástér álljon rendelkezésre, valamint biztosítani lehessen a jobb kiszámíthatóságot, a cselekvési képességet és a nemzeti veszélyeknek való kitettség enyhítését; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés számára új saját forrásokra lesz szükség a helyreállítási és újjáépítési csomag garantálásához;

21. felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg a többéves pénzügyi keretre vonatkozó ezen új javaslatról, mint a szolidaritás és a kohézió eszközéről; felhívja a Bizottságot, hogy a megállapodás elmaradása esetén nyújtson be vészhelyzeti tervet, amely meghosszabbítja a folyamatban lévő finanszírozási programok időtartamát 2020. december 31. utánra;

22. kéri, hogy a jelenlegi uniós költségvetésben rendelkezésre álló valamennyi eszközt és fel nem használt forrást – ideértve a többletet, az el nem költött tartalékokat és a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot is – használják fel annak érdekében, hogy a leginkább érintett régiók és vállalkozások gyorsan részesülhessenek pénzügyi támogatásban, és hogy a források felhasználása során a lehető legnagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani, továbbra is tiszteletben tartva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és ügyelve arra, hogy a finanszírozás a leginkább rászorulókhoz jusson el; e célból üdvözli a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz létrehozására irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslatot;

23. felhívja az euróövezeti tagállamokat, hogy egy külön hitelkeret révén aktiváljanak 410 milliárd eurót az Európai Stabilitási Mechanizmusból; emlékeztet arra, hogy ezért a válságért konkrétan egyetlen tagállam sem felelős, és hogy a fő cél a járvány következményei elleni küzdelem kell, hogy legyen; hangsúlyozza, hogy rövid távú intézkedésként az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) haladéktalanul ki kell terjesztenie az elővigyázatossági hitelkereteket az ahhoz hozzáférni kívánó országokra a rövid távú finanszírozási igények és a COVID-19-válság közvetlen következményeinek kezelése érdekében, a tagállamok gazdaságának fellendüléséhez kapcsolódó hosszú lejáratú, versenyképes árképzési és visszafizetési feltételek mellett;

24. sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg az Európai Beruházási Banknak nyújtandó jelentős tőkeinjekcióról annak érdekében, hogy az EBB gyorsan hozzá tudjon járulni a COVID-19 gazdasági hatásának enyhítéséhez, többek között egy új EBB-hitelkeret létrehozása révén, amely a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára likviditást garantálna;

25. ragaszkodik ahhoz, hogy a bankszektor proaktív szerepet vállaljon ebben a válságban annak érdekében, hogy lehetővé tegye a COVID-19 következtében pénzügyi nehézségekkel szembesülő vállalatok és polgárok számára, hogy ideiglenesen csökkentsék vagy szüneteltessék adósság- vagy jelzáloghitel-törlesztéseiket, biztosítson maximális rugalmasságot a nemteljesítő hitelek kezelésében, függessze fel ideiglenesen az osztalékfizetést, és csökkentse a folyószámlahitelek gyakran túlzott kamatlábait; hangsúlyozza, hogy a felügyeleti hatóságoknak e célból nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk;

26. hangsúlyozza, hogy sürgősen többet kell tenni a kkv-kért, segíteni kell őket a munkahelyek megőrzésében és likviditásuk kezelésében; sürgeti az európai prudenciális és felügyeleti hatóságokat, valamint a tagállamokat, hogy vizsgáljanak meg minden lehetőséget a kkv-k terheinek csökkentésére; felszólít egy, a kkv-k helyreállítását célzó európai horizontális stratégia kidolgozására, amely a bürokrácia és a finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek csökkentése, valamint a stratégiai értékláncokba történő beruházások ösztönzése révén támogatja őket;

27. úgy véli, hogy az EU-nak meg kell ragadnia a lehetőséget és egészségügyi önrendelkezési tervet kell készítenie olyan stratégiai területeken, amilyenek például a gyógyszergyártáshoz nélkülözhetetlen gyógyszerhatóanyagok, és ezáltal csökkentenie kell a harmadik országoktól való függőségét anélkül, hogy ez aláásná a nyitott gazdaságok nemzetközi kereskedelemből nyert előnyeit; hangsúlyozza, hogy ennek a cselekvési tervnek elő kell segítenie a kritikus fontosságú gyógyszerek, gyógyszeripari termékek és berendezések, különösen a  fertőtlenítő folyadékok, a ventilátorok és a maszkok előállítását, tárolását és gyártásának összehangolását az Európai Unióban; hangsúlyozza továbbá, hogy ennek a cselekvési tervnek össze kell fognia és össze kell hangolnia az olyan digitális gyártási kapacitásokat, mint a 3D-s nyomtatás, amely hozzájárulhat a szükséges berendezések kiváltásához;

28. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi dimenzió mellett a válság drámaian érinti a munkavállalókat, az alkalmazottakat, az önálló vállalkozókat és a kkv-kat, amelyek társadalmaink gerincét képezik; úgy véli, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megtartsa, és biztosítsa, hogy a fellendülés a felfelé irányuló társadalmi gazdasági konvergencián, a szociális párbeszéden, valamint szélesebb körű szociális jogokon és jobb munkakörülményeken alapuljon, célzott intézkedésekkel a bizonytalan foglalkoztatási formákban dolgozók számára;

29. ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok biztosítsák, hogy a vállalkozásoknak a COVID-19 gazdasági hatásai elleni küzdelem érdekében nyújtott állami pénzügyi támogatást ahhoz a feltételhez kössék, hogy a finanszírozást a munkavállalók javára használják fel, és hogy a kedvezményezett vállalkozások nem fizetnek osztalékot és nem kínálnak részvény-visszavásárlási programokat mindaddig, amíg ilyen támogatásban részesülnek;

30. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a legsérülékenyebb polgárok, a családon belüli erőszaknak kitett nők és gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők, az etnikai kisebbségek, valamint a távoli és elszigetelt régiókból – többek között a tengerentúli országokból és területekről, valamint a legkülső régiókból – származó személyek számára nyújtott segély- és válságenyhítési intézkedéseket egy külön erre a célra létrehozott rendkívüli támogatási alap révén, amely az egészségügyi rendszerekre és a COVID-19 kitörése által sújtott ágazatokra, valamint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyekre összpontosít, akik mind a leginkább ki vannak téve a COVID-19-fertőzés kockázatának, és egyben a legnagyobb mértékben szenvedik el annak gazdasági hatásait is; átfogó szegénységellenes stratégiára szólít fel, amely egy európai gyermekgaranciát foglal magában; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy valamennyi reagálási erőfeszítésbe építsenek be nemi szempontú elemzést a nemek közötti egyenlőtlenségek súlyosbodásának elkerülése érdekében, hogy biztosítsák az erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatások további működését, és hogy erősítsék meg a segélyvonal-szolgáltatásokat, az áldozatok számára fenntartott szükséghelyzeti szállásokat, az online jogi támogatást és bejelentési szolgáltatásokat a családon belüli és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem és annak érdekében, hogy minden érintett nő és gyermek védelemben részesülhessen;

31. úgy véli, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az európai munkavállalók – beleértve az önálló vállalkozókat is – ne legyenek kitéve a jövedelmük elvesztésének, valamint hogy a leginkább érintett vállalkozások – különösen a kkv-k – és ágazatok rendelkezzenek a szükséges támogatással és pénzügyi likviditással; e tekintetben üdvözli a Bizottság javaslatát egy, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő új támogatásról (SURE), és felszólít annak határozott végrehajtására; ösztönzi a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze szociális és adóügyi jogszabályaikat annak érdekében, hogy elkerüljék azokat a következményeket, amelyek a sürgősségi intézkedések következtében a határ menti ingázók számára a szociális biztonsági és adózási rendszerek tekintetében fennállnak;

32. rendkívül fontosnak tartja, hogy az EU belső határai nyitva maradjanak az áruk előtt; emlékeztet arra, hogy az egységes piac közös boldogulásunk és jólétünk forrása, illetve a COVID-19-járvány kitörésére adott azonnali és folyamatos válasz kulcsfontosságú eleme; határozottan támogatja a Bizottság tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy tegyék lehetővé a határ menti ingázók számára a határátlépést, különösen azokban az ágazatokban, ahol alapvetően fontosnak számít az EU-n belüli szabad mozgás fenntartása; e tekintetben egy „zöld sáv” kialakítására szólít fel a szárazföldi (közúti és vasúti), tengeri, belvízi és légi közlekedés során;

33. támogatja az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat és a mezőgazdasági üzemek válság alatti életképességének megsegítését szolgáló intézkedéseket, nevezetesen a következők révén: a közvetlen és a második pillérhez tartozó kifizetések időben történő (előzetes) kifizetésén keresztül nyújtott likviditási támogatás, a támogatási rendszerek irányításának és a kérelmek benyújtásának rugalmassága, a piac nyomon követése és a válságkezelés (magántárolás, promóciós és rendkívüli intézkedések, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy további piaci intézkedésekre, valamint a versenyjogtól való, időben korlátozott eltérésre tegyen javaslatot);

34. úgy véli, hogy a közlekedési és az idegenforgalmi ágazat súlyosan érintett, és cselekvésre szólít fel a közlekedési dolgozók egészségének, biztonságának és munkakörülményeinek biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a közlekedési vállalkozások túlélhessék a válságot; javasolja, hogy az idegenforgalmi ágazatban dolgozzanak ki egy uniós szintű megelőzési és irányítási mechanizmust munkavállalóink védelme, vállalataink megsegítése és az utasok biztonságának garantálása érdekében;

35. felkéri a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamoknak azon internetes csalók és kiberbűnözők felszámolására irányuló fellépését, akik az emberek félelmeit kihasználva túlárazott vagy hamisított orvosi eszközöket értékesítenek;

 

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme

36. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartáját és a jogállamiság tiszteletben tartását továbbra is alkalmazni kell, valamint hogy a sürgősségi intézkedésekkel összefüggésben a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy mindenki azonos jogokat élvezzen és azonos védelemben részesüljön; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és/vagy uniós szinten hozott valamennyi intézkedésnek a jogállamisággal összhangban szigorúan a helyzet által megkövetelt mértéknek megfelelően kell arányosnak lennie, egyértelműen kapcsolódnia kell a jelenlegi egészségügyi válsághoz, időben korlátozottnak kell lennie, és valamennyi intézkedést rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni; az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja mind a magyar kormány azon döntését, hogy határozatlan időre meghosszabbítja a szükségállapotot, felhatalmazza a kormányt rendeleti kormányzásra határozatlan időre, és gyengíti az Országgyűlés rendkívüli felügyeletét, mind pedig a lengyel kormány által tett lépéseket – nevezetesen a választási törvénynek az Alkotmánybíróság ítéletével és törvényben rögzített rendelkezésekkel szembeni megváltoztatását – a választások megtartására pandémia közepén, ami veszélyeztetheti a lengyel állampolgárok életét, és alááshatja a szabad, egyenlő, közvetlen és titkos választások koncepcióját, ami a lengyel alkotmányban van rögzítve;

37. felhívja ezért a Bizottságot, hogy sürgősen értékelje, hogy a sürgősségi intézkedések összhangban vannak-e a Szerződésekkel, és teljes mértékben használja ki az összes rendelkezésre álló uniós eszközt és szankciót e súlyos és tartós jogsértés kezelésére, beleértve a költségvetési eszközöket is, ismételten hangsúlyozva, hogy sürgősen szükség van egy, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra; sürgeti a Tanácsot, hogy ismét tűzze napirendjére a folyamatban lévő, 7. cikk szerinti eljárással kapcsolatos vitákat és eljárásokat;

38. sürgeti a tagállamokat, hogy az utazások korlátozása, illetve a belső határellenőrzések bevezetése és meghosszabbítása során csak szükséges, összehangolt és arányos intézkedéseket fogadjanak el, miután gondosan értékelték, hogy azok mennyire hatékonyak a közegészségügyi probléma kezelésében, alapul véve a meglévő jogi rendelkezéseket – nevezetesen a Schengeni határellenőrzési kódexet és a szabad mozgásról szóló irányelvet – és teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Unió Alapjogi Chartáját; hangsúlyozza, hogy a határellenőrzéseknek és a kijárási korlátozásoknak arányosnak és kivételesnek kell maradniuk, és amint lehet, vissza kell állítani a schengeni térségen belül a szabad mozgást; hangsúlyozza, hogy a COVID-19 elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban dolgozó munkavállalók, különösen az egészségügyben dolgozók és az idősgondozási szakemberek, továbbá az agrár-élelmiszeripari ágazatban dolgozók, például az idénymunkások határokon átnyúló utazását nem szabad korlátozni; hangsúlyozza, hogy a válságból való kilábalás stratégiájának részeként vissza kell térni a szabad mozgást teljes körűen biztosító, belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez;

39. felszólít a genfi egyezmény és az európai menedékjog teljes körű tiszteletben tartására; rámutat, hogy rendelkezéseket kell hozni az új menedékkérők megfelelő egészségügyi körülmények közötti és orvosi támogatással kísért befogadására, és ezért mély aggodalmát fejezi ki a görög szigetekre érkező, valamint a fogadóállomásokon és idegenrendészeti fogdákban tartózkodó menekültek és menedékkérők helyzete miatt, akik nem férnek hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz, és különösen veszélyeztetettek; úgy véli, hogy meg kell találni a szükséges megoldásokat, többek között a nagy kockázatnak kitett lakosság megelőző evakuálását, hogy biztosítani lehessen a megfelelő anyagi feltételeket és a közösségi kontaktusok korlátozását a fertőzés megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy számos migráns és migráns származású személy jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Unió-szerte biztosítani lehessen számos alapvető ágazat, különösen az egészségügyi és a gondozási ágazat megfelelő működését;

40. figyelembe veszi a Bizottság arra irányuló tervét, hogy a koronavírus terjedésének korlátozása érdekében felszólítja a távközlési szolgáltatókat anonimizált és összesített adatok átadására, a már hatályban lévő nemzeti nyomonkövetési programok alkalmazására, valamint a hatóságok számára a mozgások, a kapcsolatok és az egészségügyi adatok nyomon követését lehetővé tevő alkalmazások bevezetésére;

41. tudomásul veszi a mobil eszközökön megjelenő, a fertőzöttekkel érintkezett személyek felkutatására szolgáló alkalmazások megjelenését, amelyek figyelmeztetik az embereket arra, hogy közel vannak-e egy fertőzött személyhez, továbbá tudomásul veszi a Bizottságnak az ilyen alkalmazások használatára vonatkozó közös uniós megközelítés kidolgozására irányuló ajánlását; rámutat arra, hogy a nemzeti és uniós hatóságok által kifejlesztett alkalmazások használata nem lehet kötelező, és a létrehozott adatokat nem lehet központi adatbázisokban tárolni, amelyek ki vannak téve a visszaélés és a bizalomvesztés kockázatának, és Unió-szerte veszélyeztethetik a felhasználást; kéri, hogy minden adattárolás decentralizált módon történjen, biztosítsanak teljes átláthatóságot az ilyen alkalmazások fejlesztőinek (EU-n kívüli) kereskedelmi érdekei tekintetében, és mutassanak be egyértelmű előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy a kontaktfelkutató alkalmazásoknak a lakosság egy része általi használata – konkrét egyéb intézkedésekkel kombinálva – hogyan fogja jelentősen csökkenteni a fertőzöttek számát; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok teljes mértékben átláthatóak legyenek a kontaktfelkutató alkalmazások működését illetően, hogy az emberek ellenőrizhessék mind a biztonság, mind a magánélet védelme tekintetében az alapul szolgáló protokollt, és ellenőrizhessék magát a kódexet annak megállapítása érdekében, hogy az alkalmazás a hatóságok állításának megfelelően működik-e; javasolja hatályvesztésre vonatkozó rendelkezések megállapítását, valamint a beépített adatvédelem és az adatminimalizálás elveinek teljes körű tiszteletben tartását;

42. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék közzé e rendszerek részleteit, és tegyék lehetővé az adatvédelmi hatóságok általi nyilvános ellenőrzést és teljes körű felügyeletet; megjegyzi, hogy a mobil helymeghatározó adatokat csak az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban lehet feldolgozni; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és az uniós hatóságoknak teljes mértékben meg kell felelniük az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályoknak, a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak pedig ellenőrizniük és irányítaniuk kell azok végrehajtását;

43. hangsúlyozza, hogy a COVID-19-járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatás a jelenlegi helyzetben súlyos közegészségügyi problémát jelent; sürgeti az EU-t, hogy az összes hivatalos nyelven hozzon létre egy európai információs csatornát annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár pontos és ellenőrzött információkat kapjon; úgy véli, hogy a minőség és az összehasonlíthatóság javítása érdekében az ECDC-t kell megbízni a tagállami adatok koordinálásával és összehangolásával; felszólítja a közösségi médiát működtető társaságokat, hogy proaktívan tegyék meg a szükséges intézkedéseket a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás és gyűlöletbeszéd megállítása érdekében;

 

Külső fellépés, nemzetközi szolidaritás és együttműködés

44. felszólít az EU globális stratégiájának gyors frissítésére a válság globális hatásának fényében; külön felhívja a figyelmet az úgynevezett „korona-diplomácia” jelenségére; megismétli, hogy az EU-nak készen kell állnia a stratégiai kommunikációra, a külső félretájékoztatás elleni küzdelemre és a változó geopolitikai környezethez való folyamatos alkalmazkodásra, alapvető értékei veszélyeztetése nélkül; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy lépjenek fel stratégiailag a világban és Európában a geopolitikai Unió törekvéseinek megvalósítása érdekében;

45. hangsúlyozza, hogy az EU-nak ellenállóbbá kell válnia általában véve a válságokkal szemben, és mentesnek kell maradnia a például Kínából és Oroszországból érkező indokolatlan politikai és gazdasági befolyástól, továbbá készen kell állnia a stratégiai kommunikációra, a kívülről jövő félretájékoztatás, álhírek és kibertámadások elleni küzdelemre, valamint a változó geopolitikai környezethez való folyamatos alkalmazkodásra; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy lépjen fel azokkal az agresszív orosz és kínai propaganda-erőfeszítésekkel szemben, amelyek a COVID-19-világjárványt arra használják ki, hogy aláássák az EU-t, és bizalmatlanságot szítsanak a helyi lakosságban az EU-val szemben; alapvető fontosságúnak tartja a hatékony kommunikációt az EU által nyújtott pénzügyi, technikai és egészségügyi támogatásról;

46. ragaszkodik ahhoz, hogy a kiviteli engedélyek alkalmazása semmilyen körülmények között nem válhat tényleges exporttilalommá; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fejlődő országok továbbra is hozzáférjenek a szűkösen rendelkezésre álló gyógyászati termékekhez; hangsúlyozza, hogy az egyéni védőeszközök kivitelének azokhoz kell eljutnia, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, nem pedig azokhoz, akik a legmagasabb árat tudják fizetni; úgy véli, hogy az árspekuláció megállítása és kereskedelmük megkönnyítése érdekében ezért a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) és az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) belül meg kell állapodni az alapvető sürgősségi egészségügyi termékek globális katalógusáról; határozottan ösztönzi valamennyi országot, hogy csatlakozzon a WTO gyógyszerészeti vámlebontási megállapodásához (Zero for Zero), és hogy annak hatályát terjesszék ki valamennyi gyógyszerészeti és gyógyászati termékre a határokon átnyúló globális kereskedelem biztosítása érdekében; felhívja a WTO-tagokat, hogy ezt a témát kezeljék prioritásként a WTO következő miniszteri találkozóján; mély aggodalmát fejezi ki a WTO, a WHO és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által közösen kiadott figyelmeztetés miatt, amely szerint a globális kereskedelmi korlátozó intézkedések világszerte élelmiszerhiányhoz vezethetnek; intézkedésekre szólít fel az élelmiszer-ellátási láncok megzavarásának minimalizálása érdekében, ezáltal megelőzve az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és az áringadozásnak a súlyosbodását; felhívja a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt annak biztosítására, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre a kritikus infrastruktúrákba és a stratégiai ipari kapacitásokba való potenciális beruházások és bevásárlások értékelésére az EU-ban, és szükség esetén hozzanak enyhítő vagy blokkoló intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb mozdítsa elő a WTO e-kereskedelemről szóló tárgyalásait annak érdekében, hogy biztosítsa a gyorsan növekvő online kereskedelemre vonatkozó szabályokat, különösen az áruk tekintetében;

47. hangsúlyozza, hogy a világjárvány nem ismer határokat vagy ideológiákat, és hogy ehhez az egész nemzetközi közösség együttműködésére és szolidaritására, valamint az ENSZ-rendszer és különösen a WHO megerősítésére van szükség; úgy véli, hogy az EU-nak fel kell kérnie Kínát, hogy osszon meg minden információt e világjárványról, megjelenésének idejéről és az emberáldozatok tényleges nagyságáról; hangsúlyozza a nyugat-balkáni országok, a keleti és déli szomszédságot kitevő legközelebbi szomszédaink és partnereik, valamint a fejlődő országok, különösen Afrika és Dél-Amerika együttműködésének és támogatásának fontosságát; határozott szolidaritását fejezi ki a velünk szomszédos Egyesült Királysággal, amelyet jelenleg súlyosan érint a pandémia, és minden együttműködési intézkedést felajánl a pandémia és annak következményei elleni küzdelem érdekében;

48. üdvözli az ENSZ főtitkára által tett kezdeményezéseket, amelyek a COVID-19-válság és annak globális következményei többoldalú megközelítésére irányulnak, és nemzetközi szinten összehangolt megközelítésre szólít fel; felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy politikailag és pénzügyileg támogassák az erőfeszítések nemzetközi szintű összehangolására irányuló ENSZ-kezdeményezéseket, elsősorban a „COVID-19 globális humanitárius reagálási terv” és a „COVID-19 reagálási és helyreállítási alap” révén;

49. elismeri a COVID-19-válság drasztikus – például az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által hangsúlyozott – gazdasági következményeire adott globálisan összehangolt válasz fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó megközelítést, és tegyenek kezdeményezéseket annak érdekében, hogy segítsék a fejlődő országokat a világjárvány egészségügyi és gazdasági következményeivel való szembenézésben;

 

A válság utáni megerősödött Európai Unió hatékonyabb intézkedéseket hoz polgárai számára

50. emlékeztet arra, hogy a válságért senki sem hibáztatható, és nem is lesz mindannyiunk végzete; kifejezi azon határozott szándékát, hogy mindent megtesz az Unió és polgárai válságból való kilábalása érdekében, és felszólítja az összes uniós intézményt és a tagállamokat, hogy haladéktalanul alkalmazzák a Szerződés vonatkozó rendelkezéseit, és ennek megfelelően a szolidaritás szellemében járjanak el;

51. javasolja, hogy ez a stratégia irányozzon elő nagyobb hatáskört az EU számára a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek esetén, új és megerősített eszközökkel annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben az EU haladéktalanul felléphessen a reagálás uniós szintű összehangolása érdekében, és a szükséges forrásokat oda irányíthassa, ahol azokra a legnagyobb szükség van, legyen szó anyagi eszközökről (pl. arcmaszkok, lélegeztetőgépek és gyógyszerek), vagy pénzügyi eszközökről, és tegye lehetővé minőségi, egységesített adatok gyűjtését;

52. úgy véli, hogy a világjárvány megmutatta az Unió határozott fellépési képességének korlátait, és rávilágított a Bizottság végrehajtási és költségvetési hatáskörének hiányára; úgy véli, hogy válaszként az Uniónak mélyreható reformon kell átesnie; úgy véli, hogy sürgősen ki kell egészíteni a gazdasági és monetáris uniót, életbe kell léptetni az általános áthidaló klauzulát a döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében minden olyan kérdésben, amely segíthet a jelenlegi egészségügyi válság kihívásainak kezelésében;

53. sürgeti a tagállamokat, hogy emelkedjenek felül nézetkülönbségeiken, és a közérdek és a szolidaritás szellemében járjanak el; felszólítja őket, hogy haladéktalanul használják fel a Szerződés ezt szolgáló rendelkezéseit annak érdekében, hogy ennek megfelelően járjanak el;

54. felhívja a Bizottságot, hogy vegye nagyon komolyan a Szerződésen alapuló felelősségét, és tegyen bátor kezdeményezéseket;

55. hangsúlyozza, hogy az Uniónak készen kell állnia annak mélyreható elemzésére, hogy miként lehetne hatékonyabbá és demokratikusabbá válni, és hogy a jelenlegi válság csak fokozza e kérdés sürgősségét; úgy véli, hogy az Európa jövőjéről tervezett konferencia nyújthatna ehhez megfelelő fórumot; ezért úgy véli, hogy a konferenciát a lehető leghamarabb össze kell hívni, és – többek között a polgárok közvetlen bevonásával – egyértelmű javaslatokat kell előterjesztenie az Európai Unió mélyreható reformjának megvalósítása érdekében, hatékonyabbá, egységesebbé, szilárdabbá, demokratikusabbá, szuverénebbé és ellenállóbbá téve azt;

°

° °

56. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a Tanács soros elnökségének.

 

 

[1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

[2]HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

[3]HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

Utolsó frissítés: 2020. április 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat