KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a venezuelai humanitárius helyzetről, valamint a migrációs és menekültügyi válságról
7.7.2020 - (2019/2952(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B9‑0211/2020 (PPE)
B9‑0213/2020 (S&D)
B9‑0215/2020 (Renew)
Dolors Montserrat, Esteban González Pons, Leopoldo López Gil, Paulo Rangel, Antonio Tajani, David McAllister, Gabriel Mato, Antonio López‑Istúriz White, Cláudia Monteiro de Aguiar, Isabel Wiseler‑Lima, Miriam Lexmann, Vladimír Bilčík, Ivan Štefanec, Michal Wiezik, Peter Pollák
a PPE képviselőcsoport nevében
Kati Piri, Javi López, Maria‑Manuel Leitão‑Marques
az S&D képviselőcsoport nevében
Dita Charanzová, Jordi Cañas, Abir Al‑Sahlani, Barry Andrews, Malik Azmani, Izaskun Bilbao Barandica, Sylvie Brunet, Olivier Chastel, Nicola Danti, Fredrick Federley, Billy Kelleher, Moritz Körner, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Dragoș Pîslaru, Samira Rafaela, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans
a Renew képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai humanitárius helyzetről, valamint a migrációs és menekültügyi válságról
Az Európai Parlament,
– tekintettel Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az új Nemzetgyűlés elnökének és elnökségének jogellenes megválasztása (parlamenti puccs) után Venezuelában kialakult helyzetről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: „főképviselő/alelnök”) szóvivőjének a koronavírus-járvánnyal összefüggésben az USA javaslatáról és a venezuelai helyzetről tett 2020. április 1-jei nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi szakértői által a venezuelai népegészségügyi szükséghelyzetről tett 2020. április 30-i nyilatkozatra,
– tekintettel arra, hogy az ENSZ emberi jogi szakértői 2020. május 6-án figyelmeztettek az ország humanitárius és gazdasági válságának az emberi jogokra tett pusztító hatására,
– tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának az emberi jogok venezuelai helyzetéről szóló 2020. július 2-i jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2020. április 1-jei, a venezuelai menekültek és migránsok Covid19-válság alatti helyzetéről szóló közös sajtóközleményére,
– tekintettel az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának a venezuelai helyzetről szóló 2020. január 5-i és 2020. június 26-i nyilatkozataira,
– tekintettel a Lima-csoport 2020. február 20-i, március 2-i, április 2-i és június 16-i nyilatkozataira,
– tekintettel a főképviselő/alelnök 2020. június 4-i és 16-i, a legfrissebb venezuelai fejleményekről szóló nyilatkozataira,
– tekintettel Külügyi Bizottságának a venezuelai Nemzetgyűlés elleni legújabb támadásokról szóló, 2020. június 11-i nyilatkozatára,
– tekintettel a nemzetközi kapcsolattartó csoportnak a venezuelai választási testület megrendült hitelességéről szóló, 2020. június 16-i, valamint a venezuelai politikai válság rosszabbodásáról szóló, 2020. június 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozat módosításáról szóló, 2020. június 29-i (KKBP) 2020/898 tanácsi határozatra[2], amely 11 vezető venezuelai hivatalos személyt felvett a korlátozó intézkedések által érintett személyek listájára,
– tekintettel a venezuelai menekültekkel és migránsokkal való szolidaritás jegyében 2020. május 26-án megrendezett nemzetközi adományozói konferenciára,
– tekintettel Venezuela alkotmányára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére
A. mivel az Európai Unió és tagállamai évek óta támogatják a venezuelai lakosságot, illetve a menekülteket befogadó közösségeket; mivel az Európai Unió és Spanyolország kormánya – az UNHCR és az IOM támogatásával – 2020. május 26-án a venezuelai menekültekkel és migránsokkal való szolidaritás alapján nemzetközi adományozói konferenciát hívott össze; mivel a nemzetközi adományozók összesen 2,544 milliárd eurót ajánlottak fel, de csupán 595 millió eurót közvetlen támogatás formájában, míg a többit feltételekhez kötött egyszerű hitelként; mivel a konferencia alatt egyes hitelfelvevők hangot adtak aggodalmuknak a hitelfelvételeket övező bürokratikus nehézségek és a bonyolult szabályozási keretek miatt; mivel az 595 millió összegű közvetlen támogatás aligha lesz elegendő a Venezuelával szomszédos országok által még sohasem tapasztalt válság évi következményeinek kezelésére; mivel a nemzetközi közösségnek innovatív megoldásokat kell találnia arra, hogy a humanitárius és a hosszabb távú együttműködési segítségnyújtáson túl más lehetséges pénzügyi forrásokat is mozgósítson annak érdekében, hogy segítse a venezuelai embereket veszélyhelyzeti szükségleteik kielégítésében;
B. mivel a – Venezuelán belüli és kívüli – uniós támogatás összege meghaladja a 319 millió eurót; mivel 156 millió eurót különítettek el humanitárius segítségnyújtásra, 136 millió eurót fejlesztésre, 27 millió eurót pedig a stabilitásra és a békére;
C. mivel a már amúgy is súlyos venezuelai politikai, gazdasági, intézményi, szociális és többdimenziós humanitárius válság a járvány idején jelentősen tovább mélyült és súlyosbodott; mivel az emberek életét egyre nagyobb mértékű gyógyszer- és élelmiszerhiány, tömeges emberi jogi jogsértések, hiperinfláció, politikai elnyomás, korrupció és erőszak veszélyezteti, és arra kényszeríti őket, hogy elmeneküljenek az országból;
D. mivel a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez, élelmiszerekhez és vízhez való korlátozott hozzáférés következtében egyre több venezuelai ember – különösen a kiszolgáltatottabb csoportok, így a nők, gyermekek és betegek – szenved az alultápláltságtól;
E. mivel a venezuelai nemzeti egészségügyi rendszer a rezsim mostoha bánásmódja miatt jelentősen meggyengült, ennek következményeképpen kritikus a gyógyszerhiány, és nem biztosított az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés; mivel a rezsim által a Covid19-járványról szolgáltatott adatok hiteltelenek, és azokat mind a venezuelai lakosság, mind a nemzetközi közösség bizalmatlanul fogadja;
F. mivel a Venezuelában kialakult többdimenziós válság a régióban mindeddig sohasem tapasztalt mértékű lakóhelyelhagyás kiváltója; mivel mintegy ötmillió venezuelai kényszerült az az ország elhagyására, és 80%-uk a környező országokba menekült; mivel az UNHCR szerint a venezuelai menekültválság a szíriai után a második legsúlyosabb a világban; mivel 2020 végére a rosszabbodó venezuelai körülmények miatt elmenekülők összesített száma várhatóan meghaladja a 6,5 milliót;
G. mivel az UNHCR szerint világszerte 2 000%-kal nőtt a menedékjogot kérő venezuelaiak száma; mivel világszerte 650 000 venezuelai nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, és mintegy kétmillióan kaptak tartózkodási engedélyt amerikai országokban; mivel a lakosság 12%-a elmenekült az országból, és jelenleg is naponta átlagosan 5 000 ember távozik;
H. mivel a jelenlegi világméretű közegészségügyi veszélyhelyzet tovább súlyosbította sok venezuelai menekült és migráns, valamint a fogadó országok már addig is kilátástalan helyzetét; mivel sok menekült és migráns napi jövedelme még az alapvető szükségletek – a menedékhely, az élelmiszer és az egészségügyi ellátás – fedezésére sem elegendő;
I. mivel az ország meggyengült egészségügyi ellátórendszerét megbénító járványról szóló első beszámolók szerint a kórházak megteltek koronavírusos betegekkel és tucatszámra fertőződtek meg egészségügyi dolgozók;
J. mivel a Nicolás Maduro rezsimjének ellenőrzése alatt álló, illegitim venezuelai Legfelsőbb Bíróság 2020. május 26-án megerősítette Luis Parra kinevezését a Nemzetgyűlés elnöki tisztségébe; mivel a 2020. januári illegitim ülésszak sem a jogszerű eljárásnak, sem a demokratikus alkotmányos elveknek nem felelt meg, mivel – egyes esetekben erőszakkal – megakadályozták, hogy a nagy többségben levő, demokratikusan megválasztott képviselők részt vegyenek rajta és ebből következően leadhassák szavazatukat; mivel az illegitim testület által hozott jogellenes határozat – és más újabb antidemokratikus cselekmények – miatt az EU Tanácsa szankciókat rendelt el további 11 felelős hivatalos személy – köztük Luis Parra és Juan José Mendoza, a Legfelsőbb Bíróság Alkotmányügyi Tanácsának elnöke – ellen; mivel Juan Guaidó önként lemondott arról, hogy bármely átmeneti kormányban részt vegyen, Maduro pedig nem lehet részese egy ilyen kormánynak;
K. mivel az illegitim Legfelsőbb Bíróság 2020. június 13-án ismét új tagokat nevezett ki a Nemzeti Választási Tanácsba (CNE), jóllehet erre jogi hatásköre nem volt; mivel a venezuelai alkotmány 187. és 296. cikke szerint ezek a kinevezések a Nemzetgyűlés – a venezuelai állampolgárok által demokratikusan választott testület – kizárólagos hatáskörébe tartoznak; mivel az Európai Parlament nem fog elismerni semmilyen, az említett illegitim testületek által egyoldalúan hozott határozatot vagy ítéletet; mivel az e döntésekért felelős hivatalos személyeket felvették az EU szankciós jegyzékére is;
L. mivel Nicolás Maduro úgy rendelkezett, hogy – az emberi jogok súlyos megsértése miatt több hivatalos személy ellen hozott célzott uniós szankciók után – az Európai Unió nagykövetének 72 órán belül el kell hagynia az országot, és mivel Spanyolország nagykövetét további megtorlással fenyegette meg; mivel 2020 májusában jelentések érkeztek a caracasi francia nagykövetség elleni zaklató tevékenységről, többek között elzárták a nagyköveti rezidencia vízszolgáltatását és kikapcsolták áramellátását; mivel a rezsim e döntése visszavonásáról határozott és nem utasítja ki az országból az EU nagykövetét;
M. mivel a Maduro-rezsim valóságos hadjáratot folytatva az Acción Democrática, Primero Justicia és Un Nuevo Tiempo politikai pártok ellen, és az illegitim Legfelsőbb Bíróság ítéleteire támaszkodva – melyek e pártokat tagságuk akarata ellenére megfosztják országos vezető testületeiktől – rendszeres üldözést folytat ellenük; mivel a Voluntad Popular demokratikus politikai pártot a Maduro-rezsim terrorista szervezetnek nyilvánította;
N. mivel a demokratikus nemzetközi közösség az EU-val együtt határozottan elutasította e választási színjátékot és az efféle jogellenes fellépéseket; mivel e fellépés folytán minimálisra csökkent az országban a demokratikus mozgástér, és jelentős további akadályok emelkedtek a venezuelai politikai válság rendezése elé; mivel az eszkalálódó válság rendezése érdekében kulcsfontosságú egy kiegyensúlyozott és inkluzív nemzeti válságkormány megalakulása, amelyben az ország minden demokratikus politikai és társadalmi szelete képviselteti magát, és amely képes a jelenlegi humanitárius problémák megoldására;
O. mivel egy független és kiegyensúlyozott, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó Nemzeti Választási Tanács, valamint a politikai pártok és a jelöltek akadálytalan részvételét biztosító egyenlő versenyfeltételek képezik a hiteles – szabad és tisztességes törvényhozási és elnökválasztást lehetővé tevő – választási folyamat alappilléreit;
P. mivel a rezsim részéről a jogszerűtlen finanszírozás és a külföldi beavatkozás választási időszakban komoly fenyegetést jelent az európai demokráciákra;
Q. mivel az uniós külügyekre vonatkozó határozatok végrehajtása a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik, de a Bizottságnak nyomon kell követnie az uniós jog végrehajtását;
R. mivel 2020. június 12-én a zöld-foki-szigeteki hatóságok letartóztatták Alex Saab üzletembert, aki részt vett számos, a Maduro-rezsimmel is összefüggő korrupciós ügyben, és jelenleg a bíróság határozatát és esetleges kiadatását várja; mivel a Saab-ügy jól mutatja, hogy a korrupció mára mindent áthat Venezuelában, miközben az ország példa nélküli humanitárius válságban van; mivel az ország a Transparency International 2019. évi korrupciós mutatója szerint 180 ország közül a 173. helyen szerepel;
S. mivel a 2014-ben kezdődött tömeges zavargások után megnőtt a politikai foglyok száma, és az mára meghaladta a 430-at; mivel hírek szerint Venezuelában 11 európai polgárt is fogva tartanak; mivel számos, a rezsim által elkövetett kínzási esettel kapcsolatban a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények címén jelenleg előzetes vizsgálatot folytat; mivel a Covid19-válság alatt súlyosbodott az elnyomás, és megszaporodtak a fogva tartási és kínzási esetek; mivel Bachelet főbiztos Venezueláról szóló 2020. július 2-i jelentése több mint 1300, a biztonsági erők által 2020. január 1. és május 31. között elkövetett törvénytelen kivégzést dokumentált;
T. mivel a Maduro-rezsim nem volt hajlandó átlátható információk szolgáltatására, nem fogadta el a nemzetközi humanitárius segítséget, és nem helyezte előtérbe a legkiszolgáltatottabb lakossági rétegek szükségleteit és jogait; mivel 2020. június 1-én megállapodás született a Néphatalmi Egészségügyi Minisztérium és a Nemzetgyűlés Covid19-cel foglalkozó tanácsadó csoportja között arról, hogy lehetővé teszik több millió dollárnyi apolitikus humanitárius segély Venezuelába történő eljuttatását a Pánamerikai Egészségügyi Szervezeten (PAHO) keresztül, miközben a rezsim éveken át elutasította a humanitárius segélyezés minden formáját;
U. mivel a Maduro-rezsim irreguláris fegyveres csoportok finanszírozása érdekében 2016 óta támogatást nyújt a venezuelai Amazonas-medencében illegálisan folytatott kisüzemi aranybányászathoz; mivel az aranyat irreguláris csatornákon keresztül kicsempészik az országból, majd törvénytelenül külföldön értékesítik és beváltják; mivel ennek az úgynevezett „véres aranynak” a kitermelése és hasznosítása az emberi jogok és a környezet súlyos sérelmére és kárára, törvénytelen és bűnös úton történik;
V. mivel hatékony cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy elejét lehessen venni annak – a szélesebb régió biztonságát veszélyeztető – fenyegetésnek, amelyet a Maduro-féle diktatórikus rezsim és a Venezuelában bűnös tevékenységet folytató terrorista csoportok és szervezett fegyveres csoportok között fennálló kapcsolatok jelentenek;
1. ismételten komoly aggodalmát fejezi ki a súlyos humanitárius válsághelyzet miatt, amely a venezuelai lakosságra életveszélyes fenyegetést jelent; szolidaritását fejezi ki minden venezuelai iránt, aki a legalapvetőbb életfeltételek – többek között élelmiszer, ivóvíz, egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek – hiányában országa elhagyására kényszerült;
2. felhívja a figyelmet az egész régióra, nevezetesen Kolumbiára, Perura, Ecuadorra, Bolíviára, Chilére, Brazíliára, Panamára és Argentínára, valamint néhány uniós tagállamra és a karibi térségre is kiterjedő, egyre mélyülő migrációs válságra, és rámutat a rendkívül nehéz körülményekre, amelyeket a Covid19-világjárvány elleni küzdelem tovább súlyosbít; elismerését fejezi ki a szomszédos országok erőfeszítéseiért és az általuk tanúsított szolidaritásért; kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy továbbra is működjenek együtt az érintett országokkal és területekkel, nem csupán humanitárius segítség, hanem több forrás nyújtásával is, illetve a fejlesztési politika révén;
3. sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy ismerjék el a jelenlegi humanitárius válságot, akadályozzák meg annak további elmélyülését, és segítsenek elő politikai és gazdasági megoldásokat valamennyi polgári személy biztonságának, valamint az ország és a régió stabilitásának biztosítása érdekében; tudomásul veszi a Venezuela és a PAHO között a Covid19 elleni küzdelem tekintetében elért megállapodást;
4. sürgős fellépésre szólít fel a humanitárius és közegészségügyi válság súlyosbodásának megelőzése, és különösen a súlyos betegségek, például a kanyaró, a malária, a diftéria és a ragadós száj- és körömfájás újbóli felbukkanásának megakadályozása érdekében; kéri a legkiszolgáltatottabb csoportok – így a nők, a gyermekek és a betegek – körében jelentkező alultápláltság elleni rövid távú válaszlépések gyors végrehajtását;
5. üdvözli a venezuelai menekültekkel és migránsokkal való szolidaritás jegyében összehívott nemzetközi adományozói konferencia felajánlásait és erőfeszítéseit; felhív ezzel kapcsolatban a bürokrácia csökkentésére és olyan egyszerűsített keretrendszerre, amelynek jóvoltából a felajánlások biztosan és a lehető leghamarabb eljutnak azokhoz, akik égető szükséget szenvednek;
6. határozottan elutasítja a Nemzetgyűlés demokratikus, alkotmányos és átlátható működésének aláásását, csakúgy mint a Nemzetgyűlés tagjai ellen irányuló megfélemlítést, erőszakot és önkényes döntéseket; elítéli a Nemzeti Választási Tanács új tagjainak nem demokratikus kinevezését és a pártok – tagságuk akarata ellenében történő – megfosztását jelenlegi vezető testületeiktől;
7. újólag megállapítja, hogy a Nemzetgyűlés átlátható és demokratikus szavazásának eredményeként Juan Guaidó a Nemzetgyűlés legitim elnöke és a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim ideiglenes elnöke a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban;
8. ismételten teljes támogatásáról biztosítja a Nemzetgyűlést, Venezuela egyetlen legitim módon megválasztott demokratikus testületét, amelynek hatásköreit tiszteletben kell tartani, beleértve tagjainak előjogait és biztonságát; kitart amellett, hogy békés és politikai megoldás csak a Nemzetgyűlés alkotmányos előjogainak teljes körű tiszteletben tartásával érhető el;
9. emlékeztet arra, hogy a demokratikus intézmények és elvek tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság fenntartása a venezuelai válság – a lakosság javát szolgáló – megoldásának alapvető feltétele; sürgeti ezért – mint a válságból kivezető egyetlen, bármiféle erőszakot vagy katonai fellépést kizáró utat – a rögzített időpontban lebonyolítandó szabad, átlátható és hiteles elnök- és törvényhozási választásokat lehetővé tevő feltételrendszer, valamint a valamennyi szereplő számára tisztességes feltételek megteremtését, átláthatóságot és hiteles nemzetközi megfigyelők jelenlétét;
10. felszólítja az EU-t és más nemzetközi szereplőket, hogy lépjenek fel a nemzetközi közösség válaszának mozgósítása érdekében, amely hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság sürgős helyreállításához Venezuelában;
11. emlékeztet rá, hogy a tagállamok a 2017/2074 tanácsi határozat alapján jogilag kötelezettek, illetve kötelesek a benne szereplő korlátozó intézkedések végrehajtására, nevezetesen annak megakadályozására, hogy a korlátozó intézkedések által érintett személyek területükre belépjenek vagy azon átutazzanak, valamint kötelesek a Tanácsot írásos formában haladéktalanul értesíteni az általuk megadott bármiféle kivételről;
12. tudomásul veszi a Tanács 2020. június 29-i – a venezuelai lakosságot nem sújtó – határozatát, amellyel 11 további magas rangú venezuelai tisztviselőt vett fel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére, és felszólít e lista megerősítésére és bővítésére, ha az országban tovább romlana az emberi jogok és a demokrácia helyzete; úgy véli, hogy az uniós hatóságoknak korlátozniuk kell a listán szereplő személyek és legközelebbi hozzátartozóik mozgását, be kell fagyasztaniuk pénzeszközeiket és fel kell függeszteniük vízumaikat; felhív továbbá a venezuelai „véres arannyal” való kereskedés, valamint annak EU-ba való továbbítása azonnali betiltására;
13. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Maduro kiutasítással fenyegette az EU caracasi nagykövetét, mintegy bosszút állva az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős 11 hivatalos személy elleni szankciók kivetéséért; tudomásul veszi e tekintetben az alelnök/főképviselő kölcsönösséget bejelentő első nyilatkozatát, és felhívja a tagállamokat, hogy a helyzet megismétlődése esetén ők is vegyék fontolóra a kölcsönösség alkalmazását, azaz vonják vissza Maduro európai uniós nagyköveteinek akkreditációját; felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a Juan Guaidó által kinevezett politikai képviselőket;
14. elítéli a burjánzó korrupciót, amely a Maduro-rezsim szerves részévé vált; elítéli, hogy a Maduro-rezsim a külföldi beavatkozás eszközeként politikai finanszírozáshoz folyamodik; határozottan elítéli és sajnálja a korrupciós esetek előfordulását, köztük azokat, amelyek kapcsán a tagállamokban bírósági vizsgálat van folyamatban;
15. kéri, hogy minden politikai foglyot azonnal bocsássanak szabadon, vessenek véget a politikai ellenzék tagjai, emberi jogi aktivisták és békés tüntetők kínzásának, bántalmazásának és zaklatásának, valamint engedélyezzék az igazságtalanul száműzetésbe kényszerített személyek visszatérését az országba;
16. teljes mértékben támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vizsgálatot indított a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekmények és elnyomó intézkedések miatt; sürgeti az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az NBB részes államainak kezdeményezéséhez, amely szerint ki kell vizsgálni a „de facto” Maduro-kormány által elkövetett, emberiesség elleni bűncselekményeket a felelősök felelősségre vonása érdekében;
17. üdvözli a brit bíróság 2020. július 2-i határozatát, amely azzal, hogy törvényes hozzáférést biztosított számára a köztársasági aranytartalékokhoz, egyértelműen elismerte, hogy a Venezuelai Bolivári Köztársaság demokratikus legitimitását Juan Guaidó elnök személye képviseli;
18. kéri tényfeltáró küldöttség indítását az országba a helyzet felmérése céljából;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és Nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0013.
- [2] HL L 205. I, 2020.6.29., 6. o.